Jónás jövendölése - kommentárok

* 1. 1-3. Az Úr Jónás prófétát Ninivébe küldi, de ez az Isten elől Társisba akar menekülni.

* 2. Ninive (a helyes kiejtés valószínűleg Nínua) a világ legrégibb városai közé tartozott; Móz. I. 10,11. szerint Nemród alapította. Bár Ninive Asszíria történelmének minden időszakában nevezetes szerepet játszott, az ország fővárosává csak Szennácheríb király (705-681.) tette. Ninive roppant nagysága mellett az ásatások alkalmával felszínre került emlékek fényes bizonyságot tesznek. Gonoszsága felhatolt elém = gonoszsága bosszúért kiált hozzám.

* 3. Társis, a római és a görög íróknál Tartessus, föníciai kereskedőtelep volt a mai Spanyolországban. Társis az ókori felfogás szerint a világ végén feküdt; Jónás tehát az Úr parancsa elől a világ végére akart menekülni. Eljárásának indítóoka a saját hazájának és nemzetének szűkkeblűén értelmezett szeretete volt: Ninive fennállásában Zsidóország veszélyeztetését látta, míg Ninive romlásától saját hazájának biztonságát várta. Joppe a mai Jaffa, Palesztina leghíresebb kikötője a Földközi-tenger partján.

* 4-6. A tengeren szörnyű vihar támad.

* 5. Kiki a saját istenéhez kiáltott: a szerző előadásából az tűnik ki, hogy a hajósok különböző pogány népekből, vagy legalább is különböző városokból valók voltak, melyek mindegyike más és más istent tisztelt.

* 7-9. Jónás bűnössége kiderül.

* 7. Bár a sorsvetés magában és általában véve babona, jelen esetben az Isten intézkedése folytán a sors Jónásra esett.

* 9. Jónás az ő Istenét, az egyedül igaz Istent a tenger és a szárazföld alkotójának hirdeti, hogy ezzel is elismerje, mily igazságosan keltette fel az Úr a szélvészt az ő engedetlenségének megbüntetésére.

* 10-16. A vihar csak akkor szűnik meg, amikor a hajósok a prófétát a tengerbe vetik.

* 10. A szent szerző nem írja le részletesebben, mit felelt Jónás a 8. versben hozzá intézett kérdésekre.

* 12. Jónás hősies bűnbánattal felajánlja életét a hajósok megmentésére.

* 13. A hajósok azt hiszik, hogy ha Jónás eltávozhatik a hajóról a szárazföldre, akkor is el fog múlni a veszedelem,

* 14-15. amikor azonban azt látják, hogy minden igyekezetük hiábavaló, az Úr előtt esküvel bizonyítják, hogy ártatlanok a próféta vesztében.

* 16 Nagy félelemmel teltek el az Úr iránt: igaz Istennek ismerték el az Urat, és ennek külső jelét is adták áldozataikkal és fogadalmaikkal.

* 2. 1. Jónást egy nagy hal elnyeli. A Szentírás nem mondja meg részletesebben, milyen hal nyelte el Jónást. Egyes magyarázók cetre, mások cápára gondolnak. Annyi bizonyos, hogy Jónás csak csoda útján maradhatott életben a hal gyomrában. Három nap és három éjjel: Jónás magának Jézus Krisztusnak magyarázata szerint az ő előképe volt, mert Ő harmadnapig maradt a sírban (Mát. 12,40.).

* 2-11. A próféta éneke a hal gyomrában.

* A 3-10. versben olvasható éneket a szöveg szerint Jónás a hal gyomrában imádkozta; ugyanis a szerző felfogása szerint a hal, mely a prófétát elnyelte, az ő megmenekülésének eszköze volt, hogy a tengerben ne lelje halálát. Az énekben a próféta hálát mond az Istennek, hogy halálos veszedelméből kiszabadította, majd reménységét fejezi ki, hogy újra látni fogja az Úr szent templomát, és hála-áldozatot mutathat be a szabadulásért. Az ének egyes gondolatai különböző zsoltárhelyekre emlékeztetnek; egyébként ez az ének zsoltár, mely eredetileg más körülményeket tartott szem előtt, de Jónás a saját helyzetére alkalmazta.

* 3. V. ö. Zsolt. 17,7; 119,1. Az alvilág gyomra az előbb mondottak szerint nem a hal gyomraj hanem a halál veszedelme: már-már elnyelte őt az alvilág!

* 4. V. ö. Zsolt. 41,8. Jónás kétségbeejtő helyzete a tengerben, mielőtt a hal elnyelte volna.

* 5. A szabadulás minden reménye lehetetlennek látszik, de a próféta mégis reméli, hogy még meglátja a jeruzsálemi templomot. V. ö. Zsolt. 30,23.

* 6. V. ö. Zsolt. 17,5; 68,2. Lelkemig = bensőmig, azaz teljesen. A bekerítés a hozzáférhetetlenség gondolatát domborítja ki. A tenger, a héber szerint: «a hinár».

* 7. A hegyek alapjáig = a tenger fenekéig, ahová számos hegy lába lenyúlik. A föld zárai az alvilág zárai, melyek nem engedik ki többé azt, aki fölött összecsukódtak. A gödörből (héb.), Vulg «az enyészetből». A vers utolsó része a próféta sziklaszilárd bizalmát fejezi ki a végveszélyben. A megmentést a szerző felfogása szerint az Úr a hal által küldte Jónásnak.

* 8. V. ö. Zsolt. 141,4; 142,4; 5,8; 17,7; 87,3.

* 9. A hiábavaló semmiségek a próféták szólásmódja szerint a bálványok. (V. ö. Zsolt. 30,7.) Boldogságukat, szószerint: «irgalmasságukat.»

* 10. V. ö. Zsolt. 49,14. A végleges szabadulás biztos reményének kifejezése, mely a

* 11. vers szerint (harmadnapra) be is következett. A szárazföld valószínűleg ugyanaz a vidék, ahol Jónás a hajóra szállt.

* 3. 1-4. Jónás bűnbánatot hirdet Ninivében.

* 3. A három nap járóföld a 4. vers tanúsága szerint a város átmérőjére, nem pedig kerületére vonatkozik. Diodorus görög történetíró Ninive átmérőjét 150 stádiumra (27 kilométer), kerületét pedig körülbelül 480 stádiumra (86'4 km) teszi. Nagy város, a héber szerint: «nagy város az Istennek» (= az Isten előtt is nagy város). — 4. Negyven nap, a Hetvenes görög fordítás szerint: «három nap».

* 5-10. Az egész város bűnbánatot tart, mire az Úr megkönyörül Ninivén.

* 5. Ninive lakóinak példás megtérése. V. ö. Mát. 12,41; Luk. 11,32. A böjt, a szőrruha, valamint

* 6. a hamu a bűnbánat külső jelei és eszközei.

* 7. Az állatok koplalása még fokozta a bűnbánat külső megnyilvánulását.

* 8. Lehet, hogy az állatok megemlítése az előbbi versből került ebbe a versbe. — 9. V. ö. Jóel 2,14. — 10. Az Úr fenyegetése (4. v.) feltételes volt.

* 4. 1-4. Jónás bosszúsága és szomorúsága Ninive megmenekülése miatt.

* 1. Jónás haragjának és szomorúságának indítóoka nem az Isten dicsősége volt, hanem helytelenül értelmezett hazafiúi érzése : a zsidóság nagy politikai ellenfelének megmaradását sajnálja.

* 2. Az Isten jelzőivel v. ö. Jóéi 2, 13-at. A rosszat = a fenyegetést.

* 3. Jónás nem akarja elviselni a szégyent, hogy őt Ninive lakói esetleg hamis prófétának tartsák, mert jövendölése a város pusztulásáról nem teljesedett be.

* 5-11. Az Úr kioktatja Jónást, mily helytelen a haragja.

* 6. Repkény, a héberben: «kíkájón», ami valószínűleg ricinust jelent; nagy levelei vannak és igen gyorsan nő. Mert elbágyadt: t. i. Jónás a nagy hőségtől; a héber szerint: «hogy felvidítsa».

* 8-9. V. ö. 3. v.

* 11. A több mint százhúszezer ember, ki nem tud különbséget tenni jobb-és balkeze között: a Ninivében élő gyermekek. E szám alapján Ninive lakosainak száma Jónás idejében mintegy két millió lehetett. Jónás könyvének befejezése gyönyörűen kidomborítja az Isten végtelen irgalmát a pogányokkal szemben is.