MIKEÁS JÖVENDÖLÉSE.
Mikeás, ki Morasztiból származott, – és különböző Mikeás prófétától, Jemla fiától (Kir. III. 22,8.), – az 1,1. fölirat szerint, Joatán, Ákáz és Ezekiás királyok alatt Kr. e. 759–699. év között jövendölt (Kir. IV. 15–20.), s e szerint kortársa volt Izaiás, Ozeás és Ámosz prófétáknak. Prófétai beszédeit részint Júda, részint Izrael ország lakosaihoz tartotta, a mennyiben mind a két ország megromlott erkölcsei ellen kikelt, azok veszélyét megjövendölte, s egyszersmind a többi próféták példája szerint, a következő messiási időkről is jövendölt. Mivel Izrael-ország pusztúlását, mint jövendő eseményt adja elő (1,6.7.), tehát a jövendölés, melyben ez eseményről szó vagyon, még ez esemény bekövetkezése előtt, és így Ezekiás király országlásának kilenczedik éve előtt, Kr. e. 721. évb. (Kir. IV. 17,6.) tétetett közhirré; és mivel annak megtörténtéről a többi jövendölésekben sincs említés, úgy látszik, az egész könyv még az érintett esemény előtt iratott. A próféta életkörülményeiről mitsem tartott fenn a történelem; ajtatos hagyomány szerint, mint vértanú halt meg, és az anyaszentegyház január 15-én szenteli emlékét. Az ő jövendöléseit, melyek szépség, erő és magasztosság tekintetében a legjelesbekhez sorolhatók, mind a zsidó, mind a keresztény őskor egyhangúan hiteleseknek és a szentirás egyik alkatrészének ismerte el és tisztelte.
Mik 1,1
Moraszti, sz. Jeromos szerint, helység volt Hebronhoz közel Júda nemzetségében, a sz. atya idejében kis falucska.
Mik 1,1
Lásd a bevezetést.
Szamaria, Izraelország fővárosa, Jerusalem előtt van itt, mert ennél előbb vala elpusztúlandó.
Az Úr maga az égből, hol mindent lát, s honnan mindenre figyel, mi a földön történik, jelenjen meg, mint tanú, és lássa, a próféta mikép teljesíti megbizását a népnél, s ennek azért semmi oka se legyen vétkeit mentegetni. A szó egyenesen Izraelhez és Júdához van intézve, tágabb és fensőbb értelemben, a szellemi Izraelhez, mely a választott nép által volt előképezve. Ez és a következő rész hihetőleg egy jövendölést teszen.
Mivel Izrael és Júda (az emberiség) nem hallgat a szóra, Isten az ő nyugodt lakhelyéből fölkel büntetésre, leszáll a földre, és megaláz ott minden nagyságot, erőt és hatalmat.
Képei a nagy leveretésnek, dúlásnak és pusztításnak, melyet Isten büntető igazsága előidéz.
Mik 1,5
Jákób, Izrael, itt a tíznemzetség országa helyett vétetik.
Kik okai a bálványozásra lett elpártolásnak a hegyeken, s minden egyéb bűnöknek, mint a fővárosok, Jerusalem és Szamaria lakosai, kik példájok által a többieket mind elcsábították? Vesd össze: Kir. III. 14,15. 15,26. Kir. IV. 16,10. 23,4. s követk.
Midőn kövecses helyen akartak szőllőt ültetni, rakásra szedték előbb a köveket. A kevély Szamaria, mely magaslaton feküdt, alapjából vala elpusztítandó; köveit a völgybe hányva, előbbi helyére szőllőt fogtak ültetni.
Mik 1,7
paráznaság dijai, – az ajándékok, melyeket az izraeliták a bálványoknak adtak. A paráznaság a bálványozást jelenti. Lásd Oze. 1,2.
a bálványozók adományaiból gyüjtettek, s ismét a bálványoknak fognak ajándékoztatni a győzők által.
Mik 1,8
Azért járok én sírva és jajgatva, megfosztottan szokott ruháimtól, csupán gyászruhában. Vesd össze: Izai. 20,2.
Mik 1,8
A héber szerint: mint a sakálok (melyek alkonyatkor kellemetlen üvöltést tesznek).
melyek a pusztában siralmas hangot hallatnak.
Szamaria balesete Júdára s ennek fővárosára is kiterjedett.
Mik 1,10
a filiszteus városban, nehogy az izraeliták ellenei azok vesztén örvendjenek.
Mik 1,10
hanem csendes legyen bánkódástok, hogy a filiszteusok azt ne hallják, s azon ne örvendjenek.
Tulajdonképen a héber szerint: Betleafárban (a por házában) hintsétek meg stb. Ez város volt Benjaminban (Józ. 18,24.), az ország belsejében, s itt a szójáték miatt fordúl elé. A főre hamut hinteni gyászolók szokása volt.
Mik 1,11
Tulajdonképen mint a héberben van: Költözzél el Szafir (szépség) lakója fogságra. Ez város volt Júda nemzetségében, s szóbeli jelentésénél fogva van itt a többiek helyett.
Mik 1,11
A határváros nem meri kiereszteni lakosait, félvén az ellenségtől. A héber szerint: Zaanan lakója nem megyen ki.
A szomszédháznak nevezett város tőletek tanúl siránkozni, oh városok! de félelemből szintén otthon tartózkodik. A héber szerint: Bethaszael siralma megfoszt titeket ugyanott a szállástól (Bethaszael nem ad többé nektek menedéket, mert maga is gyászol).
Mik 1,12
Elvesztett jólétét fájlalja Marot (keserűség) városa. Ez ismeretlen város, szóbeli jelentése miatt van itt Júda és Izrael más városai helyett.
Az asszíriusok Rabzaces alatt, miután Szamariát elpusztították, eljöttek Jerusalembe is. Lásd Kir. IV. 18. és Izai. 36. (Jerom.).
Mik 1,13
Az (asszíriai) szekerek megrettentik Lákis (egy Júda nemzetségbeli város) lakosságát. A héber szerint: Fogj szekeredbe gyors lovakat, Lákis lakója (hogy a betörő asszíriusok elől gyorsan elfuthass)!
Mik 1,13
Jerusalem.
Lákis, Izraelország határán volt, azért fogadhatta el legelőször az izraelitáktól a bálványozást. Tőle terjedett el a bálványozás mindig továbbra. Azért kelle Szennakerib által legelőször bűnhödnie. Lásd Kir. IV. 18,14. s követk.
Az asszíriai betörés miatt Júda segélyért küld a filiszteusokhoz Getbe, kik azonban csak üres szót tesznek, a mint hogy Izrael királyait mindig megcsalták. A héber szerint: Azért mondj le Get birtokáról (azért ne hidd többé, oh Júda! hogy birtokodat Palesztina egy része által nagyobbithatod); Akszib házai megcsalják Izrael királyait (Akszib erőssége, valamint a többi erődök sem adhatnak többé védelmet). Akszib erősített város volt Júdában. Lásd Józ. 15,44.
Maresza új örököst fog nyerni, t. i. a hódító asszíriusokat; akkor a kevély Izrael Odollám barlangjába fog futni, hogy ellenségeitől elrejtezzék. Maresza erősítetett város volt Júdában (Józ. 15,44. Krón. I. 2,42.) Odollám nagy barlang volt déli Júdában. Lásd Kir. I. 22,1.
Fejezd ki legnagyobb fájdalmadat, oh Júdaország! fogságra vitt polgáraid miatt. A sasok, mint egyéb madarak, szomoruak és erőtlenek, midőn tollaikat elhullatják.
Mik 2,1
Jaj azoknak, kik gonosz terveket koholnak.
Mások a hébert így …virradatkor cselekszik azt, mert kezökben a hatalom. E rész az előbbivel együtt, úgy látszik, egy jövendölést teszen.
mely alatt meggörbedtek, mint az iga alatt, úgy hogy kevélykedve egyenesen nem járhattok.
Mik 2,4
Mondani fogják: Ez s ez oly nyomorú és szerencsétlen, mint egy zsidó.
Mik 2,4
Gúnyolódva, a zsidók nevében így énekel majd az ellenség.
Mik 2,4
a fogság tartományával.
Hogy eltávozék tőlünk az Isten, midőn országunkat a minket fogságra vivő ellenségnek osztotta! A héber szerint e vers: Az időben éneket kezdenek rólatok, és siralommal siratnak (mondván): Elpusztúltunk, az én népem örökségét átadja (Isten az ellenségnek). Hogy elragadja az tőlem! Elidegenítvén, elosztja földeinket.
Azért tinektek, nép elnyomói (1. 2. v.)! a szent földből Isten népe között nem leszen osztályrészetek, hanem a fogságban fogtok meghalni. – Az ország azelőtt mérő-zsinórral osztatott föl. Lásd Józ. 13,7–14.
Ne csaljátok meg magatokat, és ne mondjátok: A fogságnak megjövendölt büntetőitélete nem következik be; mert mégis eljő az. Ne jövendöljetek (mondják ők)! amazok jövendöljenek; ha nem jövendölnek is felőle, azért nem marad el a gyalázat. Értelme ez: Szűnj meg, Mikeás, ily gonoszt hirdetni, hagyj szólani más prófétákat, kik jót szoktak jövendölni. Ha ezek, felel a próféta, nem hirdetik is a veszélyt, azért nem fog az elmaradni. A prófétának tiltva volt azontúl nemzete gyalázatos tetteit fölfedezni, és neki szomorú jövendőt hirdetni.
Mik 2,7
A héber szerint: Oh te, ki Jákob házának mondatol!
Azt mondják az izraeliták: Vajjon az Úr lelke a jóban kimerűlt-e annyira, hogy az általa igért jótétemény helyett, most veszedelmet hozzon? Jöhet-e ilyesmi az ő gondolatába, mi az ő jóságával egészen ellenkezik? Erre maga az Isten feleli: Jót én csak a jóknak és igazságban járóknak igérek és adok.
Mik 2,8
De az én népem nem jár igaz úton, mint ellenség áll ellenem, parancsaimat megvetve és megszegve; én tehát csak büntetni tudom őket. A héber szerint: De már rég támadott föl az én népem stb.
A héber szerint …elviszitek azoktól, kik bátorságosan járnak az úton, mintha harczról tértek volna meg (és többé ellenséget nem gyanítanak).
Mik 2,9
vagy: pompásan fölszerelt, gyönyörű lakásaikból, magatokhoz ragadván házaikat.
vagyonukat és javokat, melyek miatt dicsérnek engemet.
Mik 2,10
fogságra.
A szent föld a bálványozás és gonoszság miatt, melylyel meg van fertőztetve, egészen földúlatik és elpusztíttatik. A héber szerint …és menjetek. Ez (a föld) nem nyughelyetek; mivel tisztátalan, elvesz az, végképen elvesz.
Mik 2,11
bár ne bírnék prófétai szellemmel!
Mik 2,11
bár érzéki örömekkel teljes jövendőről szólanék nektek!
Mik 2,11
árasztaná a nép dicséretét, jótéteményeit.
A héber szerint e vers: Ha széllel béllelt férfiú volnék, és hazudságot szólván, bort és részegséget jövendölnék: akkor lennék e népnek való próféta.
Mik 2,12
Mindazáltal, ha most veszedelmet jövendölök is, a kiállott büntetés után eljön az idő, midőn Izrael megszabadúl fogságából, és hazájába visszatér. Mint a többi próféták a büntetés hirdetéséhez a jobb idők jövendölését csatolják, úgy itt Mikeás is.
Júdát és Izraelt egy néppé teszem (mi a babiloni fogság után bekövetkezett).
Mik 2,13
A héber szerint: az úttörő, Jehovah, az ő királyuk, ki az útból minden akadályt elhárít.
Mik 2,13
a városokba.
ki épen az ő királyuk.
Mik 3,1
más ízben. E rész a két következővel, úgy látszik, egy jövendölést képez, mivel abban a jobb idők hirdetése a büntetéshez kapcsoltatik, s az egyes részletek egymás közt teljes összefüggésben vannak.
vagy: tenni.
azaz: mert.
jólétet, szerencsét.
Mások szerint: a látomás, a jóslat miatt. Az éj és sötétség, képei a szerencsétlenségnek.
a jobb időkről mondott beszéd, melyet a népnek hazudtak.
A próféta ellentétbe teszi magát az álprófétákkal, és erősíti, hogy ő Istentől lelkesíttetve, igaz ismerettel és erővel van fölruházva, és azért nem hízeleg a nagyoknak és népnek, mint amazok.
kik a várost és templomot ékesítitek és erősítitek, díszes palotákat is emeltek a szegényektől zsarolt jószágból.
E jövendölés a kaldeusok által teljesedett. Vesd össze: Jerem. 26,18.
Mik 4,1
E rész 1–3. v. Izaiásnál is megvannak. Ezt, mint régibb jövendölést, úgy látszik, mind a két próféta egybeolvasztotta saját látomásával. Lásd Izai. 2,2–4. hol ennek értelmezése is előadatik.
E kifejezés gyakran vétetik „azután“ helyett, és sokszor, mint itt is, a messiási időre vonatkozólag.
vagy: sarlókká.
Akkor kiki háborítatlanúl fogja élvezni tulajdona gyümölcseit. A borág és fügefa, átalán földi javak helyett, valamint ezek átalán a szerencse, jólét képeiűl vétetnek.
E népek alatt azok értendők, kik az Úr házához (1. v.) nem csatlakoztak.
Az időben egybegyüjtöm Izraelnek a fogságban szétszórt fiait. E kifejezés alatt „azon a napon“ értetik az utolsó idő, ez alatt pedig a messiási idő, belefoglalva az erre előkészítő korszakot is, t. i. a babiloni fogságból lett visszatérés után a Megváltó megjelenéseig, úgy hogy majd azon történetekről vagyon szó, melyek az előkészűleti időszakba esnek, majd olyanokról, melyek a Messiás első és második eljövetének idejéhez tartoznak; majd a jövendő, boldog, messiási idő különféle korszakai együtt értetnek, s egy képben állíttatnak elé. A sánták alatt átalán olyanok értetnek, kik rosz állapotban vannak.
Mik 4,7
maradékúl Ábrahám igazi ivadékából, kik majd Krisztushoz csatlakoznak.
Mik 4,7
E kifejezés, sz. Jeromos szerint, különösen azon erősségre vonatkozik, mely a keresztény vértanúságban nyilatkozott.
az anyaszentegyházban. Lásd 1. v. Izai. 2,2.
Igen, Sion leánya, Jerusalem birodalma és városa! mezővé lettél, melyen nyájak legelnek, őrtoronynyá, melyet a nyáj védelmére építenek; az Úr leszen ismét királyod; az isteni uralkodás, a régi ország ismét visszaállíttatik. Itt Krisztus országa, az anyaszentegyház értendő, mely Jerusalemben a keresztfán alapíttatott, és melyben Krisztus a király mindörökre. A tornyok őrhelyűl szolgáltak, melyekből a nyájőrök a ragadozó állatokat szemmel tartották. A héber szerint: Tehozzád (immár csak) őrtorony, Sion leányának hegye! szintén stb.
A próféta mondani akarja: De mielőtt ez a boldog időszak bekövetkeznék, a nemzet elveszti királyát, és fogságba vándorol. Hogy ezt mintegy szemlélhetővé tegye, a népet gyászban tűnteti elé, kérdi miért gyászol, és megerősíti abban (10. v.).
Círus által.
Mik 4,11
Némely értelmezők szerint, ez (11–13. v.) a zsidók üldöztetésére vonatkozik a kaldeusok által, és ezek megbuktatására Círus által, ki a zsidók Istenének eszköze: mások szerint, sz. Jeromossal alkalmasabban szól a választottak üldözéséről a világ által, s ennek legyőzésére Krisztus által az utolsó időben.
Dúljuk föl az Isten egyházát, egészen erre függesszük szemeinket. A héber szerint: Meg van szentségtelenítve, Sionra stb.
Mik 4,12
a zsidók ellen összegyűlt népek.
Mik 4,12
ki népének nem vesztét, hanem a fenyíték után jobbúlását akarja eszközleni; s nem is e népek pusztítása az ő czélja, hanem közőlük a gonoszok kiírtása.
Egykor, midőn idejök elérkezik, megbünteti őket.
Mik 4,13
A választott nép, nyomtató ökör képe alatt, fölhivatik ellenségei legyözésére és megsemmisítésére. E szavak a kaldeusok országának a persák által lett megsemmisítésére vonatkoznak, kik amazok által a zsidókon elkövetett bántalmakat ezek nevében s helyettök megboszúlták. Egyszersmind értendő a végső győzedelem a kereszténység üldözői felett.
Mik 4,13
az ő rablott kincseit az Úrnak áldozd.
Mások szerint: javaikat.
Mik 5,1
E vers még az előbbiekhez tartozik, valamint ez az egész rész. Lásd Mik. 3. r. 1-ső jegyz. Mások a hébert így: Most összegyüjtöd a sereget, te nagy sereg népe! (Most te, Babilon! összegyüjtöd a népeket Jerusalem ellen).
gyalázattal illetik a királyt és szolgáit.
Mik 5,2
város Júda nemzetségében, Izainak, Dávid atyjának születéshelye, Efrata melléknévvel, megkülönböztetésűl a Zabulon nemzetségében levő Betlehemtől. Betlehem annyit jelent, mint kenyér háza.
Mik 5,2
azaz, oly kicsiny, hogy lakosaid száma ezerre sem megyen. Ján. 7,42. szerint, Betlehem csak helység volt. Ezer izraelita férfiú fölött fejedelem volt, s az oly városok, melyek ezer polgárt számítottak, fejedelmi városok voltak. Lásd Móz. II. 18,21. s követk. Móz. V. 33,17.
Mik 5,2
Tebelőled fog nekem (a népnek) születni (mint Móz. I. 17,6.) a Messiás. Igy értették e helyet Krisztus idejében magok a zsidók is (Máté 2,4–6. Ján. 7,42.). Máté 2,6. ez a hely bár más szavakkal, de ugyanezen értelemben idéztetik.
Mik 5,2
születése.
Ez a Messiásnak, mint Isten Fiának, öröktől való születését jelenti. Lásd Izai. 9,6.
Mik 5,3
a Messiásnak bekövetkezendő uralmáért, mely megjobbúlt és megtisztúlt népet igényel. Mások a hébert igy: De mindezen jövendő uralom mellett is, átadja stb.
Mik 5,3
ellenségeinek fenyítésűl és megtisztításúl.
Mik 5,3
Mária, vagy a választott gyülekezet, az anyaszentegyház, mint Izai. 54,1. Vesd össze: Jel. 12,2.5.
Mik 5,3
a pogányok.
a Messiás alatt egybegyűlendő izraelitákhoz.
Mik 5,4
isteni hatalommal.
Mik 5,4
fönséges nevében, vagyis, az Úr fönséges valóságában, isteni természetében, állanyában. Isten neve, a szentírási szólásmód szerint, gyakran használtatik Isten állanya, természete helyett.
A héber szerint: és bátorságban laknak, mert most stb.
Mik 5,5
a békeség fejedelme. Lásd Efez. 2,14. Vesd össze: Rom. 15,33. Kol. 3,15. Izai. 9,6.
Mik 5,5
ki itt átalán a választott nép ellenségei, a Messiás szellemi és földi uralmának minden korszakban elétűnő ellenségei helyett vétetik.
több hadvezért küldünk ellene. A határozott hét nyolcz szám, a határozatlan többség helyett vétetik.
Mik 5,7
A Messiás kis számú hivei a zsidókból, vagy átalán az első keresztények.
Mik 5,7
oly üdítő és elevenítő az evangéliom hirdetése által.
mely nem vár emberi ápoltatásra, hanem emberi segély nélkül Isten áldása által eléggé tenyészik.
Mik 5,8
A héber szerint: széttép.
a választottak ellenségei végre mind megsemmisíttetnek.
Mik 5,10
a messiási időszakban. A következőben a választott népnek, az új izraelitáknak, a Messiás uralma alatt örvendetes állapot, az egy igaz Isten tiszta imádása és ellenségeinek büntetése igértetik.
minden hadi eszközt elveszek belőled; oly állapotba helyezlek, melyben csatalovakra, szekerekre, erődökre többé nem lesz szükséged. Vesd össze: Izai. 2.
a babona és tévhit száműzve legyen belőled.
bálványligeteidet. Lásd Kir. III. 14,23.
Mások szerint: mindazon nemzeteken, kik nem engedelmeskednek.
Képleg a hegyek itéletre vonatnak a bálványozás miatt, mely rajtok gyakoroltatott. A két utolsó rész hihetőleg egy jövendölést képez.
Mózes nővére. Lásd Móz. II. 15,20. Vesd össze: Móz. IV. 12,1.2.
Mik 6,5
Lásd e történetet Móz. IV. 22–24. r.
Mik 6,5
Szetim ama hely volt, hol az izraeliták a moabitákkal bálványozást űztek, Galgala volt az első táborhely az országba lett bevonúláskor (Józ. 4,20.). E táborozás és ama bűn között történt meg a túlparti tartományrész meghódítása, az átmenet a Jordánon és Jeriko bevétele, miáltal Isten különösen kegyelmesnek mutatta magát
hogy mily igazságos az ő panasza.
Mik 6,6
A próféta kérdést tesz a nép nevében, hogy az által ezt oktassa, és mondani akarja: Ha te a nyert jótéteményekért háládat óhajtod kijelenteni, és a hűtlenséged miatt haragra gerjedett Istent meg akarod engesztelni, ezt nem áldozatok által teheted, hanem erényesség és istenifélelem által. A héber szerint: Mivel jelenjek meg Isten előtt?
a legjobb áldozatokat. Lásd Móz. III. 9,2.3.
A héber szerint: ezernyi ezer olajforrással.
Mik 6,9
Ezen erényes és istenfélő érzület helyett, mondani akarja a próféta, a legnagyobb igazságtalanság van napi renden. – Ezt hirdeti Isten a népnek megszégyenítésül és büntetéssel fenyeget.
Mik 6,9
a tégedet.
Halljátok a büntetést, és ki fenyeget azzal?
Még most is vannak az istentelenek házában igaztalanúl szerzett kincsek, melyek azt tűz gyanánt fölemésztik.
a város.
Mik 6,14
Háborgás és szorongatás aláz meg téged tulajdon országodban külső háború nélkül.
hiába igyekszel megmenteni legkedvesbjeidet.
Mik 6,16
Amri heves védője volt a borjúbálványozásnak, és Ákáb előmozdította feleségének, Jezabelnek ösztönzésére a Baalimádást. Lásd Kir. III. 16,21–32.
benned.
Jaj nekem! Mint a gyümölcs- és szőllő-böngészet után, ki sem fügét sem gerezdet nem talál, bármennyire áhítsa azt, úgy nem találok én jámbort és igazat.
Mik 7,3
A héber szerint: Kezeik gonoszra készek, a helyett, hogy jót tennének.
Mik 7,3
hogy jutalmat nyerjen azért, mit a fejedelem javára itél.
A hatalmas, tetszése szerint hoz itéletet, s ez által háborgást idéz elé az országban. A héber szerint: és elcsavarja (a törvényt).
A legjobbak is egészen elvadúltak és haszontalanok.
Mások szerint: a megbízottban, vagy tanácsadóban.
A próféta itt azon kevés jámborok nevében szól, kik az ország szerencsétlen állapotában is reméllték végre az Isten segélyét, ha rájok száll is a büntetés.
Babilon értetik. Mások szerint: Ne örvendezzetek rajtam, én ellenségeim stb.
Mik 7,9
boldog állapotba helyez.
Mások szerint: jóságát.
A szabadság napja fölvirad neked, Jerusalem és Júda! akkor fölállítod ledúlt helyeidet, és saját törvényed szerint fogsz élni, a nélkül, hogy zsarnokaid parancsai többé szorongatnának vagy elnyomnának.
Ugyanaz napon az izraeliták a fogságból, Asszíriából (Kaldeából) Palesztinába jőnek, és megszállják azt Egyiptom erős határvárosaitól kezdve az Eufrat folyóig, a holt-tengertől a közép tengerig, Édom déli hegységétől a Libanonig. A héber szerint …Asszíria és Egyiptom városaitól és Egyiptomtól a folyóvízig.
Némelyek a kaldeusok földét értik, mások Judeát.
A próféta kéri az Istent, hogy Izraelt, melyet minden népek közől tulajdonáúl választott, Kármél, Bázán és Gálaád erdős hegyein legeltesse, s oly jó állapotba helyezze, mint a régi időben volt, a legeltetés a kormányzás képe. A nevezett termékeny vidékek a szerencse és jólét jelképei.
Isten felel a kérésre, hogy ő népét épen oly csodálatosan kiszabadítja a babiloni fogságból, mint egykoron kivezette Egyiptomból.
az álmélkodás miatt. Ezek a próféta igéi. Kezet szájra tenni, annyi, mint elhallgatni, hallgatásra figyelmeztetni.
A népek akkor kész engedelmességgel fognak hódolni, és félni a csodatévő Istentől s a néptől, melyet ő oltalmaz. Ez igék egyenesen ugyan ama győzelemre vonatkoznak, melyet Izrael népe, visszatérvén a fogságból, a nemzetek fölött tartott, de tökéletes értelemben csak ama gyözelemre alkalmazhatók, melyet a választottak a pogányokon nyerendettek a messiási korszakban. A héber szerint …mint a kigyók, mint a földi csúszómászók, rettegve bújnak elő fészkeikből; félni fognak stb.
Mik 7,18
a fogságból visszatért és megmenekedett izraeliták bűnét.
A héber szerint: nem tart örökké haragot.