Náhum jövendölése - kommentárok
* 1, 1-15; 2, 2.
Zsoltárszerű leírása az isteni ítéletnek, mely az Úr ellenségeire, első sorban Ninivére vár.
* 1. 1. Fenyegető jövendölés Ninive ellen, Vulg. szószerint: «Ninive terhe».
* 2-3b. A zsoltár bevezetése.
* 2. Az Úr féltékenysége abban áll, hogy dicsőségét, valamint a választott nép javát minden ellenségével szemben megvédelmezi.
* 3c-6. Az Úr félelmetes eljövetelének rajza. A próféta a leírás egyes képeit egy hatalmas viharról veszi, mely az egész természetet alapjaiban megrendíti. V. ö. Zsolt. 17,8-16; Hab. 3.
* 4. A Jordántól keletre fekvő Básánt és a Kármelt a próféta mint Izrael országának legtermékenyebb területeit említi; a Libanonnak, is rendkívül gazdag volt a növényzete.
* 5. Elolvadnak (héb.), Vulg. «pusztává lesznek».
* 6. A kősziklák megolvadnak előtte, a héber szerint: «A kősziklák összetörnek előtte».
* 7-11. A bűnösök tehetetlenek az Úrral szemben.
* 7. Az Úr a nagy ítélet alkalmával sem feledkezik meg a benne bízókról.
* 8. A vízözön és a sötétség az Isten büntető ítéletének jelképei. Az ellene támadóknak: így a Hetvenes görög fordítás. A Vulgáta és a mai héber szöveg szerint: «az ő helyének» (t. i. Ninivének).
* 9. Az Úr szándékait semmiféle emberi tervezgetés sem gátolhatja meg. Nem keletkezik kétszer veszedelem: az Isten nem sújt kétszer, mert egyszeri támadással is végleg megsemmisíti ellenségeit.
* 10. Nehéz szöveg. Az egymásba fonódó tövisek alaktalan, egymástól csak nehezen elválasztható tömegükkel jellemző képei a Ninivében uralkodó politikai és társadalmi anarchiának és kicsapongásoknak az asszír birodalom végső napjaiban.
* 11. Az Úr szava Ninive ellen. A vers értelme az, hogy Ninive saját maga volt az oka romlásának.
* 12-15. Ninivére végromlás, Izraelre és Judora szabadulás vár.
* 12a-b. A levágás (szószerint: «lenyírás») a teljes kifosztás jelképe.
* 12c-13. Közbevetett és Izrael népéhez intézett mondás: az Úr megalázta ugyan népét, de nem alázza meg többé, sőt összetöri Asszíria büntető hatalmát, mellyel eddig Izraelt sanyargatta. V. ö. Iz. 10,5.
* 14. Ninivének még neve is feledésbe megy. Kétszáz évvel Ninive elbukása után az arra haladó Xenophon görög hadvezér seregei már nem is sejtették, hogy a hajdan oly hatalmas világváros romjai közelében vannak. – Istened, a héber szerint: «Isteneid». A vers második fele azt jelenti, hogy Ninive bukását a bálványozás (és a vele kapcsolatos vétkek) okozták.
* 15. Az asszír hatalom összeomlása Júda számára örömhírt jelentett. A jó hírt hozó az, aki Júdanak meghozza a hírt Ninive bukásáról. Ez már a hegyeken van, vagyis a közvetlen közelben. Beliál («semmirekellő» vagy «romlás») névvel a próféta a zsidó nép ellenségeit jelöli meg. Az utolsó verstag a héberben így hangzik: «Mert nem halad át többé rajtad a gonosz, – Ő teljesen kiirtatott». 15c-e. értelme: Júda mutasson be hálaáldozatokat az Úrnak, mert legfőbb ellensége végleg megsemmisült. – A zsoltár befejezése a 2. fejezet 2. versében olvasható: Az Úr helyreállítja Júda és Izrael dicsőségét, melyet az asszír hatalom ideig-óráig elhomályosított.
* 2, 2. A zsoltár befejezése. V. ö. 1,15. magyarázatát.
2, 1. 3—3, 19. Egységes beszéd Ninive pusztulásáról.
2, 1. 3-10. A Ninive ellen támadó hadsereg ellenállhatatlan erővel elfoglalja a várost.
* 1. A Ninivét szétszóró és ostromműveit ostrom alá vevő hadvezér Nábukodonozor babiloni trónörökös, Nábupolasszár babiloni király fia. A vers második része a próféta gúnyos felszólítása Ninivéhez, hogy szedje össze minden erejét az ellene törő hadakkal szemben.
* 3-4. A próféta nem mondja meg név szerint, kik fogják Ninivét elpusztítani; a történelemből tudjuk, hogy Ninivét az egyesült babiloni és méd hadsereg foglalta el 612-ben. — A 3. vers az ellenséges seregeket írja le. A pajzsok színe tűzpiros: a babiloniak pajzsa valószínűleg rézből vagy bronzból készült. Kocsisai mámorosak, t. i. a harci lelkesedéstől. A héber szöveg utolsó tagja homályos. — A 4. vers első sorai a héber szerint így hangzanak: «Eszeveszetten száguldanak a szekerek az utcákon, – Nyakra-főre rohannak a tereken».
* Az 5. vers már az ostromlók ellenállhatatlan támadását írja le Ninive ellen. Számbaveszi vitézeit, t. i. az ostromló sereg vezére. A védőtető a szövegösszefüggés szerint az ostromlók védelmére szolgált. A leírás oly élénk, hogy a
* 6. versben már Ninive elfoglalásáról és feldúlásáról olvasunk. A (Tigris) folyóra néző kapuk, melyeket a próféta beszéde külön kiemel, valószínűleg különösen meg voltak erősítve. V. ö. 1,8.
* 7. A Vulgáta szerint a 7. vers első részének értelme az, hogy az asszír sereg a fogságba jut. A héber szöveget egyes magyarázók úgy értelmezik, hogy Zíb (Istar istennő) szobrát elhurcolja a hódító ellenség, és az istennő zokogó papnőit ( = rabszolganőit) is elhajtják a fogságba. Más magyarázat szerint az asszír királynénak és rabszolganőinek elhurcolásáról van szó.
* 8. És megfutamodnak ők: t. i. Ninive lakosai. A 8. vers értelme az, hogy Ninive hasonló lesz az olyan vízmedencéhez, melynek vize szertefolyik. A próféta kiáltása: «Álljatok meg, álljatok meg!» – melyre senki sem hallgat, nagyszerűen festi a fejvesztett menekülést.
* 9. Náhum felszólítása a győztes ostromlóknak szól, és szintén a leírás élénkítésére szolgál.
* 10. Ninive lakosságának borzasztó sorsát a próféta festőileg szemlélteti néhány jellemző képpel. Derekuk (szószerint: veséjük) = erejük. A vers a héber szerint így hangzik: «Üresség, sivárság és pusztulás vagyon, – Csüggedt szív és reszkető térd, – Remeg minden derék, – Pírban ég minden arc».
* 11-13. Az Úr ítéletének költői összefoglalása.
* 11-12. Ninive elbukása a prófétának lelki szeme elé idézi a város hajdani nagyságát és félelmetes erejét, miért is azt oroszlánok búvóhelyéhez és tanyájához hasonlítja, melyet senki sem mert megközelíteni. A próféta élénk leírása egymás után sorolja fel a hím- és nőstényoroszlánt az oroszlánkölykökkel együtt.
* 13. Követeid: Asszíria követei.
* 3. 1-7c. A Ninivére váró büntető ítélet okai: a vérengzés, a csalárdság, az erőszakosság, a bálványozás, az erkölcstelenség.
* 1. Ninive bűnei: a vérengzés, a csalárdság, a fosztogatás és a rablás; az utóbbi a meghódított népektől követelt adókat és hadi sarcot is jelenti.
* 2-3. A próféta ismételten visszatér a város ostromának és elfoglalásának egyes mozzanataira.
* 4. Ninive egyéb bűnei: az erkölcstelenség és a nemzetek leigázása. Ninive fénye és hatalma elszédítette a nemzeteket, melyek szövetségét keresték és előtte meghódoltak. – Varázslást űzött: figyelemre méltó, hogy az asszír irodalomnak jelentékeny része varázsló szövegekből áll.
* 5. Az Úr meg fogja mutatni Ninive gyalázatát (végromlását) ugyanazon nemzetek előtt, amelyek egykor dicsőségét csodálták.
* 6. Az előbbi vers gondolatának folytatása. Példává teszlek, t. i. elrettentő példává.
* 7d-11. Ninivét is eléri Nó-Ámon sorsa.
* 7d. A fej csóválása itt a részvét jele.
* 8. Nó-Ámonnál (héb.), a Vulgáta szerint: «a népes Alexandriánál». Nó-Ámon (= Tébe), Ámon isten ősrégi szent városa, a mai Karnak és Lukszor helyén feküdt. Védősánca a tenger (héb.), vagyis a hatalmas folyam, a Nílus. A Vulgáta szerint: «gazdagsága tenger(nyi)». Falai a vizek: No-Ámont a Nílus folyam szinte bevehetetlenné tette.
* 9. Nó-Ámon Felső-Egyiptomnak, sőt az egész óyilági Afrikának egyik legfontosabb városa volt, mely fekvésénél fogva Etiópiának is a kulcsa volt. Afrika, a héber szerint: «Pút» (Punt országa), talán a szomáli partvidék.
* 10. Nó-Ámont 663-ban meghódította Assurbanipal asszír király, miután legmakacsabb ellenfelét, az etiópiai Tárákat (vagy Tirhakát), ki egyszersmind Egyiptomnak is a királya volt, hosszas és nehéz háborúban leverte.
* 11. Amilyen sors érte Nó-Ámont, olyan sors fogja érni Ninivét is, Nó-Ámon meghódítóját. A megrészegedés az elerőtlenedést jelenti. A vers utolsó része Ninive teljes tehetetlenségét írja le végső napjaiban, és szószerint beteljesedett.
* 12-19. Ninive képtelen lesz az ellenállásra, mert hatalma minden izében elkorhadt.
* 12. A legkisebb támadás romba dönti majd Ninive erődítéseit.
* 13. Ninive hadseregéből hiányzik a férfias bátorság, a város védtelenül áll az ellenség előtt. Náhum olyan korban írt, amikor az asszír hatalom már közvetlenül bukása előtt állott.
* 14. Minden előkészület a vár védelmére hiábavaló lesz, és nem tudja feltartóztatni a végpusztulást. Készíts téglát, szószerint: «nyúlj téglához». Mivel Asszíriában hiányzik a kő, a sárból készült tégla játssza a főszerepet az építkezésnél.
* 15. Szöcske (héb.), Vulg. «sáska».
* 16. Üzleted, a héber szerint: «kereskedőd». Náhum Asszíria félelmetes hatalmát sáskajáráshoz hasonlítja, mely rettentő pusztítással jár, de végül mégis elmúlik. Kiterjeszti szárnyát, a héber szerint: «megvedlik».
* 17. Őreid: a megfelelő héber szó valószínűleg egy asszír főhivatalnokot jelent, íródeákjaid: (héb.), Vulg. «kisdedeid». A próféta az egyes asszír főhivatalnokokat sáskákhoz hasonlítja, melyek a hideg idején, vagyis amíg Ninive sanyargatta a nemzetéket, rengeteg számúak voltak, de amikor majd felkel a nap, vagyis amikor elérkezik Ninive megbüntetésének ideje, egyszerre nyomtalanul eltűnnek.
* 18. Az előbbi gondolat folytatása újabb beszédkép alakjában. A pásztorok és a főemberek szintén Asszíria főemberei, kiknek halálát (a halál álmába való merül és ét) hirdeti a próféta. Főembereidet eltemetik, a héber szerint: «Főembereid alusznak». Harci néped a hegyeken bujdosik, a héber szerint: «Néped a hegyek között van szétszórva».
* 19. Nincs gyógyulás a te romlásodra (héb.), a Vulgáta szerint: «Nem marad homályban a te romlásod». Ninive bukásán örvendeznek az összes, általa leigázott nemzetek.