SÁMUEL, VAGY KIRÁLYOK MÁSODIK KÖNYVE.
gyászolás jeléűl.
a mi ez elbeszélésben Saul haláláról a fönebbihez (Kir. I. 31.) adatik, s annak ellene mond, oly hozzáadásúl tekintendő, melyet az amalecíta gondolt ki, hogy ez által Dávid kegyét megnyerje.
nem akar elválni testemtől, hogy megszabadúlhatnék szenvedéseimtől.
megsebesűlte után (lásd 6. v. Kir. I. 31,3.).
magad vagy oka halálodnak.
2 Sám 1,18
a kézíjról szóló énekre. Igy neveztetik e szép gyászének, mivel abban (22. v. a héber szerint) Jonatás kézíve magasztaltatik.
2 Sám 1,18
Lásd Józ. 10,13.
Ez, és a mi e versben következik, nincs meg a héberben.
mások szerint: az őz (azaz Jonatás). Némelyek szerint: az ékesség vagy Izrael büszkesége megöletett stb.
a nők szokták volt megénekelni a diadalokat. Lásd Móz. II. 15,20. Kir. I. 18,6.
azaz: termékeny földek, melyek terményt, tehát zsengéket is adnak. Lásd Móz. V. 18,4.
2 Sám 1,22
A héber szerint: kézíve.
Értelme: a csatából, mely a hősöknek vendégség (vesd össze Móz. V. 32,42.) Saul és Jonatás mindig diadalmasan és zsákmánynyal tértek vissza: mikép lehetett az, hogy ezen hősök elestek?
A héber némelyek szerint: Egymást szeretők s egymáshoz méltók az életben. Lásd Kir. I. 20,2.
mert sok zsákmányt szerzett.
a hősök, kik azokat viselék. Mások tulajdon értelemben veszik.
Lásd Kir. I. 30,7.8. Dávid tudta, hogy királylyá kell lennie, de nem tudta, mikor és hol? azért kérdezte az Urat. A jámbor az Isten akaratjára bízza magát, s azt követi inkább, mint önakaratát és választását.
a helységekben Hebron körűl.
A tulajdonképeni törvényes fölkenést, az isteni adományozást még Sámuel vitte véghez (Kir. I. 16.); a fönebbi csak hódolat jele volt, s még Saul halálának évében történt a világ ter. u. 2949. Kr. e. 1055. évben.
vagyis: áldjon meg titeket az Úr.
A héber szerint: És átvezeté őt Makanaimba (egy városba a Jordánon túl, Gálaádban).
Lásd Kir. II. 5,4.5.
2 Sám 2,12
A héber szerint: Makanaimból.
mely város volt Benjamin nemzetségében Józ. 18,25.
harczi előjátékot, vagy párvivók általi harczot, mint Kir. I. 17,4.
A héber szerint: Helkat-Hazzurim, azaz: éles kardok mezeje. Mások másként magyarázzák.
Lásd Kir. I. 26,6.
Mások szerint: fegyvereit.
soha nem nézhetnék föl többé.
2 Sám 2,24
A héber szerint: Amma halmára.
A héber szerint: mely Giak előtt fekszik.
A héber szerint: Makanaimba, (hol Iszbozet tartózkodott).
2 Sám 3,1
mely öt és félévig tartott; s nagy háború volt, sok csatával.
a nemzetségek lassankinti meghódolása által. Vesd össze Krón. I. 12,22. s követk.
Mások szerint: megerősödött, nagy tekintélyt szerze magának, mint a következőkből kitűnik.
2 Sám 3,8
ki a megholt király feleségeivel hált, a trónra jogot követelt; mert a trónörökös egyszersmind öröklötte a király feleségeit is. Iszbozet tehát azt hitte, hogy Abner az országot is el akarta tőle venni. Lásd Kir. II. 12,8. 16,21–23. Kir. III. 2,22.
a legalacsonyabb és leginkább megvetett Júda ellenségei és barátaid között?
Lásd Birák 20,1.
kinek hatalmában van az ország, és ki segíthet téged annak birásához?
kivel érvénytelen házasságban élt, mert Dávid nem küldé el Míkolt.
2 Sám 3,19
Saul Benjamin nemzetségéből volt.
hogy előterjeszsze Izrael és Benjamin kivánatait.
életed módját.
Joáb öcscse vérének stb. Kir. II. 2,23.
az elpuhúlt. Némelyek szerint: a gyámbotra támaszkodó. Mások másképen.
zsákforma gyászruhákba.
2 Sám 3,33
mások szerint: gonosztevők.
nem mint gonosztevő halt meg Abner.
Dávidnak tort adandó. A zsidóknál a megholtak jó barátai tort adtak a gyászolóknak a gyász napján; mivel ezek a gyászolás által akadályozva voltak ételt készíteni magoknak. Lásd Móz. V. 26,14. Jerem. 16,7.
Én, mint új király, gyengébb vagyok, mint hogy a gyilkos Joábot megbüntethetném, mert mint jeles hadvezér mellett, a nép áll pártján. Isten büntesse meg a gonosztevőket! Dávid eszélyességből cselekvék így, nehogy erőszakos lépések által a nemzetségeknek lassankinti egyesűlését meghiúsitsa. Az Isten igéretei ugyan az ő részén voltak, de azért a megengedett emberi eszközök használatát nem volt szabad elmulasztania.
elvesztette bátorságát.
a filiszteusok földére, midőn Saul elűzé a gábaonitákat, kikhez Berot városa is tartozott. Lásd Kir. II. 21,1. s követk.
Itt ez azért szövetik közbe, hogy kitűnjék, mikép Iszbozetnek (2. v.) említett két gyilkosa (7. v.) azért mert e gonosz tettre veteműlni, mivel Saul családjának gyenge maradékaitól alig volt mit félniök.
„És az ajtónálló… elaludt vala“ nincs a héberben.
A héber szerint a síkság utján.
néprokonaid vagyunk.
azaz: letevé a királyi esküt (Móz. V. 17,14.); s amazok hűséget esküdtek neki.
Saul halálától Salamon fölkenetéseig.
2 Sám 5,6
kik még Jerusalemnek egy részét és Sion várát bírták. Lásd Józ. 15,63. Kir. I. 17,54.
a mi isteneinket, kiket te vakoknak és sántáknak csúfolsz. Zsolt. 113,5.7. vagy pedig a védőket, kik csupán vakok és sánták, mivel a hely erőssége miatt másokra nincs szükség, Lásd Izai. 33,23.
2 Sám 5,8
melyen Sion beveendő vala.
2 Sám 5,8
A héber szerint: a vízcsatornákat (Sion vára kútját).
2 Sám 5,8
A héber szerint: kiket Dávid szivéből gyűlöl. A jutalom vezéri méltóság volt. Krón. I. 11,6. szerint.
vagy a házba; t. i. bálványok, vagy hasztalan, tehetetlen védők ne menjenek stb.
2 Sám 5,9
megerősíté.
2 Sám 5,9
valószinűleg várdát épített a déli oldalon.
belűl és éjszaki részen a város felé, mely később újvárosnak nevezteték.
Dávid még több feleségeket vőn, hogy számos utódokat nyerhessen, a miért minden zsidó boldognak mondá magát, mert ez által részt vőn az isteni igéretben (Móz. I. 13,16.) s elősegíté teljesűlését.
egy elsánczolt helyre, vagy pedig házából Sion várába.
Jerusalemtől délnyugatra.
azaz: eloszlás vagy elszakadás helyének.
2 Sám 5,23
ne menj eléjök.
A héber szerint: beka, azaz: szederfa.
2 Sám 6,2
A héber szerint: …mely vele volt Baalban (mi Kariatiarim város volt) Júdában, hogy elhozzák stb.
2 Sám 6,2
Némelyek szerint: ki, mint ott jelenlévő tiszteltetett.
fönsége, istenisége.
Lásd Kir. I. 7,1.
2 Sám 6,5
Némelyek szerint: ezek ércz-vesszők voltak, melyeket egymáshoz vertek.
vagy pörgetyűkkel.
Óza, Flav. József történetíró szerint, levíta volt; mint ilyennek szabad volt a frigyszekrényt rúdon vinnie, de nem volt szabad azt megérintenie. Lásd Móz. IV. 4,14. Isten e büntetés által minden népnek, de különösen szolgáinak tudtúl adá, hogy a szentélyhez mindig szent félelemmel közeledjenek.
Ez levíta volt. Lásd Krón. I. 15,18.24. 16,15. Valószinűleg Get-Remmonból. Józ. 21,25. Dávid azt hitte, hogy ennek, mint fölszentelt személynek, nincs mit félnie.
„És Dáviddal hét kar vala és borjú-áldozat“ ez nincs a héberben.
2 Sám 6,14
menésében szökdelt és énekelt.
Lásd Kir. I. 22,18.
A sz. atyák nagy dicséretekkel magasztalják Dávid buzgalmát és alázatosságát; és sz. Gergely megjegyzi, hogy Dávidot inkább csodálja tánczolásában, mint csatáiban; mert ezekben elleneit győzte meg, amaz által pedig önmagát, vagyis, azon természetes és néha jó emberekben is meglevő félelmet, melynél fogva Istenről nyilvánosan is vallást tenni tartózkodnak.
a Mózes által készített régi sátor formájára, mely Gábaonban maradt. Lásd Krón. I. 16,39.
mint jó atya gyermekeit.
Ez a lepénynek egy neme volt, némelyek szerint szirup-lepény, azaz egész darab befőzött szirup, melyet az utazók magokkal hordtak, és italban föleresztettek. Mások szerint: aprószőlő lepény stb.
2 Sám 6,20
hogy áldással köszöntse ismét.
2 Sám 6,20
királyi dísz nélkül jelent meg; mert Dávid letevé királyi palástját, és csak alsó ruhájában, s a papi tisztes köntösben jelent meg.
némelyek ezt semmirekellőnek fordítják; vagy: mint egy, a közönséges emberek közől. Némely előkelők korunkban is ah mi gyakran tartják a hit nyilvános megvallását közönséges, alacsony dolognak!
E szolgálókkal még inkább fogom keresni dicsőségemet hitem megvallásában.
szönyegek közé, melyekkel a szent hajlék be volt aggatva.
valamelyik bírónak. Krón. I. 17,6.
állandó családot alapít. Ezen jövendölés Salamonra s egyszersmind Krisztusra vonatkozik úgy, hogy némely része Salamonra, némelyik Krisztusra, s némely ismét mind a kettőre illik. – Gyakori eset a szentírási jövendöléseknél, hogy azokban mondatik valami bizonyos személyről, mit utódjaira is kell érteni. Lásd Móz. I. 49. r.
2 Sám 7,12
Halálod után is ivadékot adok neked, t. i. Krisztust, ki Dávidtól származott. Egyszersmind pedig: Halálod után magzatodat (Salamont) fölemelem (Móz. V. 28,36.) királylyá teszem.
2 Sám 7,12
Ki (Salamon, Krisztus) tőled fog származni.
örökkétartóvá teszem.
2 Sám 7,13
Ő (Salamon, Krisztus) fog építeni egyik földi, másik lelki templomot.
Ez különösen Krisztusra, a lelki templom fölépítőjére vonatkozik. Vesd össze Zsolt. 88,30.37.38.
2 Sám 7,14
Egyaránt vonatkozik Salamonra (Zsolt. 81,6.) és Krisztusra. (Zsolt. 88,27. Zsid. 1,5.)
2 Sám 7,14
Ez különösen Salamonról szól, de annyiban Krisztusra is illik, a mennyiben Kor. II. 5,21. róla az mondatik, hogy Isten őt miérettünk bűnné tette, mivel ámbár maga minden bűn nélkül volt (Zsid. 4,15.), mégis minden ember bűneit hordozá.
őt (Salamont) gyengén (Zsolt. 88,32.) büntetem meg; őt (Krisztust) emberi módon hagyom szenvedni.
2 Sám 7,16
egyszersmind: erős.
2 Sám 7,16
a görög és szírus fordítás szerint: színem, vagy arczom előtt.
Ez különösen Krisztusról értendő. Lásd 8-ik jegyz.
e kijelentés.
2 Sám 7,18
maradt, vagy időzött.
hogy ily magasra emeltél.
2 Sám 7,19
Dávidnak örökkétartó házáról is, melyet messze-időben a Messiás épít (12. 13. v.). Vesd össze Krón. I. 17,17.
Ez az emberi nem módja, vagy kivánata, hogy az ember utódjait is boldogoknak szeretné tudni. Tulajdonképen a héber szerint: Ez (a messze-jövendő) Ádámnak (a második Ádámnak Kor. I. 15,45.) az Úr Istenének (azaz, ki az Úr Isten) törvénye. Vesd össze Zsolt. 109. melyben Dávid a Messiást Urának is mondja. Mások ezt másképen értelmezik.
azért én ki nem fejezhetem hálámat; de te ismered szivemet.
2 Sám 7,21
hogy igéreteidet teljesítsed.
…szíved (akaratod) szerint tetted nekem e nagy (fontos) kijelentést.
az egyiptomiaktól és isteneiktől. Lásd Móz. II. 12,12. – Némelyek Krón. I. 17,21. és a görög fordítás szerint: …Egyiptomból, elűzvén a népeket (a kananeusokat) és isteneiket. Mások máskép.
2 Sám 7,27
te tetted képesé isteni végzésed hallására.
nyert bátorságot és bizodalmat.
Krón. I. 18,1. szerint: Get városát s ezzel a hatalmat, melylyel az izraelitákat ismét elnyomhatták volna.
2 Sám 8,2
a foglyokat.
2 Sám 8,2
megméré a földrészt, melyen a foglyok feküdtek, mérő zsinórral.
2 Sám 8,2
két részt, a fölmért helyet két részre osztá.
hogy az egyik részen fekvő foglyok megölessenek, a másikon fekvők életben hagyassanak. A részekre valószinűleg sorsot vetettek. A héber szerint: csak egy harmadrész hagyatott meg.
2 Sám 8,3
Lásd Kir. I. 14,47. A héber szerint: Hadadezernek mondatik.
az Eufratesig valószinűleg már Saul kiterjeszté birodalmát. Lásd Móz. I. 15,18. Móz. IV. 24,17.
2 Sám 8,4
Lásd Józ. 11,6.
száz szekérből való lovat, egyéb használatra.
A héber szerint: megsegíté.
A héber szerint: paizsokat.
Palesztina éjszaki határán. Lásd Móz. IV. 13,22.
Jóramnak.
2 Sám 8,13
hiressé lőn.
mert ez alatt ott (valószinűleg a holt-tenger közelében) Abizai és Joáb győzelmet nyertek az edomiták fölött. Krón. I. 18,12. Zsolt. 59,2.
Némelyek szerint: történetíró, ki az évkönyveket vezette.
2 Sám 8,17
főpapok. Midőn Abiatar (Kir. I. 22,20.) Dávidhoz futott, Saul Szádokot tevé főpapnak. Ez időben tehát két főpap volt, kik közől az első Jerusalemben, az utóbbi Gábaonban szolgált.
vagy titoknok.
2 Sám 8,18
a vérszolgák, futók és testőrök elöljárója.
udvari urak, vagy udvari tisztek, kik a királynak, mint az isteni király helytartójának, papok gyanánt szolgáltak. Lásd Krón. I. 18,17. Kir. II. 20,25.26.
önmagához. Vesd össze: Kir. I. 20,14.
túl a Jordánon, Gálaádban. Lásd Kir. II. 17,27.
hogy legyen jövedelme maga és szolgái (12. v.) részére, habár étele asztalomnál van is.
asztalomnál is oly ellátása legyen, mint egy királyfinak.
2 Sám 10,2
barátságot.
sajnálkozó részvétét kijelentse.
2 Sám 10,6
Rohob, város és vidék Asszíriában.
2 Sám 10,6
Maaka, kananei város és táj keletre a holt tengertől.
Isztób Maaka szomszédságában volt. Lásd Birák 11,3.5.
2 Sám 10,8
a főváros Rabba kapuja előtt.
hogy az izraelitákat hátulról megrohanják (9. v.)
A héber szerint: városaiért.
valószinűleg téli szállásra, azon szándékkal, hogy tavaszkor a harczot ismét elkezdje. Kir. II. 11,1.
2 Sám 10,16
az Eufratesen.
A héber szerint: és eljöttek Helamba (17. v.).
azaz: kik szekérről harczoltak.
tavaszkor. Némelyek szerint: egy év mulva az idő után, hogy a követek (10. v.) visszajöttek.
2 Sám 11,2
saját házának udvarán, hol kút és fürdő vala. A királyi palotából, mely Sion hegyén vala, át lehetett látni az egész várost.
Ez nincs a héberben.
kevéssel előbb tisztula meg, s így annál könnyebben foganhatott. Lásd Móz. III. 15,18.
2 Sám 11,8
élj egészen kényelmeddel. Dávid arra akarta vinni Uriást, hogy feleségével háljon, s igy mind a maga, mind az asszony gyalázatát eltitkolja.
étel és ital a király asztaláról.
Dávid el akarta titkolni vétkét, de az Isten kivilágosította azt.
melyet a hadba vittek bátorításúl és védeleműl. Vesd össze Zsolt. 6,7.
Igy sodor egyik bűn a másikba. Győzd le ellenállás és imádság által a bűnnek mindjárt első ingerét, és vigyázz különösen érzékeidre. Ha pedig szerencsétlen valál bűnbe esni, azonnal kelj föl és térj meg; mert mennél tovább maradsz a bűnben, annál inkább erőt vesz rajtad, te pedig annál erőtlenebb leszesz a fölkelésre.
a kézi malom felső kövét.
Az ily házasság valamint az erkölcsiség ellen van, úgy az emberi társaságra nézve is veszedelmes, és azért az anyaszentegyház által tiltatik is; mert ha valaki feleségűl vehetne oly asszonyt, kinek férjét megölte, hogy vele házasságra lépjen, akkor sok férjnek élete forogna veszedelemben. Azért Istennek sem tetszett Dávid ezen házassága.
Lásd Kir. II. 7,2.
haljon meg.
ez Dávidon teljesedett is; mert elveszte négy fiat, Betszábee fiát, azután Ammont, Absalomot és Adoniást, Uriás ágyának megfertőztetése miatt engedé Isten azt is, hogy az ő egyik leánya tulajdon testvérétől megszeplősíttetett, és feleségeiből tíz egyik fia által megbecsteleníttetett az ő legnagyobb fájdalmára.
keleti szokás szerint.
A héber szerint: Isten színe előtt.
Ez fiai halálára vonatkozik (lásd 3-ik jegyz.) és a későbbi hadakra, melyekkel Dávid háza megtámadtatott.
2 Sám 12,11
Absalom összeesküvése.
2 Sám 12,11
másnak adom.
ezen napfény előtt.
azaz: megengedni.
2 Sám 12,13
Minden bűn a végtelen szent és jóságos Isten bántása. Dávid elismeri vétkét és megbánja, s azért megnyeri a bocsánatot, és az örök büntetések elengedését; csak némely, a próféta által kijelentett ideigvaló büntetéseket mér rá az Isten keze, hogy őt próbálja, és megjavítsa (Ágost.).
Lásd 5. 7. v.
hogy az Istent és isteniszolgálatot megvethessék; mert mikor az istentelenek látják, hogy a jók vétkeznek, ezt ők ürügyűl használják, hogy az isteniszolgálatot és jámborságot, mint hasztalan dolgot, megvethessék.
fölgyógyulás reménye nélkül.
nemzetsége vénei, vagy az előkelő udvari szolgák.
béke férfiának, béke fejedelmének.
A héber szerint: Az Úr kedvéért. Az Isten Salamont kedveltjének nevezte önmagáért, mert őt különösen kegyelte, és kijelölte, hogy mint Dávid utódja, a templom építője s ennyiben a Messiás előképe legyen. Kir. II. 7,12. Máté 3,17.
2 Sám 12,26
vagy Rabba, a főváros.
a királyi székvárost.
Rabba városának egy része. A héber szerint: a vizivárost is bevettem.
értékűt. Lásd Móz. II. 25,39.
2 Sám 12,31
Némelyek szerint: cséplőszekereket, melyeknek kerekein vas-fogak voltak a buzaszem kicséplésére.
Ily kegyetlen volt az akkori hadiszokás. Dávid nem vádolható igaztalansággal, midőn ellenségein azt tevé, mit rajta ezek tettek volna. De az ammoniták nem is érdemeltek kiméletet. Lásd Kir. II. 8,2.
Támár és Absalom egy anyától születtek.
A héber szerint: lepényt.
A héber szerint: lisztet vévén, meggyúrá és elkészíté a lepényt szemei előtt, s megsüté azt.
A héber szerint: a serpenyőből. A lepény valami lében készűlt.
2 Sám 13,10
a nyilt ágyszobába, hol Amnon feküdt.
a lepényt a lében.
2 Sám 13,13
a gonosztevők. Lásd Móz. V. 22,21.
Ezt vélte Támár hibásan, mert lásd Móz. III. 18,9.11.
az elkövetett vétek után. A kéjnek egyik büntetése az undor és utálat; azért a bűnkéjnek ne kezdetére, hanem keserű végére és gyümölcseire tekints.
Amnon megbecstelenített húgát, mint csábítót, akará kiűzetni, hogy ráhárítsa saját vétke gyalázatos voltát.
2 Sám 13,18
A héber szerint: tarka köntösbe.
mint egyéb szüzek.
összekulcsolva.
2 Sám 13,21
A héber szerint: igen megharaguvék.
E szavak: „de nem akará… hogy ím elsőszülöttje vala“ nincsenek meg a héberben, hanem a görögből vétettek.
Efremnek is neveztetik Júda nemzetségében. Lásd Ján. 11,54.
rámondta a bucsú-áldást.
„És lakomát… mintegy királyi lakoma“ nincs a héberben.
én, a király fia, s ha Amnon megöletik, a trónörökös.
Látszott Absalomon, mintha mondta volna, vagy Absalom olyasmit ejtett ki.
anyja atyjához. Kir. II. 3,3.
okos, alkalmas asszonyt a panaszkodó szerepének játszására. Vesd össze Jerem. 9,17.
mély hódolattal térdre esett és arczra borúlt a földön.
mint vérboszúlók.
ha kegyelmezésed nem igazságos, az Isten rám és házamra mérjen büntetést.
ki a vérboszúnak maga vetett gátot. Lásd Móz. IV. 35.
miért akartál vérboszút állani Absalomon, kit az Úr népe szeret?
2 Sám 14,14
tehát hagyjuk élni, a ki él; a halál magától is eljő.
nem akarja az életet elvenni, vagy vért ontani. Mások másképen.
2 Sám 14,15
A héber szerint: mert a nép megrémített engem (elékövetelvén fiamat 7. v.).
megkegyelmez fiamnak, tehát az alatta értett Absalomnak is.
az Isten földéről.
2 Sám 14,17
hogy az Isten fiamnak megkegyelmezésére kiadott parancsodat, mint áldozatot fogadhatja és jutalmazhatja meg. A héber szerint: a 17. v. Szolgálód gondolta: az én uram királyom szava megnyugtató leszen.
2 Sám 14,17
részrehajlatlan, sem dicséretre sem roszallásra nem hajt az itéletben.
midőn itélsz.
uram királyom eltalálta.
tehát más, nem a szent (Móz. II. 30,13.) mértékkel, valószinűleg kisebbel. A héber szerint: királyi mértékkel.
„És elmenvén… egy részét tűzzel“ ez nincs meg a héberben.
2 Sám 14,32
tedd hozzá: De mivel nem jöttél, erőszakhoz nyúltam, hogy hozzám jőni kényszerűlj. Kérlek azért stb.
A héber szerint: Ha vétkes vagyok.
2 Sám 15,1
A héber szerint: szekereket és lovakat.
poroszlókat. Lásd Kir. I. 8,11.
2 Sám 15,2
naponkint.
2 Sám 15,2
a királyi ház kapujában.
2 Sám 15,2
valami fontosabb. Lásd Móz. II. 18,26.
és miután ügyét elbeszélte…
leborúlandó.
2 Sám 15,7
mely az új kormányszak óta elfolyt, Saul választásától kezdve, Absalom visszatérése negyedik évében. Világ ter. u. 2981. Kr. e. 1023. évben. Némelyek a negyven évet Dávid első fölkenésétől (Kir. I. 16. r.) számítják.
születésem helyén. Kir. II. 3,3. Ezen hely szentnek tekintetett a patriarkák sírjai miatt. Lásd Móz. I. 23,19.
Palesztina hegyein őrök voltak fölállítva, kik egymásnak harsona-szó által összebeszélés szerint gyorsan jelentést tettek. Ha Absalom a hegyeken Hebron körűl megfuvatá a harsonákat, ezek hangja csakhamar elterjedett az egész országban.
Vesd össze Zsolt. 3,1.
a városból.
2 Sám 15,17
egész háza és hívei.
Némelyek szerint: és megállának Bet-Merkaknál. Ez valószinűleg a legszélső épűlet vala a hegy tövében a város és Cedron között. 23. v.
A héber szerint: előtte mentek el, hogy szemlét tartson fölöttük, és rendbeállítassanak.
Absalomnál.
nem régen.
2 Sám 15,22
Lásd 15-ik jegyz.
A héber szerint: a gyermekek.
2 Sám 15,24
Lásd Kir. II. 8,17.
2 Sám 15,24
Lásd Kir. I. 30,7.
magasabb helyre áldozni.
mily megadás, mily alázatosság tündöklik elő Dávid egész viseletéből. Senkit sem kiván szerencsétlenségébe keverni, hanem egyedűl maga akarja azt viselni bűnei büntetéseűl.
igy nevezteték a főpap, mivel az Urim és Tummim által jövendölt.
Jerikó mellett innen a Jordánon.
a Sion hegy felé fordúlva, hol a frigyszekrény volt.
csomót, vagy gyúratot. Lásd Kir. I. 25,18.
2 Sám 16,3
Mifibozet. Lásd Kir. II. 9,6.
Ez rágalom volt. Lásd Kir. II. 19,24. s követk.
2 Sám 16,4
Szíba mondása szerint Mifibozet a lázadókkal tartott, s Dávid azért fosztá meg őt javaitól, s azokat gondviselőjének adá. Hogy Dávid oly könnyen hitt egy szolgának, hiba volt ugyan; de a szerencsétlen fejedelem menthető a majdnem általános árulás miatt, melyet maga körűl tapasztalt.
2 Sám 16,4
A héber szerint: leborúlok előtted (háladatosságból).
továbbá is.
2 Sám 16,7
az országból.
gyilkos és gonosztevő,
2 Sám 16,10
Nem helyeslem heveskedésteket, Szárvia fiai! Szemei nem egyéb, mint igazságtalan végrehajtója az Úr legigazságosabb akaratának; ki azt akarja, hogy bűneimért szenvedjek. Ő igazságtalan gyűlöletből teszi azt, mit az Úr igazságosan enged rám jőni, hogy megalázzon engem. – Ismerd el te is ellenségeidben az isteni igazság eszközét, melyet rád ereszt, hogy megalázzon.
ennél fogva.
egy benjaminita, Saul nemzetségéből.
port vetvén utána.
Bahurimba.
A héber szerint: és Izrael férfiainak egész népe.
2 Sám 16,21
A héber szerint: hogy atyád előtt büdössé (végkép utálatossá) lettél.
a király feleségeinek elhálása annyi volt, mint a trónnak elfoglalása, tehát a legnagyobb fölségsértés. Ezen gonoszság által Dávid és Absalom között a kiegengesztelődés majdnem lehetetlenné vált. S ennek a pártütőkbe lelkesedést kellett öntenie, hogy ügyöket annál inkább biztosítsák.
A héber szerint: megijesztem őt.
Dávid nem fog szabad téren maradni, hanem valamely erős hegyszorulatba vonúl, hol magát erősebb hatalom ellen is föntarthatja.
a mi részünkről.
2 Sám 17,16
a Jordánon innét, közel Absalomhoz.
2 Sám 17,16
a Jordánon.
félni lehetett, hogy talán mégis Akitofel tanácsára hajlanak; azért Dávidra nézve biztosabb volt, ha túl megy a Jordánon.
2 Sám 17,17
Lásd Kir. II. 15,36.
2 Sám 17,17
Jerusalem mellett. Lásd Kir. III. 1,9. Miért tartózkodtak ott? lásd 10-ik jegyz.
2 Sám 17,17
Szádoktól és Abiatartól küldetve. A hely jól volt választva; mert azt kellett hinni, hogy a szolgáló vizért megy.
mivel Dávid-pártiaknak tartattak. Atyjaikat védé a főpapi hivatal.
víztartó verem, akkor kiszáradva.
A héber szerint: és darált árpát hintett arra.
A héber szerint: a Bahurimnál levő patakon.
Lásd 22. v.
miután végintézkedést tett.
A héber szerint: Mahanaimba (azaz: kettőstáborba, lásd Móz. I. 32,2.); város volt Jordán keleti oldalán.
2 Sám 17,25
Némelyek olvasása szerint: izmaeli. Lásd Krón. I. 2,17.
Naasz ugyanegy személy Izaival. Lásd Krón. I. 2,13.15.16. Amaza unokaöcscse volt Dávidnak, mint Joáb.
némelyek szerint: csészéket.
imádságod és parancsaid által.
2 Sám 18,8
az egész környéken.
eltévedés, posványok, vermek és vadállatok által.
két ág közé, melyre haja (Kir. II. 14,26.) feltekerődzött, úgy hogy le nem bontakozhatott (Ar. sz. Ján. Theod.).
ha életemet koczkáztattam volna is.
A héber szerint: nem maradhatok oly soká melletted.
gyalázatúl emlék helyett. Lásd Józ. 7,26.
2 Sám 18,18
emlékoszlopot, diadalemléket.
2 Sám 18,18
Jerusalem mellett.
2 Sám 18,18
Absalom így vagy akkor szólt, mikor még fiai nem voltak (lásd Kir. II. 14,27.), vagy miután meghaltak.
munkájának.
megmenté őt ellenségei kezéből.
a síkság útját.
a kapu-boltozat alatt, a külső és belső kapu között.
mert ha többen futnának, ez az elvesztett csata jele volna.
A héber szerint: de nem tudom mi volt az?
Mahanaimba (32. v.).
2 Sám 19,7
a bánkodásból.
így szól az érzéketlen, kevély, önmagával telt férfiú, ki magának mindent megenged, még a rosz bánásmódot is királyával.
t. i. a pártütők. 9. v. Kir. II. 18,17.
A tizenegy nemzetségben, melyek Absalommal tartottak, értekeztek a király visszaviteléről.
Lásd Kir. II. 17,25.
a tizenegy nemzetségből, melyek így neveztettek, mivel Efraim, József fia, volt köztök a leghatalmasabb.
miért tartotok vissza a jótól.
bemutattatott.
Dávid tehát Mifibozetet nem tartotta egészen ártatlannak, de mégis enyhítette őt illető büntetését, s javainak fele birtokában meghagyta.
Mahanaimban.
most.
A héber szerint: csak kevéssé megyek veled túl a Jordánon. Lásd 39. v.
fiam. Vesd össze Kir. III. 2,7.
a tíz nemzetségből.
2 Sám 19,43
hogy a meghívás a visszatérésre tőlünk származott volna.
még nyomatékosabban.
Dávid nem tartozik hozzánk. Lásd Kir. II. 19,42.
Lásd Kir. II. 16,21.
Dávid meg akará tartani Amazának tett igéretét (Kir. II. 19,13.), de Isten megengedé, hogy Dávidon elkövetett árulásaért bünhödjék (10. v.).
Lásd Kir. II. 8,18.
a keletiek még most is megcsókolják annak szakállát, kit meg akarnak tisztelni.
melyet balkezével kivont hüvelyéből, mialatt jobbjával szakállát fogta.
A héber szerint e vers: Egy férfiú Joáb társai közől Amazához lépett, és mondá: a ki Joábot szereti és Dávid mellett van, kövesse Joábot.
2 Sám 20,14
mind a kettő ugyanegy hely. Lásd. 15. v.
A héber szerint: és egész Berimen át, és hozzá gyülekeztek és követék őt.
A héber szerint: Abela Bet-Hammaakában.
Egy régi közmondás a tanácskérőket az abelai okos emberekhez utasítja: a ki oda fordúlt, szándékában czélt ért. Mások így fordítják a héber szerint: Amaz mondá: Előbb azt kellett volna mondani: Tegyünk kérdést Abelában (megakarja-e magát adni); akkor a czél eléretett volna (kitűnt volna, hogy megadja magát).
jó tanácsot adok. Ez asszony itt a város nevében szól. A héber szerint: Nem vagyok-e egyike a békeszerető és hű városoknak Izraelben?
legfőbb tiszt, az alkirály helyettese. Lásd Kir. II. 8,18.
2 Sám 21,1
a főpap által. Lásd Bir. 1,1.
méretett e büntetés az országra. A gábaonitákat Józue megtűrte (Józ. 9,23.27.), Saul ki akará őket irtani (2. v.), a miért sokan közőlük a filiszteusokhoz futottak, (lásd Kir. II. 4,3.). Az Isten megfoghatlan végzéseinél fogva sokszor egész népet is büntet előljáróinak vétkei miatt; valamint meg is áld azok erényeiért.
2 Sám 21,2
tulajdonképen a kananeusokéi, kik helyett itt az amorreus nép, amazok egy törzse vétetik.
2 Sám 21,2
hogy magok között lakást engednek nekik.
túlságos, eszélytelen buzgóságból. Lásd Rom. 10,2.
mikép tegyem jóvá Saul gonoszságát, hogy a nektek adott elégtétel után Izrael országa ismét megáldassék?
A héber szerint e vers: A férfiút, ki minket megrontott, és semmivé tett (kivánjuk mi), mert mi úgy kiirtattunk, hogy maradásunk nem volt Izrael minden határaiban.
2 Sám 21,6
A héber szerint: akaszszuk fel őt, vér- és esküboszúlásúl 1. 14. v. Vesd össze Móz. IV. 25,4.
2 Sám 21,6
a hol Saul lakott.
miután a vérboszúlás a törvénybe is fölvétetett (Móz. IV. 25,4.), Dávid elismerheté azt oly eszközűl, mely által az igazságnak elégtétel adatott, az Isten haragja megengeszteltetett.
2 Sám 21,8
Lásd Kir. II. 3,7.
Kir. I. 18,19. Mérobnak neveztetik; hihetőleg két neve volt.
marczius és aprilis havában.
2 Sám 21,10
a fölakasztottakra.
a holttesteknek e rendkivűli esetnél addig kellett temetés nélkül függve maradniok, míg Isten egy eső által, melynek hiánya a drágaságot okozta, meg nem mutatá, hogy az igazságnak elég tétetett.
tulajdonképen a kapu melletti falról, mely mellett mindenkor volt egy piacz vagy utcza a vevők és adók kényelmére. Lásd Kir. I. 31,12.
mások szerint: Zelában.
2 Sám 21,16
a refeusok, az óriások nemzetségéből. Lásd Móz. V. 3,11.
azaz: súlymértéket (siklust). Vesd össze Kir. II. 14,26.
hogy te, kitől Izrael jóléte függ, el ne veszsz.
2 Sám 21,19
A héber szerint: Elkanan (Adeodatus, Istentől ajándékozott) Jare- (erdő, saltus) Orgimnak (fordításunk szerint, selyemszövőnek) fia megölé stb.
tehát mást, nem a kiről Kir. I. 17. r. van szó. Lásd Krón. I. 20,5.
óriások.
Lásd Zsolt. 17.
A héber szerint: váram (a hová futok).
2 Sám 22,3
valamint a külekedő ökör szarva által győz, úgy győzök én az Isten által. Vesd össze Kir. I. 2,1.10. Luk. 1,69.
A héber szerint: hegytetőm, hol biztosságban vagyok ellenségeimtől.
2 Sám 22,5
A héber szerint: hullámai.
2 Sám 23,5
az alvilágnak, az alvilág fejedelmének patakjai. Lásd Kor. II. 6,15. A halál és alvilág rémített engem, és ijedelmei árvíz gyanánt vettek körűl.
a legnagyobb veszélyek fenyegettek végromlással.
akkor híttam és mindig is hívom.
Itt a förgeteg képe alatt a Dávid ellenségeire haragvó Isten iratik le, a mint segélyt hoz.
ellenségeimre.
2 Sám 22,9
azaz: igen haragudott. Vesd össze Izai. 65,5.
villámokat szórt.
2 Sám 22,10
förgetegben az ég mintegy meghajlani látszik, mert a felhők leereszkednek.
sötét viharos felhők.
a villámos felhők viharzó szeleire ült. Vesd össze Ezekiel 1,5. 14-ik jegyz. A kerubok alatt néha a természeti erők is értetnek, melyeket Isten úgy használ, mint angyalait czéljai kivitelére.
2 Sám 22,12
A héber szerint: sátorúl.
csurgatván, mintegy rostán át.
az ellenségeket.
veszélyből.
2 Sám 22,19
segítségével.
A héber szerint némely fordításokban: Ők (az ellenségek) megleptek engem (elzártak tőlem minden segítséget).
szabadságra.
ügyem igazsága miatt.
törvényei.
a természeti romlottságtól és kedvencz bűnömtől.
2 Sám 22,26
vagyis, az iránt, ki téged és az embereket szereti, kegyességgel fogsz viseltetni.
az állhatatosakkal, kitartókkal te is kitartó leszesz. Mások szerint: a hívvel hív leszesz.
A héber szerint: a tiszta (őszinte) iránt őszinte leszesz; az álnok (elveteműlt) iránt hűtelen. Mindenkit a szerint fogsz jutalmazni, a mint magát irántad viseli.
ha veled vagyok egyesűlve, gyorsan és bátran megyek minden ellenségeimre.
feddhetlenné tette viseletemet.
2 Sám 22,34
gyorssá, készségessé tőn engem a harczra.
a hol biztosságban vagyok ellenségeimtől.
A héber szerint: és karom meghajtja a rézíjat.
kik a te ellenségeid, mert ők felkented és törvényed ellen lázadtak föl. A könyörgő keresztény az ellenségről szóló ilyen és hasonló sz. irási helyeknél rosz szokásaira és vétkeire gondol, melyeket, mint legveszélyesebb ellenségeit, legyőznie és kiírtania kell; vagy pedig a pokol ellenséges hatalmaira, melyek lankadatlanúl üdvössége veszélyeztetésére vagy egész lerombolására törekszenek.
2 Sám 22,44
a néplázítók ellenmondásaitól.
Dávid itten, mint a Messiás előképe, oly kifejezésekkel él, melyek inkább illenek erre, mint önmagára.
míg nem ismernek engem, és nem hallanak felőlem.
a népek elhagyván az igaz Istent, nem tudnak a tévelygés kötelékeiből kibontakozni. A héber szerint: Az idegenek fiai elepednek, és vonaglanak köteleikben, vagy elbújnak rejtekeikben. Mások másképen.
2 Sám 23,1
A régi zsidók szerint azért neveztetnek igy ez igék, mert Krisztusra vonatkozó jövendölést foglalnak magokban, mely az utolsó időkben teljesedik. Mások szerint: Dávid azokkal végzé zsoltárait. Akármelyik áll is, mindenesetre lelki végrendeletképen tekinthetjük azokat, melyekben Dávid a Messiásról és országáról tett igéretet utódainak átadja.
A héberben némelyek szerint: a férfiú, ki Jákob Istenétől fölkentté emeltetett.
el fog jőni, t. i. a Messiás. Igy a régi zsidók. Lásd Kir. II. 7,19.
…úgy lesz ő és országa; úgy jön ő el világossága szelíd fényével, s úgy fog egy új nemzedék általa sarjadni.
2 Sám 23,5
de mégis meg fog történni; mert stb.
A héber szerint e vers: Nem ilyen-e az én házam Isten előtt? örök szövetséget kötött velem, mindenben erőset és állandót. Ez minden üdvöm és kivánságom, se ne virágoztatná azt? Mások másként.
Ez ország ellenségei, a javúlni nem akaró gonoszok. Ezek hasonlítnak a tövishez, melyet erőszakkal kiszaggatnak és tűzre vetnek.
2 Sám 23,8
a hősi rendek.
2 Sám 23,8
a székmester vagy nagymester. Némelyek a héber szerint a tulajdon nevet veszik: Jászobbázebet, mely helyett Krón. I. 11,11-ben: Jeszbaam, Hahamoni fia, van.
2 Sám 23,8
A héber szerint: a takemonita.
2 Sám 23,8
az első a két következő előtt.
A héber szerint: fölemelte dárdáját, és nyolczszázat ölt meg egyszerre.
A héberben némelyek szerint: Dodo fia.
azaz: elfáradt, de a kardot még is erősen tartá.
2 Sám 23,13
az itt előszámlált 37 hős között.
2 Sám 23,13
Lásd Kir. I. 22,1.
Refaim völgyében Jerusalem mellett.
ugyanazon barlangban.
mint italáldozatot.
Itt kezdődik a hármas rend másodika, melyből azonban csak két hős emlittetik.
két hőst.
A héberben némelyek szerint: Dodo fia.
azaz: Gabaatból Benjamin nemzetségéből.
A héber szerint: Benejasszen. Hogy itt csak egy hős számíttassék, az alúl kitett összeg 37 kivánja.
2 Sám 24,1
Az Úr haragja fölgerjedett Izrael ellen, Dávidot kisértvén, és mondván neki: Számláld meg a népet. Ki ez az Úr haragja, megfejti a Szentlélek Krón. I. 21,1-ben, hol írva van, hogy a sátán fölkelt Izrael ellen, és Dávidot fölingerlé, hogy számlálja meg a népet. Itt tehát az Isten haragja alatt a sátánt kell értenünk, ki annyiban neveztethetett így, a mennyiben Isten a sátán haragját (gonoszságát, melylyel Dávidot megkisérté,) megengedé, hogy őt megpróbálja.
a nép számbavétele magában nem volt rosz, (mert vesd össze Móz. II. 30,12. Móz. IV. 1.), de itt a szándék tette azt vétkessé; mert Dávid azt részint nagyravágyásból, részint azért akará végbevinni, hogy a népet folytonos hadilábon tartsa, és hódításokra vezesse, mi abból tűnik ki, hogy fővezéreinek erre parancsot adott. E szándék által a népszámlálás nem csak a polgárok személyes szabadsága, hanem a törvény ellen is volt. Vesd össze Móz. V. 17,16.
azaz: a déli részén.
2 Sám 24,6
A héber szerint: Taktim vidékére Hodsiban.
A héber szerint: Dan-Jaanra.
Krón. I. 21,5-ben nagyobb szám tétetik. Joáb, ki nem szivesen teljesíté királya parancsát (Krón. I. 21,6.), úgy látszik, készakarva mondott kisebb számot a királynak, hogy őt szándékától elmozdítsa. De az évkönyvekbe a valódi szám jegyeztetett, melyből az a Krónikák könyvébe átvétetett. Mások e nehézséget leirási hibák föltevésével igyekeznek megfejteni.
a lelkiismeret szemrehányást tőn Dávidnak.
Krón. I. 21,12. szerint három esztendeig; így van a görög fordításban is, és így olvasták több sz. atyák.
Igen nehéz a választás.
Mivel csak Dávid vétkezett, miért büntette Isten az egész népet? Megfelel erre sz. Gergely pápa erkölcsi tanításaiban: Minthogy a fejedelmek szivét Isten a nép érdemei szerint igazgatja (védi vagy elhagyja), azért a bűnös király vétkeit azok ostorozása által büntette, kik miatt annak vétkeit megengedte. Mivel pedig Dávid is vétkezett kevélység által, azért őt is érte a büntetés. Ennél fogva bizonyos, hogy a fejedelmek és népek érdemei oly szoros összeköttetésben vannak egymással, hogy a nép erkölcsisége gyakran megromlik a fejedelem hibája miatt, és viszont. De azért a népeknek nem szabad vakmerően itélniök fejedelmeiket; mert Isten rendelte azokat, s egykor ő fogja megitélni.
2 Sám 24,16
a jebuzeusok királya (23. v.), Dávid hűbérese. Lásd Kir. II. 5,6. s követk.
nyomtató szérűn, a nyilt földön, a későbbi templomhegyen. Mórián.
büntető kezedet fordítsd ellenem és családom ellen, és kiméld meg a népet.
melyen az áldozat megégetendő vala.
egyszersmind az egész Mória-hegyet Krón. I. 21,25. szerint, hol az egész ár ki van téve.