Aggeus jövendölése - Kommentárok

* 1, 1-2, 1. Első (feddő) beszéd.

1. 1-6. A próféta korholja a zsidókat, hogy az Úr templomának felépítésében hanyagok.

* 1. I. Dárius, Hisztászpes fia, a perzsák királya 521-től 485-ig uralkodott. Aggeus tehát 520-ban ezdtek meg prófétai működését. Beszédeit a próféta könyve évek, hónapok és napok szerint keltezi. A hatodik hónap Elül (augusztus közepétől szeptember közepéig). Zorobábel, Sálátielnek fia, vagy Krón, I. 3,17-19. szerint pontosabban unokája, Jóákín júdabeli király leszármazottja volt; neve «Bábel sarjadéká»-t jelenti babiloni születése miatt, ő volt a Babiloniából elsőízben visszatért zsidók világi vezére és helytartója (Ezdr. I. 2,2.). Némely magyarázók Zorobábelt azonosnak tartják az Ezdr. I. 1,11; 5,14. 16-ban említett Sássabászárral. – Jézus (héb. «Jehosua») főpap Jószedek fia és annak a Szárajásnak az unokája (Krón. I. 6,14 sk.), kit Kir. IV. 25,18. 21. szerint 586-ban, Jeruzsálem elfoglalása után Nábukodonozor babiloni király Reblában megöletett.

* 2. A templom felépítését a zsidók már 536-ban megkezdték (Ezdr. I. 3,8 skk.), de különböző nehézségek, főleg a szomszédos népek áskálódásai miatt (Ezdr. I. 4-6.) az építkezés mihamar abbamaradt 519-ig.

* 3-4. A próféta a nép hanyagságát a templom felépítésében azért is korholja, mert egyes gazdagabbak a saját palotájukat nagy fényűzéssel rendezték be.

* 5-11. A zsidók hanyagságának büntetése.

* 7. V. ö. 5. v.

* 8. Aggeus csak az építéshez szükséges fáról beszél, mert azt messzebbről kellett hozni.

* 9. Az Úr nem áldotta meg a zsidók munkáit, sőt ezek eredményét megsemmisítette.

* 10-11. Palesztinában a meleg évszak alatt bőséges éjjeli harmat szokta pótolni az esőt ; ennek elmaradása az egész növényzet kiszáradását vonja maga után.

* 1, 12-2, 1. Zorobábel és Jézus nagy buzgósággal hozzálátnák a templom felépítéséhez.

* 12. Úgy látszik, a nép Ággeus szavára bűnbánatot tartott, és

* 13-14. a templom felépítéséhez újra hozzáfogott. — A 2. fejezet 1. verse még az 1. fejezet gondolatköréhez tartozik, és megjelöli azt az időpontot, amelyben a templomépítés ismét kezdetét vette.

* 1. L. 1,14.

* 2. 2-10. Második beszéd: A zorobábeli templom dicsősége nagyobb lesz, mint volt az elsőé.

* 2. A hetedik hónap Tisri hava (szeptember közepétől október közepéig).

* 4. A próféta kérdése: Ki van közületek még életben, a nép öregeire vonatkozik, kik mint gyermekek még látták a salamoni templomot. Ezt a házat: a próféta elvont értelemben beszél a templomról, mert a Zorobábel idejében épülő templom a salamoni templommal jogilag egy és ugyanaz a dolog volt: az ószövetségi üdvösségi rend középpontja. – Az épülő templom oly szegényes volt, hogy nem lehetett összehasonlítani az első templom fényével.

* 5. Aggeus a zsidókat azzal bátorítja, hogy az Úr állandóan velük van és állandóan oltalmazza választott népét. A föld népe az egyszerű néposztály.

* 6. Az Úr arra a hűségre hivatkozik, mellyel ígéreteit mindig megtartja.

* A 7. verssel kezdődik a messiási ígéret. Még egy kevés idő: Aggeus a prófétai távlatban a Messiás eljövetelét mint már a közeljövőben teljesedésbe menő eseményt szemléli. V. ö. Mát. 24,29; Márk 13,24. A vers második fele az egész természetben beálló nagy változásokról beszél. V. ö. Jóel 2,10. 31; 3,15. 16.

* 8. Az összes nemzetek megrendítésének előképe volt az a sok lázadás és forrongás, melyek között éppen I. Dárius perzsa király foglalta el trónját és melyeket az ál-Szmerdes, a babiloni Nadintu-bel, a méd Fráortes és az arméniai Arakha támasztottak. Mindezeket részletesen ismerteti Dáriusnak nagy behisztuni felirata. Viszont az összes nemzetek megrendítése a népek közt beálló nagy változásokat jelenti a Messiás korában. A Zsidókhoz írt levél (12,26.) ezeket a szavakat a világ végén bekövetkező eseményekre alkalmazza. Eljő, aki után minden nemzet vágyakozik: Szent Jeromos Móz. I. 49,10-et tartotta szem előtt, ahol a Vulgáta a Messiást «a népek várakozásának» mondja. A héber szerint: «Eljönnek az összes nemzetek kincsei», vagyis a pogány nemzetek kincsei a Jeruzsálemi templomot fogják gazdagítani. V. ö. Iz. 2,2 sk; Mik. 4,1 sk. Ezt az értelmezést a következő vers is megerősíti. Az új templom dicsősége annak jövendő gazdagságát is magában foglalja;

* 10. legnagyobb dicsősége azonban az lesz, hogy az Úr ott fog békességet adni, vagyis Izraelnek nem lesz többé bántódása. A békesség a próféták nyelvén minden boldogság teljességét, nevezetesen a messiási javakat szokta jelenteni. A 10. vers értelme tehát az, hogy az Aggeus idejében épülő templomban fog megjelenni a messiási béke, maga a béke Fejedelme (Iz. 9,6.). Az a körülmény, hogy a pogány nemzetek is ajándékokat visznek a jeruzsálemi templomba, előre jelzi, hogy  ők is részesei lesznek a messiási békességnek.

* 11-20. Harmadik beszéd: Az Úr büntetéseit az ő áldása fogja felváltani.

* 11. A kilencedik hónap Kiszlev hava (november közepétől december közepéig).

* 13. Móz. III. 6,27. szerint az égő áldozat húsa mindent szentté tesz, amihez közvetlenül hozzáér; itt azonban nincs szó közvetlen érintésről, azért nem szenteli meg a felsorolt ételneműeket. Viszont

* 14. a levitikus szempontból tisztátalan ember mindent tisztátalanná tett, amihez hozzányúlt. Halott által, Vulg. szószerint: «lélekben».

* 15. A próféta a két (elképzelt) jogesetet a zsidó népre alkalmazza. Míg a templom építésében hanyagok voltak (16. v.), hasonlók voltak a tisztátalan emberhez, s ezért

* 17. semmiféle munkájukon sem volt az Isten áldása. A korsónak megfelelő héber szó jelentése bizonytalan; úgy látszik, valamilyen mértéket jelent.

* A 18. versben Aggeus az Úr különböző csapásait sorolja fel, melyekkel hanyag népét az Isten a múltban megbüntette. (V. ö. 1,6. 9. 11.) Hasonló csapásokat sorol fel Ám. 4,9. is.

* 19. Az a nap, amelyen a zsidók a templom alapjait lerakták, sorsuk jobbrafordulásának kezdete volt. A kilencedik hónap (Kiszlev) huszonnegyedik napja a próféta harmadik beszédének napja (2,11.); ettől kezdve

* 20. áldást ad az Úr. Aggeus beszéde a téli esőzés idejére esik, amikor a szántóföldek már be voltak vetve. Az Isten szava bőséges aratást ígér. Nemde csirázik már a vetés? — a héber szerint: «Vajjon a mag még a magtárban van-e?» vagyis a vetés már megtörtént. — Nem rügyezik-e, a héber szerint: «nem terem-e?»

* 21-24. Negyedik beszéd: Zorobábel felmagasztaltatása.

* 21. Aggeus harmadik és negyedik beszéde egy és ugyanarra a napra esik.

* 22-23. V. ö. 2,7. 8. A próféta szavai azokra a nagy változásokra utalnak, amelyek a Messiás eljövetele alkalmával majd a természet rendjében és a nemzetek között bekövetkeznek. A próféta az ellenséges világhatalmak megsemmisítését jövendöli meg ; szemében a közelebbi és a távolabbi jövő képe prófétai távlatban összefolyik.

* 24. Azon a napon: a messiási időben. Veszlek téged: különös kegyembe fogadlak; ugyanezt jelenti a kiválasztás is. A pecsétgyűrű a legértékesebb dolog jelképe. (V. ö. Énekek éneke 8,6; Jer. 22,24.) Aggeus valószínűleg Jeremiás 22,24-re céloz. Aggeus jövendölése azt hangsúlyozza, hogy Zorobábel (és családja) lesz a messiási ígéretek hordozója.