BÍRÁK KÖNYVE.
A „Bírák könyvének“ első 16 részében folytattatik Izrael népének története, Józue halálától egész Héli főpap és bíró koráig, kinek történetével a „Királyok könyvei“ kezdődnek. Eléadja azon eseményeket, melyek a tizenhárom bíró alatt történtek, kik mindannyi hadvezérek és vitéz bajnokok voltak, kiket Isten időről időre Izraelben kormányzókúl támasztott, hogy a népet megszabadítsák a rabszolgaságból, melybe a bálványozás büntetéseűl Isten azt esni engedte. Dán bálványozása és Benjamin nemzetségének legyőzetése (17–21. r.), a Józue halála és az első bíró közötti időre látszik tartozni. E könyv szerzője Sion várának Dávid általi bevétele előtt élt, mivel az ő idejében (1,21.) a jebuzeusok még abban laktak. – Régi hagyomány szerint Sámuel próféta irá e könyvet, mely több mint háromszáz évre terjedő korszakot foglal magában.
Bír 1,1
a világ ter. 2570. Kr. e. 1434-ik évben.
Bír 1,1
Lásd Bir. 20,18. Móz. II. 28,30. 22-ik jegyz.
Bír 1,1
melyik nemzetség?
Lásd Józ. 21,41. 5-ik jegyz.
Lásd Móz. I. 49,8.
Bír 1,3
Júda nemzetsége Simeon nemzetségének.
az én örökségembe.
azaz: Bezek urát.
Ez a hetven király ugyanannyi városnak volt ura egyenkint, kiket Adonibezek legyőzött, s az akkori hadi törvény szerint megcsonkított. Izrael fiai ugyanezt cselekedvén vele, nem követtek el különös kegyetlenséget.
a mi itt a 8–16. v. előadatik, ismétlése Józ. 10. és 15,14–19.63. verseinek; itt annak megmutatásaúl hozatik föl, mikép vitethetett Adonibezek Jerusalembe.
A héber szerint: és beveszi.
A héber szerint: unokaöcscse. Lásd Józ. 15,17.
mint Józue 15,18. 17-ik jegyz.
Bír 1,16
Hobabnak fiai, kik a cineusok tartományában telepedtek meg (Bir. 4,11. Móz. IV. 10,29. 24,21.), s ezért nyerék e nevezetet.
Bír 1,16
Jerikóból. Lásd Móz. V. 34,3.
Ámbár Hobab eleinte vonakodott (Móz. IV. 10,29.) az izraelitákkal elköltözni, de később mégis hozzájok csatlakozott maradékaival együtt. Kik azonban mindig folytaták vándor-életmódjokat. Lásd Birák 4,11. Kir. I. 15,6. Krón. I. 2,55.)
Lásd Józ. 17,16.
Lásd Józ. 15,14. Móz. IV. 14,24.
A jebuzeusok kiirtásának elmulasztása, majd Júda (Józ. 15,63.), majd Benjamin fiainak rovatik föl, mivel a várost együtt birták (Józ. 18,28.).
mint Józ. 17,12.
A héber szerint: Szela.
Bír 2,1
mint Józ. 5,13. vagy próféta.
Bír 2,1
azon helyről, mely Józue idejében sokáig szolgált tábor-helyűl (Józ. 9,6. 3-ik jegyz.) és melynek Izrael fiait a vett isteni jótéteményekre emlékeztetni kellett.
ama helyre, hol a nép el kezde sírni (4. 5. v.), midőn hallá, a mit az angyal szólt.
büntetésűl.
Bír 2,5
A héber szerint: Bochim.
Némelykor a szent hajlékon kivűl is áldoztak (lásd Bir. 6,19. 13,19. Kir. III. 3. r. 2-ik jegyz.), főkép mikor még nem voltak az igért földnek békés birtokában.
mert Józue és a vének idejében Izrael fiai még szolgáltak az Istennek; de azután elpártoltak, s okot adtak az itt eléfordúlt angyali jelenésre és a következett büntetésekre. A mi itt Józue haláláról ismételtetik, az csupán az izraeliták érzéseinek megváltozására és az angyali jelenésre alkalmat adó okúl hozatik föl.
meghalván, atyáihoz ment.
a bálványoknak, különösen a nap-bálványnak. Lásd Bir. 10,10.
a napnak és holdnak.
a Józue alatt vivott harczokat.
Káleb unoka-öcscse. Lásd Bir. 1,13.
tulajdonképen a mezopotámiait, mely egy része volt Sziriának.
Ez a 40 év Józue halálatól Otóniel halálaig számítandó; t. i. miután Izrael fiai néhány évig idegen népeknek szolgáltak, Otóniel által megszabadíttattak, és azután nyugalomban éltek annak halálaig.
Jerikót. Isten engedé meg az egyesülést, Eglon elméne stb.
Bír 3,15
A héber szerint: kinek jobb keze haszonvehetlen vala (16. v.) Birák 20,16.
vagyis: adót.
egy hosszú tőrt (22. v.). Markolata annyiban mondatik közepén lenni, a mennyiben a két él szélesebben esett a markolatnál, s mind a két oldalon kiállott.
A héber szerint: elbocsátá társait, kik az ajándékokat vitték (és ő aztán utánok méne).
Bír 3,19
Galgalába ment, hol a király bálványai voltak, és visszatért, mintha jós-igét vitt volna a királynak.
Bír 3,19
bejelenteté, midőn Eglon palotájába ért.
hallgatást parancsolt, míg mindnyájan kimentek.
Bír 3,20
mely szellős, és gyakran szökőkutakkal ellátott terem volt, hol a nagy hőség idejét töltötték.
Bír 3,20
Isten parancsából (15. v.) egy megbízást kell nálad véghez vinnem.
az isten-ige iránti tiszteletből, és hogy azt Aod az ő fülébe mondhassa, mint a jós-igéket általán mondani szokás volt.
mások szerint: és a kard a bélhurka végén jött ki. – Aod cselekedete menthetlenűl gonosznak tartathatnék, ha nem volt volna rá Istentől fölhatalmazva, s igazságának eszközeűl választva. De azért cselekedete nem szolgálhat példáúl; mert minden hatalom az Istentől jő, és bár mennyire él is azzal vissza az ember, – a kereszténynek nem szabad más fegyvert használni ellene, mint az imádságot, alázatosságot és béketűrést.
miután az előterembe, vagy tornáczra kijött.
a hosszas várakozást megúnván.
A héber szerint: késedelmeskedének.
mely évszám Otóniel halálatól Aodéig számlálandó (11. v.).
Bír 3,31
midőn épen szántott, és a filiszteusok a föld népe elnyomása végett fölkelének. A héber szerint: egy ökörösztökével, melylyel a marhát hajták.
némelyek szerint: Samgár csak Júda, Simeon és Dán fölött uralkodott.
Bír 4,2
melyet az idősb Jábin (Józ. 11.) utódai ismét fölépítettek.
Haroszetben, hol különféle nemzetbeliek telepűltek meg. Kir. I. 12,9.
bíráskodván.
Barak ezt nem félelemből vagy bizalmatlanságból mondá, hanem hogy a Szentlélekkel eltelt próféta-asszonyt rábírja, hogy vele menjen, és tanácsával gyámolítsa. Zsid. 11,32.
Hobáb családja elválakozott. Egyik része Júda örökségében lakott (Bir. 1,16.); a másik Háber alatt Manasszes nemzetségéhez csatlakozott. Ez utóbbiaknak is követni kellett volna Barakot, de ők közönbösek voltak (17. v.).
valószinűleg teve-tejet, melynek némi kábító tulajdona van.
A következő diadal-énekben a Szentlélek dicséri Jáhel tettét (5,24–28.). E dicséretet meg is érdemli, mint hősasszony, ki háborúban az ellenséget megveré. – Sisara Jáhelnek és övéinek valóban ellensége is volt, mert ámbár a cineusok annyiból békeségben éltek Jábinnal, hogy ellene harcra nem keltek, de Izrael fiai közé fölvétetvén, mégis forrón kellett kivánniok ellenségök megaláztatását.
A héber szerint: Hogy szabadság lőn Izraelben, (vagy: Izrael boszút álla), hogy a nép magát önként fölajánlá: áldjátok az Urat.
hogy törvényt adj. Szeir (a szőrös), Edom (a földi) képei az elfajúlt emberiségnek, melyen az Isten törvényével keresztűl ment, vagyis azt elváltoztatni akarta. Vesd össze Móz. IV. 24,18.19.
Midőn az Úr törvényét hirdeté, az elemek, az élettelen teremtmények is látható jelét adták engedelmességöknek és tiszteletöknek. Teremtőjök iránt (vesd össze Zsolt. 67,8.): Izrael pedig engedetlen volt, és azért megbüntettetett. Következik a 6. 7. v. szerencsétlensége.
Bír 5,6
Aodtól fogva, kit Samgár követett, de a ki rövid ideig (Bir. 3,31.), és csak néhány nemzetség fölött uralkodott, egész Jáhel hősasszony idejéig, azaz napjainkig stb.
Bír 5,6
járatlanok voltak, az ellenséges megtámadástól való félelem miatt.
és a kik azokon jártak volna, félelemből mellékutakra térének.
Bír 5,8
A héber szerint: új isteneket választa magának (Izrael), azért volt az ostrom kapuiban.
mert Jábin lefegyverzé Izraelt.
mások szerint: szőnyegeken, vagy gyaloghintókon.
Bír 5,11
A héber szerint: Hol a zsákmányosztók kiáltának az itatók mellett (a város előtt), ott hirdessék stb. Mások másképen.
városaira, melyeket az ellenség körűlvett.
a harcztérről haza.
A héber szerint: Lejöttek (Izrael) maradékai a hatalmasok ellen, Jehovah népe velem jött le az erősök ellen.
Bír 5,14
az ellenségeket.
Bír 5,14
az Efraim nemzetségéből származott Józue győzte meg először az amalecítákat. Lásd. Móz. II. 17,13.
Bír 5,14
Aod, lásd Bir. 3,15.27.
Bír 5,14
a moabiták ellen, kik az amelecítákkal szövetségben voltak (Lásd Bir. 3,13.).
azaz Manasszesből; mert Makir Manasszesnek elsőszülötte volt.
Bír 5,15
Némelyek szerint: és követték Barakot le a völgybe.
A héber szerint: Rúben patakjainál nagy tanakodás lőn; – a rúbeniták nem tarták tanácsosnak egy asszony után indúlni.
A héber szerint: a csatornák (vagy itatók) között otthon a marhatenyésztésnél. Miért nem mégy csatára?
Bír 5,17
Rúben és Gád nemzetsége, mely Gálaádban lakott.
Bír 5,17
hajózással és kereskedéssel.
nem akarván részt venni a harczban.
vagyis: a Tábor hegyes tájainak térein (Birák 4,6.).
Ciszon pataka mellett, mely Mageddó térein átfolyt.
Bír 5,20
jégeső, villám és förgeteg által (Flav. József.).
mint valamely rendezett tábor, harczoltak a csillagok is Sisara ellen.
Bír 5,21
vagyis: a régtől fogva híres patak.
kik magokat erősöknek tarták.
megsérűltek.
mely a csatatérhez közel van.
A héber szerint: áldott legyen az asszonyok között a sátorokban.
mások szerint: szedetlen tejét.
A héber szerint: a hol meggörbedett, ott feküdt megölve.
A héber szerint: a róstélyok közől. Mert az ablakok közönségesen csak kereszt-róstélyokból állottak.
A héber szerint: Válaszolák neki asszonyainak okosbjai, és ő felelé (önmagának).
Bír 5,30
A héber szerint: nem találnak-e zsákmányt osztályra, minden férfiúnak egy vagy két leánykát?
A héber szerint: tarka és kétszeresen himzett ruhák.
az arabok.
ki Izrael népét bűnbánatra intse, mint előkövete az angyalnak, ki (11. v.) szabadúlást vala hirdetendő.
hogy a madianitáktól biztosítsa. Különben keleten a nyilt földön volt szokás csépelni, hanem Gedeon, félvén a madianiták általi megraboltatástól, otthon a sajtóban veré ki buzáját.
adományt eledelűl. A héber szerint: mincha, a mi közönségesen eledel-áldozatot, vagy általában adományt jelent (Birák 3,15.). Gedeon azt hivé, hogy próféta szól vele az Úr nevében, azért akará őt megtisztelni eledelt tévén eléje.
A héber szerint: éfa.
Az angyal a közönséges adományt áldozattá változtatta, s tűz által megemészteté, Gedeonnak kivánt jeléűl (17. v.): hogy ő az Úr angyala, és nincs szüksége emberi eledelre.
és meg kell halnom. Lásd Móz. II. 33,20.
valószinűleg a következő éjjel (lásd. 25. v.).
Bír 6,24
az Úr parancsára (26. v.) kivételképen, mint később Sámuel (Kir. I. 9. és 16. r.), és Illés (Kir. III. 18.).
Bír 6,24
A héber szerint: az Úr a békeség.
A héber szerint: a jelen napig meg van az (oltár) Efrában, mely stb.
Lásd Móz. II. 34,13.
az elsőbb említett bikát tegye az oltárra, hogy azon város lakói megtanúlják, kinek kelljen áldozniok.
az haljon meg (általa megbüntetve), ha ő Isten. A héber szerint: a ki Baal miatt verseng, vagy Baal ellen van.
A héber szerint: Jerub-Baal, azaz, Baal boszúlja meg magát.
erővel.
Bír 6,37
a nyomtató-szérűre a szabad ég alá.
Gedeon már az első jel által (21. v.) meggyőződhetett isteni küldetéséről; hogy a félénk izraelitákat is teljes meggyőződésre bírja, tán azért tette a további kérést. – A sz. atyák ezen jelben Jézus Krisztusnak egyik prófétai előképét látták, ki mint mennyei harmat volt a legtisztább gyapjú, a boldogságos Szűz fölött azon időben, midőn körülötte az egész világ halálban és szárazságban vala. (Zsolt. 71,6. sz. Jerom.).
korán reggel.
korán reggel.
a Manasszes nemzetségében levő hegységről, melynek közelében táboroztak. Ez is neveztethetett Gálaádnak mivel Manasszes unokája Gálaád volt. Lásd Józ. 17,1.2.
pusztán kezökből, nem hajolván a földre, hogy annál inkább mohón igyanak. – Az Úr valódi harczosai a földi javakat mintegy futólag élvezik ez átmeneti létben a nélkül, hogy különös nagy gondot fordítanának azok elnyerésére (Lásd Kor. I. 7,31.).
az előörsök.
elrejtve.
győzelem!
Bír 7,19
legszélső részére.
10–11 óra között.
Bír 7,20
t. i. a három csoport.
fog győzni!
Bír 7,23
és (a héber szerint:) Zereráig.
A héber szerint: Összegyülekezvén. Miután az itt eléadott harczolás módja egészen különös volt, tehát sz. Gergely szerint az Úr Szentlelke mást is akart azzal jelenteni, azt t. i. hogy az Isten országának valódi harczosainál is a föld-edénynek (Kor. II. 4,7.) meg kell töretnie, mielőtt a fensőbb megvilágosítás lángja bennök elétünik.
mielőtt oda érnének.
egy kősziklán, mely később Óreb, – és egy sajtóban, mely később Zeb nevet nyert.
Bír 8,2
Én csak a sereget verém meg, ti pedig a fejedelmeket fogtátok el; nem dicsőbb-e az?
Bír 8,2
Vesd össze Birák 7,24.25.
mint az én szüretem (győzelmem) és seregemé? (Birák 6,34.)
a két király utat talála a Jordánon keresztűl elfuthatni. Vesd össze Birák 7,24. 14-ik jegyz.
te azt kivánod, hogy megjutalmazzunk, és kenyeret adjunk seregednek, mielőtt megérdemlettétek volna.
azzal halálra veretlek.
A héber szerint: Karkorban.
a vándor arabok, beduinok utján.
Némelyek szerint: visszatérvén Háresz magasáról.
félhold-ékességeket, minőket az arabok maiglan is akasztanak tevéik nyakára.
mint király, oly joggal, hogy az uralkodást fiaidnak is átadhasd örökségűl.
Bír 8,27
mellelőt (Móz. II. 28.) a kincsnek egyik részéből, e győzelem emlékére, és házában tevé el azt, vagy a főpap számára, ki Efrához közel, Sílóban szolgált az Úrnak (Ágost. Theod.), vagy a maga számára kitüntető ékűl. (Vesd össze Kir. II. 6,14. Kir. I. 2,18.28.).
Bír 8,27
Gedeon halála után (33. v.) a bálványok papjait azzal fölékesítvén (Vesd össze Bir. 17,15. Ezekiel 16,16.18.). Itt egy szakasz az utóbbi történetből van előre téve, mint a 29. versből kitűnik, hol Gedeonnak hazautazása emlittetik.
mivel azon ruhát, melynek a szent hajlékban kellett volna lennie, otthon tartá, s avval visszaélésre alkalmat adott (Ágost.), ha különben szándéka jó volt is. (Vesd össze Zsid. 11,32.).
másodfelesége, minőt Gedeon az ó törvény szerint tarthatott, mint Ábrahám tartá Ágárt és Cetúrát Sára mellett.
Bír 8,33
az Úrtól.
Bír 8,33
megfertőztették magokat a bálványimádás által.
A héber szerint: És istenöknek választották Berith-Baalt (a szövetség Baal-ját, a szövetség istenét).
Lásd Birák 8,31.
testvéretek vagyok.
Bír 9,4
A héber szerint: siklus.
Lásd Bir. 8,33. a közpénztárból, mely a templomban tartaték.
Bír 9,5
tulajdonképen hatvankilenczet, mert egy megmenekűlt.
valószinűleg lefejezés által.
Bír 9,6
várának Szikemben. Sion vára is Mellonak mondatik Kir. II. 5,9.
az emlék-cserfa alatt. Lásd Józue 24,26.
mely Szikem városra hajlott.
az áldozatnál.
E mesével Joatám ezt akarja mondani: Mily esztelenűl cselekedtetek! mig a nemesbek (lásd Bir. 8,22.) lemondtak az uralkodásról, mert jobban érezték magokat a szolgálatban, mint az uralkodásban, ti a tolakodó Abimeleket választottátok királytoknak. Ti vele mindenkép meg vagytok csalva; mert ha megtartjátok őt királyúl, mit adhat nektek a gyümölcstelen és árnyéktalan galagonya tövisbokor? ha pedig ellene szegűltök, megemészt titeket, mint a tövisbokor, mely ha meggyúl, a legnagyobb fákat is elhamvaszthatja.
Szikem és nehány körötte fekvő város fölött.
Bír 9,23
az egyenetlenség lelkét.
A héber szerint: elpártoltak tőle.
védőűl Abimelek ellen.
épen aratás ideje volt.
Bír 9,28
ki nem vala szikemi.
a hires szikemiták fölött, kiknek egykor Hémor volt fejedelmök (Móz. I. 34,2.). A héber szerint: Nem Zebul-e az ő fejedelme? szolgáljatok inkább Hémor utódjainak (az ős szikemi nemeseknek), ki Szikemnek atyja volt.
Bír 9,31
Abimelek valószinűleg többnyire Efrában, atyja városában tartózkodék, vagy Rumában (41. v.).
A héber szerint: lázítja.
ki kétszinűleg mutatva egyetértését, vele ment.
Bír 9,37
A héber szerint: a földnek köldökéről (közép vagy magasb helyéről).
A héber szerint: a varázs-cserfára néz, hol különféle bűbájosságot űztek.
szintén szikemitákkal, kik Abimelek láttára, és Zebul rábeszélésére ismét a király részére tértek.
szokott foglalatosságait végzendő, hihetőleg Zebul biztatására, ki őket Abimelek kezére akará játszani.
hogy a város lakói a mezőn volt polgártársaiknak segítségére ne mehessenek.
jelűl, hogy mint sós vidék, míveletlenűl hagyassék. Lásd Móz. V. 29,23.
Bír 9,46
a fellegvárban (6. v.).
mely hihetőleg a várhoz volt építve, s ennek legerősebb része lehetett.
mely igen közel volt.
A héber szerint: az ágakat körűlrakván.
a hol hihetőleg Gaal tartózkodék (41. v.).
A héber szerint: erős.
Ilyes szolgálatokról többször van említés a szent történetekben; de a religio egyaránt tiltja annak kivánását és teljesítését.
A héber szerint helyesebben: Fuának, Dodo fiának fia. Forditásunk szerint Tóla Gedeonnal vérrokon lenne, s így Efraimból kellett volna származnia.
Bír 10,4
mint akkoron a tekintélyes férfiak szoktak.
Már Móz. IV. 32,41. az idősebb Jair nevezé Gálaád néhány városát nevéről; ezen ifjabb megújítá a Jair-nevet, és megszaporítá a városokat. Lásd Krón. I. 2,22.
Lásd Bir. 2,13.
egy próféta, vagy a főpap által. Lásd Móz. II. 28,30.
Bír 11,1
ágyas. Mások szerint nem-izraelita nő fia. A pogányok paráználkodóknak neveztettek, mint hamis istenek szolgái.
az idősb Gálaád valamelyik utódjától (Józ. 17,1.).
valószinűleg, hogy az ammonitákat és filiszteusokat megrabolják, kik akkor hadat viseltek Izrael ellen.
A vénekkel tett szövetséget esküvel újitá meg, bizonyságúl hiván az Urat.
az ammoniták királya azon tartományt, melyet Izrael fiai Szehontól, az amorreusok királyától elvettek vala (Móz. IV. 21,23–26.), talán azért igényli, mint országát, mert egyszersmind a moabiták királya is volt, kiktől azt előbb az amorreusok elragadták.
Lásd Móz. V. 2,9.19. Józ. 13,25.
a Jordánig.
Lásd Móz. IV. 21,29.
Bír 11,25
Több jogod van, mint Báláknak, az izraeliták által már Bálák idejében elfoglalt országhoz? Lásd Móz. IV. 2,22.
vagy valamely utódja.
A héber szerint helyesebben: az Arnon mellett.
az egész országot túl a Jordánon, hogy sereget gyüjtsön.
Bír 11,31
szerencsésen.
Ez a fogadás magában véve vakmerő és vétkes volt, és Jeftének ilyest nem kellett volna fogadnia, annál kevésbbé végrehajtania (Jerom. Ágost.). Azonban, ha tekintjük, hogy Jefte ezen fogadást jó szándékból tette, mit alaposan nem lehet kétségbe vonni; ha figyelembe veszszük azon nagylelkűséget, melylyel kész volt a közjónak feláldozni azt is, mi előtte legkedvesebb; s ha veszszük azon hősi elszántságát, melylyel fogadását valóban teljesítette: akkor valamint csodálkozásunkat, úgy a dicséretet sem tagadhatjuk meg tőle, melyre maga a Szentlélek is méltónak találta (Zsid. 11. Sirákf. 46.) tetteit. – Hogy Jefte fogadását valósággal nem teljesítette, hanem csak örök szüzeségre kötelezte volna leányát: ez ellenkezik nemcsak az irás világos szavaival (3. 35. 39. v.), hanem minden régi értelmezőkkel is.
megcsaltál engem, mert örömmel vártam a pillanatot, hogy téged ismét láthassalak, most pedig megszomorítál engem; magad is megcsalódtál, mert örömkijelentéseddel áldozattá tetted magadat. A héber szerint: Ah én leányom! mennyire leversz és megszomorítasz engem.
Mivel fiatal koromban a nélkül kell meghalnom, hogy részesűlhetnék a szerencsében, anyává lehetni, – a hegyekbe, a magányba bocsáss.
Némelyek szerint: dicsérték, magasztalták.
Bír 12,4
Elpártolt.
ti, gálaádiak, elpártoltatok tőlünk, efraimiaktól, de igazi manassziták sem vagytok, hanem közép valami, tehát nem is valódi fiai Józsefnek. Mások azt máskép fordítják.
nemzetségi lakhelyére, mely a Jordánon túl vala.
tehát az efraimbeliek az s-betüt nem tudták kimondani.
Lásd Móz. IV. 6.
A héber szó egyszersmind titokteljeset is jelent.
a mint az angyal az áldozattételhez fogott (Flav. Józ.). A héber szerint: csodákat tőn, a mit Mánue és felesége szemlélének.
Bír 13,20
A héber szerint: Mert midőn stb. – a csodát közelebbről írván le.
az oltárról.
azaz: tündöklő, fénylő, mint a nap; mert a szabadúlás fénye Izraelnek belőle volt támadandó (5. v.).
hol a Dán-nemzetségbeliek még sátorokban laktak (Lásd Birák 18,1.11.).
Bír 14,3
Lásd Móz. II. 34,12. Móz. V. 7,3.
ez alkalmas lesz Istentől kijelölt czélomhoz.
Sámson elé jöve, ki, nem tudni, mi okból, elválva ment szüleitől (6. v.).
Bír 14,6
természet fölötti erősség.
Ha Isten kegyelmet ad, tartsd titokban, s áldjad érte az Istent csendességben.
megkéré és eljegyzé őt magának.
Bír 14,8
egy év, vagy több idő múlva, mert az eljegyzés és egybekelés között mindig hosszabb idő telt el.
Bír 14,8
A héber szerint: testében.
A forró keleten a hullák előleges sorvadás nélkül is sokszor annyira kiszáradnak, hogy mint a múmiák sokáig változatlanúl maradnak, a nélkül hogy megbüzhödnének. Az erdei méhek tehát az oroszlán kiszáradt hullájában lakhattak.
A héber szerint: Sámson szerze lakodalmat.
vőfél-társakat, keleti szokás szerint a völegény mulattatására, vagy itt Sámson örzésére.
A héber szerint: ünnepi öltönyt. Lásd Móz. I. 45,22.
helyesebben több régi forditás szerint: a negyedik nap (vesd össze 17. v.).
vagyis: a negyediktől a hetedikig.
Ha nem csaltátok volna ki tőlem feleségem által.
Ezután teljes joggal árthatok a filiszteusoknak, ha Izrael ellenségei nem volnának is.
tulajdonképen sakalt, aranyfarkast, egy rókanemet, mely Palesztinában seregestűl jár.
aratáskor a nagy hőség miatt nagyobb lévén a szárazság, minden könnyebben meggyúladott.
Összevissza veré őket lábszáraikon és tomporaikon, úgy hogy lábszáraikat az elfutásra nem használhaták, hanem kényszerűltek tomporaikkal együtt Sámson csapásainak engedni. A héber szerint: Keményen elveré vállaikat és tomporaikat.
a többiek elfutottak (9. v.).
A héber szerint: a szamár állkapcsával egy csoportot, két csoportot, a szamár állcsontjával ezer férfiat öltem meg.
egyszersmind állcsonttal való sujtást is jelent.
Bír 15,19
Ezt némelyek betűszerinti, mások ily képes értelemben veszik: Megnyitá a sziklát azon helyen, mely szamár állcsontjának neveztetik. Ez valószinűbb is, mert a vizforrás folyton folyt.
mások szerint: azért lőn azon hely neve: a segítségűl hivó forrása; mely Léki (az állcsont) mellett vagyon a jelen napig.
hogy házában töltse az éjet (Jerom. Ágost.). Lásd Józ. 2,1.
a házat, melyben volt.
Bír 16,3
miután az őröket elkergeté.
úgy hogy a gázaiak megszégyenűlve láthatták reggel a hegyen városuk kapuját.
E viszonynyal kezdődik Sámson szerencsétlensége.
Némelyek szerint: nyers gúzs-vesszővel.
jőnek, vagy ellened vannak.
A héber szerint: s egy szeggel leszegezed.
melybe mélyedett.
küzdvén a szerelem és kötelesség között. Kerűljed üdvöd ellenségét, míg idő van, különben bukni fogsz, ha oly erős vagy is, mint Sámson.
Sámson természetfölötti erejét, s a bírói tisztre való hivatását azon föltétel alatt nyeré Istentől, ha anyja méhétől nazareus marad, s a nazareusi törvényt szorosan megtartván, haját is nyiretlen hagyja. Csak annyiból tulajdoníttatik az erő hajának, a mennyiben ez a nazareussághoz tartozott, s el nem vágathatott a nélkűl, hogy meg ne szűnt volna Istennek szentelt lenni (Ar. sz. Ján. Ambr.).
A héber szerint: ez által kezde rajta erőt venni.
kézi malmon. Lásd Móz. II. 11,5.
azaz: hal-istennek. Ezen bálványnak felűl nőalakja lehetett, mely alúl halfarkkal végződött. Ezen kép alatt tisztelteték, némelyek szerint, a vízből származott, s mindent a folyadékból képező föld.
Bír 16,25
énekkel és tánczczal mulattassa az akkori szokás szerint. Lásd Kir. I. 18,7.
melyek a templom lapos födelét tarták.
segíts.
melynek közepén nagy nyílás volt, hogy azon az áldozatfüst kimehessen. A nép ide is tódúlt, miután már nem volt hely a templomban.
kik belőlem, az Isten népének birájából, csúfot űznek.
Haljanak meg a filiszteusok; és mivel ez az én halálom nélkül meg nem történhetik, kész vagyok velök együtt meghalni. Igy áldozza föl magát halálra a hadvezér, hogy ellenségeit legyőzze. Sámson tehát nem volt öngyilkos, hanem inkább dicséretet érdemel. Lásd Zsid. 11,32.
Sámson személyében és történetében több vonást találunk, melyek Jézus Krisztus előképét tüntetik elénk. Sámson születését angyal hirdeté, valamint Jézus Krisztusét. Neve (Birák 13,24.) hasonlít azon névhez, mely Jézust, mint igazság napját (Malak. 4,2.) illette. Sámson nazareus, szabadító és bíró volt: hasonlóképen Jézus is (Zsid. 7,26. Máté 18,11. Kor. I. 4,4.). Sámson idegen nőt vett feleségűl: úgy Krisztus is minden nemzetet egyházába fogadott. Sámson halála elveszté a filiszteusokat: Krisztus halála eltörlé a zsinagógát. Igy volt Sámson az Úr előképe. Vajjon föltaláljuk-e magunkban Jézusnak hív képmását?!
A héber szerint: Vala egy Mikás stb. A következő öt rész oly eseményeket foglal magában, melyek Józue és a vének halála, és Otóniel bírósága közötti időben történtek, Birák 2,9.10. és 3,9. mert ez időben az izraelitáknak semmi fejedelmök nem volt, s elhagyván az Urat, a képeket kezdék imádni.
Bír 17,2
A héber szerint: mely tőled ellopatott.
Bír 17,2
esküvel átkozódtál, vajjon én nem tudom-e hol, van? mert eloroztatott vagy elveszett.
Bír 17,2
ismét megtaláltatott.
Bír 17,2
A héber szerint: Én vettem el.
Az átok, melyet az esküvésnél mondtam, ne szálljon rád, hanem csak áldás.
valószinűleg az igaz Isten képét (13. v.), mint Móz. II. 32. Lásd Bir. 18. r. 7-ik jegyz.
Bír 17,5
egy imahelyet.
Bír 17,5
Lásd Móz. I. 31,19. talán a szent sors gyanánt kellett szolgálniok. Lásd Móz. II. 28. r. 22-ik jegyz.
áldozatokkal, azaz pappá avatá őt fel. Lásd Móz. II. 28,41.
átalában fejedelmi személy.
Bír 17,7
Betlehem városából, mely Júda nemzetségéhez tartozik.
Júda rokonságából anyai részről, mert atyai részről Lévi nemzetségéből származott. Birák 18,30.
A héber szerint: egész ruházatot.
pappá szentelé őt. Lásd 10-ik jegyz.
Bír 18,1
Lásd a 17. r. 11-ik jegyz.
nem nyertek annyit, hogy abban mindnyájan lakhattak volna, mert a mi nekik Józ. 19,40. szerint adatott, még nem volt egészen meghódítva. Bir. 1,34. 13,25.
A héber szerint: ott tölték az éjjelt.
megismerék szaváról, hogy efraimita. Lásd Birák 12,6.
mely különben Lészemnek neveztetett (Józ. 19,47.), ez egy város vala Palesztina éjszaki részén, mely a Libanon és Antilibanon közötti völgyben feküdt.
Bír 18,17
A héber szerint: az öt kém.
vagyis, a faragott képet, mely ezüst lemezzel volt bevonva, s mintegy leöntve. Nem helyesen vétetik ez két képnek (20. v.).
A héber szerint: Bet-Rohob völgyében.
Bír 18,30
maradékát.
A héber szerint: azon napig, mig a tartomány (a lakosság) fogságba vitetett, vagy a 31. v. szerint: míg a frigyszekrény Silóban volt, vagyis, azon ideig, midőn a frigyszekrény több izraelitákkal a filiszteusok által fogságra vitetett (Kir. I. 4.).
a szent hajlék.
A héber szerint: ágyast, minőt venni a mózesi törvény megengedett.
A héber szerint: paráználkodék mellette; vagy több régi fordítók szerint: nem szenvedhette őt.
A héber szerint: és magánál tartá.
Bír 19,5
korán reggel.
feleségével együtt.
Lásd az 1-ső jegyz.
a városban jó részt izraeliták laktak, de a várból a jebuzeusok uralkodtak a város fölött, kiket onnan csak Dávid üzött ki. Lásd Bir. 1,21.
Silóba.
Lásd Móz. V. 13,13.
Lásd Móz. I. 19,8. a jegyzeteket.
A héber szerint: erőszakkal hozá ki; és ezért annál vétkesebben cselekedett. Azon esetben a gonoszok baromi kivánságának ellene kellett volna szegűlni mind halálig, s Isten előtt akkor tiszta és ártatlan marad, s a tisztaság martyra leendett vala.
hazájába.
minden nemzetségeihez. Ez fölhivás volt boszúra. Lásd Kir. I. 11,7.
Bír 20,1
az innenső tartomány éjszaki (Dán) szélétől déli határaig (Berszabeéig).
Bír 20,1
a Jordánon túli tartományból.
mely város Benjamin nemzetségében vala, s hihetőleg ezért választatott, mert környéke alkalmas volt táborozásra, és közel volt Silóhoz. Lásd 18. 27. v. és 21,4.5.
A héber szerint: sors által.
Maszfához, nem Gábaához, mert lásd 14. 19. v.
A héber szerint: hétszáz parittyás volt a benjamini és gábaai egész seregben.
Júda nemzetsége menjen elől. Minden egyes nemzetségben a nemzetség-fejedelmek voltak a parancsnokok.
Isten meggyőzetni engedé az izraelitákat, hogy őket a bálványozásért megbűntesse, melyet Dán nemzetségében eltűrtek. Kimenének, hogy mások vétkét büntessék, s a magokéra nem gondolának (sz. Ágost. Gerg.).
Lásd 8-ik jegyz. Azonkivűl ekkor Izrael fiai kevély önhittségök által is vétkeztek (22. v.).
Silóban (18. v.).
Bír 20,33
a hová Benjamin elől futottak.
Bír 20,33
miután Benjamin már messze űzte őket, és a (38–41. v.) meghatározott jel adatott.
mert azt határozták, hogy a várost megtámadják, mikor a benjaminiták ettől távol lesznek.
Bír 20,34
A héber szerint: Gába üregéből, a hová rejtezének.
Bír 20,34
egy czélra működvén a lesbenállókkal, a várost ostromlák (37. v.).
mert a városban a lesbenállóktól, Baal-támárnál a főseregtől verettek meg.
Bír 20,36
Itt a megveretés még egyszer és körűlményesebben iratik le.
Helyesebben s az előzménynyel és utóbbiakkal megegyezőbben van a héber szerint: Mikor t. i. Benjamin fiai látták (hitték), hogy amazok (az izraeliták) megverettek, (mivel futottak előttök), odahagyták nekik (az izraelitáknak) a csatatért (32. 33. v.); mert ezek (az izraeliták) a cselekre támaszkodtak, melyeket Gábaánál vetettek vala.
Bír 20,37
Lásd a 12-ik jegyz.
A héber szerint: „és midőn stb“ helyett: és kiterjeszkedének.
a lesbenállók.
kik szinleg futottak.
Lásd 33. v.
Bír 20,42
dél felé, mert Gábaába vissza nem mehettek; de nem mentek messze.
A héber szerint: Azok is, kik a városokban laktak (melyek mellett elmenének), vagy öldöklést vittek végbe közöttük.
A héber szerint: Gidomig.
kerekszám tétetik, mert lásd 35. v.
Lásd Birák 20,1.
mert a szent hajlék oltára az egész nép áldozatainak bemutatására nem volt elég. Vesd össze Kir. III. 8,64.
A héber szerint ez a vers így van: Mert számbavették a népet, és ime egy sem volt ott a gálaádi Jábeszből.
a Jordánon túli tartományból.
A héber szerint: békeséget ajánlának nekik.
a többi kétszáz részére.
A héber szerint: a 17. v. így van: a Benjaminból megszabadultaknak örökségöket meg kell tartani, hogy egy nemzetség stb.
Bír 21,19
Siló városának saját ünnepe.
mások szerint helyesebben: mely (ünnep) tartatott éjszakra az Isten házától stb.
Bír 21,22
kik azonban nem fognak eljőni, mert minden izraelita azon lesz, hogy esküjétől valami módon megszabadúljon.
A héber szerint e vers: És mikor… azt mondjuk nekik: Bocsássatok meg nekik a mi kedvünkért, mert nem szerezhettünk a hadban mindeniknek feleséget. Ti nem adtatok nekik, hogy a vétek sulya (az eskü miatt) rajtatok ne legyen, hanem ők magok vették el azokat.