SZENT PÉTER APOSTOL II. LEVELE.
2 Pét 1,1
Lásd a bevezetést e két levélhez.
azoknak, kik a hit kegyelmét, hogy keresztényekké legyenek, megnyerték azon igazság által, melyet az Atya Isten Jézus Krisztuson végrehajtott. Lásd Rom. 3,25.26.
Mennél tökéletesebb és helyesebb a mi ismeretünk Istenről és Jézus Krisztusról, annál több lelki áldást nyerünk. Ján. 17,3.
2 Pét 1,3
mind az isteni kegyajándékok, a hit, remény, szeretet, megigazúlás, megszenteltetés stb.
2 Pét 1,3
A Krisztusban való hit által, a kereszténység által ajándékoztattak nekünk.
tulajdon dicsőségénél és erejénél fogva, mint Isten Fia hivott.
2 Pét 1,4
ki által az Atya Isten nekünk a legfönségesebb javakat igérte és adta.
2 Pét 1,4
A kereszténység javai, a megigazúlás és megszentelés által, magával Istennel lépünk viszonyba, közösségbe, mivel az által Isten fiaivá újraszületünk, s Isten ez újraszületésben az ő kegyelmét, önmagát közli velünk.
Sz. Péter azért teszi ezt hozzá, mivel ez az újraszületés meg nem nyerhető s meg nem tartható, ha a világ gyönyöreiről, minden bűnről le nem mondunk.
2 Pét 1,5
Itt következik a 3. v. utórésze. Valamint Isten oly irgalmas volt, hogy nekünk a kereszténységben a szent és boldog életre minden eszközt megadott, sőt velünk önmagát is közlötte: viszont legyetek ti is oly hívek és háladatosak, hogy minden gonddal a kereszténységre adjátok magatokat.
a keresztény igazságok ismeretében való gyarapodást.
2 Pét 1,6
A keresztény ismeretben való gyarapodás legyen egyszersmind előhaladás az érzéki hajlamok és kivánságok fékezésében.
2 Pét 1,6
mert béketűrés nélkül a mérséklet, lemondás, önmegtagadás és minden egyéb erény lehetetlen. Lásd Luk. 21,19.
a ti, béketűrésben gyakorlott önmegtagadástok csak Istent vegye czélúl, csak Istenért történjék, nem pedig csupán érzéketlenségből, vagy épen kevélységből és bűnös szándékból.
A béketűrésben Istenért gyakorlott önmegtagadástokkal egyesítsétek keresztény rokonaitok szeretetét is; ne csak magatokra nézve legyetek jámborok, magatok megszentelésére ügyelők, hanem tevékeny szeretettel működjetek felebarátitokért is.
mert csak a hol ezen erények találtatnak és gyarapodnak, ott fogják ezek eszközölni, hogy kereszténységtek üres látszat és jutalom nélküli ne legyen. Krisztus ismerete itt ismét, mint fölebb 3. v. a kereszténység helyett vétetik. A valódi tevékeny kereszténységnek gyümölcse az örök boldogság 11. v.
Ellenben ezen erények hiánya szomorú bizonysága részint a benső lelki vakságnak, melyből szintoly vak élet következik, minél az ember tapogatózik, mint olyan, ki nincs az igaz úton, s tévútról tévútra bolyong; részint bizonysága annak, hogy az ily ember teljesen megfeledkezett a keresztségben nyert bűnbocsánatról, mely naponkinti előhaladásra kötelez a megszentűlés útján.
Hivatásunk és választatásunk tehát jócselekedetek által van föltételezve, midőn Isten bennünket örök üdvösségre eleverendelt, csak annyiban rendelt, a mennyiben előre látta, hogy az ő kegyelmével jócselekedetek által együtt működünk. E szavak „jó cselekedetek“ által, nincsenek meg a görögben, de az összefüggés megkivánja azokat.
az egekbe.
ezen testben.
2 Pét 1,14
Lásd a bevezetést e levélhez.
Lásd Ján. 21,18.
2 Pét 1,16
t. i. gyakorta megemlékezzetek, hogy ez igazság; mert igazságot és nem elmés meséket hirdettem.
mert nem oly tanítmányt adtam elő, mely csupán emberi vizsgálaton alapszik, hanem megismertettelek titeket Jézus életével és a csodákkal, melyekkel ő tanítását megerősítette, és szemtanúja voltam annak, a mint különféle alkalommal, mint Isten Fia, megdicsőittetett.
A különféle megdicsőitésekből, melyekben Krisztus e földön részesűlt, sz. Péter a Tábor hegyén történt megdicsőülését (Máté 17. r.) emeli ki. E szavak: „őt hallgassátok“ nincsenek meg itt a görögben, de megvannak az evangéliomban (Máté 17,5.).
2 Pét 1,19
És a kereszténység igazságát nem csupán érzékeink által nyert tapasztalásunk bizonyítja, melyre nézve tán azt vethetné ellen valaki, hogy csalódtunk, hanem ezenkivűl ott vannak a próféták is, kik sok idővel előbb megjövendölték már azt, mit mi láttunk és hallottunk, és kik épen azért a mi hitünknek még saját tapasztalásunknál is erősebb alapot szereznek, mivel azt csakugyan nem lehet többé csalódásnak mondani, mi oly sok évszázaddal előre hirdettetett (Ágost. Béda).
2 Pét 1,19
e világnak és szivünknek sötétségében világitó szövétnekre.
míg lassankint világosság támad bennünk, az igazságot bővebben megismerjük, és a hajnali csillag, a világ világossága, Krisztus, sziveinket az ő tanításával mindinkább megvilágosítja, és szeretetével fölmelegíti.
Sz. Péter megemlíti az alapot, melyen a próféták tekintélye nyugszik. Ők nem tulajdon nézeteiknek, érzületöknek és véleményöknek voltak tolmácsai, értelmezői, előadói, közlői, hanem az Isten tolmácsai, az isteni igazságok és kijelentések előadói, értelmezői és közlői valának.
2 Pét 2,1
Lásd Kir. II. 22,6. Ezekiel 13,2. 22,25.28.
romlott tanításuk és hasonló életmódjok által.
2 Pét 2,2
lelki testi kicsapongásait.
Az igaz tanítást és jámbor életet elszakadásuk után hamisnak és tévesztettnek fogják káromolni.
2 Pét 2,4
az eredetileg szent, de utóbb a kevélység által elesett angyaloknak; mert minden bűnnek kezdete a kevélység (Sirákf. 10,15.).
2 Pét 2,4
azon lánczokkal, melyekkel a pokol köti le őket, a nélkül, hogy valaha feloldaná, örökkévaló lánczokkal. A görög szerint: a sötétség (a szerencsétlenség) lánczaival.
E szavak: „levetette őket kínlódásra“ nincsenek meg a görögben, de magokban értetnek. A gonosz lelkek a közitéletre tartatnak fenn, mert vétkök az emberek csábitása által még nagyobbodik, s ők ezért is meg fognak itéltetni.
2 Pét 2,5
a vízözön idejében.
Noé volt a nyolczadik, mert feleségén kivűl az ő három fia és ezek feleségei menekedtek meg.
A görög szerint: mert mivelhogy az igaz közöttük lakott, az ő igaz lelke naponkint gyötörtetett azok istentelen tettei által, melyeket látnia és hallania kellett.
mivel a jámborok együtt működnek az ő kegyelmével.
2 Pét 2,10
kik a testi gyönyörben úsznak.
az egyházi vagy világi hatalomtól, a felsőbbségtől elszakadásra csábítani, s azokat, mint olyanokat káromlani, kiknek nem kell engedelmeskedni. A görög szerint: kik nem félnek a méltóságot (a felsőbbséget) káromolni.
holott az angyalok, t. i. a jók, kik pedig hatalmasabbak ama pártütőknél, nem merik a kárhoztató itéletet kimondani az angyalokra, t. i. az elesettekre. Lásd Judás 9. v. Ha a jó angyalok még az ördögöket sem merik saját nevökben káromolni, mily büntetésre méltók ama pártütők, kik a felsőbbséget szidalmazzák. – A görög szerint: Ha az erőre és hatalomra nézve nagyobb angyalok nem mernek felettök (a kötelességeikről elfeledkezett elöljárók felett) az Úr előtt káromló itéletet mondani. Sz. Péter e szöveg szerint ama szent angyalokra czéloz, kik egész népek és országok gondviselői (lásd Dániel 10. r.). Még ezen őrangyalok sem szidalmazzák a rájok bízott országok felsőbbségeit, ha ezek kötelességeikről megfeledkeznek, az Úr előtt, mint olyanokat, kiknek nem kell engedelmeskedni, kiktől el kell szakadni.
2 Pét 2,12
ezen engedetlen, élvhajhászó emberek (a tévtanítók és párthiveik).
kiknek értetlensége fölötte méltó megrovásra, mivel kéjelgésök által jobb meggyőződésöket nem engedik érvényre jutni.
szemeikből buja kivánság villog.
2 Pét 2,16
A görög szerint: törvényszegése miatt.
Bálaám meg hagyá magát vesztegettetni Bálák, a moábi király által, hogy Izrael fiait a paráznaságra és bálványozásra csábítsa. Lásd Móz. IV. 22,25. 2-ik jegyz. 24,14. 31,16. Lásd ugyanott a megszólamlott szamárról.
Ezen emberek fölötte kijátszák a várakozásokat melyeket felőlök, mint keresztények és tanítók felől táplálnak; hanem örök kínnal is fognak ezért bünhődni. Lásd Tób. 4. r. 3-ik jegyz.
Szabadságot és boldogságot igérnek, holott ők és párthiveik a bűn rabszolgái, kikre örök veszedelem vár; mert legyőzetnek bűnös vágyaiktól, s így ezeknek rabszolgáivá lesznek; az ő szabadságuk féktelenség, mely mindig gyalázatos rabszolgasággal van egybekötve. Lásd Ján. 8,34. Rom. 6,16.20.
„Mert“ a romlottság szolgáira vonatkozik. Örök veszélybe örök kárhozatra jutnak; mert stb.
A kik ismét bűnbe merűlnek, úgy esnek vissza a régi tisztátalanságba; és mitsem használ nekik, hogy ettől egy ideig mentek voltak, sőt inkább ez által bebizonyítják testiségbe merűlt, s egészen jobbíthatlan érzületöket. Az előbbi közmondást lásd Péld. 26,11. az utóbbi gyakran előfordúl a régi iróknál.
2 Pét 3,1
Lásd a bevezetést a két levélhez.
2 Pét 3,1
mind a két levélnek.
vagy: azon érzületre serkentelek, hogy tisztán és szeplőtelenűl éljetek.
2 Pét 3,2
mit a szent prófétákból veletek közlöttem, s így mintegy az ő szájok által megjövendöltem. A görög szerint: az igékre, melyeket nektek a szent próféták előre mondottak.
emlékezzetek meg valamint a próféták által hirdetett igékről, úgy az apostoli rendeletekről és intelmekről.
2 Pét 3,3
a keresztény korszakban, melyben már most élünk. Lásd Zsid. 1,2.
magoktól tisztátalan tanokat gondolnak ki, és azok szerint tisztátalanúl élnek. Vesd össze: Tessz. II. 2. r. Tim. I. 4,1. Tim. II. 3,1.
Hol van azon igéret teljesedése, hogy az Úr ismét eljő? Miután oly sokan meghaltak, minden változatlanúl csak a maga állapotában marad. – Valószinűleg lehettek ilyen gúnyolódók azon időben, mikor Péter ezt írta.
mely egek által. Az égből szakadt le a vízözön a földre.
Az 5–7. v. értelme ez: De azon gúnyolódók nem tudják vagy nem akarják tudni, hogy a világ először Istentől vízből (folyó elemből) teremtetett, és a víz által a vízözönben elpusztíttatott, most pedig fentartatik, hogy a közitélet napján tűz által megégettessék. „A vízből és a víz által,“ azaz, a föld a vízhez hasonló chaosból (az első, még rendezetlen anyagból) jött létre, s ugyanazon átmenvén, alakúlt. A vízözönről lásd Móz. I. 7. r. s követk. Midőn mondatik, hogy az akkori világ (a föld a maga légkörével) az által elveszett, ez a szó „elveszett,“ annyit jelent, mint „átváltozott;“ valamint az elégés alatt is nem megsemmisűlés, hanem átváltozás értendő. Lásd a 12. 13. v.
Péter apostol az 5–7. versekben a fönebbi ellenvetésre így felel: Igen, az Úr ismét eljő és mindent átváltoztat; mert valamint a világ víz által támadott, úgy az egykoron tűz által fog megégni. Most megfelel azon további kérdésre: miért nem történik meg már ez annyi idő után? Az Isten vár ugyan, a mi jobbúlásunkért (9. v.), de ez a várakozás nem mondható hosszú időnek (8. v.), mivel az Isten előtt ezer esztendő annyi, mint egy nap, és mivel Istennél, isteni szempontból véve, nincs is meg ez a késedelem, tehát mi se hagyjuk magunkat elámíttatni, s ne tartsuk azt késedelemnek. – Istennél mind az, mi időben történik, örökkévaló jelen; azért ezer és millio esztendő előtte annyi, mint egy pillanat. Lásd Zsolt. 89,4.
2 Pét 3,9
hanem bizonyosan teljesíteni fogja igéretét.
A görög szerint: irántunk.
2 Pét 3,10
hirtelen. Lásd Tessz. I. 5,1.2.
2 Pét 3,10
a levegőég s a csillagos ég.
2 Pét 3,10
A világ létanyaga.
a természeti és a készitett alkotmányok. Vesd össze: Zsolt. 74. r. 7-ik jegyz. Zsolt. 101. 22-ik jegyz.
2 Pét 3,13
Lásd Izai. 65,17. 66,22.
Mi pedig új, azaz, e mostani érzéki világtól egészen különböző, tehát természetfölötti világot várunk, melyben csak igazak laknak. Lásd erről Rom. 8,19. Jel. 21,1. s követk. E szavak egyébiránt bizonyítják, hogy a világ megégése annak nem megsemmisűlése, hanem átváltozása és pedig megdicsőülése. Igy fogják föl e helyet a sz. atyák és kathol. irásértelmezők. Tehát valamint az ember Krisztus által megdicsőíttetik, és ez élet után Istenhez jut, úgy e természeti világ is, ha egykor a bűn következményei mind el lesznek törölve, természetfölöttivé változik át, és az üdvözűltek lakhelye leszen.
hogy béke legyen a test és lélek között, hogy a test a léleknek, a lélek Istennek engedelmeskedjék. Ján. 14,27.
2 Pét 3,15
melylyel ama nap elérkezését még halasztja (9. v.).
2 Pét 3,15
üdveszköznek.
Sz. Péter itt valószinűleg sz. Pálnak a tesszalonikai és korintusi hivekhez írt leveleire hivatkozik, melyekben több helyütt van szó e tárgyakról.
A görög szerint: Ti tehát, szerelmeseim!… nehogy az istentelenek tévelygéseitől stb.