Márk evangéliumának kommentárja
* 1,1-8. Keresztelő Szt. János prédikálása. (Máté 3,1-12; Luk. 3,1-18. V. ö. Ján. 1,6-8. 15. 23. 26. sk.)
* 1. Jézus Krisztus evangéliumának kezdete, vagyis a megváltás, az üdvösség hírének, melyet ő hirdetett. Ennek kezdete János prédikálása volt. Különben e vers mintegy az evangélium címirata, melyből kitűnik Márk evangéliumának célja, tudniillik Krisztus istenségének bebizonyítása, ami főleg az ő csodái és ördögűzései által történik.
* 2-3. Ez a két hely Malakiásból (3,1.) és Izaiásból (40,3.) van szabadon idézve. Az evangélista csak a nevezetesebb és régibb prófétát említi s a két idézetet összeforrasztja. Angyalomat, vagyis követemet. Héberül és görögül az angyal szó tulajdonképen küldöttet- követet jelent.
* 4. A pusztában, Jnda pusztájában. A bűnbánat keresztségét, a megtérést, a lelki mosást, megtisztulást jelképező keresztséget. A bűnt nem a János keresztsége, hanem a vele járó bűnbánat, tehát nem maga a szertartás, hanem a vele járó belső lelki cselekvés törölte el, párosulva a Megváltóban való hittel.
* 5. Egész Judea és a jeruzsálemiek mindnyájan szemlátomást írói nagyítás, mely annyit tesz, hogy sokan. A bűnbevallásról lásd Máté 3,6.
* 6. Öltözete teveszőr, az önsanyargatás ruhája. A nagy keleti sáskákból akkor ételt készítettek.
* 7. Utánam jön, a jelenben, vagyis már itt is van, de utánam lép fel. Megoldani saruszíját; Máténál saruit hordozni; mindkét kifejezés annyit tesz, mint utolsó szolgája lenni.
* 8. Szentlélekkel megkeresztelni, a Szentlélek malasztjával megmosni, azaz a bűnöket eltörölni. (L. Máté 3,11. és párh. V. ö. Csel. 1,5; 11,16.)
* 9-13. Jézus keresztsége és megkísértése. (Máté 3,13-17; 4,1-11; Luk. 3,21. sk. 4,1-13.)
* 9. Megkeresztelt. A megfelelő eredeti görög szó tulajdonképen annyi, mint bemártani.
* 10. Látá Jézus. Rajta maradni legtöbb görög kéziratban e helyen hiányzik; de megvan Jánosnál, (1,32.)
* 12. A Lélek elragadá, tudniillik a Szentlélek elvitte a pusztába, hogy magába vonulva, böjtöléssel és imádsággal készüljön messiási működésére.
* 13. Márk Jézus böjtjéről hallgat. Negyven éjjel. A görög szöveg (és Lukács) csak negyven napot mond, de természetesen beleérti az éjjelt is, amit Máté külön is megemlít. Megkísértetvén, nem az egész negyven napig, hanem csak annak végén. Az angyalok is a kísértés legyőzése után szolgállak neki Máté szerint. A vadállatok közt; ez a kifejezés csak a puszta vadságát és veszedelmeit jelenti. Ezután következett János szerint az első húsvét.
* 14-20. Jézus Galileában prédikál; négy apostolt hív. (Máté 4,2. 17-22; Luk. 4,14. sk. V. ö. Luk. 5,1-11; Ján. 4,1-4. 43. skk.)
* 14. Fogságba vetették Jánost. (Lásd Máté 14,3-5; Márk 6,17-20; Luk. 3,19. sk.) János elfogatásának hírére Jézus Galileába méne. Heródes király akkor a Jordánon túl tartózkodott; Galileában pedig nem ismerték Jánossal való összeköttetését. Isten országa evangéliumát, az Isten országáról szólót. De sok görög szövegemlékben csak Isten evangéliumát olvasható.
* 15. Belelt az idő, amely után a Messiásnak el kellett jönni. (V. ö. Gal. 4,4. Ef 1,10.) Az Isten országába való bejutáshoz bűnbánatra, javulásra és hitre volt szükség.
* 17. Emberek halászaivá teszlek, meghívlak, hogy most már embereket gyüjtsetek az egyházba. (L. Máté 4,19: Luk. 5,10.)
* 20. Tanulságos, hogy mily készséggel követik a meghívottak Jézus hívását. A bérszolgákkal. Ebből kitűnik, hogy Zebedeus jómódú ember volt, ha szolgákkal dolgozott. Másrészt látszik, hogy fiai nyugodtan hagyhatták el; nem kellett félniök,. hogy megsértik fiúi kötelességüket.
* 21-34. Jézus Kafarnaumban tanít, ördögöket űz és gyógyít, többi közi Péter napát. (Máté 4,13; 8,14-17; Luk. 4,31-41.)
* 21. Bemenének Kafarnaumba. Lukács szerint előbb Názáretbe ment és onnan Kafarnaumba. (Luk. 4,14. skk. 31. V. ö. Máté 4,13.) Kafarnaumról lásd Máté 4,13.
* 22. Mint akinek hatalma vagyon, tudniillik ellenállhatatlan hatással, vagy pedig törvényhozó hatalommal és önérzettel, sőt csodáktól kisérve. (L. Máté 7,29; Luk. 4,32.).
* 23. Tisztátalan lélek hatalmában, azaz ördögtől megszállva.
* 24. Mi közünk hozzád? stb. Itt az ördög beszél belőle, kit már Jézus jelenléte is kínzóit. Elveszteni Máténál kínozni, tudniillik a kiűzés és a pokolba való vissza kergetés által. Minket ördögöket. (V. ö. Máté 8,29. skk; Luk. 8,28.) – Tudom ki vagy. Az ördög tehát megismerte Krisztust. Az Istennek szentje, a legszentebb, a Messiás.
* 25. Megfeddé. Jézus még nem akarta magát teljesen kinyilatkoztatni; de még kevésbbé akart az ördögtől származó tanúságot elfogadni. (V. ö. Csel. 16,17. skk.) Némulj meg, magyarul azt mondanók: Ne beszélj!
* 26. Meggyötörvén, összevissza rángatván. Az ördög még egyszer kitöltötte rajta bosszúját.
* 32. Beesteledvén, azaz elmulván a szombat.
* 34. Sok beteget, sok ördögöt Máté és Lukács szerint mindet, aki jelen volt, tehát sokat, mert sokan voltak jelen. (Máté 8,16.) Nem hagyá azokat szólani, tudniillik az ördögöket (lásd fentebb 25. vers), nehogy a nép messiási felkelést indítson mellette és hogy a gyógyultakat az izgalomtól megkíméljék. (V. ö. Máté 8,4; 17,9; Márk 1,41: Ján. 6,14. sk. stb.) Mert ismerik vala őt, tudniillik az ördögök felismerték benne a Messiást, és tanúságukkal felizgatták volna a népet. De úgy is lehet érteni: nem hagyá szólani arról, hogy ismerik.
* 35-45. Jézus Galileában tanít, ördögöket űz és egy poklost meggyógyít. (Máté 4,23-25; 8,2-4; Luk. 4,42-44; 5,12-16.)
* 36. Simon és akik vele valának, tudniillik András, Jakab és János.
* 38. Azért jöttem e földre.
* 43. Elküldé a házból. A poklosoknak Mózes törvénye szerint nem volt szabad emberek közé menni. (Móz. III. 13,44. skk. IV. 5,2.)
* 44. Senkinek se szólj, nehogy tüntetés vagy lázadás támadjon Jézus mellett. (V. ö. Máté 8,4: Márk 5,43; Luk. 5,14. stb.) De a gyógyult ember örömében nem tudott hallgatni. Mutasd meg magadat a papnak, hogy mintegy hivatalosan megállapítsa a gyógyulást. (V. ö. Móz. III. 13. fej.; 14,2. skk.) A Vulgata latin fordítás nem egészen helyesen fordítja: a főpapnak; mert a meggyógyult poklosnak csak a papokhoz, de nem a főpaphoz kellett menni.
* 45. Nem mehetett a városba, mert hozzátódult és tüntetett mellette a nép; de a pusztában is felkeresték.
* 2,1-12. A háztetőn át lebocsátott inaszakadt meggyógyítása Kafarnaumban. (Máté 9,1-8; Luk. 5,17-26.)
* 1. Beméne Kafarnaumba, rendes tartózkodási helyére (Máté 4,13.), hosszabb távollét után. (V. ö. Márk 1,39. 45.)
* 2. A házban, ahol lakni szokott, valószínűleg Péter házában.
* 4. Megbonták a fedelet, a szoba padlását vagy mennyezetét, miután a beteget az utcáról a lapos háztetőre vezető lépcsőn felvitték.
* 5. Jézus először a beteg lelkét gyógyítja meg.
* 6. Írástudók és farizeusok Lukács szerint.
* 7. Káromkodik. Jogosulatlanul bűnbocsátó ítéletet hozni Isten hatalmának bitorlása és istenkáromlás volna.
* 8. Észrevevén lelkében, belsőleg, anélkül, hogy azok gondolatukat kimondták volna.
* 9-10. Hogy megtudjátok. A bűnbocsánat és a csoda egyaránt isteni működés; a csodatétel tehát az isteni küldetés és hatalom bizonyítéka.
* 13-17. Lévi meghívása és vendégsége. (Máté 9,9-13; Luk. 5,27-32.)
* 13. Kiméne Kafarnaumból (1. v.); a tenger, tudniillik a Genezaret tava mellé.
* 14. Lévit azaz Mátét; mert kétnevű volt, mint sok más zsidó is.
* 15. Ennek házában. Máté tehát jómódú ember volt, ki Jézust tanítványaival és sok vámossal együtt meg tudta vendégelni.
* 18-22. A böjtről. (Máté 9,14-17; Luk. 5,33-38.)
* 18. Böjtölnek vala, tudniillik böjtölni szoktak, vagy épen aznap böjtöltek.
* 21. Nyers azaz ványolatlan, durva, merev szövet. Elveszi az új a réginek teljességét, azaz merevségével és összehúzódásával megszakítja azt, az ócska ruha a merev új folt után szakad; azonkívül nem illik hozzá, mert megtarkítja azt. Tehát nem szabad az ó- és újszövetséget összetoldani, nem kell az előbbit az utóbbival foltozgatni, mert akkor mindegyik elromlik s nem is illenek össze. Krisztus nem az ószövetséget foltozni jött, hanem újat teremteni. Krisztus nem a böjttől általában óv, hanem csak itt és most a zsidójellegű, az Isten országára előkészítő János-féle és a képmutató farizeusi böjttől. Az előkészítő böjt sincs helyén, mikor az Isten országa már itt van. (Bővebben lásd Máté 9,16-hoz jegyzet.)
* 22. Az új bor a keresztény eszmék és erkölcs; az ócska tömlő a zsidó szertartási törvény és vallásgyakorlat, kivált a János-féle előkészítő és a farizeusi külsőséges böjt. A keresztény eszméket és erkölcsöt nem lehet a régi szertartások és szokások tömlőjébe szorítani. (Bővebben lásd Máté 9,17-hez.)
* 23-28. A szombati kalászszedés. (Máté 12,1-8; Luk. 6,1-5.) Ez már a második húsvét (a heorté) után történt.
* 23. Búzafejeket szaggatni. A törvény megengedte, hogy az éhezők azokat szaggassák és kezükben kimorzsolva megegyék (Móz. V. 23,25.); a farizeusok is csak azt kifogásolták, hogy ezt szombaton tették.
* 26. Abiatár főpapsága alatt. Ezt a Királyok Könyve beszéli el (Kir. I. 21,1. skk.), ahol azonban ez Abiatár atyja Ákimelek alatt történt. De lehet, hogy Ákimelek kétnevű volt, vagy a név meg van romolva. (V. ö. Kir. I. 22,20; II. 8,17; Krón. I. 18,16; 24,6.) Kitett kenyerek az oltárra tett szent kenyerek.
* 27. A szombat az emberért van, tehát nem öncél és nem legfőbb parancs, hanem az ember nyugalom napja, megszentelésének és erénygyakorlatának eszköze. Tehát a szombati munkaszünet törvénye nem állhat felette az életfentartás kötelességének, mely mint természeti törvény szintén Isten parancsa és szigorúbban kötelez a szombat tételes, törvényénél. Az Isten fiának pedig joga van a szombatot annak szelleme szerint magyarázni, szemben a farizeusok betűrágó értelmezésével.
* 3,1-6. Az elszáradt kezű ember meggyógyítása. (Máté 12,9-14; Luk. 6,6-11.)
* 1. A zsinagógába Kafarnaumban. (V. ö. Márk 1,21; 2,1..
* 2. Lesik vala a jelenlevő farizeusok.
* 4. Rosszat tenni, azaz ártani, veszni hagyni t. i. a jótett, a gyógyítás, az életmentés elmulasztása által. Azt a farizeusok sem mondhatták, hogy rosszat tenni szabad Hallgatnak vala; nemmel nem felelhettek, igennel felelni elfogultságból nem akartak.
* 5. Haragosan. A farizeusi elfogultság szent haragra indította az Üdvözítőt. Helyreálla, mint a másik,, azaz meggyógyula.
* 6. A megszégyenített farizeusok ellenségeikkel, a Heródes-pártiakkal szövetkezve, bosszút forralnak. (A Heródes-pártiakról lásd Máté 22,16. jegyz.)
* 7-12. A hajócskából mondott beszéd; gyógyítások; az ördögök tanuságának megtiltása. (Máté 12,15. sk. Luk. 6,17-19.)
* 8. Idumea Judeától délre volt.
* 9. Hogy ne szorongassák; hogy össze ne nyomják.
* 10. Hogy illethessék. Az volt a hit, hogy Jézusnak puszta érintése is, ha hittel történik, gyógyít. (L. Máté 9,20. sk. Luk. 6,19.)
* 12. Megfeddé, hogy ne híreszteljék. A tisztátalan lelkek tanúságáról és annak megtiltásáról lásd Márk 1,24, sk.-nél jegyzet.
* 13-19. A tizenkét apostol választása. (Máté 10,1-4; Luk.6,12-16.)
* 13. A hegyre, úgy látszik a hegyi beszéd színhelyére. (V. ö. Máté 5,1.) A Máté-féle hegyi beszédet tehát itt kelj beszúrni Márk evangéliumába. Akiket ő akart. Tehát az apostolság Istentől adott hivatás, akkor is, ma is. (V. ö. Ján. 15,16; Róm. 1,1; Zsid. 5,4. stb.)
* 14. Hogy vele legyenek, mint állandó kísérői és tanítványai.
* 15. Betegségeket gyógyítani a görögben többnyire hiányzott; úgy látszik Mátéból (10,1.) csúszott be ide. A gyógyítás célja volt a tanítást megerősíteni.
* 16. Az apostolok ezen névsoráról lásd Máténál 10,2-4. jegyz. Péter meghívását Márk már feltételezi, azért csak nevének megváltoztatását említi. (Lásd Máté 16,18; Ján. 1,42.)
* 17. Boanergesz, kissé eltorzított héber vagy arámi szó (bné reges) annyit tesz, mint mennydörgés fiai. A két testvér úgy látszik tüzes természete és lángbuzgalma miatt, de János iratainak mennydörgő szavára való tekintettel is kapta e melléknevet. (V. ö. Márk 9,37; Luk. 9,54; Ján. 11,10. és az egész Jelenések Könyvét.)
* 18. Tádé máskép Judás Taddeus. (Luk. 6,16; Csel. 1,13.) Kánáni Simont, azaz buzgó Simont.
* 19. Iskarioti Judast héberül annyi, mint karioti ember, Judás.
* 20-30. A Belzebub-vád és a Szentlélek elleni bűn. (Mát 12,22-37; Luk. 11,14-23; 12,10.)
* 20. Kenyeret sem ehettek zsidós kifejezés, mely azt jelenti, hogy egyáltalában nem ehettek, itten a tömeg zaklatása miatt.
* 21. Övéi (azaz atyjafiai) ezt meghallották, tudniillik a zaklatást. Megháborodott. Lehet, hogy Jézus némely rokonai, kik benne nem hittek (Ján. 7,5.), valóban ezt hitték, mint ahogy az anyagiságba merült és bűnös emberek a jámbor és erényes embereket ma is sokszor bolondoknak vagy elmebetegeknek tartják. De az is lehet, hogy a rokonok ezzel a híreszteléssel Jézust csak az ellene már bosszút forraló zsidó hatóságoktól akarták megmenteni és biztonságba helyezni. Mivel, mint alább kitűnik, Mária is a rokonokkal volt, az utóbbi magyarázat valószínűbb.
* 22. Belzebubja vagyon. Máté szerint (12,22.) Jézus épen akkor egy ördögöt űzött ki; ez adott okot e gonosz vádra.
* 23. Példabeszédekben, az alább következő hasonlatokban.
* 29. A Szentlélek elleni káromlás a Szentlélek elleni bűn, a megátalkodás, mely nem nyer bocsánatot, mert elzárja a kegyelem útját. Örök vétek fogja terhelni, azaz soha el nem törölhető vétek. Bővebben lásd Máténál 12,31. sk. jegyzet.
* 30. Mivelhogy azt mondották; azáltal követték el a Szentlélek elleni bűnt, és azért terheli őket az örökké megbocsáthatlan vétek, mert a világos és megismert igazságnak ellenszegültek.
* 31-35. Jézust anyja és testvérei keresik. (Máté 12,46-50; Luk. 8,19-21; 11,27. sk.)
* 31. Eljövének azaz megérkezének, miután a 21. vers szerint elindultak vala. Jézus ezen atyjafiai unokatestvérei vagy rokonai voltak. (Lásd Máté 13,55. jegyzet.)
* 35.sk. Anyám és atyámfiai. A testi rokonságnál szorosabban fűz Krisztushoz az Istennel való egyesülés, a szellemi rokonság, az engedelmesség és erény.
* 4,1-20. Példabeszéd a magvetőről és annak magyarázata. (Máté 33,1-23; Luk. 8,4-15.)
* 2. Sok mindenre tanítá. Máté ezt a sok mindent bővebben elbeszéli.
* 10. Egyedül maradt, tudniillik a nép szétoszlása után a tanítványokkal. A vele levő tizenkettő; a görög szerint a vele levők a tizenkettővel együtt, azaz a bizalmasabb apostolok a többivel együtt; vagy pedig a tágabb értelemben vett tanítványok az apostolokkal együtt.
* 11. Kik kívül vannak, tudniillik a tizenkét apostol és a tanítványok testületén kívül, s akik a magasabb igazságok iránt nem fogékonyak vagy azok elől elzárkóznak. Ezeknek az Úr példabeszédeket mondott, mert a mélyértelmű igazságokat és titkokat fel nem fogták volna, sőt azokat lebecsülték és kigúnyolták volna.
* 12. Hogy látván lássanak, és ne tudjanak stb. hogy szemükkel és fülükkel a tanítást felfogják, de be ne lássák és meg ne értsék. Az evangéliumok stílusának tulajdonsága, hogy sokszor az egyszerű következményt, mint célt írja le. (V. ö. Iz. 6,9. sk. Máté 13,13-15.) A fogékonyság és jóakarat hiányának következménye és büntetése, hogy a tanítást meg nem értik és be nem látják, miértis tényleg nem térnek meg és nem bocsáttatnak meg bűneik.
* 13. Hogyan fogjátok megérteni a többi, később előadandó, nehezebb példabeszédet, ha e/t a könnyűt sem értitek?
* 14. A magvető igét vet; tehát a mag az Isten igéje, s a magvető jelenti az ige hirdetőjét. Egyébként a példabeszéd értelme Krisztus saját magyarázatából világos. Megjegyzendő, hogy a következő magyarázat a magról mondja azt, ami tulajdonképen a magot befogadó földre, illetőleg képletesen az ige hallgatóira illik; tehát úgy kell érteni, hogy az ilyen talajba eső mag története jelenti az Isten igéjének sorsát az olyan emberben, aki stb.
* 17. Megbotránkoznak, azaz a hittől elpártolnak és a parancsokat áthágják.
* 19. Egyéb dolgok kívánsága, hiúság, élvezet stb. Behatolván a szívbe.
* 21-34. A gyertya, visszamérés, a gabonatermés, a mustármag hasonlata.
* 21. Arra való-e a gyertya? Miként a gyertya célja a világítás, úgy tanításomnak is minden homályt és tévedést el kell oszlatnia; tehát ti se rejtsétek el az Isten országának titkait, hanem hirdessétek azokat. (V. ö. Máté 5,15; Lukács 8,16: 11,33.)
* 22. Semmi sincs elrejtve, eltitkolva stb. Az Isten országának titkai nem azért titkok, hogy egészen és mindig azok maradjanak, hanem hogy nyilvánosságra jussanak. (V. ö. Máté 10,26; Luk. 8,17; 12,2.)
* 24. Amely mértékkel mértek stb. Amily mértékben figyeltek és hisztek szavaimnak, amily mértékkel méritek másoknak az Isten-igéjét, oly mertekben, sőt még bővebben fogjátok a keresztény igazságot Isten kegyelmével megismerni és megérteni, eredményesen hirdetni s nagyobb buzgóságtokért annál bővebb jutalmat kapni. (Máténál 7,2. és Lukácsnál 6,38. más értelemben olvasható.)
* 25. Akinek vagyon, annak adatik stb. Miként a vagyon minél nagyobb, annál jobban szaporodik, úgy az ismeret is minél nagyobb, annál melyebb megértésre vezet, s a haladás vágya és a közlés által is növekszik és gyarapodik. Ellenkezőleg a tudatlan, közömbös és aki az ismeretben haladni nem törekszik, aki tudását elrejti, a meglevőt is elveszti. (V. ö. Máté 13,12; 25,29; Luk. 8,18; 19,26.)
* 26. Úgy van az Isten országa, az történik vele, mint a magától növő gabonával. Különben e példabeszédben (26-29. v.) a magvető minden hithirdető, a mag a keresztény igazság, a föld az emberek elméje és szíve, az aratás az ítélet.
* 27. Maga sem tudja, hogyan. A természet világában is az ember csak megindítja a fejlődést és közreműködik vele, de Isten ereje és áldása működik titokszerűen. A mag a földmívelő minden további közreműködése nélkül nő és érik. Így az igét és anyaszentegyházat is az Isten ereje fejleszti és növeli. De halálunk óráján és az ítélet napján Isten a magot és a híveket összegyűjti.
* 28. Magától terem. Ha a szántó-vető megtette a magáét, megmunkálta a földet és elvetette a magot, nyugodtan várhatja az ige belső titkos erejének kifejlődését és az Isten áldását.
* 31. sk. A mustármcg növése jelenti az Isten országának elterjedését. (Lásd Máté 13,31. sk.; Luk. 13,18. sk.)
* 33. sk. Példabeszédben ahogy meg tudták érteni. A példabeszéd kitűnő eszköz arra, hogy elvont igazságokat kivált egyszerűbb emberek, megértsenek, megjegyezzenek, és azok rájuk hatást tegyenek. Egy jó példabeszéd többet ér egész könyveknél. Krisztus mélyértelmű példabeszédeivel a világirodalomban senki és semmi nem versenyezhet. (V. ö. Máté 13,10. skk. 34. sk.; Márk 4,10. skk.)
* 35-40. A tenger lecsendesítése. (Máté 8,18. 23-27; Luk. 8,22-25.)
* 35. Menjünk a túlsó partra, t. i. a Genezáret-tó keleti partjára.
* 36. Úgy ahogy volt, ahogy a hajóban ült, azaz további előkészület és időveszteség nélkül.
* 37. A Genezáret taván a hirtelen támadt viharok gyakoriak.
* 40. Még mindig, annyi tanítás után és oly sok csodatétel láttára.
* 5.1-20. A sertésekbe űzött ördögsereg. (Máté 8,28-34; Luk. 8,26-39.)
* 1. A tengeren túlra, tudniillik a Genezáret-tó keleti partjára. Gerazénusok. A város nevét, hol ez történt, némely görög szövegemlékek Gerazának, mások Gadarának, sőt Gergezának is írják. (A Vulgatában Geraza, gerazénusok.) Magáról a városról 1. Máté 8,28.
* 2-5. Egy ember; Máté szerint kettő. A sírok közül, a sírboltokból, ahol az ördöngös tartózkodott. Az ördöngösnek, mikor kitört rajta a dühöngés, roppant ereje volt, őrült módjára jajgatott, ordítozott és sokszor kárt tett magában.
* 6. Odafuta és leborula. Ezt az ember teszi, kiben megcsillant a remény, hogy Jézus megszabadíthatja.
* 7. Jézus parancsot adott az ördögnek a távozásra. (8. v.). De ekkorra már felülkerekedett a megszállottban az ördög. Kiáltva monda. Itt az ördög beszél a megszállott emberből; hódol és hízeleg Jézusnak, hogy ne gyötörje, azaz ki ne űzze és a pokolba ne kergesse.
* 9. Mi a neved? Ez a kérdés a megszállott emberhez van intézve, hogy az személyes öntudatra ébredjen; de helyette az ördög felel. Sereg az én nevem, a görögben és latinban légió, vagyis ezred, egész regiment; tehát a szerencsétlent egész sereg ördög tartotta megszállva, azért jutott belőlük minden sertésbe. (V. ö. Máté 12,45: Márk 16,9; Luk 8,2.)
* 10. Ama vidékről, hol eddig szabadon garázdálkodtak. Lukács szerint arra kérték Krisztust, hogy ne küldje őket a mélységbe, vagyis a pokolba. (Luk. 8,31.) A dologra nézve lásd Máté 8,29. jegyz.
* 15. Felöltözve, ép ésszel ülni, Lukács szerint Jézus lábainál.
* 17. Távozzék el határaikból, nehogy más károkat is okozzon nekik.
* 18. Hogy vele lehessen, hogy kísérhesse.
* 19. Nem engedé meg, hanem haza küldte, hogy nyugodtan, elvonulva élhessen, és otthon a csoda állandó hirdetője és bizonyítéka legyen.
* 20. A tíz városban, a Jordánon túli görög városokban. (L. Máténál 4,25.) Itt nem fenyegetett a messiási forradalom veszedelme.
* 21-43. Jairus leányának feltámasztása és a vérfolyásos asszony. (Máté 9,1. 18-26; Luk. 8,40-56.)
* 21. Álhajózott, a Genezaret tó nyugati partjára.
* 23. Lukács szerint a gyermek Jairus egyetlen leánya volt.
* 30. Ki illeté ruhámat? Ezt Jézus nem azért kérdé, mintha nem tudta volna, hanem hogy az asszonyt vallomásra bírja.
* 35. Minek fárasztanád tovább? A hírnökök vagy szolgák tehát nem hitték, hogy Jézus a halottat is fel tudja támasztani.
* 36. Hallván Jézus a beszédet, de nem törődve azzal, tovább biztatja az apát.
* 37. Péter, Jakab, János a három legbizalmasabb apostol.
* 40. A vele levőket, a három bizalmas apostolt.
* 41. Talita kúmi arámi nyelven van mondva, amely nyelven Jézus beszélt.
* 42. Járkála, tehát egész erejét visszanyerte, és már koránál fogva tudott járni.
* 43. Senki meg ne tudja; nehogy tüntetés vagy mozgalom támadjon Jézus érdekében. (Lásd Máté 8,4; 9,30: Márk 1,44; 7,36; 8,26. stb.) Adjanak neki enni, hogy elgyengült testét megerősítsék, és hogy a csoda annál szembetűnőbb legyen.
* 6,1-6. Jézust hazájában megvetik. Máté 13,54-58. (V. ö. Luk. 4,16-24. Ján. 4,44; 6,42.)
* 1. Onnét Kafarnaumból vagy Péter házától; hazájába, Názáretbe. — 2. Az ő tanításán hiányzik a görögben.
* 3. Ez az ács. Ebből úgylátszik, hogy Jézus ifjúkorában maga is gyakorolta e mesterséget. (Máténál: az ács fia.) Jézus atyjafiai unokatestvérei. L. Máténál, 13,55. jegyz.
* 5. Nem tehetett csodát. A csoda feltétele rendesen az, hogy a tanuk és a jótétemény élvezői azt legalább tökéletlen hittel és jóindulattal megérdemeljék.
* 6. Csodálkozék, tudniillik emberi természete szerint; csodálatosnak találta hitetlenségüket, bár isteni mindentudásánál fogva előre tudta azt.
* 7-13. Az apostolok küldetése. (Máté 10,1-15: Luk. 9,1-6.) Eddig az apostolok csak tanítványok voltak; most már isteni küldöttek, apostolok lesznek s maguk is részt vesznek a tanításban és a csodatevő munkában.
* 7. Páronkint, hogy egymást segítsék és ketten tanúskodjanak.
* 8. Az apostoloknak minden felesleges lomtól és gondtól meg kell válniok; példát kell adniok a szegénységben és igénytelenségben is, életfenntartásuk gondját Istenre kell bízni s ellátásukat a hívektől várni. Vándorboton kívül semmit. Máté szerint még botot sem. Az értelem ugyanaz: csak a legszükségesebbet kell magukkal vinni.
* 9. Kössék fel a sarut azaz a legegyszerűbb lábbelit; Máté szerint még ezt sem. Ne öltözzenek két köntösbe, ne legyen felesleges ruhájuk.
* 10. Onnan, abból a helységből. Tehát ne csereberéljétek a lakást, ne válogassatok, ne keressétek a kényelmet, és ne sértsétek meg ezáltal a házigazdát.
* 11. Rázzátok le a port. A zsidók a pogány ház porát is tisztátalannak tartották. Az értelem tehát: tekintsétek azokat, kik be nem fogadnak, pogányoknak. (V, ö. Csel. 13,51.) Némely görög kéziratok Máté után hozzáteszik: Bizony mondom nektek, tűrhetőbb dolga lesz Szodomának és Gomorrának az ítéletnapján, mint ama városnak.
* 13. Megkenének olajjal. Az olajat keleten gyógyításra használták. Az apostolok itt csodálatosan gyógyítottak, de annak jele és eszköze gyanánt olajjal kenték meg a betegeket. Az itt említett kenés azonban nem volt az utolsó kenet szentsége, hanem csak annak előképe. Néha maga Krisztus is használt csodáinál hasonló külső jeleket. (V. ö. Márk 8,23; Ján. 9,6.)
* 14-29. János fejevétele. (Máté 14,1-12; Luk. 3,19. skk. 9,7-9.)
* 14. Az ő neve, Jézusé.
* 15. Illés, kinek eljövetelét a Messiás előtt várták. Próféta általában valami próféta. Olyan, mint egy a próféták közül, valamelyik az ismert ószövetségi próféták közül, vagy hozzá hasonló.
* 16. sk. Heródesnek a lelkiismeretfurdalás adta ezt a gondolatot. Azért Heródes aggodalmát az evangélista Jézusnak már előbbi megöletésével okolja meg. (Lásd Máténál 14,3. jegyz.)
* 20. Tart vala Jánostól, önkéntelenül is félve tisztelé, mint prófétát; félt, hogy ha bántja, Isten büntetése éri. Vigyáz vala raja, azaz őrizte és nem szolgáltatta ki Heródiásnak. Ráhallgata, tanácsát sokszor követé már csak azért is, mert János nagyon, népszerű és tekintélyes próféta volt.
* 23. Országom felét. (V. ö. Észt. 5,3.)
* 25. Nagy sietve, rögtön, nehogy a mámoros király észre térjen vagy kijózanodjék s az ígéretet megbánja vagy visszavonja.
* 28. Elhozá fejét. Az ünnepség, úgy látszik, nem a székvárosban, Tiberiásban, hanem Machaerusban, hol János fogva volt, vagy e vár környékén folyt le; azért lehetett a fejet még a lakoma alatt kézbesíteni. Heródiás bosszúja tehát ki volt elégítve.
* 30-44. Az első kenyérszaporítás. (Máté 14,13-21; Luk. 9,10-17; Ján. 6,1-14.)
* 30. sk. A tanítványok beszámolnak első apostoli útjukról. Ki voltak fáradva, lelkűk elszórakozva; szükségük volt tehát a pihenésre és összeszedésre.
* 33. Megtudták azt, hogy elmentek és hogy hová. Tehát nem sikerült az egyedüllét és nyugalom; a nép gyalog elébük ment.
* 34. Pásztor nélkül való juhok. (V. ö. Máté 9,36.)
* 36. A görög e vershez hozzáadja: mert nincs mit enniök.
* 37. Ha megyünk és veszünk. Mások ezt kérdés gyanánt fogják fel: menjünk-e és vegyünk? A tanítványok szavaiban egy kis szelíd neheztelés lappang, mintha mondanák: Könnyű ezt mondani; de ehhez legalább kétszáz dénár kellene, annyi pedig nincs a pénztárban. Dénár = 70-80 fillér.
* 38. Hány kenyeretek van? Jézus tudta; de e kérdéssel figyelmüket akarta felhívni, hogy a következő csoda nagyságát jobban megértsék.
* 45-56. Jézus a tengeren jár és betegeket gyógyít. (Máté 14,22-36; Ján. 6,15-21.)
* 45. A tengeren, túlra, a tó nyugati partjára.
* 48. El akara haladni, úgy tett, mintha akarna.
* 52. Nem okultak, nem értették meg a csodalatos kenyérszaporításból, hogy Jézus Isten fia. Szívük el volt vakulva, a görög szerint meg volt keményedve, elméjük még nem látott tisztán.
* 7,1-23. Beszéd a külső tisztaságról és a farizeust hagyományokról. (Máté 15,1-20.)
* 2. Esznek kenyeret; héberes kifejezés, annyi, mint általában étkeznek. Zúgolódának. A legjobb görög szövegemlékekben hiányzik.
* 3. Általában a zsidók, a szigorú szokásúak. Gyakran nem mossák, más görög kéziratok szerint ököllel erősen dörzsölve nem mossák.
* 4. A piacról, t. i. jővén. Attól tartottak, hogy a piacon a törvény szerint tisztátalan emberekkel jöhettek érintkezésbe. Mások úgy értik, hogy piacról hozott dolgot nem esznek, míg azt jól meg nem mossák; de ez nem volt farizeusi különlegesség. A poharak stb. mosásait, nem egyszerűen azok tisztogatását jelenti, hanem a szertartásos mosást, a törvény szerinti tisztátalanság megszüntetésére. Már a mózesi törvény sok esetben az edények kicsinyes és aggodalmas tisztogatását írta elő, melyet, mint a talmudból is kitűnik, a farizeusok túlzásba vittek. A mosás és tisztogatás bölcs és szép dolog, de az volt a hiba, hogy a farizeusok az egész erkölcsöt ezekbe a közömbös külsőségekbe helyezték. Ezeket a külsőségeket a régiek állítólagos hagyományaiból, a mózesi törvény állítólag ősrégi magyarázatából származtatták, holott ők maguk gondolták ki.
* 6. Izaiás, 29,13.
* 11. Korbán stb., azaz Istennek vagy a templomnak van szentelve, neki szántam mindazt, ami tőlem, az enyémből, az én vagyonomból neked támogatásul szolgálhatna, amivel segítségedre lehetnék. Aki tehát valamit Istennek szánt, vagy legalább ezt mondja, az már nem köteles többé abból szüleinek segítséget adni a farizeusok szerint. (Bővebben lásd Máté 15,5. jegyzet.)
* 15. Tisztátalanná nem teheti, tudniillik Isten előtt.
* 16. (V. ö. Máté 11,15. jegyzet.)
* 17. Megkérdezek tanítványai, Máté szerint Péter.
* 19. Megtisztít minden ételt, közömbössé tesz erkölcsi szempontból.
* 21-22. (V. ö. Gal. 5,19. skk.) Irigység, a szövegben gonosz szem, ami a irigységet jelenti. Bolondság annyi, mint Istennel nem törődés, léhaság.
* 24-30. A kánaáni asszony ördöngös leányának meggyógyítása. (Máté 15,21-28.)
* 24. Nem akará, mert nyugton akart maradni, s kerülni akarta a tüntetést. Nem maradhatott titokban, mert híre ment.
* 26. Pogány, a görög szerint hellén, azaz görög. (V. ö. Róm. 1,16.)
* 27. Lakjanak jól először a gyermekek. Isten rendelése szerint a messiási üdvösségben, a tanításban és jótéteményekben először a zsidókat kellett részesíteni és csak azután a pogányokat. (Róm. 1,16.)
* 29. Ezért a beszédért, a bizalomért és a Messiáshoz való viszony szellemes felfogásáért. Habár az üdv egyelőre a zsidók kiváltsága volt, de annak legalább morzsáiban a pogányok is részesültek.
* 31-37. Egy siketnéma meggyógyítása.
31. A tíz város határai közé. (A tíz városról L. Máté 4,25.) Máté szerint ott sok csodát tett. (15,29-31.)
* 32. Hogy tegye rája kezét, mert tudták, hogy rendesen így szokott gyógyítani.
* 33. Félrevivén, hogy elkerülje a tolongást, bámulást és feltűnést. Köpvén illeté, azaz nyálas ujjal érinté. Jézus többször használt csodáinál hasonló külső jeleket, hogy a csodát láthatólag a saját működéséhez kösse, bár ilyen jelekre és eszközökre szüksége nem volt. (V. ö. Márk 8,23; Ján. 9,6.)
* 34. Föltekintve fohászkodék, azaz imádkozék és felsóhajtott az emberi nyomorúság láttára, melybe a bűn az emberi nemet döntötte. Effeta arámi nyelven van mondva, ahogy a beszélgetés folyt. (V. ö. Márk 5,41.) Krisztus ezen cselekedetét az egyház jelképes értelemben a keresztség szertartásába is felvette.
* 35. Helyesen szól vala, nem pedig dadogva, mint aki beszélni tanul.
* 36. sk. A nép meghatottságában nem tudott magán uralkodni és a tilalmat megtartani.
* 8,1-9. A második kenyérszaporítás. (Máté 15,32-39.)
* 2. Nincs mit enniök, mert készletüket elfogyasztották e három nap alatt.
* 4. Itt a pusztában. Ez nem az első kenyérszaporítás helye volt.
* 10-21. A farizeusok égi jelt kérnek; óvás azok kovászától. (Máté 16,1-12.)
* 10. Dalmanuta falu Magadan környékén volt, a Genezáret tó nyugati partján. (V. ö. Máté 15,39.)
* 11. Farizeusok; Máté szerint: és a szadduceusok.
* 12. Nem adatik jel, olyan, amilyet kérnek.
* 13. A túlsó partra, a keletire.
* 15. A farizeusok kovásza azok hamis tanítása. (Máté 16,12.) Heródes kovászától, azaz a Heródes-pártiakétól; Máté szerint a szadduceusokétól, ami körülbelül egyremegy.
* 19. sk. Célzás a két csodálatos kenyérszaporításra. Tehát még mindig nem értitek, hogy mindenhatóságomnál fogva csodálatosan is tudok nektek kenyeret adni?
* 22-26. A betszaidai vaknak meggyógyítása.
* 22. Betszaida, Kafarnanm mellett, több apostol hazája; nem a Jordántól keletre fekvő Betszaida Julias.
* 23. Kivezeté a helységből, talán hogy elkerülje a tolongást és feltűnést. (V. ö. Márk 7,33.) Szemeire köpvén, szemeit nyállal megnedvesítvén. Jézus itt fokozatosan adta vissza a vaknak látását.
* 26. A görög szerint: A helységbe be ne menj (de ha be is mennél), a csodát a községben el ne mondd. (A tilalom okáról L. Máté 8,4; Márk 5,43. és máshol a jegyzetet.)
* 27-33. Péter vallomása és kísérlet Jézus szenvedésének megakadályozására. (Máté 16,13-23; Luk. 9,18-22.)
* 27. Fülöp Cezareájának helységeibe, a környező falvakba és városkákba.
* 29. Te vagy a Krisztus; Máté szerint Péter hozzáteszi: az élő Istennek Fia. Máténál Krisztus erre megígéri, hogy egyházát Péterre fogja építeni. Márknak Péter prédikálása után készült evangéliuma általában mellőzi mindazt, ami Péternek dicsőségére szolgál. Péter ezeket prédikálásában, úgy látszik, alázatosságból mellőzte.
* 30. Senkinek se mondják, hogy ő a Messiás; nehogy mellette tüntessenek vagy épen forradalmat csináljanak. Hasonlóképen sok más alkalomkor. L. Máténál is 16,20. (V. ö. fentebb 26. vers.)
* 31. Itt jövendöli meg Krisztus szenvedését először, és pedig nyíltan és világosan.
* 32. Kezdé lebeszélni, t. i. a szenvedésről. Ekkor még a tanítványok is, mint a zsidók általában, dicsőséges és nem szenvedő Messiást vártak.
* 33. Látván tanítványait, tehát félvén, hogy azok is megbotránkoznak.
* 34-39. A kereszthordozás és áldozat jutalma. (Máté 10,32. sk. 38. sk.; 16,24-28; Luk. 9,23-27; 12,8. sk. 14,27; 17,33; Ján. 12,25.)
* 35. Meg akarja tartani földi életét az elvek és az erény árán, elveszti azt, t. i. az örök életet, azaz elkárhozik. Megmenti azt, tudniillik az örök életre. A mondatban bizonyos szójáték van. (L. Máté 16,25. jegyzet.)
* 38. Szégyenel megvallani. Mikor eljön az ítélet napján.
* 39. Míg meg nem látják az Isten országának elterjedését. (Bővebben lásd Máténál 16,28. jegyz.)
* 9,1-12. Az Úr színváltozása. (Máté 17,1-13; Luk. 9,28-36, V. ö. Pét. II. 1,16-18. Bővebb magyarázatát lásd Máténál.)
* 1. Elváltozék, azaz megdicsőült testet öltött.
* 5. Nem tudja vala, mit mond; az indulat hatása alatt kitört belőle a szó, melynek jelentőségét fel nem fogta.
* 8. Senkinek el ne beszéljék, nehogy érdekében a nép lázadást támasszon.
* 9. Az igét, a hegyi jelenetet, vagy a hallgatás parancsát. Mi az: mikor feltámad. Nem arról tanakodtak, hogy mi a feltámadás, hanem a Messiás feltámadásáról és megelőző haláláról, melyet nem tudtak összeegyeztetni a dicsőséges Messiás eszméjével és Krisztus előbb szemlélt megdicsőülésével.
* 10. Előbb Illésnek kell eljönni. A zsidók nem különböztették meg a Messiás kettős (testi és dicsőséges) eljövetelét, s itt Illés világvégi megjelenésére gondoltak. Azért kérdek, hogyan halhat meg a Messiás, mikor Illés még nem jött el. (Bővebben Máté 17,10. skk. jegyz.)
* 11. Illés helyreállít mindeneket, tudniillik a világ végén az igaz Istenben való hitet és az erkölcs uralmát Malakiás próféta szerint. (Mal. 4,5. sk.) De Krisztus szerint az is meg van írva, hogy a Messiásnak szenvednie kell. (Kivált a 21. zsoltárban és Izaiásnál 53,3. skk.) Az Emberfiáról meg vagyon írva stb. Ezt némelyek kérdésnek tekintik: hogy is van megírva? vagy hogyan lehet megírva és miként lehetséges, hogy dicsőséges eljövetele idején szenvedjen, ha Illés már akkorra eljött és helyreállította a hitet és erkölcsöt? kitől fog szenvedni, és mi szükség lesz akkor már szenvedésére? Helyesebb azonban a mondatot állításnak tekinteni.
* 12. Illés már eljött, tudniillik az előképben, a Keresztelőben, a Messiás földi megjelenésével egyidejűleg; de a zsidók megölték.
* 13-28. Egy néma ördöngös meggyógyítása. (Máté 17,14-21; Luk. 9,37-43.)
* 13. Kik velük vitatkoztak, azaz a tanítványokkal és pedig (a 16-18. vers szerint) az ördöngös gyermek meggyógyításáról s ennek kapcsán a tanítványok és közvetve Jézus ördögűző hatalmáról.
* 14. A sokaság bámulatba esek és megfélemlék talán a meglepetéstől, vagy inkább a színváltozásnak még Jézuson látható nyomai miatt. (V. ö. Móz. II. 34,29.)
* 16. Néma lélek, tudniillik gonosz lélek, mely némává teszi. Máté (17,15.) a fiút holdkórosnak mondja. (V. ö. Máté 9,32; Luk. 11,14.)
* 17. Előfogja, azaz mikor a megszállás a fiúra rájön.
* 18. Hitetlen nemzedék. Ez a szemrehányás inkább az apának és a hitetlen zsidóknak szól, mint a tanítványoknak. (L. Máté 17,16. jegyzet.)
* 20. Mennyi ideje? A kérdés célja az apát és a népet a baj és a csoda nagyságának tudatára ébreszteni.
* 21. Tűzbe és vízbe vetette az ördög.
* 22. Ha tudsz hinni: némely görög szövegek szerint: ami a «ha valamit tehetsz» feltételt illeti. (V. ö. Máté 17,19.)
* 23. Segíts ez én hitetlenségemen. Az apa akar hinni, de tudja, hogy hite még gyenge, azért kéri annak erősítését.
* 24. Nehogy még több nép gyűljön össze, s a tolongás még nagyobb legyen, Jézus most már kiűzi az ördögöt.
* 28. Imádság és böjtölés által. (L. Máténál 17,20. jegyz.)
* 29-31. A szenvedés második megjövendölése. (Máté 17,21. sk. Luk. 9,44-45.)
* 29. Onnan, Fülöp Cezáreája környékéről. (8,27.) Nem akarta, hogy valaki tudja. Jézus egyedül akart lenni tanítványaival, hogy ne háborgassa a nép, és ki akarta kerülni a nép időelőtti tüntetését.
* 31. Nem érték az igét, mert nem. egyezett meg az ő messiási reményeikkel.
* 32-49. Az apostolok vetélkedése és féltékenysége; a botrány. (Máté 18,1-11; Luk. 9,46-50.V. ö. Máté 5,13.29. sk.. 20,20. skk, Luk. 14,34. sk. 17,1. sk.)
* 32. Kafarnaumba, a házba. Péter házába. Máté itt beszövi az adófizetést. (17,24. skk.)
* 33. Ki nagyobb közülök, kinek lesz magasabb rangja a messiási országban.
* 35. sk. (V. ö Máté. 10,40. skk. 18,5; Márk 10,16.)
* 37. A te nevedben, neved segítségül hívásával, rád hivatkozva. Aki nem követ minket, azaz nem Jézus tanítványa és apostola. Jánosnak „az én nevemben” kifejezés juttatja eszébe ezt az ördögűzést. Úgy látszik már idegenek is tettek Jézus nevében csodákat. (V. ö. Csel. 19,13.)
* 38. A csodatevő hatalom ugyan ingyen adott kegyelem, mely nem függ okvetlenül az egyéni életszentségtől, de feltételezi legalább a Krisztusban való hitet, tehát lélektanilag kizárja azt, hogy az illető egykönnyen Krisztus nyilt ellenségévé váljék. (V. ö. Kor. I. 12,3.)
* 39. Máshol Jézus látszólag az ellenkezőt mondja. (Máté 12,30; Luk. 11,23.) De más és más körülmények közt mindegyik igaz.
* 40. E vers János félbeszakítása után a 36. vers folytatása. Ti is az én gyermekeim vagytok; aki nektek és legkisebb, legszerényebb hívemnek a legkisebb irgalmasságot tanúsítja érettem, megkapja jutalmát. Máténál 10,42. hasonlót olvasunk, de más összefüggésben.
* 41. Ellenkező sorsa lesz annak, aki megbotránkoztatja Krisztusnak egy akár életkorra, akár szellemileg kicsi hívét. (L. Máté 5,29. sk. 18,6. skk. jegyzet és Luk. 17,1. sk.)
* 43. Az ő férgük, tüzük Izaiásból van véve. (Iz. 66,24.) Különben e mondat sok szövegemlékben csak egyszer olvasható, a 47. versben.
* 48. E vers egyike az evangélium legnehezebben érthető helyeinek. (Van vagy harmincféle magyarázata.) Némelyek a helyet úgy értik: A kárhozottakat a pokol tüze fogja mintegy besózni, csípni, égetni, de egyúttal az örök büntetésre fenntartani; a jámborokat, az önmegtagadás áldozatait a földi lemondás sava fogja csípni, ideiglenesen égetni, de egyúttal megtisztítani, fűszerezni és az örök életre fenntartani. Helyesebbnek látszik azonban a következő magyarázat: Minden embernek tűzzel kell megpróbáltatni, megtisztulni és megnemesülni. Aki a bűnt és annak eszközeit hősies áldozattal elveti magától, arra nézve ez a tűzpróba csak olyan, mint az ószövetségi áldozatok megsózása, mely megtisztítja, a bölcseség és erény savával megízesíti és az örök életre megtartja őket. Aki pedig a hősies lemondástól és önmegtagadástól vonakodik, arra a kárhozat égető tüze vár, mely már nem tisztít és ízesít, mint a só, hanem fenntart, de az örök szenvedésre. Megjegyzendő, hogy a vers második mondata (minden áldozat stb.) több tekintélyes régi forrásban hiányzik; de a legtöbb szövegemlékben megvan, tehát hiteles. Különben a 48. sk. vershez hasonló, de más értelemben mondott helyek máshol is olvashatók. (Máté 5,13; Luk. 14,34.)
* 49. A sózás említésével kapcsolatban az Üdvözítő visszatér a békesség ajánlására. A só a bölcseség és romlatlanság jelképe. Ha ez sótalanná válik, azaz a bölcseség helyét az esztelenség, az erényét a romlottság foglalja el, akkor a só hasznavehetetlenné válik. Legyen só bennetek, azaz bölcseség és erény, józan erkölcsi elvek és áldozatkész lemondás. Ha ezek kapcsolják össze az embereket, akkor békesség lesz köztetek, aminek ajánlása az egész beszéd célja.
* 10,1-12. A házasság felbonthatatlansága. Máté 19,1-9. (V. ö. Máté 5,31-32; Luk. 16,18; Róm. 7,2. sk. Kor. I. 7,10. sk. 39.)
* 1. Onnét, Kafarriaumból. (L. fentebb 9,32.) Judea határaiba a Jordán túlsó partján, azaz Judeába Pereán át.
* 2. Szabad-e elbocsátani? Máténál hozzáteszik: bármely okból. Márknál tehát a kérdés általánosabban hangzik. Az egész hely magyarázatát lásd Máténál.
* 4. A váláslevélről lásd Máténál 5,31. és 19,7. jegyzet.
* 5. E parancsot. Természetesen a parancs nem az elbocsátásra irányult, hanem elbocsátás esetén a váláslevélre.
* 10. Odahaza, a házban, ahol akkor laktak.
* 11. Házasságtöréssel vét ellene, az elbocsátott asszony ellen. Tehát az elbocsátással és új házassággal a régi nincs jogilag felbontva.
* 13-16. A kisdedek megáldása. (Máté 19,13-15; Luk. 18,15-17.)
* 13. Hogy illesse őket. Már a puszta érintéstől is áldást vártak. Feddék azokat, hogy miért háborgatják Jézust.
* 15. Aki nem fogadja mint a kisded, tudniillik gyermeki hittel és alázattal.
* 16. Karjaiba vévén, megáldá; tehát többet tett, mint kértek.
* 17-22. A szegénység mint evangéliumi tanács. (Máté 19,16-22; Luk. 18,18-23.)
* 17. Az útra, hogy útját folytassa Jeruzsálem felé. Egy valaki, Máté szerint egy fiatal ember, Lukács szerint előkelő ember, fejedelem.
* 18. Egyedül Isten jó, tudniillik tökéletes értelemben. Jézus az ifjút, ki őt még nem tartotta Istennek, hanem csak emberi értelemben mondta jónak, az Isten tökéletes és végtelen jóságának tudatára akarta ébreszteni.
* 19. Ezek a tízparancsolat törvényei. (Móz. II. 20,12-17; V. 5,16-21.) Ne csalj vagy ne rabolj, ne tégy kárt. Ez szószerint nincs a tízparancsolatban, legfeljebb az utolsó parancsolatban rejlik.
* 21. Az ifjú ugyan megtartotta a törvényt, de magasabbra lett volna hivatva: a teljes lemondásra, a szegénységre és apostolságra. A görög szövegemlékek e vershez többnyire hozzáadják: „felvévén a keresztet”, ami úgy látszik Mátéból (10,38; 16,24. V. ö. Luk. 9,23.) van átvéve.
* 22. Búsan távozék, mert a teljes lemondásra már nem vállalkozott.
* 23-31. A gazdagság az üdvösség akadálya; a lemondás jutalma. (Máté 19,23-30; Luk. 18,24-30.)
* 23. Az evangéliumi szegénységről L. Máté 5,3. jegyz.
* 24. Álmélkodának az ő igéin, mert megijedtek a gazdagság veszedelmétől és a szegénység parancsától. Fiacskáim. Itt már Jézus szeretetteljesen vigasztalja őket. A vagyonban bízóknak. Tehát nem maga a gazdagság a veszély, hanem az, ha valaki a vagyonban bízik, ahhoz rendetlenül ragaszkodik, azt életcélnak tekinti és rosszul használja s miatta a lelki javakról és lelke üdvösségéről elfelejtkezik.
* 25. Könnyebb a tevének. Lásd Máté 19,24. jegyzet.
* 26. Ki üdvözülhet? ha a dolog ilyen nehéz, mikor mindenki többé-kevésbbé hozzá tapad a földi javakhoz.
* 27. Isten kegyelmével lehetséges a dolog.
* 28. Lásd Máté 19,27; Luk. 18,28.
* 30. Most ebben az időben, a jelen világban, a földi életben. Úgy kell érteni, hogy aki földi javait és szeretteit Krisztusért és az erényért elhagyja, már az életben lelki javakat, kegyelmeket, vigasztalásokat, szellemi rokonokat, keresztény testvéri szeretetet nyer helyettük, melyek amazoknál százszor többet érnek. De üldözésekkel együtt kapja azokat, vagyis földi szenvedésekkel együtt; mert ez már a földi élettel jár s szintén Isten kegyelme, az igazak sorsa, alkalom az érdemszerzésre és örök jutalomra. A jövő világban, a túlvilágon.
* 31. Sokan lesznek stb. Ez a jutalom nem függ az Isten országába való meghívás és belépés idejétől. A rövid buzgó apostolkodás nagyobb érdem lehet, mint a hosszú, de hanyag és kedvetlen szolgálat. (V. ö. Máté 19,20.)
* 32-34. Krisztus harmadszor jövendöli meg szenvedését. Máté 20,17-19; Luk. 18,31-34. (Az előbbi két jövendölést L. Máté 16,21. jegyzet.)
* 32. Útban valának; a 10,1. 17. szerint indultak. Aggódva és félve. Ha nem is értették teljesen Jézus megelőző szavait (Márk 9,31; 10,29. sk. v. ö. Luk. 18,34.), mégis rosszat sejtettek. Követek őt, a tanítványok.
* 33. Vének nincs a görögben.
* 35-45. Zebedeus fiainak nagyravágyása; intés az alázatosságra, (Máté 20,20-28.)
* 35. Zebedeus fiai. Máténál a kérést az anyja terjeszti elő.
* 37. A te dicsőségedben, azaz a dicsőséges messiási országban.
* 38. A poharat, a szenvedés kelyhét ki tudjátok-e üríteni? Meg tudtok-e keresztelkedni? El tudtok-e merülni a szenvedésben, mint én.
* 39. Inni fogjátok stb. A szenvedést nem kerülitek el..
* 40. Akiknek készíttetett, az Atyától, akiknek az Atya szánta. Krisztus országában a hivatalokat és jutalmakat nem osztogatja kénye-kedve szerint, hanem akiknek az Atya szánta és akiket azokra alkalmasokká tett. Az üdvösség odaszánását (a praedestinatiot) a Szentírás az Atyának tulajdonítja, nem Krisztusnak. A mennyben elnyerendő hely nem az egyházban viselt hivataltól függ, hanem annak betöltésétől, az érdemtől, tehát nem úgy, mint igen sokszor a földön.
* 45. Hogy ő szolgáljon. Tehát az egyházban is az apostolság, a magas polc nem uralkodás és hatalmaskodás, hanem az Isten ügyének és a hívek lelki üdvének szolgálata kell hogy legyen.
* 46-52. A Jerikói vak meggyógyítása. (Máté 20,29-34; Luk. 18,35-43.)
* 46. Mikor kiment, így Máté is. Lukács szerint mikor a városhoz közeledett. Továbbá Máté két vakot említ, Lukács egyet, de ők nem nevezik meg azokat. Bizonyára két vak gyógyult meg, egyik bemenetkor, másik kimenetkor; de Márk és Lukács csak az egyiket, az ismertebbet említik meg. Bartimeus annyit tesz, mint Timeus fia; de a név már egészen tulajdonnévvé vált.
* 47. Dávidnak fia messiási cím. A vak tehát Jézust Messiásnak vallotta.
* 51. Rabboni annyit tesz, mint Nagy jó Uram! Hódolatteljesebb kifejezés, mint egyszerűen Rabbi, Uram!
* 11,1-11. Jézus bevonulása Jeruzsálembe. (Máté 21,1-11. 14-17; Luk. 19,29-40; Ján. 12,12-19. A szenvedés hetének időrendjéről lásd Máténál a 21. fej. elején levő jegyzetet.)
* 1. Betániához, Olajfákhegyénél. (L. Máté 21,1. jegyzet.)
* 2. A helységbe, azaz Betfageba. Még ember nem ült. Szent célokra olyan dolgokat szoktak használni, melyek még világi, mindennapi céloknak nem szolgáltak. (Móz. IV. 19,2; V. 21,3; Kir. I. 6,7; Luk. 23,53; Ján 19,41. stb.) Máté szerint a tanítványok az anyaszamarat is elhozták.
* 8. A fákról; a görög szerint a földekről.
* 10. Dávidnak országa, melyet a Messiás megdicsőítve visszaállít, tehát a messiási ország. Lukács szerint a városba vivő úton az Üdvözítő megjövendölte Jeruzsálem pusztulását. (Luk. 19,41-44.)
* 11. Mátéból és Lukácsból úgy látszik, mintha az árusok kiűzése a bevonulás napján történt volna; csak Márkból tűnik ki, hogy másnap.
* 12-19. A fügefa megátkozása és az árusok kiűzése. (Máté 21,12-13, 18-20; Luk. 19,45-46.)
* 13. Nem vala fügeérés ideje, tudniillik április elején, mikor ez történt, de kivételesen némely fa már ilyenkor is hoz gyümölcsöt. Mivel a szóban forgó fának már levelei voltak, ügy látszott, hogy korai füge is lesz rajta. Jézus ezt a terméketlen fügefát a zsidó nép jelképévé tette. Bővebben lásd Máté 21,19. jegyz.
* 15. Ezekről az árusokról L. Máténál 21,12.
* 16. Edényt vigyen át A templomot, legalább annak külső udvarát, úgy látszik, az út rövidítése céljából átjárónak használták. Ezt tiltotta meg itt Jézus.
* 17. Megírva Iz. 56,7. és Jer. 7,11. Minden nemzet számára. Valóban a pogányok, legalább a megtértek is jártak oda imádkozni és áldozatot bemutatni.
* 19. Kiméne a városból Betániába, hol Jézus szálláson volt Máté szerint (21,17.). V. ö. Luk. 21,37.
* 20-26. Az elszáradt fügefához fűzött tanítás. Máté a fügefa elszáradását mindjárt a megátkozással kapcsolatban beszéli el. (Máté 21,18-22.)
* 20. Reggel másnap. Lalák a tanítványok.
* 21. Visszaemlékezvén Péter a tegnapi átokra.
* 23. L. Máténál 17,19. és 21,21. jegyz.
* 24. V. ö. Máté 7,7. skk. Luk. 11,9. skk. és máshol.
* 25. De a kérés teljesedésének feltétele a bizalmon kívül a bántalmak megbocsátása. V. ö. Máté 6,14. sk. Mikor fölálltok. A zsidók többnyire állva szoktak imádkozni. V. ö. Máté 6,5; Luk. 18,11. (De néha térdeltek és leborultak.)
* 26. Tekintélyes görög kéziratok e verset kihagyják; de valószínűleg a szöveghez tartozik.
* 27-33. A zsidók kérdése Jézus hatalmáról. (Máté 21,23-27; Luk. 20,1-8.)
* 27. Újra Jeruzsálembe jövének. L. fentebb 11,15.
* 28. Ezeket, tudniillik a templom megtisztítását és a nép tanítását.
* 29. skk. Lásd Máté 21,24: skk. jegyzet.
* 12,1-12. Példabeszéd a gyilkos szőlőművesekről. (Máté 21,33-46; Luk. 20,9-19.)
* 1. Nekik, Lukács szerint a népnek. Sajtógödröt, azaz a taposókád alá másik kádat, melybe a must lefolyt.
* 2. Annak idején, azaz szüretkor.
* 5. Több mást, tudniillik bántalmazának.
* 9. Mit fog cselekedni? Itt Jézus maga felel a kérdésre; Máténál a zsidók.
* 10-11. Itt a szegletkő maga Krisztus, kit, a zsidó és pogány hatalmasok megvetettek. (Lásd Máté 21,42. jegyzet.)
* 12. Szándékuk vala az írástudók és farizeusoknak megfogni, mert megértették, hogy őket hasonlította gyilkos szőlőművesekhez, és hogy magát Isten fiának mondta.
* 13-27. Fogós kérdések az adófizetésről és a feltámadásról. Máté 22,15-33; Luk. 20,20-40. Márk elbeszélése itt is élénkebb, mint Mátéé.
* 14. Igazságban, igazán tanítod, vagyis az Isten igazi útját, igazi törvényét.
* 15. Tudván képmutatásokat, szívükben olvasván és látván, hogy nem tanulni akarnak, hanem őt kísérteni, hogy elveszítsék. Hogy miért volt fogós a kérdés, azt lásd Máténál 22,15. skk. jegyzet. A dénár római pénz, 60-80 fillér. L. Máté 18,24; 22,19. jegyz.
* 18. A szadduceusokról L. fentebb Máté 3,7. jegyzet.
* 19. Mózes megírta. (V. 25,5. skk.)
* 23. Midőn feltámadnak, t. i. a hét testvér és az asszony.
* 26. A csipkebokornál, az erről szóló szakaszban. (Móz. II. 3,6.)
* 27. Az érv ereje abban van, hogy Mózes idejében a pátriárkák már rég meghaltak volt s az Úr mégis azok Istenének neveztetik, ami feltételezi, hogy ők valahol élnek.
* 28-34. Kérdés a főparancsról. (Máté 22,34-10. V. ö. Luk. 10,27.)
* 28. Oda járula egy írástudó. Mátéból úgy látszik, hogy kísértés céljából, tehát gonosz szándékkal. De Márkból kitűnik, hogy ha talán a farizeusok rossz célból is küldték, az illető nem volt épen rossz ember, sőt Jézus felelete a helyes útra térítette.
* 29. sk. Halljad Izrael stb. Így Móz. V. 6,4. sk. Ez volt a zsidók reggeli és esti imádságának (a Smá-nak) kezdete is.
* 31. Szeressed felebarátodat. Mózesnél (III. 19,18.) barátodat. A helyek értelmére nézve v. ö. Máté 22,37. 39. jegyz.
* 33. Többet ér minden áldozatnál. Az Isten és felebarát tevékeny szeretete a keresztény vallás lényege, mely többet ér minden külső szertartásnál, bár az utóbbiakra is, mint a belső vallás és erény jeleire, nyilatkozásaira és segítő eszközeire szükség van, mert az ember nemcsak lélekből, hanem testből is áll. (V. ö. Kir. I. 15,22; Zsolt. 39,7; 50,18. sk. Oz. 6,6.)
* 34. Senki sem meré többé kérdezni, mert látták, hogy minden kísértést győztesen visszaver, sőt a támadót is meghódítja.
* 35-37. A Messiás Dávid fia és ura. (Máté 22,41-46; Luk. 20,41-44.)
* 35. Viszont Jézus kérdezé. Itt már Jézus ellentámadásba megy át, megszégyeníti az írástudók tudatlanságát s leleplezi hiúságukat és Kapzsiságukat. A templomban nyilvánosan a nép előtt.
* 37. Hogyan lehet ő neki fia? Hogy lehet Dávidnak fia és ura egyszerre? Zsidó felfogás szerint az atya mindig ura a fiúnak, tehát nagyobb nála; a fiú nem lehet atyjának ura. Persze az írástudók nem különböztették, meg Krisztus isteni és emberi természetét; azért nem tudtak a kérdésre felelni. A sereg örömest hallgatá. Jézusnak nyert ügye volt.
* 38-44. Az írástudók bűnei; a szegény asszony fillére. (Máté 23,6. sk. 14; Luk. 20,45-21,4.) – 38. Ekkor mondotta Jézus az írástudók és farizeusok elleni nagy leleplező és korholó beszédét, melyet Máté (23,1-39.) közöl s melyből Márk csak egy-két gondolatot szakít ki. Szerelnek, azaz ezeket megkövetelik maguknak, jogot formálnak hozzá. Hosszú köntösökben, a görög szerint stólában, azaz bokáig érő díszruhában.
* 40. Kifosztják őket imádság ürügye alatt. Lásd Máté 23,14. jegyzet.
* 41. skk. Találó ellentét az írástudók kapzsiságához.
* 42. Két fillérecskét, görögül leptont, ami a legkisebb rézpénz volt; egy római „as” nyolcadrésze, kevesebb egy fillérnél. Két lepton egy római quadrans, mondjuk egy krajcár.
* 13. E fejezetben van a Jeruzsálem pusztulásáról és a világ végéről szóló kettős jövendölés, melyek közül az előbbi esemény az utóbbinak történeti előképe (típusa) és a kettő a próféták szokása szerint részben egy képbe foly össze. (Erről bővebben lásd Máté 24. fejezetének elején.)
* 13,1-4. Jeruzsálem pusztulásának megjövendölése. (Máté 24,1-3; Luk. 21,5-7. V. ö. 19,44.)
* 1. Egyik tanítvány, valószínűleg Péter.
* 4. Ezek, t. i. a templom pusztulása; mindezeknek, t. i. a világ végének, melyet a tanítványok bizonyára a jövendölésnek itt elhallgatott részletei alapján a város pusztulásával összekötöttek.
* 5-13. Jeruzsálem pusztulásának előjelei. (Máté 24,4-14; Luk. 21,8-19.) E jelek magyarázatát lásd Máténál 24,5. skk.
* 6. Hogy én vagyok, t. i. a Krisztus.
* 9. Vigyázzatok magatokra, hogy a csapások és a rátok váró üldözések közt meg ne tántorodjátok. Meg fognak verni; a görögöt úgy is lehetne fordítani: veréssel fognak bekergetni a zsinagógákba. Máté az üldözés ezen részleteit máshol (10,17. sk.) közli. Bizonyságul a Messiás megtörtént eljöveteléről és tanításáról; őnekik, tudniillik üldözőiteknek és az egész világnak.
* 10. Minden nemzeteknél hirdettessék, mielőtt Jeruzsálem pusztulása és a világ vége eljön. (L. Máténál 24,14. jegyzet.)
* 11-13. Máténál e jövendölés máshol van: 10,19-22. (V. ö. Luk. 12,11. sk.) Ami azon órában adatik, vagyis amit a Szentlélek nektek sugall. (Lásd Máté utóbbi helyén a jegyzetet.)
* 13. Állhatatos marad. (L. Máté 24,13. jegyzet.)
* 14-20. Jeruzsálem és a templom pusztulása. (Máté 24,15-22. Luk. 21,20-24.)
* 14. A következő versek magyarázatát lásd Máténál. A pusztulás utálatossága. (Dán. 9,27.) Utálatos, szörnyű pusztulás, a templom szörnyű megszentségtelenítése Jeruzsálem pusztulása előtt. Bővebben lásd Máté 24,15. jegyzet. Állani, hol nem kellene; Máté szerint a templomban.
* 18. Hogy ez télen ne legyen, tudniillik mind e nagy szorongattatás.
* 21-23. A hamis krisztusok. (Máté 24,23-28. V. ö. Luk. 17,23; 21,8.)
* 22. Hamis krisztusok és hamis próféták. Már Jeruzsálem pusztulása előtt a történelem tanúsága szerint ilyenek léptek fel és számos szentírási hely szerint ilyenek fognak támadni a világ vége előtt, kivált egy nagy csodatevő álprófeta, az Antikrisztus. Erről bővebben Máténál 24,24. jegyzet.
* 24-32. A világ vége és Krisztus eljövetele az ítéletre. (Máté 24,29-41; Luk. 21,25-33.)
* 24. sk. Ezen égi jelekre nézve lásd Máté 24,29. jegyz. Az erősségek, alkalmasint a világegyetemet összetartó (koszmikus) erők; mások szerint a csillagok vagy az angyalok. (Lásd Máténál 24,29. jegyz.)
* 26. Máté szerint (24,30.) meglátják az Emberfiának jelét az égen.
* 27. A négy szél felől, a négy világtájról.
* 30. El nem múlik e nemzedék. (Lásd Máté 24,34. jegyzet.)
* 32. Senki sem tudja. (Lásd Máté 24,36. jegyzet.) Még a Fiú sem, tudniillik közölhető, közölni való tudással.
* 33-37. Intelem éberségre. Máté 21,42-51; Luk. 21,34-36.
* 33. Mikor jön el azon idő, tudniillik az ítélet.
* 34. Csonka mondat, melyet vagy az elején kell kiegészíteni: Úgy van az Isten házában, mint az embernél stb; vagy a mondat végén azzal: úgy parancsolom én is nektek, hogy dolgozzatok és ébren legyetek. A szolgák a keresztények.
* 35. Este, éjfél, kakasszó, reggel a négy éjjeli őrváltás ideje.
* 14,1-2. A zsidó halóság elhatározza Jézus megölését. (Máté 26,2-5; Luk. 22,1-2.)
* 1. sk. A húsvéti vacsora niszán hó 14-én este volt, mellyel a kovásztalanok ünnepe, a húsvét kezdődött. Csellel. Jézust nyiltan elfogni és megölni népszerűsége miatt nem merték; különösen féltek az ünnepre Jeruzsálembe tódult galileaiaktól. Azért meg akarták várni az ünnep után a nép szétoszlását. De Judás közbejött árulása sietteté a dolgot.
* 3-11. A betániai vacsora és Judás árulása. (Máté 26,6-16; Luk. 22,3-6; Ján. 12,1-8.)
* 3. Bélpoklos Simon. Előbb az volt, de már meggyógyult. L. Máténál 26,6. Egy asszony, János szerint Mária, Lázár nővére.
* 4. Bosszankodának, Máté szerint a tanítványok, János szerint Judás.
* 5. Háromszáz dénáron felül, azaz körülbelül ugyanannyi ezüstkoronáért.
* 11. Pénzt adnak; Máté szerint harminc ezüstpénzt, azaz zsidó sekelt. (Egyenkínt három ezüstkorona.)
* 12-25. Az utolsó vacsora; az áruló kinyilatkoztatása; az Oltáriszentség alapítása. (Máté 26,17-29; Luk. 22,7-23. V. ö. Kor. I. 11,23-25.)
* 12. A kovásztalanok első napján, tehát niszán hó 14-én este. (Bővebben lásd Máténál 26,2. 17. jegyz.)
* 13. Kettőt. Lukács szerint (22,8.) Pétert és Jánost.
* 14. Az én szállásom, a nekem szánt terem. Ebből látszik, hogy Jézus a gazdával már előre megbeszélte a dolgot.
* 18. Aki velem eszik. (V. ö. Zsolt. 40,10; Ján. 13,18.)
* 20. Ki velem a tálból mártogat, tudniillik egy tálból, tehát hozzám közel ül.
* 21. Elmegyen, azaz meghal és az Atyához megy.
* 22. skk. Az Oltáriszentség alapításának magyarázatát lásd Máténál 26,26. skk.
* 23. Ivának abból mindnyájan, tudniillik a következő átváltoztatás után.
* 26-42. Jézus a Getszemáni kertben. (Máté 26,30-46; Luk. 22,31-46; Ján. 13,36-38; 16,32; 18,1. A szakasz bővebb magyarázatát lásd Máténál.)
* 26. Az Olajfák hegyére, a Getszemáni kertbe.
* 27. Írva vagyon. Zak. 13,7.
* 33. skk. Kezde remegni és gyötrődni. (Lásd Máténál 26,37. skk.)
* 35. sk. V. ö. Luk. 22,42. skk., aki itt megemlíti a vérizzadást és angyali vígasztalást is. Abba, arámi nyelven annyi, mint Atyám. (V. ö. Rom. 8,15.)
* 41. Elég az alvásból. Most már tőlem alhatnátok; de ennek is vége, mert mindjárt más fog benneteket megakadályozni az alvásban.
* 43-52. Jézus elfogatása. (Máté 26,47-56; Luk. 22,47-53; Ján. 18,2-12.)
* 44. Jól vigyázva rá, hogy el ne meneküljön, hogy ki ne szabadítsák.
* 47. Egyik a körülállók közül. János szerint Péter.
* 49. Hogy beteljesedjenek az írások. azért történik ez.
* 51. Márk szerint egy ifjú követé. Valószínűleg maga Márk, ki midőn Jézust Jeruzsálem utcáján végighurcolták, úgy látszik, az ágyból ugrott ki, hogy az Üdvözítő további sorsát megtudja.
* 53-65. Jézus a főpap előtt. (Máté 26,57-68; Luk. 22,54-55. 63-71; Ján. 18,13-15. 19-24.)
* 53. A főpaphoz, Kaifáshoz. (Máté 26,57.) János szerint először Annás főpaphoz vitték.
* 56. Nem valának megegyezők, azaz nem volt két egyhangú tanúság, amit a törvény megkövetelt.
* 59. Ebben sem egyezett meg, azaz a templom újjáépítésének kérdésében. (V. ö. Ján. 2,19.)
* 62. (V. ö. Máté 24,30. és párh.)
* 65. Találd ki, a görögben: prófétai tudásoddal nyilatkoztasd ki, hogy ki ütött meg.
* 66-72. Péter tagadása. (Máté 26,69-75; Luk. 22,56-62 Ján. 18,16-18. 25-27.)
* 69. Máté szerint ez másik szolgáló volt.
* 15,1-15. Krisztus Pilátus előtt; Barabbás elbocsátása; Jézus elítélése és megostorozása. (Máté 27,1. 2. 11-26; Luk. 23,1-5, 13-25; Ján. 18,28-19. 16. A tárgyalás magyarázatát bővebben lásd Máténál.)
* 1. Reggel tanácsot tartván. Ez volt a főtanács reggeli ünnepies teljes ülése, hat óra körül. Itt ítélték el a zsidók Jézust maguk részéről.
* 7. Aki gyilkosságot követett el. A görög szerint: akik a lázadásban gyilkosságot cselekedtek.
* 8. Fölvonulván, tudniillik a magasan fekvő kormányzói palotába.
* 12. Hogy a zsidók királyával tegyek. A görög szerint: azzal, akit a zsidók királyának mondotok.
* 16-20. Jézus megcsúfolása. (Máté 27,27-31; Ján. 19,2-5. A magyarázatot lásd Máténál.)
* 21-25. A keresztül és a felfeszítés. (Máté 27,32-38; Luk. 23,26-34, 38; Ján. 19,17-24.)
* 21. Ki a mezőről jön vala. Ebből is látszik, hogy Jézus felfeszítése munkanapon, tehát nem húsvét napján, hanem előtte való nap történt. (Bővebben Ján. 13,2-nél.) Sándor és Rufus az evangélium írása idején bizonyára az ősegyházban közismert emberek voltak.
* 23. Mirhás bort, ami kissé elkábította a kivégzendőt. (L. Máténál 27,34. jegyz.)
* 25. Három óra. János szerint (19,14.) Jézus hat órakor még Pilátus előtt állott, itt meg már három órakor keresztrefeszíték. Ennek magyarázata vagy az, hogy a számokat jelentő betű valamelyik evangéliumban másolás közben megromlott; mindenesetre az, hogy Márk és János különféleképen számítják az órákat: János római módon éjféltől számított; Márk pedig zsidósan napkeltétől. A legtöbb régi nép, ahogy látszik, a zsidók is, a nappalt három órás szakokra osztották, melyeket a kezdő óráról neveztek. Tehát első óra (prima) volt a mi óraszámításunk szerint reggeltől körülbelül 9 óráig; három óra (tertia) volt a második napszak, 9-12 óráig; hat óra (sexta) 12-3 óráig, kilenc óra (nona) 3-6 óráig. (Ahogy az egyház ma is néha a szertartásokban számít.) Krisztust tehát a mi óraszámításunk szerint dél felé feszítették fel, ami a 9-12 óráig terjedő második napszakba (a tertiába) esett.
* 28. Az írás. Izaiás jövendölése, (Iz. 53,12.) 29-41. Jézus a kereszten függ és meghal. (Máté 27,39-56; Luk. 23,35-49; Ján. 19,25-37.)
* 32. Szidalmazák. Lukács szerint csak az egyik.
* 34. Éloi, a Máténál említett Eli arámi alakja. E mondat tulajdonképen a 21. zsoltár kezdete.
* 36. Hagyjátok el, azaz hagyjatok engem neki italt adni, nehogy meghaljon, mielőtt Illés eljön. Máténál ezt a körülállók mondják. Valószínűleg egyik is, másik is ilyeneket kiabált. Persze, mindez gúny.
* 39. Így kiáltva adja ki lelkét. Feltűnt, hogy annyi kínzás után még ily erős hangon kiáltott; de a halált kisérő csodák is hatottak a századosra. Isten Fia. A pogány százados ez alatt valami félistent vagy pogány értelemben Isten fiát értette.
* 40. A kisebbik Jakab, tudniillik Alfeus fia. Szalome Zebedeus felesége, id. Jakab és János apostolok anyja.
* 42-47. Jézus temetése. (Máté 27,57-61; Luk. 23,50-56; Ján. 19,38-42.)
* 42. Előkészület (görögül paraskeve). Mivel a zsidóknak szombaton semmit sem volt szabad dolgozni, még ételt főzni és temetni sem, azért minden szükséges dolgot pénteken kellett előkészíteni; ez okból nevezték a pénteket (s talán a húsvét előtti napot is) előkészület napjának. Azért volt Jézus temetése sietős, nehogy napnyugta utánra maradjon, mikor már a szombat kezdődött.
* 43. Előkelő tanácsos. Lukács szerint (23,50.) a tanács tagja. Várta az Isten országát, a messiási országot és Krisztus titkos tanítványa volt. (Máté 27,57; Ján. 19,38.)
* 44. Pilátus csodálkozék, mert a kereszten a kivégzettek másnapig, sőt tovább is eléltek.
* 16,1-8. Jézus feltámadását angyal hirdeti az asszonyoknak az üres sírnál. (Máté 28,1-8; Luk. 24,1-10; Ján. 20,1. 2. 11-13. A feltámadás részletesebb magyarázatát lásd Máténál.)
* 1. Mikor elmúlt a szombat, tehát szombat este a csillag lel jötte után. Hogy megkenjék másnap reggel. Lukács szerint már péntek estefelé megkezdték az illatszerek készítését, amit most befejeztek.
* 2. A hét első napján, azaz vasárnap. Napfölkeltekor. Máté és János szerint még sötétben indultak.
* 5. Egy ifjút. Lukács és János szerint két férfit vagy angyalt.
* 7. És Péternek. Péter, mint az apostolok fejedelme, ki van emelve. Amint mondotta. (L. Márk 14,28.)
* 8. Senkinek sem szólának, tudniillik egyelőre az úton. Máté és Lukács szerint siettek megvinni a hírt az apostoloknak.
* 9-20. Jézus megjelenése Magdolnának, a két tanítványnak, a tizenegynek ; küldetés és mennybemenetel. (V. ö, Máté 28,9. sk. 16-20; Luk. 24,13-43; Ján. 20,14-29.) E szakasz némely tekintélyes szövegemlékekben és egyházatyánál hiányzik, de a legtöbb régi görög kéziratban és fordításban megtalálható. Nélküle az evangélium csonka volna. Valószínűleg az alexandriai egyházban hagyták ki, mivel annak húsvéti szertartásával, a feltámadás éjjeli ünneplésével ellenkezni látszott.
* 9. A hét első napján, azaz vasárnap. Először Magdolnának. (L. Máté 28,9; Ján. 20,14. skk.) Kiből hét ördögöt űzött vala ki. Magdolna tehát előbb ördöngös volt. (V. ö. Luk. 8,2. jegyz.)
* 10. Azoknak, kik vele voltak, tudniillik Jézus társainak, az apostoloknak és más tanítványoknak.
* 12. Kettőnek közülök, a tanítványok közül. Más alakban, mint amilyenben feltámadása előtt ismerték, tehát megdicsőült testben. (L. Luk. 24,16. 31; Ján. 20,14. sk; 21,4.) Falura, Emmausba. (Luk. 24,13. skk.)
* 13. Nekik sem hivének, legalább nem mind és mindjárt s nem egészen és kételkedés nélkül.
* 14. Végre a Márktól elbeszélt megjelenések közt utoljára. De ez nem a Máténál (28,16.) említett galileai megjelenés, sem nem a mennybemenetel előtti utolsó jeruzsálemi (Luk. 24,44. skk.), hanem vagy az, melyet Lukács 24,36-43. és János 20,19-25., (vagy 20,26-29.) elbeszélnek, mely a feltámadás napjának estéjén (vagy nyolcadnapra) történt, vagy külön megjelenés. Tizenegynek. Ez a szám Judás elszakadása után már szinte műszó volt a csonka apostoli testület jelzésére.
* 15. Az itt következő misszió-beszéd hasonló a Máté-féléhez (Máté 28,16-20.), melyet azonban Jézus a galileai hegyen mondott. Minden teremtménynek, minden embernek, sőt képletes értelemben az oktalan természetnek is, melyet a bűn átka szintén sújtott. (Róm. 8,19. skk.)
* 16. Hiszen, természetesen jó cselekedetekben nyilvánuló élő hittel. (Ján. 3,18. 36; Jak. 2,14. skk.)
* 17. Jelek fogják kísérni, azaz csodák, melyeket a Szentírás, mint az isteni mindenhatóság megnyilvánulásait és az isteni kinyilatkoztatás bizonyítékait jeleknek nevez. Az itt felsorolt és más hasonló jelek (charismák) az ősegyházban gyakoriak voltak és a szentek életében később is előfordultak. (V. ö. Csel. 2,4; 10,46; 16,18; Kor. I. 12,1. skk. 14,1. skk. stb.)
* 18. Kígyókat vesznek fel stb. veszedelem nélkül. (L. Csel. 28,3. skk., vagy Szt. János és más szentek legendáját a kiivott méregpohárról.)
* 19. Miután szólott, nem a közvetlen előzményre vonatkozik, hanem általában a feltámadás utáni beszédekre. Fölvétetek mennybe. Bővebben lásd Csel. 1,9. skk. Ül az Istennek jobbja felöl, résztvesz az Atya uralkodásában, dicsőségében és a világ kormányzásában mint ember is. (L. Ez. 1,20. skk. Zsid. 1,3. skk.)