SZENT JÁNOS APOSTOL III. LEVELE.
3 Ján 1.
János ír Gájusnak, minden jószerencsét kiván neki, és örvend az ő keresztény életének, valamint a hithirdetők iránt kitűntetett szeretetének. Diotrefes megrovatik szeretetlensége miatt, Demeter mellett jó bizonyságot tesz. Áldó kivánat és köszöntések.
Az egyházi szolga a kedves Gájusnak, kit én igazán szeretek.
Szerelmesem! azon imádkozom, hogy mindenben szerencsésen járj, és egészségben légy, a mint jól van a te lelked.
Igen örűltem az atyafiak idejövetelén, kik bizonyságot tettek a te igazságodról, a mint hogy igazságban jársz.
Nincs nagyobb örömem, mint hallani, hogy fiaim igazságban járnak.
Szerelmesem! híven jársz el mindabban, a mit cselekszel az atyafiakkal, és pedig a jövevényekkel,
kik bizonyságot tettek szeretetedről az egyház előtt; jól cselekszed, ha őket elkiséred, mint ez méltó az Isten előtt;
mert az ő nevéért költöztek ki, semmit sem vévén a pogányoktól.
Nekünk kell tehát befogadnunk az ilyeneket, hogy segitő társai legyünk az igazságnak.
Irtam volna talán az egyháznak is, de az, ki közöttük az elsőséget igényli, Diotrefes, nem fogad el minket.
Azért, ha oda megyek, megfeddem az ő cselekedeteit, melyeket cselekszik, gonosz szókkal csacsogván ellenünk, sőt még ezekkel sem elégedvén meg, nemcsak hogy maga nem fogadja be az atyafiakat, hanem azokat is, kik befogadni akarják, eltiltja, és az egyházból kiveti.
Szerelmesem! ne kövesd a gonoszt, hanem a mi jó. A ki jól cselekszik, az Istentől vagyon; a ki gonoszúl cselekszik, az nem ismeri az Istent. [Ján. I. 3,6.10.]
Demeterről mindnyájan bizonyságot tesznek, az igazság is, de mi is bizonyságot teszünk; és tudod, hogy a mi bizonyságtételünk igaz.
Sok írni valóm volna még neked, de nem akartam tenta és irótoll által írni neked.
Reménylem pedig, hogy csakhamar meglátlak téged, és szemtől szembe szólunk. Békeség veled. Köszöntenek téged barátid, köszöntsd barátinkat nevenkint.