Példabeszédek könyve - kommentárok

* 1. A Salamon-féle mondások megnyitják az élet dolgaiban járatlanok szemét, a jártasokét pedig még inkább megélesítik, hogy cselekedeteikben igazi javukat keressék (a könyv célja: 1-6. v.). A (gyakorlati) bölcseségnek előfeltétele Isten akaratának követése; fontosságra rögtön ez után a szülők intelmeinek tiszteletbentartása következik (7-9). Óvás a mások megrontását célzó gonosz szövetségektől. Akik az intelmeket szemmel tartják, elkerülik a gonoszok kelepcéjét, amelybe a gonoszok maguk kerülnek majd (10-19). Sokan megvetik a bölcseséget, ki mint prédikátor lép fel; ezeket a bölcseség romlással fenyegeti (20-33).

* 5. Még bölcsebb leszen, a héber szerint: tanultságban gyarapszik.

* 6. A vers valószínűleg a 30. fej. tartalmára utal.

* 7. Bölcseség, a héberben szószerint: tudás. Az Úr félelme — vallásosság. Balgák = gonoszok.

* 9. A szülői intelmek megbecsülése később tiszteletet és elismerést szerez. V. ö. 4,9. – 9a a latin szerint: Hogy ékesség adassék fejednek.

* 10. A fiam szó itt és a következőkben átvitt értelemben áll. A szerző a tapasztalatlanokat, kikhez szavait irányítja, lelki fiainak tekinti.

* 11. A vér szó itt esetleg embervért, embert jelent. Egyébként lehetséges, hogy hiányos írással állunk szemben: dám (vér) e helyett: adam (ember). Mások szerint a vér utón kifejezés helyett «ártatlanra» (héb. tam) olvasandó. Tőrt, a régi szövegek átlag e helyett: «ok nélkül», ami valószínűleg elírás, melyet a régi betűalakokból könnyen meg lehet magyarázni. A latin szöveg fordításában mind a két felfogást egyesíti.

* 12. Az elnyelés természetesen csak képleges, kifejezi az ártatlan embertárs megrontását, pl. igaztalan ítélet útján, mely vagyonát a bűnös cimborák kezére juttatja.

* 14a. A zsákmány elosztása sorsolás útján megy végbe.

* 14b. Erszénye, újabb értelmezők jelentéktelen írásbeli változtatással e helyett inkább «serleg»-et olvasnak. Közös serleg annyi, mint közös sors (v. ö. Zsolt. 15,5).

* 15. Egy úton a héber alapján kiegészítve.

* 16. V. ö. Iz. 59,7.

* 17-18. A versek valószínű értelme: Akik a kelepcét, látják – így azok, akik a szerző intéseire hallgatnak – bizonnyal nem rohannak abba, s így a kár csakis azokra hárul, kik a kelepcét felállították.

* 19. Az út gazdája az, ki azt magának választja.

* 20. A bölcseség itt megszemélyesítve lép fel; mivel nincs rejteni valója, sőt minél több hívet akar toborozni, mint prédikátor lép fel oly helyeken, hol nagy a csődület.

* 22a szószerint: Ti kisdedek! Meddig kedvelitek a gyermekességet?

* 22b a héber szerint: «S a gúnyolódok meddig kedvelik a gúnyolódást?» A gúnyolódok a bölcseség követőit nevetség tárgyává teszik.

* 24. A kéz kinyújtása, felemelése itt egyesek szerint fenyegető, mások szerint hívogató taglejtés.

* 28. Keresnek (a latin szerint: felkelnek) hajnalban, a héber kifejezés csak annyit jelent,, hogy: nagyon keresnek.

* 31. A balgák áljának gyümölcse istentelen életük következményei.

* 32. Balgákat, a latinban: kisdedeket.

* 33. Bővelkedik, a héber szerint: bizton lehet.

* 2. Ez a fejezet egyetlen nagy, többszörösen bővített és megtoldott feltételes mondatszerkezet. A beszélő nem a bölcseség, hanem újból a szerző, ki Salamon szerepében az olvasóhoz fordul, kit fiának szólít. Ha befogadja szavát (1-4), akkor megtalálja az istenfélelmet és ezzel Isten oltalmát is (5-8), belátása tisztul (9-11), okosságra tesz szert, mely megóvja 1. a hamis emberek társaságától (12-15, v. ö. az előző fejezetet) és 2. a csalfa nőktől (16-19), és érdemessé teszi arra, hogy a (szent) földön lakhassék (20-22).

* 2b a latin szerint: Hajtsd szívedet az okosság ismeretére.

* 3b. A latin szöveg 2a ismétlése; a héber szerint helyesebben: És felemeled hangodat az okosságért.

* 7. Üdvöt, mások szerint: okosságot, vagy: jó tanácsot.

* 8. Az igazságosság ösvényei itt annyi, mint az igazak ösvényei; v. ö. b-t.

* 9b. Az eredeti szöveg lehetett: És mindama utakon jársz, melyek helyesek.

* 16. A vers főmondatát a 11. v.-ben kell keresni. Az idegen nő nem idegenszármazású, hanem az embertárs felesége, kit az életközösség szempontjából állandóan idegennek kell tekinteni.

* 17. Ifjúkora meghittje a nő törvényes férje, kit keleti szokás szerint úgyszólván gyermekkorában szemeltek ki férjéül.

* 18a. A házassági frigy Mal. 2,14 szerint is szerződés, melyet Istennek mint tanúnak a színe előtt kötnek.

* 18b. szerkezet szerint a 16. v.-hez csatlakozik. A héber szöveg jelenlegi állapotában romlott; valószínű kiigazítással: Mivel a háza halalárnyék (vagy: sötétség) verme.

* 18c a héber szerint: És útjai ( = felkeresése v. ö. 19a) az alvilág árnyaihoz vezetnek. A házasságtörés törvényes büntetése a halál. V. ö. Móz. III. 20,10; V. 22,22 skk.

* 20. A vers előzményét L. a 11. v.-ben. A jó úton, a héber szerint: a jók útján.

* 21. A föld a Szentföld, melyet Isten Izraelnek megígért.

* 3. Az itt foglalt intelmek nagyobbrészt négysoros versszakokból állanak. Nagyobb egységek: az alázatosságról (5-8), a bölcseség hasznáról (13-26), az álnokságról és igazságtalan erőszakról (29-35).

* 1. Tanításomat, a latin szerint: törvényemet.

* 3. Nyakad köré, mint pl. a pecsétet, melyet többen nyakra fűzve viseltek.

* 4. Jutalmat, szövegkiigazítással; a héber szerint: értelmességet, a latin szerint: fegyelmet.

* 6b a héberben: S ő majd egyengeti ösvényeidet.

* 8. Testednek: kiigazítva a görög és szír szöveg alapján. A latin szerint: köldöködnek. Nedű csontjaidnak: A csontok elszáradása betegség és nélkülözés képe (v. ö. 17,22), azoknak nedvtől (= bőséges velőtől) duzzadása pedig az egészséget és bőséget jelképezi.

* 9. Felszólítás a templom és a papság támogatására. A termés zsengéjéről L. Móz. V. 18,4; 26,2.

* 10. Sajtóid, a héber szerint pontosabban: sajtód vályúi.

* 12b. Sújtja, a görög szöveg alapján kiigazítva. A latin szerint: «És kedveli, mint a fiát az atya». A feddés célja a javítás. V. ö. Héb. 12,5-6.

* 15a. a héber szerint: Különb a becse, mint a korálloké.

* 16. A megszemélyesített bölcseség két kézzel osztja ajándékait.

* 18a. Életfa, mert életet hosszabbít (Móz. I. 3,22).

* 18b. A héber szöveg nincsen rendben. Az eredeti szöveg lehetett: S akik róla szakítanak, az Úrhoz lesznek hasonlók.

* 20a. V. ö. Jób 38,8.

* 20b. A régiek felfogása szerint a harmat az égből csepeg.

* 21. Okossághoz, a latin szerint: a törvényhez.

* 22a a latin szerint: Akkor ez a lelked élete lesz.

* 22b. Ezek az erények majd jól állanak neked, akárcsak valami szép nyaklánc. V. ö. 1,9.

* 25b a héber szerint: S a gonoszok pusztulásától, ha eljő.

* 26. Melletted, a héberben: bizodalmad, kiigazítva: minden útadón (?).

* 27. A héber szerint helyesebben: Ne sajnáld az adományt attól, ki jót tett (mások szerint: ki reászorul), – Ha megvan hozzá tehetséged.

* 29b a héber szerint: Holott az bizakodva ül (vagy: lakik) melletted.

* 31. A (kiigazított) héber szerint: Ne indulj fel a hatalmaskodó miatt, – És ne izgulj útjai miatt.

* 32. Az elvetemültét, a latin szöveg szerint: a csúfolódót. 32b a latin szerint: S az egyszerűekkel vagyon az ő társalgása.

* 33a a héber szerint: Az Úr átka vagyon a gonosz házán.

* 35b fordítása a szír fordítás alapján kiigazított szöveget követi. A latin más felfogással: A balgák felmagasztalása gyalázat.

* 4. Felhívás a bölcseségnek mindenáron való megszerzésére (1-9). Buzdítás a bölcseség útján való haladásra és a gonoszok utjának kerülésére (10-19). Az egyenes üt ajánlása (20-27).

* 1-9. A bölcs mint atya beszél lelki gyermekeihez. Engedelmességet kér tőlük, hivatkozással arra, hogy gyermekkorában ö is a szülei akaratát követte.

* 2. Oktatásban, a latin szerint: ajándékban.

* 3. A megromlott héber szöveget így lehetne kiigazítani: «Hisz én is atyámra figyelmeztem, – Szelíd és kedves voltam anyám előtt». Salamonról, mint kedvenc fiúról v. ö. Kir. II. 12,25.

* 4. Ő, t. i. atyám. Életed, t. i. boldog életed.

* 5. Salamon trónra jutásakor elsősorban bölcseséget kért Istentől. Kir. III. 3,9.

* 6. Azt, t. i. a bölcseséget.

* 7. A vers az 5. v. tartalmát ismétli, az összefüggést megszakítja és a görög szövegben hiányzik.

* 8. A héber szöveg valószínű fordítása: Simulj hozzá (mint az inda), akkor felmagasztal téged, – öleld magadhoz, akkor tisztességre juttat.

* 9. A latin szöveg szerint, mely egyes kifejezések más felfogásán alapszik: A kedvesség gyarapodását adja meg a fejednek, – És dicső koronával fed be téged.

* 10-19. E részben, úgylátszik, már nem a bölcsnek atyja, hanem ő maga beszél.

* 13. Fegyelmet, mások inkább: tanítást.

* 14. A héber szerint: Ne lépj a gonoszok ösvényére, – És ne haladj a rosszak útján.

* 15. A kiigazított héber szerint: Ne járj a helyen, hol tanyáznak. – Kerüld és menj el mellette!

* 17. A gonoszság és az erőszak annyira életszükségletük, mint másoknak az étel és ital.

* 18-19. Az újabb értelmezők nagyobb részének véleménye szerint e két vers sorrendjét meg kell fordítani.

* 18. Az igazak életútja mind fényesebbé válik, amint a hajnal fénye is egyre erősödik, míg csak a nap fel nem kel. Mások a szöveget a nap fényének a deleléséig való erősödésére vonatkoztatják.

* 23b. A boldog életnek ez (t. i. a szívnek, lelkiismeretnek szeplőtelenül való megőrzése) a forrása.

* 24. Az ajkak alattomosságát, a latinban szószerint: a rágalmazó ajkakat.

* 25. Akik nem szennyezik be magukat hamissággal (24. v.), azoknak tekintete egyenes.

* 27c-f megvan a latin és a görög, de hiányzik a héber és a szír szövegben.

* 5. A házasságtörésre hajlamos nőt kerülni kell, mert az a vele vétkezőt anyagi és erkölcsi romlásba dönti; a házasságtörés bűnét Isten meglátja és meg is torolja (1-23). Közbeszúrólag a szerző megemlékezik a törvényes házasviszony örömeiről (15-19). V. ö. 2,16-19.

* 1. Okosságomra, vagyis a következőkben közölt okos tanácsomra.

* 2b. A héber és latin szöveg esetleg hibás és azt a görög szöveg felhasználásával így lehetne visszaállítani: S az ajkak ismerete (pl. a hízelgő ajkak hamisságának felismerése, v. ö. 3,) megóvjon téged. 2c a héberben hiányzik.

* 3. Az idegen nő (a latinban: nyilvános nő) más férjnél levő asszony. V. ö. 2,16. Méz és olaj édes-mázos csábító szavak leírására szolgál.

* 6. A héber szöveg (bizonytalan) fordítása: Hogy az élet útját ne egyengesd (vagy: lásd?), – (Azért) ösvényei állhatatlanok; nem veszed észre?

* 9-11. A magyarázók átlaga ezt a helyet a megcsalt férjre érti, ki bírósággal fenyegetődzik és akit csak nagy anyagi ellenszolgáltatásokkal lehet elhallgattatni. Mások a könyörtelen valakin uzsorást értenek, ki magas kamat ellenében pénzeli azt az embert, aki más feleségére költi vagyonát. A 14. v. inkább az előző felfogásnak kedvez.

* 9. Eleiedet a görög szöveg alapján kiigazítva. A héber és latin szerint: tisztességedet, a szír szerint: vagyonodat. Életedet ... éveidet: évek munkájának eredményét. V. ö. 10b.

* 14. Végső baj akkor éri a házasságtörőt, ha bíróság elé állítják, és bűnéért halállal lakói. V. ö. Móz. III. 20,10 ; V. 22,22. – 15-18. Ivás a kívánság kielégítését, verem, kút, forrás a férfiú kívánságát kielégítő törvényes feleséget jelenti.

* 16 értelme: Ha nem éred be feleségeddel, ő is majd arra vetemedik, hogy másokkal éljen. A latin eltérő felfogással: Forrásaid kifelé ömöljenek, – S a tereken oszd el vizeidet. — 18. Áldott bőséges gyermekáldással. Ifjúkorod feleségével v. ö. 2,17 jegyz.

* 19. Szarvasüsző ... zerge a feleség becéző jelzése. Keble, csekély-módosítással a héber szöveget így is lehetne fordítani: szerelmei.

* 20a a héber szerint: Miért gyönyörködnél, fiam, idegen asszonnyal?

* 21. Szemmel kíséri, kétes; a hébert így is lehetne fordítani: egyengeti.

* 23. Tőrbe jut, a héberben: támolyog.

* 6. A kezességről és következményeinek elhárításáról (1-5); intelmek a lustaság ellen (6-11); az álnok emberről (12-15), ide fűződik egy számmondás (16-19), melynek utolsó, leginkább hangsúlyozott tagja tartalmilag a 14. v.-hez kapcsolódik; a házasságtörésről (20-35).

* 1-5. Aki elkövette azt a megfontolatlanságot, hogy idegen egyén tartozásáért kezességet vállalt, állandóan nógassa az adóst tartozása törlesztésére, mert azt egyébként ő rajta hajtják be.

* 3b. A görög és szír szöveg alapján így kellene fordítani: Hiszen társad miatt ellenséges kézre kerültél.

* 3c. A héber szerint: Menj, borulj le (mások kiigazítva: ne lankadj) és zaklasd a társadat.

* 4. Ne engedj ... t. i.: mindaddig, míg társad kötelezettségének eleget nem tett.

* 5. Hurokból ... tőréből a görög és szír szöveg alapján; a héber és latin szöveg szerint: a kézből ... kezéből.

* 7. A hangyát senki sem szorítja munkára.

* 8. A görög szöveg e vers után a méh dicséretét hozza: Vagy eredj akár a ménhez! – Nézd csak, mennyire szorgalmas, – A munkáját be komolyan végzi! – Amit előállít, király és közember egészséggel élvezi; – Mindnyájuk szemében kívánatos és dicséretes; – Bár erőre gyenge, – Kiváló, mert megbecsüli a bölcseséget!

* 11. Fegyveres férfiú, a görög és szír szöveg alapján helyesen: gyors futár. A forrás a bőség képe. – 11c-d a latin és görög szöveg többlete.

* 13. Az alattomos fondorkodó szemben hízeleg, de ezalatt cimboráit különböző titkos jelekkel figyelmezteti.

* 16-19 számmondás. Ez kedvelt műforma, melyben a számnak nincsen dologilag indokolt különösebb jelentősége. Két egymást követő számnak (itt 6 és 7) egybeállítása a hatás fokozására szolgál. V. ö. még 30,15-29; Sirák 23,21 skk.; 25,9 skk.; 26,5 skk. Az itt felsorolt hét vétek közül az első öt testtaggal van szemléltetve, és valamennyi beleillik az álnok ember rajzába.

* 20-35. Intelem a házasságtörés tárgyában. A szülői intelmekre hivatkozó általános bevezetés után (20-24) a bölcs bemutatja eme bűn keserű gyümölcseit, földi bűnhödesét, melynek végrehajtója a jogaiban sértett férj (25-35).

* 21. Nyakad köré v. ö. 3,3.

* 22. Járjanak veled, a héber szerint: vezéreljenek. Velük csevegj, a héberben: Azok csevegjenek veled.

* 23. Parancs ... tanítás, t. i. a szülők (v. ö. 20. v.) óvatosságra intő figyelmeztetései eme tárgyban.

* 24. A rossz asszonytól; a héber magánhangzók helyesebb olvasása és egy görög kézirat alapján: a társ hitvesétől.

* 25. Kacsintásai, a héber szerint: szempillái.

* 26. A házasságtörő asszony veszélyesebb a nyilvános nőnél; emezt esetleg élelemmel is ki lehet elégíteni, mivel bűnös foglalkozásával kenyeret keres; amaz azonban az értékes emberi élettel játszik.

* 30a. A héber szerint helyesen: Nemde megvetik a tolvajt, ki azért lop.

* 31. Hétannyit fizet kevésbbé pontos jelzés. A törvény egyébként kétszeres, négyszeres és ötszörös visszatérítést ír elő (Móz. II. 22,1. 4. 7. 9).

* 32. A héber szerint: Aki pedig asszonnyal bujálkodik, az bolond, – Ki saját vesztét keresi, az tesz ilyent.

* 33. Csúfságot, a héber szerint helyesen: verést.

* 35. A héber szerint: Nincsen tekintettel bármekkora váltságra, – Nem éri be vele, bárhogy is tetézd az ajándékot.

* 7. Ez a fejezet is óvatosságot ajánl a házasságtörő nővel szemben, 1-5, valamint 24-27 szorosan vett intelmeket tartalmaznak; a közöttük elhelyezkedő rész (6-23) inkább leíró jellegű és a könnyelmű asszony cselvetéseit ecseteli, amelyeknek a héber és latin szöveg szerint az ablakon át megfigyelő bölcs a tanúja, míg a görög és szír szöveg szerint – talán helyesebben – a házasságtörő nő szemeli ki magának az áldozatot ablakának rácsa mögül.

* 3a utalás az imaszíjjak (tefillín) alkalmazására (Móz. V. 6,8)., V. ö. 3,3.

* 4-5. A szerző szembeállítja a bölcseséget, az igaz lélek aráját – nővér becéző kifejezés «ara» helyett (v. ö. Én. 4,9) – a balgaság megtestesítőjével, a parázna asszonnyal. Akinek a bölcseség az arája, azt tiszta szerelme megőrzi a balgaság és fajtalanság szeretetétől.

* 5. V. ö. 2,16.

* 6-7. a görög és szír szöveg felfogása alapján: Odakönyököl (a nő) háza ablakába – A rács mögött, – És lesi a járatlanokat, – Kiszemel magának egy balga legénykét.

* 10. A nyilvános nők külső ismertetőjeleiről v. ö. Móz. I. 38,14-15. Készen a lelkek megejtésére, a héber szerint: szívében alattomos (?). 10c-11a a héber szerint: Nyughatatlan, zabolátlan.

* 14a a héber szerint: «Békeáldozattal tartoztam». A fogadalom teljesítésével kapcsolatos áldozatok húsát a papság és az áldozat bemutatói költötték el (Móz. III. 7,16-18). Az asszony buja cinizmussal meghívja az ifjút, hogy az állítólagos áldozati húst együtt költsék el. A buja asszony lakomájának ellentéte a bölcseség lakomája 9,2 skk.

* 16. Hevederrel kötötték át az ágyállvány felső keretét, hogy a fekvőfelületet rugalmassá tegyék. Egyébként a hevederrel és takaróval (a latinban: szőnyeggel) fordított héber szavak jelentése némileg bizonytalan.

* 17b illatszerek.

* 18. A keblek, a héber szerint: a szerelem.

* 22-23. írástörténeti megfontolások és a fordítások egybevetése ennek a sokat vitatott megromlott szövegnek következő helyreállítását javasolják: (22) Megy utána bolondjában, – Viszik, mint az ökröt levágásra, – Mint a bárányt megkötözésre; – (23) Siet, mint a madár a hálóba, – Nem is sejti, hogy életével játszik, – Míg csak be nem hatol a nyíl a májába.

* 25. Útjaira, t. i. a házasságtörő asszonyhoz vezető utakra.

* 26b a héber szerint: Kiket megölt, nagy számban vannak.

* 27. A halál kamaráihoz: költői hasonlat, mely az alvilágban sok szobát magábafoglaló palotát lát. Ugyanezt a hasonlatot az Újszövetség a mennyországra alkalmazza (Ján. 14,2).

* 8. A bölcseség, úgy mint 1,20-30-ban, tanítóasszony szerepében lép fel (1-3). Beszéde bevezetésében (4-9) kiemeli szavahihetőségét; majd rámutat saját értékére (10-13) és követésének gyakorlati előnyeire, amelyek miatt főleg az államférfiak nem nélkülözhetik (14-21). A legemelkedettebb a fejezet ama része, melyben a bölcseség saját előkelő eredetére hivatkozik (32-31); befejezésül újból felhívja hallgatóit utasításai követésére (32-36).

* 2. A bölcseség olyan helyeket késes, ahol sokan látják és hallják. Kiemelkedő ormokra: itt leginkább a lapos háztetők, vagy a város széles falai jöhetnek tekintetbe, amelyeken itt-ott járni is lehetett.

* 6. Mert kiváló dolgokról beszélek, mások szövegkiigazítással: mert beszédem helyes.

* 7b. Szövegkiigazítással: És utalom a hamis ajkakat.

* 9a a latin szerint: Helyesek az értelmeseknek.

* 11. A vers, melyben a bölcseség eltérőleg 3. személyben szerepel, valószínűleg 3,15-nek ide iktatása. Minden drágaságnál, a héber szerint: korálloknál.

* 12. Mások, részben a görög szöveg alapján kiigazítva: Én, a Bölcseség, az Észesség szomszédja vagyok, – S a nevem: Tudás és Megfontolás (vagy: És szólítom a Tudást és Megfontolást).

* 13. Az Úr félelme = a vallásosság.

* 14. Az igazságosság, a héber szerint helyesebben: a körültekintés.

* 15. A törvényhozók, a héber szerint: a fejedelmek.

* 17. Virradatkor keresnek szóelemző fordítás. A héber kifejezés jelentése csak annyi, hogy: szorgosan keresnek.

* 18. A bölcseség földi jólétre is segít. Mivel a vers többi kifejezései anyagi előnyöket jelentenek, valószínű, hogy a becsületesség szóval fordított héber kifejezés is helyesebben «alamizsná»-val fordítandó. A gazdag bölcsnek bőven telik alamizsnára.

* 19. Drágakőnél, a héber szerint helyesen: színaranynál.

* 20-21. A bölcseség becsületes úton teszi híveit gazdaggá.

* 22-31. A bölcseség itt azzal alapozza meg tanítói tekintélyét, hogy elmondja világelőtti származását. Többen az itt szereplő bölcseséget az Igével (logosz, hímnemű kifejezés), az Újszövetségből ismert isteni személlyel azonosítják. Ez ellen szól, hogy a bölcseség könyvünkben női formát ölt (v. ö. 7,4, a héber chokma szó nyelvtanilag nőnemű), és úgy nő fel, amint azt az emberen látjuk: kialakul, mint az emberi egyén (23. v. a héber szerint) megszületik (24. v.), mint gyermek játékkal mulat (30. v.), végül mint felnőtt az igazak bizalmasává lesz (31. v.) és fellép mint tanítónőjük (31b és 1-3. vv.). A bölcseség tehát itt sem egyéb, mint az öröktől fogva létező, isteni, nem teremtett bölcseségnek költőileg megszemélyesített, fokozatos megvalósulása, megnyilvánulása a teremtett világban, kezdve a chaos embrionális állapotától egészen a befejezett világ koronájáig, az ember fiáig. Az Egyház ezt a részt liturgiájában többször a Boldogságos Szűzre alkalmazza.

* 22. Szerzett = teremtett; az Úr útjai a teremtés és a gondviselés összefoglalása. Kezdetben, a héber szerint inkább: régente.

* 23. A héber szerint: A világ előtt formáltattam (szó-szerint: «szövettem egybe», mint az embrió), – Kezdettől fogva, a föld őskora előtt.

* 24. Fogantattam, a héber szerint: szültek engem. Az itt említett források az őstenger feltételezett forrásai. V. ö. 28.

* 25a a héber szerint: «Mielőtt a hegyeket beágyazták» (szószerint: bemerítették) t. i. az őstengerbe.

* 26. A folyókat, a héber szerint: a mezőket (szószerint: külsőségeket). Sarkait, a héberben: «első porszemét», mások: «az első rögöket».

* 27b. A horizont jelzése, amely fölé az ég borul. Biztos törvénnyel a latin szöveg többlete.

* 28a. A fellegek (= az ég) megerősítésének célja a felső vizek visszatartása. V. ö. Móz. I. 1,6-8. – 28b a héber szerint: Amikor hatalmasakká tette az Óceán forrásait.

* 29b-c-t a héber alapján így lehet visszaadni: Hogy a vizek át ne hágják a széleit (t. i. az Óceánét).

* 30a. Mindent elrendeztem, a magánhangzókban helyesbített héber szerint: mint növendéke.

* 30b. a kiigazított héber szerint: És gyönyörűsége voltam (t. i. Isten gyönyörűsége, mint szépen fejlődő gyermek) nap-nap után.

* 30c. Játszadoztam, vagy: kedvemet leltem, vigadoztam.

* 34. A bölcseség itt és a következő fejezetben mint ház tulajdonosa szerepel. Őrzi ajtóm, félfáját, hogy t. i. házamba bebocsáttatást nyerjen.

* 35b. a héber szerint: És kegyet nyer az Úrtól.

* 36. Aki ellenem vét, a 35. v.-ben említett megtalálással jobb ellentétet ad a következő fordítás: «aki elvét (eltéveszt) engem», vagyis: meg nem talál.

* 9. A szerző az olvasó lelki szeme elé vezeti először a megszemélyesített bölcseséget (1-6), majd dőreség asszonyt (13-18), ki fellépésében az eddig már többszörösen szereplő házasságtörő asszonyra emlékeztet (v. ö. 2,16; 5,3-23; 6,24-7,27.). Mindegyikük lakomára hívogatja a járókelőket. Az első az isteni bölcseség értékeit kínálja, a másik a házasságtörés élvezetével kecsegtet. A 7-12. v.-ig terjedő, istengúny ólok ellen irányuló rész az összefüggést megbontani látszik, miért is többen betoldásnak tekintik. Mások ellenben ezt a részt helyénvalónak tartják, mivel a bölcseség meghívását a nem rosszakaratú járatlanokhoz intézi, s eme eljárását utólag azzal igazolja, hogy kimutatja, mennyire, hiábavaló a vallásgúnyolók megnyerésére fordított fáradság. A lakomára hívás allegóriáját Üdvözítőnk – úgylátszik – e fejezet nyomán alkalmazta példabeszédeiben. (V. ö. Luk. 14,17. skk.)

* 1. A bölcseség házát 8,34 is említi. A meghívás alkalma, úgylátszik, a házavatás (chanukka). Az új ház nagyon ékes, hét oszlopa is van. Ez a szám (7) itt esetleg mint szent szám szerepel. Kifaragta, szövegkiigazítással: felállította.

* 2. V. ö. e lakoma ellentétét 7,14-ben.

* 3b a héber szerint: A város magas helyeinek ormára.

* 7a. Orcátlant, szószerint gúnyolót, pl. vallásgúnyolót. A szó értelmének meghatározását Péld. 21,24-ben találhatjuk meg.

* 9. Alkalmat, t. i. okulásra.

* 10. A Szentnek, t. i. Istennek; a latinban: a szenteknek.

* 11. Általam, t. i. a bölcseség által.

* 12. A görög és szír szöveg többlete e vers után: (12c) «Ki hazugságra támaszkodik, szelet legeltet – (d) S az ég szárnyasait veszi üldözőbe; – (e) Mert elhagyta szölleje útját, – (f) Eltéveszti a saját földjéhez vivő ösvényeket, – (g) Hogy száraz, vizetlen helyeken járjon; – (h) Járt föld helyett szomjúság helyére megy, – (i) És kezével terméketlenséget gyüjtöget». 12c-d a latin szövegben 10,4 alatt áll.

* 13a A latin eltérő szófűzéssel: Az asszony dőre és lármás.

* 13b. Csábítás, mások szerint: együgyűség. Egyebet sem tud, többen a szöveget a görög szöveg alapján így igazítják ki: és szégyenkezést nem ismer.

* 14. V. ö. 3.

* 16. V. ö. 4. Dőréknek, a latinban: dőrének.

* 17. A vers a házasságtörésre vonatkozik. V. ö. 5,15. Édesebb ... ízletesebb, a héberben: édes ... kellemes.

* 18. V. ö. 5,5-6; 7,26-27. Nem tudják, t. i. a dőrék. A latin szövegben: nem tudja. A görög és szír szöveg a következő intelemmel fejezi be a fejezetet: (18c) «Ezért menekülj, ne időzzél e helyen, – (d) És ne vesd őreá szemedet! – (e) így majd el tudsz haladni idegen víz mellett, – (f) És át tudsz kelni másnak folyamán. – (g) Óvd magadat az idegen víztől, – (h) És ne igyál másnak forrásából, – (i) Hogy napjaid gyarapodjanak, – (k) És életed évei sokasodjanak!» Az idegen vizekre, másnak forrására vonatkozólag v. ö. 5,15-18.

* 10,7-22. 16: 375 rövid salamoni mondást tartalmaz; mindegyikük átlag két sorból áll. Egymásutánjukban néha a tartalmi összefüggés, de a legtöbb esetben csak külső kapcsolatok (jelszavak hasonló hangzása, szójátékok) irányadók, sőt sorrendjük több helyütt teljesen önkényes. A mondások nagy része ellentétes párhuzamot von az igaz és a bűnös, a bölcs és a balga között.

10. A bölcs (igaz) és a balga (gonosz) ellentétes tulajdonságairól és sorsáról tárgyalnak az 1. 6-9. 13. 23-25. 27-32. vv., a bölcs és oktalan nyelvről a 14. és 18-21. vv., a lusta és a szorgalmas ellentétéről a 4-5. és a 26. vv., a gazdagságról és a szegénységről a 2-3. 15-16. és 22. vv.

* 2. Becsületesség, a megfelelő héber szó alamizsnát is jelenthet.

* 3a. Lelkét, a megfelelő héber szó az összefüggésben «vágyat» jelent.

* 3b. A latin szerint: És felforgatja a gonoszok ármányait (a szír szerint: vagyonát, a görög szerint: életét).

* 4c-d. Amint lehetetlenre vállalkozik, ki iramló szelet próbál legeltetni, vagy a repülő madarat akarja nyomon követni, épúgy hazugságra sem lehet építeni. E két sor hiányzik a héber szövegben, de megtalálható a szír és a görög szövegben 9, 12 után. A görög szöveg helyette a következő 2 sort tartalmazza: A jólnevelt fiú bölcs leszen, – És szolgául alkalmazza az oktalant.

* 5. Ember, szószerint: fiú.

* 6b. A latin szöveg alapjául szolgáló héber szöveg helyes fordítása: A gonoszok szája pedig erőszakot takar. E verssor talán téves másolás folytán került e helyre. Megtaláljuk még 10,11-ben, ahol beleillik az összefüggésbe. 6b helyes szövegét valószínűleg a görög fordítás őrizte meg: A gonoszok száját pedig időelőtti gyász borítja. A száj betakarása a gyász jelei közé tartozik. V. ö. Ez. 24,17.

* 7. Elrothad, a görög és a szír szöveg alapján: «kioltatik», ami a család kihalását jelzi.

* 8b a héber szerint: Akinek ajka hebehurgya, elesik.

* 9. Egyenesen, a héber szerint: tökéletességben. Azt rajta érik, mások szövegjavítással: az megbotlik.

* 10a. V. ö. 6,13.

* 10b. A fordítás a görög és a szír szöveget követi. A latin és a héber szöveg 8b-t ismétlik: A bolondot megveri a szája stb.

* 11. V. ö. 10,6. Élet forrása, forrás, amelyből friss, üdítő víz – itt annyi, mint üdvös tanítás – folyik.

* 13. Hálának, a görög és a szír szerint: férfiúnak.

* 14. Közel van a szégyenvalláshoz, a héber szerint helyesen: közeli (= fenyegető) romlás. A bölcs tartózkodik a pletykától, az ostoba azonban nem tud hallgatni és ezzel sok bajt okoz.

* 15. Erős = megerősített; romlás, a latinban: félelem.

* 16. Életre, megélhetésre vagy boldog életre. Bűnre, egyes értelmezők szövegkiigazítással: romlásra.

* 17a. Megszívleli az intést, a latinban szó-szerint: fegyelmet tart.

* 18a. Az összefüggésnek megfelelően többen a szöveget így igazítják ki: A derék ember ajka leplezi azt, ami gyűlöletes (vagy: a «gyűlöletet», másoknak rossz viszonyát egymással). V. ö. a 14. v.-t.

* 20. Semmit sem ár, a héber szerint: keveset ér.

* 21. Tanít, szószerint: legeltet.

* 22b. A héber szerint helyesen: (Emberi) fáradság nem számít mellette.

* 23b. A latinban: A bölcseség pedig okosság a férfiúnak.

* 25a. A héber szerint: Ha a fergeteg (= a csapások) eljő, a bűnösnek nyoma sem marad.

* 26. A közös vonás a kellemetlenség.

* 29. Romlás, a latinban: félelem.

* 30. A földön, v. ö. 2,21.

* 31b a héber szerint: A gonoszok nyelvét pedig kivágják (kiirtják).

* 32. Ami kedves, t. i. Istennek (és embernek).

* 11. A változatos tartalmú mondások közül a vagyonszerzésben tanúsítandó becsületességről szól az 1. 3-7., a jótékonyságról a 17-19. 24-27., a tisztesség összefüggéséről a nyilvános jóléttel a 10-11. 14, a nőről a 16. 22. v.

* 1. A csorbítatlan súlyban, szószerint: a hibátlan (teljes) kőben. Mérlegsúly gyanánt sokszor követ használtak.

* 4. V. ö. 10,2. A harag napján: a gonoszokra szakadó istenítélet napján. Becsületesség, a megfelelő héber szót «alamizsná»-val is lehet visszaadni.

* 5. Egyengeti, eltávolítja a botránkoztató köveket, vagyis a veszélyes alkalmakat.

* 6b. Ármányaik, a héber szerint: mohóságuk.

* 7b a latin szerint: S a szorgoskodók reménye szétfoszlik. A fordítás a héber szöveget követi.

* 8. A helyére t. i. a szorongatásba.

* 10-11. Az igazak az állami életben áldást jelentenek.

* 12b. Az okos hallgat, mert a balga hetvenkedéseit semmibe sem veszi.

* 13. Aki pletykával házal, a héber szerint; a latinban: aki csalárdságban jár. Elrejti, mit barátja reá bízott, magyarázó fordítás; a héberben: leplezi a dolgot.

* 14. Vezér, a héber szerint: (jó) vezetés. Tanácsadó az uralkodó hozzáértő tanácsosait jelzi; a latinban: tanács.

* 15. V. ö. 6,1-5. Kezességet, a héber szerint; a latin eltérőleg: a hurkokat.

* 16a és b között a héber szövegből és a latin fordításból kiesett két sor, mely megvan a görög és a szír szövegben és az összefüggést helyreállítja. E két sor a következő: De gyalázat széke a nő, ki gyűlöli a tisztességet. – Tunyaság nem szerezhet gazdagságot. – 16b. A szorgosak, a görög szöveg alapján; a latinban: az erősek.

* 17. Ki másnak jó, az magának is jó s aki kegyetlen, az magamagát is sanyargatja eljárásával, Rokonait is eltaszítja, a héber szerint helyesebben: saját húsát kínozza.

* 18a fordítása a héber szöveget követi; a latin szerint: Az istentelen állhatatlan munkát végez.

* 18b. Ki igazságot vet annyi mint: ki a becsületesség szabályai szerint jár el.

* 19 a kiigazított héber szöveg szerint: A tisztes ember (mások: «az alamizsna fia», vagyis a jótékony ember) életet, – A gonoszt követő pedig halált szerez magának.

* 20. Szívet, a héberben: szívűeket.

* 22. Az orrcimpába illesztett arany karika keleten kedvelt női ékszer. Amint a sertés tisztátlanságához nem illik az ékszer tündöklése, úgy a testi szépség mellett is kirívó a szemérmetlen vagy oktalan magatartás. – 22b a latinban: A szép és bolond asszony.

* 23b. V. ö. a 4. v.-et.

* 24. A héber szerint: Van olyan, ki szór és még inkább gyarapszik, – Más pedig visszafogja azt, ami jár és szükségbe jut.

* 25. V. ö. 17. Áldásban a. m. jótéteményben.

* 26. Visszatartja (latin: elrejti) árdrágítás szándékával háború, éhínség idején.

* 27. A héber szerint helyesen: Ki jóban szorgoskodik, jóakaratot szerez, – Ki pedig a rosszat keresi, arra az eljő.

* 28. Elbukik, valószínű szövegkiigazítással: elhervad.

* 29. A családi perpatvar előbb-utóbb a vagyon megsemmisülésére vezet (szél = semmi), s a ház ura szolgasorba süllyed. Mások 29a-t a háztartás elhanyagolására vonatkoztatják.

* 30a. Az igaznak, valószínű szövegkiigazítással: az igazságnak. Életfája itt annyit jelentene, mint boldog élet. Valószínű azonban, hogy a szöveg megromlott.

* 30b a görög szöveg alapján valószínű szövegkiigazítással. A latin szerint: S aki lelkeket nyer, az bölcs.

* 31a. A magáéi, t. i. jutalmát, a gonosz pedig büntetését.

* 12. Az igaz és a bűnös sorsát párhuzamba helyezik a 2-3. 7. 12-14. 21, a szorgalmat ajánlják a 9. 11. 24. 27, a nyelv használatáról szól a 6. 16-20. 22-23. V.

* 2b. A héber szerint helyesen: A fondorkodót azonban kárhoztatja.

* 4. A becstelen, a latin körülírással: aki gyalázatra méltó dolgokat cselekszik.

* 6. A gonoszok rágalmaikkal embertársaik (= vér) ellen törnek, az igazak azonban a megrágalmazottakat védelmükbe fogadják.

* 7a a héber szerint: Ha megdöntik a gonoszokat, nincsenek többé.

* 7b. Háza = családja.

* 8a. Dicsérik a héber alapján; a latinban: ismerik meg.

* 8b a héber szerint: A vásott elméjűt azonban megvetik.

* 9a a kiigazított héber szöveg szerint: Többet ér a lenézett, ki maga végzi munkáját.

* 10. Állatvédelmi szempontok! Szíve, szószerint: belei.

* 11. V. ö. 28,19. – 11c-d megvan a latin és görög, de hiányzik a héber és szír-szövegben. Bajos megmondani, hogy mit értsünk itt erődön. A szerző talán az iszákos háztartására gondol.

* 12a. A szöveg romlott állapotban van. A héber szerint: A gonosz a rosszak prédájára vágyódik; mások szerint: A gonosz igyekszik társait tőrbe ejteni ; némileg valószínű szövegigazítással: Elpusztítja a bűn a gonoszok várait.

* 13a. A héber szerint: A gonosz beleakad az ajkak bűnének tőrébe.

* 13b. Az igaz megmenekszik ama tőrből, melyet neki a bűnös nyelvével (pl. rágalmazással) állított s amelybe a bűnös maga esik bele (13a.).

* 14. Mindenki szavai, illetve tettei szerint részesül jutalomban. Szája gyümölcse, vagyis beszéde szerint.

* 16. A balga minden igazi és vélt sérelemre rögtön feljajdul; az okos inkább úgy tesz, mintha a sértést észre sem venné.

* 17. Aki igazmondáshoz szokott, a bíró előtt is igazat beszél. A szöveg valószínűleg romlott állapotban maradt reánk.

* 18a. a héber alapján. A latin szöveg más irányban értelmező fordítással: Van, aki ígér, és mintha a lelkiismeret kardja döfné (t. i. azért, mert a szavát nem tartotta meg).

* 19b. A héber szerint helyesen: A hamis nyelv pedig csak egy pillanatig.

* 21a. a héber szerint: Nem éri az igazat semmiféle baleset.

* 23. V. ö. 10,14.

* 26a. A héber szöveg érthetetlen. A latin szöveget követő fordításunk pedig nem illik a vers másik sorához. Valószínű szövegigazítás után így lehetne a szöveget visszaadni: «Rátalál az igaz a legelőjére». Az igaz élete folyása olyan, mint a legelészés üde, zöld mezőn.

* 27. A fordítás a latin szöveget követi, mely épúgy nem ad világos értelmet, mint a héber szöveg. Az utóbbi szórendjének kiigazítása után így lehetne fordítani: A lusta még élelmét sem tudja megszerezni; – A szorgalmas pedig pompás vagyonhoz jut.

* 28. Az igazság útja a. m. az igaz ember útja. Tévút, a megfelelő héber szó jelentése, illetve alakja nagyon kétséges.

* 13. A tisztesség és a gonoszság ellentétét tárgyalják a 2. 6. 9. 21-22. 25, az okos és a megfontolatlan ellentétét a 10. 14-16. 20, a szegénységet és a gazdagságot a 7. 8. 11, a nyelv használatát a 3. 5, az intés megszívlelését a 1. 13. 18. 24, a kívánság teljesülését a 12. 19. v.

* 1a. Mások szövegkiigazítás alapján: A bölcs fiú jó lélekkel veszi az intést.

* 2a. A héber és a latin szöveg 12, 14a ismétlése. Az eredeti szöveget valószínűleg a görög fordítás őrizte meg: A jámbor abból eszik, mit igaz úton szerzett.

* 2b. A héber szerint: «Az álnokok azonban erőszak után lihegnek». Az álnokok erőszak útján akarnak hirtelen meggazdagodni.

* 3. Lelkét – életét; ki meggondolatlan beszédében, a héberben: ki feltátja ajkait.

* 4a a héber szerint: Sóvárog a lusta lelke, de hiába.

* 5b. Más fel fogás szerint: A bűnös pedig irul-pirul (mert hazugságon érik); a latin szószerint: A bűnös pedig megszégyenít és megszégyenül.

* 6. Az igazság itt a. m. az igaz erkölcs. A feddhetetlennek útját, a héber szerint: azt, kinek útja feddhetetlen.

* 8a. Lelkének = életének.

* 8b. A szegényt nem bántják; őt nem érdemes fogva tartani, mert úgy sincs váltságdíjra kilátás.

* 9. V. ö. Jób 18,6.

* 10. A héber szerint: Az üres (fejű) dölyfében perpatvart kelt, – A megfontoltaknál pedig bölcseség vagyon.

* 12. Hosszú várakozás, szószerint: elodázott reménység. Élet fája v. ö. 3,18; 11,30.

* 13a. A fordítás a héber szövegből indul ki. Más felfogással: «Ki (intő) szót megvet, annak hatalmába esik (szószerint: annak le van kötelezve)», annak érvényét a következményekben érezni fogja. A latin szerint: «Ki valami dolgot gyaláz, leköti magát a jövőre». E sor után a szír és némi változtatással a görög szöveg is a következő többletet tartalmazza: Csalárd ember számára nincsen boldogság. – Az az ember (a görögben: szolga) bölcs, kinek cselekedetei egyenesek, – De az ő útja is nehéz kezdetben (a görögben: És útja sima leszen). V. ö. 14,15c-e.

* 13c-d hiányzik a héber szövegben de megtalálható a görögben a 9. v. után.

* 15a. Bölcs belátás, szó-szerint: jó ész, a latinban: jó tudomány.

* 15b a latinban: A megvetők útjában örvény vagyon.

* 16. V. ö. 12,23.

* 17. Juttat: a megfelelő héber szó helyes olvasása alapján. 17a. A latin szerint: Az istentelen követe bajba esik.

* 18. Fegyelmet, helyesebben: intelmet, tanítást. Ki enged a dorgálónak, a héber szerint: ki megfogadja a dorgálást.

* 19b fordítása a hébert követi; a latin szószerint: A balgák utálják azokat, kik a rossztól futnak.

* 20. Hasonló lesz hozzájuk, a héber szerint: elzüllik.

* 22. A jámbor családja nem hal ki, a bűnösnek azonban magva szakad, és vagyonát az igazak kapják. Fiúkra és a latin szöveg többlete.

* 23. Okosság, szószerint: ítélet. A magánhangzóiban kiigazított héber szöveget így lehet fordítani: «Pör emészti a gonoszok szántóját, – És van, ki tönkremegy, mielőtt ítéletre sor kerül». Az ekként helyreállított szöveg az előző sor gondolatmenetét fűzi tovább.

* 25. Üres marad, a latinban: telhetetlen.

* 14. Az okosnak és a balgának ellentétéről tárgyal a 6. 8-9. 15-18. 24, 29. 30. 33, az igazról és a gonoszról a 11. 19. 22. 32. a nyelv használatáról a 3. 6. 7. 23. 25, a szegényről és a gazdagról a 20-21. 31. az állam jólétéről a 28. 34. v.

* 1. A felépültét is a latin szöveg kiegészítése. Többen az okos nő és a balga helyett a megszemélyesített bölcseséget és balgaságot tekintik cselekvő alanynak. V. ö. 9,1.13.14.

* 2. A héber szerint: Ki egyenes úton jár, fél az Úrtól, – Ki azonban letért útjairól (t. i. az Úr útjairól), megveti Őt.

* 3a. Többen szövegkiigazítással: «A balga szája vessző a saját hátára», vagyis: a balga fecsegésével önmagát is érzékenyen sújtja.

* 4. A kiigazított héber szöveg szerint: Hol nincsen szarvasmarha, gabona sincsen, – De bőséges a termés a marha erejétől.

* 7. Bármily okos is legyen az, ki balgával beszél, még sem talál nála megértést. A héber szöveg nem ad kielégítő értelmet. Többen szövegkiigazítás alapján így fordítanak: Kerüld a balga ember tájékát, – Akkor nem kell megtudnod, mi a gonosz ajak!

* 8b. a görög szöveg alapján; a latin szerint: Az ostobák oktalansága pedig tévúton jár.

* 9. A bűnből, mások szerint: a bűnért való áldozatból. Többen a héber szöveg kiigazításával így fordítanak: A dőrék házában vétek lakozik, – Az igazak házában pedig kegyelem.

* 10. Hivalkodás a görög szöveg alapján. A latin és a héber szerint: idegen. Kevésbbé jó értelmet ad a héber szövegnek kiigazítást mellőző fordítása: Ismeri a szív a saját keservét, – És örömét sem osztja meg idegennel.

* 11. Ház, sátor itt családot jelent.

* 14b. a görög és a szír fordítások alapján helyreállított szöveget követi. V. ö. 12,14. A héber és a latin szerint: És a jámbor ember fölötte leszen.

* 15c-e hiányzik a héber szövegben, de megvan a görög (LXX) és a szír fordításban 13,13 után.

* 16b. A kiigazított héber szöveg alapján: A balga pedig bízvást beleártja magát.

* 17b. A görög és a szír fordítások alapján helyreállított szöveg szerint: A megfontolt azonban türtőzteti magát.

* 18a. Az együgyűeknek, a héber szöveg szerint; a latinban: a kisdedeknek.

* 18b fordítása a héber szöveget követi. A latin szerint: Az élelmesek pedig bölcseséget várnak.

* 19. Meghajolnak, a latinban szószerint: feküsznek.

* 21c a latin szöveg többlete.

* 22. A kiigazított héber szöveg szerint: Kiknek feje gonoszon jár, azok eltévednek; – Kiknek jó a szándékuk, kegyet és hűséget lelnek.

* 23b. A céltalan beszéd a munkát gátolja, munka nélkül pedig nincs állandó jólét.

* 24. A fordítás részben a görög szöveg alapján helyesbített szöveget követi. A latin és a héber szerint: A bölcsek koronája a gazdagságuk, – A balgák bolondsága a bolondságuk.

* 26. Erős, kiigazítás e helyett: «erősség», mivel a következő sor tartalma ezt így kívánja. Reménye, a héber szerint: menedéke.

* 28. Rom héber alapján; a latinban: gyalázata.

* 29. V. ö. 17. Mutatja, szószerint: felmagasztalja.

* 30. A latinban szószerint: A szív egészsége élet a húsnak (= testnek), – Az irigység (pedig) csont-szú.

* 32b. A görög és a szír szöveg alapján kiigazítva: Az igaz pedig bizakodik ártatlanságában.

* 33b eredeti szövege nagyon kétséges. A héber szöveg szerint: A balga belsejében fel lehet ismerni; a görög és a szír szerint: A balga belsejében nem lehet felismerni.

* 34. Az erény, szószerint: az igazság (igaz erkölcs).

* 35b. A görög szöveg alapján: A haszontalant pedig megöli haragja.

* 15. A bölcsről és a balgáról szól a 2. 7. 14. 20-21. 24. 31-32. az igazról és a gonoszról a 6. 8-10. 26. 28-29, a szegényről és a gazdagról a 15-17, a szelidségről és az indulatról: az 1. 18, a jókedvről és a bánatról a 13. 30, az intés hallgatásáról az, 5. 12, az Isten jelenlétéről a 3. 11, a nyelvről a 4. 23. v.

* 2a valószínű szövegkiigazítással: A bölcsek nyelve tudástól csepeg.

* 3. Jelen van, kiegészítés a héber szöveg alapján.

* 4. Élet fája v. ö. 3,18.

* 5c-d és 6 ugyanannak a héber szövegnek kettős fordítása. Az eredeti szöveg értelme lehetett: Tökéletes jámborság mellett sok a vagyon, – A gonoszok termését pedig kiirtják.

* 7b valószínű kiigazítással: De a balgák szíve nem érti meg (t. i. a tudást).

* 10. Élet a latin szöveg többlete.

* 11a. Alvilág és enyészet v. ö. Jób. 26,6.

* 12b. A bölcseket kerüli, mert fél korholásuktól.

* 15. A nyugodt lelkiismeretből fakadó jókedv a szegény életét is derültté tudja tenni. A vers a következő két verssel tartalmi egységet alkot.

* 16b. A nyugtalanság a lelkiismeretre vonatkozik. A sor a latinban szószerint: Mint a dús és telhetetlen kincsek.

* 17. A latin szöveg a következő héber szöveget magyarázza: Jobb egy fogás főzelék és szeretet mellette, – Mint egy hízott tulok és gyűlölség mellette.

* 19. A szorgosak a görög szöveg alapján; a héber és latin szövegben: az igazak.

* 23. A vers második sora az elsőnek szükséges kiegészítése: Jól esik, ha az ember meg tud felelni kellő időben alkalmazott helyes megjegyzéssel.

* 24a fordítása a héber szöveget követi. Kevésbbé érthető a latin szöveg: A művelt fölött élet útjai vannak.

* 25. Az özvegyeket szorongató hatalmasok családja kihal, és az özvegy a jussához jut.

* 26b a szórendben kiigazítást alkalmaz. A latin szerint: Az igen szép tiszta beszédet megerősíti.

* 27. Igaztalan haszonra törekszik, a latinban szószerint: fösvénységet követ. Házát= családját. Ajándék itt annyi, mint vesztegetés. – 27c-d = 16,6; a héber szöveg csak az utóbbi helyen hozza.

* 28a fordítása a hébert követi; a latinban: «Engedelmességről elmélkedik az igaz elméje», ami az összefüggésbe nem illik.

* 30b. Hizlalja a csontokat, táplálja a csontvelőt és előmozdítja az egészséget.

* 31. Üdvös intelmet, szószerint: az élet intelmét. Az itt említett eset ellentétét lásd a 12. v.-ben.

* 33. A bölcseség az embernek dicsőséget szerez, előfeltétele az internéi elfogadása (32. v.), ami alázatosság nélkül nem lehetséges.

* 16. A nagyrészt egymással összefüggésben nem álló mondások között szorosabb egységet alkot 10-15, mely az uralkodóról szól. Isten gondviselő tervét tárgyalja a 4. 7. 9. 20, a gőgösséget az 5. 18. 19, a gonoszságot a 27-30, az ékesszólást a 21. 23-24. vv.

* 1. Kellő időben helyes szavak alkalmazása (v. ö. 15,23), Isten értékes adománya. V. ö. Máté 10, 19. A szív (= elme) előkészítése készülés a beszédre, a gondolatok összeszedése.

* 2. Hibátlan, a héber nyomán; a latin szerint: tárva.

* 3. A latin szöveg ugyanannak a szövegnek más olvasása alapján: Tárd fel az Úr előtt cselekedeteidet, – És gondolataid eligazíttatnak.

* 4. Isten a bűnös teremtésében is saját terveit valósítja meg: a bűnösnek az a rendeltetése, hogy bűnhödésével Isten igazságosságát hirdesse.

* 5. V. ö. 11, 20. Kezet adok reá, a latinban: Még ha kéz kéz mellett is van. – 5c-d hiányzik a héber szövegben, de megvan a görög és a latin fordításban.

* 6. Könyörület, mások szerint: jámborság. A hűség hű kitartás Isten mellett.

* 10. A király Isten nevében ítélkezik, ezért tisztét nagy körültekintéssel kell gyakorolnia, de másrészt ítéletét az alattvalóknak engedelmességgel kell fogadniok. Jóslat itt ítélet Isten nevében.

* 11. Az Úr törvénye ellen vét, ki meghamisítja a mérleget és a mérésnél használt kősúlyokat, amilyeneket a kereskedő tarsolyában szokott magával hordani. – 11a a héber szerint: Mérleg és igaz mérőserpenyő az Úré.

* 12a. Az összefüggésbe jobban illik a héber szöveg: «Utálat a királyok előtt az igaztalan cselekedet». A szerző azt kívánja hangsúlyozni, hogy a király az igazságosság szükséges voltának tudatában nem akarhatja annak megsértését saját cselekedeteivel. A 10. 12 és 13- vv.-ben foglaltak egyébként nem a fejedelmi csalhatatlanság tételét hirdetik, hanem szabályok az uralkodó részére.

* 16. V. ö. 3,14; 4,7 stb.

* 18. V. ö. 18, 12.

* 20. Az ige jelentheti a Törvény (tóra) szavát vagy a bölcsnek intelmeit.

* 21. A rábeszélőképességhez az okosságon kívül vonzó előadás is szükséges. – 21b a héberben: De az édesajkú ékesszólással (?) tetézi.

* 22b a latin szerint: Az ostobák tudománya a balgaság.

* 23. Szív ... száj ... ajak testrészek, melyekkel a bölcseség jelképes vonatkozásban áll.

* 24. A csontoknak vagyis: a testnek.

* 25. V. ö. 14,12. Halálba, vagyis: végső romlásba.

* 26a. A latin szószerint: A munkás lelke magának munkálkodik.

* 26b. A szája itt annyit jelentene, mint az élelem keresése. Mások a görög és a szír szöveg alapján: szerencsétlensége, vagy: nyomora.

* 27b. V. ö. Jak. 3,5 skk.

* 28. Fejedelmeket, a héber szerint helyesen: meghitt barátokat.

* 30. A fordítás a héber szöveget követi. A latin szerint: Ki meredt szemmel álnokságot gondol, – Ajkait harapdálva véghezviszi a gonoszt.

* 33. Isten sorsolás útján is tudtul adhatja akaratát (istenítélet). V. ö. 18,18.

* 17. A nagyon változatos tartalmú fejezetben a megelégedésről tárgyal az 1. 2, a nyelvhasználatáról a 4. 27-28, a hazugságról a 7. 20, a balgáról a 9. 12. 16. 21. 24-25, a perpatvarról a 14. 19. v.

* 1. Egyes áldozatok után az áldozati hús egy részét otthon szokták elfogyasztani. V. ö. 7,14 és 15,17. Békességben, a latinban szó-szerint: örömben.

* 2a. Haszontalan, a latin szószerint: balga.

* 2b. Az atya ilyen esetben az okos szolgát teszi végrendelete végrehajtójává. Ő osztja el az örökségei, mások szerint: részt kap az örökségből.

* 3. A héber szerint: A tégely az. ezüst számára van, a kemence az arany számára, – A szíveket pedig az Úr teszi próbára (t. i. a szenvedések és kísértések tűzében).

* 4. Kiki azt hallgatja szívesen, ami a saját hajlamainak megfelel.

* 5. Ki lenézi a szegényt, a héber szerint: ki csúfot űz a szegényből. V. ö. 14,31.

* 8. A remény; nagyon kétes, milyen szó állhatott e helyen az eredeti héber szövegben. A mostani héber szövegben: a vesztegető ajándék, a szír szerint: szép, a görögben: a fegyelem. Okosan cselekszik, a latin szerint: okosan gondolkodik (vagy: ért).

* 9. A dolgot t. i. barátja hibáját. V. ö. 16,28.

* 11. Viszályt, a héber szerint helyesen: pártütést. Aki fellázad a király ellen, azt követe útján felelősségre vonja a király, illetve megfenyítteti.

* 14. Gátszakadás, szószerint: víz áttörése. A szöveget a régi fordítások eltérően fordítják. A héber víz helyett a görögben «szavak», a szírben «vér» áll. A latin szerint a vers: Ki a vizet kiereszti, a civódás feje, – És mielőtt megszégyenül, ott hagyja a port.

* 16b a héber szerint: Ha nincs esze ahhoz, hogy bölcseséget vásároljon.

* 16c-d hiányzik a héberben, de megvan a latin és a görög szövegben. Ez a többlet egyébként 19b és 20b egybekapcsolása.

* 18. V. ö. 6,1-5. A latin szöveg szerint: A bolond tapsol kezeivel, – Mikor kezes lett barátjáért.

* 19. Perpatvart, a héberben: bűnt. Az eredeti szöveg ilyenforma lehetett: «Ki szereti a viszályt, ütlegsebet kedvel, – Ki fölényesen beszél, (csont)törést keres». Aki tehát viszályba bocsátkozik és mást sérteget, legyen elkészülve arra, hogy nem megy haza ép bőrrel.

* 21a a héber szerint: Ki bolondot nemz, annak az bánatara leszen.

* 22a a szír szöveg alapján helyreállítva. A latin szerint: Vidám lélek a (magas) életkort virágzóvá teszi (a mai héberben: jó a gyógyulásra).

* 23. Az adományt a kebelből: a ruha alól kihúzott vesztegető ajándékot.

* 24. A balga minden egyébbel törődik, csak a bölcseséggel nem. 24a a latinban: Az okos arcában a bölcseség tündököl.

* 26b a latin szerint: Sem ha megvernek fejedelmet, ki helyesen ítélkezik.

* 27b a hébert követi; a latinban eltérő olvasás alapján: És drága lélek az okos férfiú.

* 18. A változatos tartalmú mondások közül a balgáról szói a 2. 6. 7. 13, a lustáról a 8c-d. 9, a bölcsről a 4.15, a barátságról az 1.24. v.

* 1. A héber és a szír szöveg egybevetése alapján a verset így lehetne fordítani: Az elvetemült (vagy: szakadár) a szenvedélyét követi, – És minden okosságra fittyet hány.

* 2. A héber szerint: «A balga nem okulást keres, – Hanem azt, hogy feltálalja belsejét». Ő tehát nem azért kérdez másokat, hogy tanuljon, hanem ezzel alkalmat keres nézeteinek hangoztatására.

* 3. A fordítások alapján kiigazított héber szöveg szerint: A bűnnel becstelenség jár, – S az ocsmánysággal gyalázat.

* 4. V. ö. 20,5. Bölcseség forrása, talán helyesebben a görög szöveg alapján: élet forrása.

* 5. a héber szerint: Nem helyes, ha kedveznek a gonosznak, – S az igaz rövidséget szenved az ítéletben. V. ö. 17,26.

* 6b a héber szerint: «Szája pedig ütleg után kiabál», vagyis beszéde miatt verést érdemel. V. ö. 10,13.

* 7. Lelkének vagyis életének. A balga vigyázatlan beszédeivel néha életét is veszélynek teszi ki.

* 8a-b. A besúgó szavait mohón falják, akár a csemegét (szószerint: ételfalatot), és azok a lélek mélyébe hatolnak. – 8a a latin szerint: A kétnyelvű szavai együgyűeknek látszanak. – 8c-d a héber szövegben hiányzik, a görögben 19,15 alatt található.

* 9. Hanyagság és pazarlás végső eredménye ugyanaz, t. i. a szegénység. A tékozlónak, a héber szerint: a kártevőnek.

* 10. Bizton vagyon, szószerint: magas, hozzáférhetetlen helyen van.

* 11b. A héber szerint: Képzeletében olyan, mintegy magas fal. V. ö. 10,15.

* 12. V. ö. 16,18 és 15,33.

* 14. A haragra hajlamos lelket, a héber szerint helyesen: a letört kedélyt. Sokkal könnyebb elviselni a testi bajt, mint a lélek betegségét.

* 15. Az ember fülével a tudást kikémleli, amennyiben felkeresi azokat, kiktől tanulhat, szíve (= értelme) pedig elsajátítja azt.

* 16. A vesztegető ajándék főleg keleten mindig nagy szerepet játszott és megnyitotta a világ nagyjaihoz vezető ajtókat.

* 17. A por megindulásánál úgy tűnik fel, mintha a felperesnek lenne igaza, de a helyzet akárhányszor megváltozik, ha az ellenfél (vádlott) megteheti keresztkérdéseit. Az igazságos bíró tehát csak mindkét fél meghallgatása után hozza ítéletét. A héber szövegtől eltérő felfogást mutat a latin fordítás: Az igaz először önmagát vádolja, – És eljő barátja és megvizsgálja.

* 18. Hatalmasok, mások szerint: erősködők, dacosak.

* 19. A héber szöveg szerint: «A testvér, kivel gyalázatosán bántak, (konokabb) a megerősített városnál, – S a viszályok olyanok, mint a fellegvár retesze», vagyis elzárják a kibékülés lehetőségét. A megromlott szöveget többen így akarják helyreállítani: «A testvér, kit a másik megsegít, olyan mint az erős város; – De a viszályok olyanok, mint a fellegvár retesze», vagyis megnyitják az utat az addig bevehetetlennek gondolt várba.

* 20. V. ö. 12,14. Paradox (képtelenségnek látszó) állítás: Attól is jól lehet lakni, mi a szájból kijő. Lásd még Máté 15,11.

* 21. Ki mit szerei, a héberben és latinban szószerint: Akik azt (t. i. a nyelvet) szeretik.

* 22. Jó a héberben hiányzik, de helyes kiegészítés, c-d hiányzik a héberben, de megvan a latin és a görög szövegben, c a szír szövegben is.

* 23. A szerző azt állapítja meg, ami gyakran szokott történni.

* 24. A külső forma szerint való barátság szembeállítása a bensőséges barátsággal. A fordítás kiigazított szöveget követ. A latin fordítás szerint: A társaságban kedves férfiú inkább leszen barát, mint a testvér.

* 19. A fejezetben a többiek között szó esik a szegényről és a gazdagról (1. 4. 6. 7.), a családi életről (13. 14. 18. 19. 26.), a hamisságról (5. 9. 28.), a lustaságról (15. 24.), a megfontolatlanságról (2. 3.), az irgalmasságról (17. 22).

* 1. V. ö. 28,6. – 1b. a fordítások és 28,6. alapján kiigazítva: Mint aki görbe utakon jár, legyen bár gazdag.

* 2a. a héber szerint: Nem tesz jót a megfontolás nélküli hév.

* 3. Az emberek sokszor Istenre tolják a bajt, melyet önhibájukkal idéztek elő.

* 4. V. ö. 14,20.

* 5. V. ö. 19,9.

* 7c. Ennek a sornak nincsen megfelelő párja; a szöveg bizonnyal hiányos. A görög fordítás ezen a helyen a következő többletet tartalmazza: A helyes belátás közel van azokhoz, kik meglátják (?), – Az okos férfiú meg is találja. – Ki gonoszt művel, a gonoszságot be is tetőzi, – S aki szavakat hajszol, nem lel üdvösséget.

* 9. V. ö. 19,5.

* 11a. A héber szerint: Az ember okossága őt türelmessé teszi.

* 12. V. ö. 20,2. – Jókedve, a héberben: tetszése.

* 13. Keleten, hol a házat sokszor agyaggal tömött gallyaik fedik, az esővíz behatolása gyakori kellemetlenség. V. ö. 17,21. 25 és 27,15.

* 14. Az Úrtól van, az Úr különös kegye.

* 16. Lelkét, vagyis: életét. – 16b. Valószínű szövegigazítással: Ki megveti az Úr útját, halállal bűnhődik.

* 18-19. És ne veszítsd el reményedet, a héber szerint: ameddig még remény van, vagyis: ameddig kilátás van javulásra, tehát főleg a fiatalabb korban. Hogy megöld. V. ö. Móz. V. 21,18 skk. Hogy megmentsd őt: 23,14 hozzáteszi: az alvilágtól. Ráadással, további büntetéssel, amennyiben durcásságot tanúsítana.

* 18b-19a. a hetvenes fordítás alapján kiigazított héber szöveg szerint: És ne törődjél neheztelésével! – Ha nagy is neheztelése, csak viselje bűnhődését.

* 19b a héber szöveget követi; a latin szerint: És ha rabol, hozzátesz még mást.

* 20b. Szövegkiigazítással, a szír fordítás tekintetbevételével: Hogy utaidon okosan járj.

* 21. Akarata szó-szerint: tanácsa. V. ö. 16,1. 9.

* 22a. Nagyon kétes, hogy mi állott az eredeti szövegben. A jelenlegi héber szöveg szerint: Az ember kívánsága az ő irgalmassága.

* 23. Baj, szószerint: látogatás.

* 24. A tódba mártja, a héber szöveg alapján; a latin szöveg szerint: a hóna alá dugja.

* 25. Vitás, vajon az itt említett orcátlan és együgyű ugyanegy, vagy különböző személyeket akar-e jelezni. Az első esetben a javítás eszközei vannak egymással szembeállítva: az okosnál a feddés ugyanazzal az eredménnyel jár, mint a balgánál a verés. A másik esetben az ellentét abban van, hogy míg a javíthatatlan orcátlannak büntetése csak másnak, a jóakaratú együgyűnek válik a javára, ki a büntetésnél mint tanú jelen van, addig az okos a megfeddésnek maga látja hasznát.

* 26. Itt bizonnyal olyan fiúról esik szó, ki a birtokot még szülei életében átvette. Gyalázatos, a latin szerint kevesebb nyomatékkal: szerencsétlen.

* 27. A héber szerint: «Fiam! szűnjél meg intésre hallgatni, – Hogy eltérj a tudás igéitől», vagyis: ha nem hallgatsz az intésre, letérsz az igazi tudás útjáról.

* 28. Falja, valószínű szövegjavítással: ontja.

* 29. Vesszők, a görög szöveg alapján javítva; a latin és a héber szerint: büntetések. Ütlegek, a latin szerint: verő kalapácsok. V. ö. 14,3; 10,13.

* 20. Különféle mondások; a királyra vonatkozik a 2. 8. 26. 28., a lustára a 4. 13., a csalásra a 10. 17. 23. v.

* 1. A héber szerint: Orcátlan a bor, és tombol a szesz, – Ki attól támolyog, bölcs nem leszen.

* 2. V. ö. 19,12. Fenyegetése, szószerint: rémítése.

* 4. A héber szerint helyesen: Elhagyja a tunya ősszel a szántást; – Aratáskor keresi a termést, de az nincsen.

* 5. Az okos a titkos gondolatokat is olvassa. V. ö. 18,4.

* 6. Többen vannak, kik alkalom adtán kisebb segítséget nyújtanak, de ritka a nagy szükség esetén is helytálló barátság.

* 8. Elszéleszt, a héberben szószerint: kirostál. Mint a gazda csépléskor elkülöníti a szemet a polyvától, az apró érdekeken felülálló király is éles szemmel felismeri ítéletkor a gonoszt és azt el is különíti. V. ö. 20,26.

* 9. V. ö. Jób. 14,4; Tiszta az én szívem, a héber szerint : megtisztítottam szívemet.

* 10. Kétféle: egy igaz és egy hamis. V. ö. 11,1; 20,23.

* 11. Nemcsak a felnőttnek, hanem a gyermeknek cselekedeteiből is jellemére lehet következtetni.

* 12. t. i. helyes használatra.

* 13. Kenyérrel = étellel. A szem nyitva tartása az éber szorgalom képleges jelzése.

* 14. Mondja minden vevőt. i. az eladónak. Vele, a vásárolt jószággal.

* 15. Drágaköve: a héber szerint: korállja. A latin szöveg fokozás nélkül: Arany és drágakövek sokasága, – És drága edény a tudomány ajkai.

* 16. Aki könnyelműen kezességet vállal, megérdemli, hogy azt foganatosítsák is rajta. Mert, a latinban: annak, aki. V. ö. 6,1-5; 27,13.

* 17. A csalárdság kenyere, a csalás útján szerzett kényelmes élet. Ez a kenyér kaviccsá, vagyis élvezhetetlenné válik.

* 18. Az élet háború, melyben okos terv alapján kell eljárni; a haditanácsba másokat is bele kell vonni.

* 19. A latin szöveg szerint: Azzal, ki a titkokat elárulja, és csalárdságban jár, és kitátja ajkait, ne közösködjél.

* 20. A mécses a vidám, boldog élet jelképe. V. ö. 13,9. Idején, a latinban: közepette.

* 21. Az örökséget pl. az a gyermek sietteti, aki szüleit unszolja, hogy birtokrészét még életükben átadják.

* 22. A bosszúállást Istenre kell bízni.

* 23. V. ö. 11,1; 20. 10.

* 24. Mindenkinek élete tele van rejtéllyel, amelyet csak akkor tudna az ember megfejteni, ha átlátná Isten terveit.

* 25. Mielőtt valaki azt mondja, hogy «szent!», vagyis: ezt az Úrnak kívánom szentelni! (= korbán Máté 15,5; Márk 7,11.), előbb fontolja meg jól, hogy a fogadalom tevése után azt meg ne szegje és így a bűn kelepcéjébe ne kerüljön. Máskép fogta fel a szöveg értelmét a latin fordítás: Romlás az embernek, ha a szenteket (= szent dolgokat, Istennek szentelt étkeket) felfalja, – És a fogadás után visszavonja.

* 26. Szétszórja, a héber szerint: kirostálja. A kerék valószínűleg a cséplőszekér kereke (Iz. 28,27. sk.) és így 26b csak más kifejezése annak, amit 26a mond: A király mint igazságos bíró elválasztja egymástól a jókat és a gonoszokat. V. ö. 20,8. Mások 26b-t szövegkiigazítással így fordítják: És megfizet gonoszságukért. A latin szöveg: «És boltívet hajlít föléjük» talán bolthajtásos börtönre gondol.

* 27. A szöveg bizonytalan. Többen a szöveg kiigazításával: Az Úr az ember lélekzését is figyeli, – S a gyomor kamaráit is kifürkészi

* 30. A veréstől származó kék folt olyan folt, mely tisztává tesz, mert kiűzi az emberből a rosszaságot, amennyiben az okulni hajlandó. Mások szövegigazítással: Ütések kék foltja éri a gonoszt, – És csapások a gyomor kamaráiban.

* 21. A gonoszról tárgyal a 7.8.10. 12. 18. 27. 29, a gőgösről a 4. 24, a lustáról és a szorgalmasról az 5. 25, a házsártos asszonyról a 9. 19. v.

* 1. A király intézkedéseiben az isteni Gondviselés jut kifejezésre; mint az öntözőcsatornákat szabályozó keleti földműves a vizet odairányítja, ahol reá szükség van, úgy Isten is a király elhatározását és kegyét tetszése szerint irányítja.

* 2. V, ö. 16,2 ; 17,3.

* 3. V. ö. 15,8; 21,27.

* 4b-t így is lehet fordítani: A gonoszok friss szántása bűn. Általános vélemény szerint a vers két egymással össze nem függő sora között valami hiányzik.

* 5b. A héber szerint: De mindaz, aki kapkod, folyton veszteséget szenved. A szorgalmas (latin szerint: erős) ellentéte a kapkodó, ki a kitartó munkára rest és hirtelen kíván meggazdagodni. V. ö. 20,21.

* 6b a görög fordítás alapján kiigazított szöveg szerint: A merő semmit és a halál tőrét hajhássza.

* 7. A gonoszok megszokják az erőszakot és a törvénysértést, ami előbb-utóbb vesztüket okozza.

* 8. Romlott, a megfelelő héber szó alakja és jelentése kétes. A latin szöveg szerint 8a: A férfi romlott útja idegen.

* 9a. Tető sarkán, a lapos tetőn emelt rekeszben, a mi fogalmaink szerint padlásszobában, vagy szabad ég alatt (?).

* 11b. Mások, valószínű, szövegkiigazítással: Mint házsártos asszonnyal tágas házban. V. ö. 21,19. – 11. V. ö. 19,25. – 11b. héber szövegének értelme kétséges. Többen így fordítják: Ha pedig a bölcset tanítják, az okulást merít; mások szövegigazítással: De a bölcsnek sikeréből is okulást merít (t. i. az együgyű).

* 12a. Az igaz, t. i. Isten. A latinban szószerint: Az igaz a bűnös házáról kigondol (valamit).

* 12b. a héber szerint helyesen: S a gonoszokat romlásba taszítja.

* 14. V. ö. 17,23.

* 15. Igazságtevés itt nem annyi, mint igazság cselekvése, hanem jelentése: ha igazságot szolgáltatnak.

* 16b. Az ilyen ember a halál martaléka. Az alvilág árnyainak, a latin szerint: az óriásoknak.

* 17. A kenetei, a latin szószerint: a kövérséget. Az olaj alkalmazásáról vendégségeken v. ö. Ám. 6,6; Préd. 9,8.

* 18. V. ö. 11,8.

* 19. V. ö. 21,9. – 19b a héber szerint: Mint házsártos asszony és bosszúság (t. i. vele).

* 20. Az igaz, a héber szerint: a bölcs, ami itt annyi, mint előrelátó, takarékos. V. ö. 6,6. Az így értelmezett bölcs a szerzett vagyont meg is tudja tartani, míg az oktalan eltékozolja.

* 21b. Életet = boldog életet; igazságot, ismétlés, mely a görög szövegben hiányzik.

* 22. A fortély túltesz vitézségen és erőn. Bejut, szószerint: «felmegy», mivel az ostromlott város magasabb, természettől fogva megerősített helyen van.

* 23. V. ö. 13,3.

* 24a. Orcátlannak, a latinban más felfogással: tudatlannak.

* 24b a latin szerint: Ki haragban kevélységet gyakorol.

* 25. A lusta mindig csak epekedik, nem ér rá dolgozni és emiatt akár el is pusztulhatna.

* 26. Az igaztalan mindig csak kapni akar valamit, az igaz pedig folyton adakozik. Az igaztalan, a görög szöveg alapján kiegészítve.

* 27b. Gonosztettért, gonosz vállalkozás sikeréért. A sor a latin szerint: Mert bűnből áldoztatnak.

* 28. A fültanu (szószerint: halló férfiú, a latinban: engedelmes férfiú), a koholó, hamis tanúval szemben hallotta is azt, amit vall. Az ő vallomását elfogadják, és ebből ki is tűnik a hazug tanú hamissága.

* 29. Ügyel útjára szókiigazítással; a latin szerint: megjavítja útját. Mivel az igaz óvatos, nem botlik meg úgy, mint a gonosz, ki magasan hordja fejét.

* 30. Az emberi bölcseség stb., amennyiben Isten akaratával szembe kerülne, tekintetbe sem jöhet, nemlétezőnek számít.

* 31. Az ember előkészületei Isten segítsége nélkül hiábavalók.

* 22. A rövid salamoni mondások befejezése (1-16). Ezek között a szegényről és a gazdagról szól a 2. 7. 16, a gonoszról a 5. 8. 12, a nevelésről a 6. 15. v. – A bölcsek mondásai: bevezetés (17-21), öt mondás: az igazságosságról szegénnyel szemben (22-23), az indulatos ember társaságának kerüléséről (24-25), a kezeskedésről (26-27), a határokról (28), a rátermettségről (29).

* 1. Kedvesség, itt annyi, mint kedveltség.

* 2. V. ö. 29,13.

* 3a. Az élelmes előrelátja az útján fellépő veszedelmeket és idejében biztos helyre menekül.

* 4. Az Úr félelme = vallásosság; mások szerint 4a talán helyesebben: Az alázat és az Úr félelmének jutalma: stb.

* 5. Fegyver és kard, a héber szerint: tövis és tőr. Lelkére – életére.

* 6. A héber szerint helyesen: Szoktasd a fiút életútja szerint, – És nem hagyja el akkor sem, mikor megvénül.

* 7b. Ez a megállapítás, mely ma sem tárgytalan, még inkább érvényben volt a szerző idejében, mikor a hitelező fizetésképtelen adósát rabszolgájává tehette.

* 8b. A latin szerint: És dölyfe vesszejétől megsemmisül. A görög szöveg (8d) alapján kiigazítva: És a cselekedeteinek dőresége véget ér.

* 9a. Az irgalmaslelkű, szószerint: a jó ( = barátságos) szemű.

* 9c-d hiányzik a héber, de megvan a görög és a latin szövegben.

* 11. Az Úr a görög és a szír szöveg alapján. A latin szerint: Annak, ki szereti a szívnek tisztaságát, – Ajkai kedvessége miatt a király lesz a barátja.

* 12. A szöveg értelme nem világos. A héber szöveget jelenlegi alakjában így lehetne értelmezni: Az Úr nem feledkezik meg arról, mit a bűnösök múltja felől tud, ezért nem engedi, hogy terveik (gondolataik) sikerüljenek. Valószínű azonban, hogy 12a szövege romlott és így igazítandó ki: Az Úr szeme figyeli a gonoszokat.

* 13. A lusta nevetséges kifogásokhoz folyamodik, csakhogy ki ne kelljen mozdulnia nyugalmi helyzetéből. Megölnek: itt nem világlik ki eléggé, vájjon ez az utóbbi veszély az előzővel (13a) azonos-e?

* 14. V. ö. 2,16.

* 16. A szegénytől igaztalanul elszedett jószág tovább vándorol olyasvalakihez, ki a sanyargatónál gazdagabb és aki ezt az előnyét kihasználja. Mások szerint: Ha valaki szegényt elnyom, az magának (bár múló) nyereséget szerez; de aki más, magánál gazdagabbnak ajándékot ad, annak ebből csak kára van, mivel hálára úgy sem számíthat. Az első értelmezés, melyet a latin szöveg követ, simább értelmet ad.

* A bölcsek mondásai. 18b a héber szerint: Legyenek azok egyben állandók az ajkaidon.

* 20. Az alábbiakban közölt harminc mondás az újabb felfogás szerint emlékeztetni kíván Amen-em-ope egyiptomi bölcsnek művére, mely 30 fejezetből áll s a következő mondásokkal feltűnő hasonlóságot mutat. Lásd a bevezetést a könyvhöz. Harminc: A mai szöveg, 22,22-től 24,22-ig 29 mondást tartalmaz; a szerző esetleg a bevezetést is külön mondásnak vette. A héber szerint: «most három napja», a latin szerint: «háromszorosan», ami az összefüggésbe nem illik.

* 21b a héber szerint: Hogy igaz választ juttathass azokhoz, kik téged küldenek. Amen-em-ope a bevezetésben műve egyik céljának említi, hogy adjon: «Tudományt, miképen kelljen megfelelni annak, aki beszél, és hogyan kell visszajuttatni a választ annak, ki valakit küldött». Csak bölcs egyén lehet haszna vehető követ. V. ö. 25,13.

* 22a. Azért, mert szegény: abban a hitben, hogy szegény létére úgy sem tud neked ellentállani.

* 22b. ítélet alkalmával, melyet a város kapuja előtt szoktak lefolytatni (v. ö. 24, 7), ne légy vele szemben igazságtalan.

* 23. Elveszti ... vesztére törnek, a latinban szószerint: «átszúrja ... átszúrják lelkét; a kétesértelmű megfelelő héber szó valószínű fordítása: letiporja ... rajta taposnak (t. i. a szegényen). V. ö. 23,11.

* 25. Útait = szokásait, heves fellépését. Lelkednek = életednek. A heveskedés életveszélynek teszi ki az embert.

* 26-27. V. ö. 6,1; 11,15; 20,16.

* 27b a héber szerint: Miért húzzák ki alólad az ágyat?

* 28. V. ö. 15,25; 23,10. El ne mozdítsd, a latin szerint: át ne hágd.

* 23. A bölcsek mondásai (folyt.). 12 mondás: a nagy úrral való étkezésről (1-3), a meggazdagodás vágyáról (4-5), az iríggyel való étkezésről (6-8), a balgáról (9), az árvák vagyonáról (10-11), a fiú neveléséről (12-14) és a nevelő öröméről (15-16), az Úr félelméről (17-18), az ivásról és a tobzódásról (19-21), az engedelmes fiúról (22. 24-25), a feslett nőről (26-28) és a részegeskedésről (29-35).

* 1-3. Ki a föld hatalmasaival étkezik, ne mutassa magát illetlennek és falánknak, mert ennek nagy kárát láthatja. Egyiptomi szokás szerint a nagy úr nem étkezett a többiekkel egy asztalnál, hanem eléje és a meghívottak mindegyike elé kis asztalt tettek, mely étellel volt megrakva. Illetlen dolog volt, ha valaki a nagy úrnak jobb falatokkal megterhelt asztalára sóvár tekinteteket vetett. V. ö. 23,6-8.

* 2b a héber szerint: Ha nagyétkű vagy.

* 4. Élelmességedet, amely t. i. vagyonszerzésre irányul. A sor szövege egyébként nem áll kétségen felül.

* 5. Amen-em-ope intelmei szerint a lopott jószág ég felé röpül, mint a ludak, vagyis nem marad meg az új gazdánál.

* 7a-b a görög alapján kiigazított héber szöveg szerint: Mert olyan az, mint a hajszál a torokban. Az irigy ember falatja hányásra ingerel, úgymint a torokba tévedt hajszál. V. ö. 8.

* 8b. Hízelgő beszéddel nem tudod a vendéglátó rosszindulatát eloszlatni.

* 9. A balgák, a héber szerint: a balga. Ez a mondás esetleg még az előzőhöz tartozik s akkor az irigy és a balga egy személyt jelez.

* 10. A kiskorúak határkövét, a héber szerint: a régi határt. V. ö. 22,28.

* 11. Az árvák gyámola Isten, ki az elhalt szülők helyében ügyüket védi. A megfelelő héber szó megváltót, vagyis kiváltásra és vérbosszúra kötelezett, legközelebbi rokont jelent.

* 12-14. V. ö. 13,24; 19,18-19.

* 16. Bensőmben vigadok, szószerint: veséim vigadnak.

* 17. A bűnösök miatt, látva a bűnösök ideiglenes sikereit. A sor a latinban szószerint: Ne vetélkedjék szíved a bűnösökkel.

* 18. A jövendőben, vagyis Isten igazságszolgáltatásának idején.

* 20b. Kik hússal tömik magukat, a latin szerint: «Kik húst hordanak egybe eledelnek». A fordító itt olyan mulatságokra gondol, melyre kiki magával hozza az ételt és italt.

* 21a. A lakmározó, a latinban: az ételeket egybehordók.

* 21b. A naphosszat alvó, szószerint: az alvás. Ki az éjjelt mulatozásra fordítja, az a nappal jórészét átalussza és keresetét elhanyagolja.

* 23. Az összefüggést megbontó, más helyről idekerült szöveg, a görög fordításban hiányzik.

* 25. Te is igyekezzél ama bölcsek közé tartozni, kikről az előző vers megemlékszik.

* 26-28. V. ö. az 5. fej.-et.

* 26a. A sor értelme: figyelj reám!

* 28a. Áll, a latinban: állanak.

* 28b a héber szerint: És szaporítja az emberek között az elvetemülteket (hitehagyókat).

* 29-35. A részegségnek és következményeinek leírása.

* 29. Jaj atyám! indulatszó, melynek eredeti jelentése elhomályosodott. Ki esik verembe, a héber szerint: Tűnek van rossz kedve?

* 30b a héber szerint: Kik jönnek, hogy a kevert (vagy: fűszerezett) bort kóstolgassák.

* 31. Piroslik, a latin szerint: sárgállik.

* 32. Vipera, a latin a görög szöveg alapján: baziliszkusz (gyíkfajta). A megfelelő héber szó egy közelebbről meg nem határozható mérges kígyófajt jelez.

* 33. Fura dolgokat, a latinban: idegen (asszonyokat).

* 34a. Tenger közepén: hányatott hajón, ahol a tengeri betegség bánt.

* 34b. a csekély módosítással kiigazított héber szöveg alapján: «Vagy mintha kötélen kúsznál». A szerző valószínűleg kifeszített kötélen kúszó hajósra gondol.

* 35. És mondod ... a bort a latin szövegnek értelemszerinti kiegészítései. Elvertek ... ütőttek (a latinban: húztak): v. ö. 29c-t, ahol az ivással kapcsolatos verekedésekről esik szó. A részegest az elszenvedett fájdalmak nem riasztják vissza attól, hogy az italt újra felkeresse.

* 24. A bölcsek mondásai: 12 mondás a gonosz szerencséjéről (1-2), a bölcseség hasznáról (3-4), a megfontolásról (5-6), a balgáról (7), a cselszövőről (8-9), az ernyedésről (10), a bajbakerültek megmentéséről (11-12), a bölcseség édességéről (13-14), az igaz megkíméléséről (15-16), a kárörömről (17-18), a gonoszok szerencséjéről (19-20), a királynak járó tiszteletről (21-22). A bölcsek mondásainak második gyűjteménye 5 mondásból áll: a részrehajló ítéletről (23-25), az okos beszédről (26), a munkáról (27), a rágalomról (28-29) és a restről (30-34).

* 1. V. ö. 23,17.

* 2. Csalárdságot, a héber szerint: bajt.

* 5. A kiigazított héber szöveg szerint: Többet ér a bölcs az izmosnál, – S az értelmes férfiú annál, ki erőtől duzzad.

* 6. Tanács, a héber szerint: tanácsadó. V. ö. 20,18; 11,14.

* 7. A kapuban, nyilvános üléseknél, melyeket a város kapujánál szoktak tartani.

* 8. Cselszövő, a latin szerint: balga.

* 9b a héber szerint helyesen: Az orcátlan emberé pedig arra, ami utálatos.

* 10. Szükség ... szűkös a héberben is szójáték. – 10a a latinban: Ha ernyedten kétségbeesel.

* 11-12-ben valószínűleg nem igazi halálraítéltekről van szó, hanem olyanokról, kik végső szükségben vannak.

* 12. Nem telik erőmből! a héber szerint: «Nem tudtunk róla» (talán helyesebben: nem tudtam róla), t. i., hogy ily nagy szükségben van s ezért nem segítettem meg a nyomorultat. Ki a sziveket mérlegeli, t. i. Isten. Lelkedet... tud mindenről, a héber szerint helyesen: a lelkeket ... tud arról.

* 13-14. Felszólítás a bölcseség édességének megízlelésére.

* 14a a héber szerint: «Ilyen a tudomány ... a bölcseség lelkednek». A sor közepén valami hiányzik. V. ö. 23,18.

* 15-16. A gonosz ne higgye, hogy az igazat megronthatja, mert az, akárhányszor is essék bajba, mégis csak talpra áll (v. ö. Jób 5,19), a gonosz romlása azonban végleges.

* 15a. A héber szerint helyesen: Ne leselkedjél, gonosz, az igaz hajléka ellen.

* 18. A nemtelen káröröm megérdemli, hogy a bukottnak vélt ellenség újból megerősödjék és kart okozzon.

* 19. Nem kell izgulnod, ha a bűnösöket jólétben látod. V. ö. 23,17-18.

* 22. Reájuk, a pártütőkre; bármelyiküktől, t. i. akár Istentől, akár a királytól. Ez az egybefoglalás azonban valószínűtlen, miért is többen 22b-t így fordítják: És ki tudja, minő vég vár (élet-)éveikre!

* 23b. V. ö. 28,21.

* 25. Őt, a vétkest.

* 27. A házépítést sokan családalapításra értik. Először a megélhetést kell biztosítani, csak azután lehet nősülésre gondolni.

* 28-29. Rágalmat nem szabad rágalommal viszonozni.

* 31. A csalán, a megfelelő héber szó közelebbről nem ismert gazt jelez. Tövis, a héber szerint: kutyatej (egy Latyrus-íajta).

* 33. Mondám, a latin szöveg kiegészítése; a héber szerint a monológot nem a bölcs, hanem a lusta mondja magában.

* 33-34-hez v. ö. 6,10-11.

* 25. 2-7 a királyra vonatkozik és olyan keletkezési időre utal, amelyben a zsidó nép még királyainak uralma alatt állott; 8-10 a titoktartásról szól. A fejezet többi mondása (11-28) legnagyobbrészt «példa»-beszéd (de nem újszövetségi értelemben), mely erkölcsi és profán bölcseségi szabályokat hasonlatokkal világít meg.

* 1. Gyűjtöttek egybe, szószerint: tettek át t.i. erre a helyre.

* 2-3. Isten útjait nem lehet kifürkészni; ez bizonyos mértékben helyettesére, a királyra is ráillik; a király azonban igyekezzék az igazságot kideríteni, hogy helyesen tudjon intézkedni.

* 4-5. Ha a király a környezetéből a salakot, a rossz tanácsadókat eltávolítja, tisztábban lát és uralmát igazságos ítéletével megszilárdítja.

* 4b-ben a fordítás a görög szöveget követi; a latin szerint: És előjön a nagyon tiszta edény. A héber szerint: Akkor edény (vagy: ékszer) kerül elő az olvasztó (mester) számára.

* 7. V. ö. Luk. 14,10. – 7b a héber szerint: Minthogy előkelőbb után tegyenek.

* 8. A perben óvatosnak kell lenni, mert esetleg az ellenfél is rossz hírbe keverhet. – 8c-d a görög alapján kiigazított szöveg szerint: Nehogy később megbánd, – Mikor társad csúffá tesz téged.

* 9. A vitás ügyeket jobb négyszemközt elintézni. V. ö. Máté 18,15. Más titkát, amelyet megtudtál arról, kivel szembekerültél.

* 10b a héber szerint: És rossz hírednek vége se legyen. 10c-d hiányzik a héber és a szír, de megvan a görög és a latin szövegben.

* 11. Alma, a héber szöveg valami illatos gyümölcsöt, esetleg birsalmát említ. Tálcán, a megfelelő héber szó jelentése bizonytalan.

* 12a. Ragyogó gyöngy, a héber szerint: kösöntyű, színaranyból.

* 12b. A latin szerint: Ez, aki bölcset int és szófogadó fült.

* 13. A havat Palesztinában italok hűsítésére használják. Hevében a görög szerint; a héber és a latin szövegben: napján. V. ö. 22,21. Gazdája szívéi, a latinban: az ő lelkét.

* 14b a héber szerint: Ilyen a férfi, ki ajándékkal kérkedik, mit meg nem ad.

* 15. A fejedelmei, valószínű szövegjavítás alapján: a haragvót. Csontot, a latinban szószerint: keménységet. Barátságos, békítő beszéddel néha a legnagyobb nehézségeket is el lehet hárítani. V. ö. 15,1.

* 16-17. A barátkozásban épúgy mértéket kell tartani, mint a méz élvezetében, Ritkán tedd lábadat, a latinban szószerint: Tartsd távol Sábádat.

* 18-19. A hűtlen ember dárda (a héber szerint: buzogány), kard stb., ahol kártevésről van szó, de csak odvas fog és roskadó láb, amikor embertársán segíteni kellene.

* 19b. A hűtlen, a latin és a héber szószerint: a hűtlenbe vetett bizalom.

* 20a nem egyéb, mint 19b változata.

* 20b. Szíksóra, valószínű szövegkiigazítással: a kiütésre (vagy: sebre).

* 20d-e hiányzik a héberben, de megvan a görög és a latin szövegben.

* 22a. A jótétemények az ínségre jutott ellenséget jobban szégyenítik meg, mint a szidalmak és a könyörtelenség. V. ö. 24,17 és Róm. 12,20.

* 23. Mások a héber szöveg mai alakját követve: «Az északi szél esőt szül, – S a rágalmazó nyelv sötét arcot». E felfogás ellen szól az a körülmény, hogy Palesztinában az északi szél szárazságot hoz.

* 24. V. ö. 21,9.

* 25. V. ö. 15,30.

* 26. Itt aligha kell erkölcsi botlásra gondolni, hanem inkább anyagi romlásra, melybe a gonosz az igazat taszítja.

* 27. A túlságos dicséret csömört okoz. – 27b a görög szöveg alapján kiigazított héber szöveg szerint: Légy ezért takarékos a dicsérő szavakkal.

* 28a. A városon ostrom alkalmával ütnek rést és miután bevették, falait lerombolják.

* 28b a héber szerint: Ilyen a férfi, ki nem tud magán uralkodni.

* 26. Mondások a balgáról (1. 3-12), a lustáról (13-16), az izgágáról (17) és az álnokról (18-28).

* 2. Az ilyen átok nem száll arra, kire irányult. – 2a a latinban szószerint: Mint a madár, mely másfelé repül, és a veréb, mely bárhova száll. – 2b. Sem talál, a latin szerint: bárkire eljő.

* 3. V. ö. 10,13; 19,29.

* 4 és 5 között látszólag ellentét van, a valóságban azonban a balgasága szerint kifejezés más-más értelemben veendő. A 4. v. óvja a bölcset, hogy a balgához ne alkalmazkodjék azáltal, hogy szintén balga módon beszél; az 5. v.-ben pedig arról van szó, hogy a dőre balgaságát nem lehet szó nélkül hagyni, hanem rendre kell utasítani.

* 6. Ki balgával küld üzenetet, annyit ér el, mintha sántán kísérelné megtenni az utat. – 6a a latinban: Sánta a lábára és igaztalan (sérelmet) iszik.

* 7. A héber szerint helyesen: Lóg a lábszár a sántán: – Ilyen a (bölcs) mondás az ostoba szájában.

* 8a-t már sokféleképen fordították, többek között azért, mivel az itt kőrakással visszaadott héber szónak jelentése bizonytalan. Eltérő környezetbe vezet a latin fordítás: «Mint aki követ vet Merkúr halmazára». A vándorok római istenének, Merkúrnak tiszteletére a hermák (az istenség mellszobrai) mellett elhaladók követ szoktak odadobni. Fordításunk értelme: Pénzestarsolyba nem szokás értéktelen, a kőrakásról felszedett követ tenni; épígy helytelen dolog a balgát értékesnek feltüntetni azzal, hogy megdicsérjük, kitüntetjük.

* 9. A szír fordítás segítségével kiigazított héber szöveg szerint: «Az iszákos keze nyomán tövis terem, – A bolond szájában pedig dőreség». Keze nyomán, t. i. elhanyagolt földjén.

* 10. A romlott állapotban levő héber szöveg eredeti értelme bizonytalan. Próbaképen álljon itt a következő, a régi fordítások tekintetbevételével készült fordítás: Patvart idéz elő minden részeges bolond, – De garázdaságukat megtörik majd.

* 11. V. ö. Pét. II. 2,22.

* 12. Ki magát bölcsnek hiszi, még az együgyű bolondnál is sajnálatra méltóbb.

* 13a a szír és a görög szerint így javítandó: A lusta így szól, ha útra küldik. V. ö. 22,13.

* 14. Mindegyik forgolódik, de egyikök sem tudja elhagyni a helyét.

* 15. V. ö. 19,24.

* 17. Az így feltartóztatott kutya valószínűleg marással viszonozná az érdeklődést. A kiigazított héber szöveg szerint: Ki pörbe ártja magát, melyhez semmi köze, – Olyan, mint aki fülön fog kóbor ebet.

* 18-19. Az álnok könnyedén árt másoknak és tette után az egészet csak tréfának minősíti.

* 18a. Miként ártalmas az, a kiigazított héber szerint: Mint az őrült.

* 18b a héberben: Üszkös nyilat és halált.

* 19b. Ha rajta érik, a latin szöveg többlete.

* 22. V. ö. 18,8.

* 23. Silány, a salaktól eléggé meg nem tisztított ezüst. Sima a görög szöveg alapján. A héberben: lángoló, a latinban: duzzadó.

* 24a a héber szerint helyesen: Színlel az ellenség ajakával, – De belsejében stb.

* 26b. Az álnok ember színt vall, amikor a nyilvánosság előtt, pl. bírósági tárgyalásnál állást foglalni kénytelen.

* 28. Igazságot a latin és más régi fordítások alapján. A héber szerint: azokat, kiket összezúz.

* 21. Az összefüggés nélkül egymásmellé sorakoztatott mondásokból a dicsekvésről tárgyal 1-2, a balgáról 3. 22, a korholásról 5-6, a megszokott környezet szeretetéről 8-10, a házsártos asszonyról 15-16, az állattenyésztés (mezei élet) hasznáról 23-27.

* 1. Jövő a latin szöveg betoldása.

* 3. A homok, t. i. nagyobb mennyiségben, szintén súlyos. V. ö. Jób 6,3; Sirák 22,18.

* 5. Az eltitkolt szeretet állítólag megvan, de tettekben néni nyilvánul.

* 6. Baráttól, szószerint: attól, ki szeret.

* 7. Az éhség a legjobb szakács!

* 9a. Tömjénillat, a latin szerint: különféle illatok.

* 9b a héber szövegben homályos. A görög szövegből kiindulva így is lehetne fordítani: A szenvedés pedig megtépázza a lelket.

* 10. Szükség idején inkább a bevált szomszédoknál és barátoknál tanácsos segítséget keresni, mint elköltözni a távollakó testvérhez és az ő családjának terhére lenni. V. ö. a 8. v.-t.

* 11. Az ócsárlónak, ki ócsárol, mintha rosszul neveltelek volna. – 11b. a héber szerint: Akkor majd megfelelek annak, ki ócsárol engem.

* 12. V. ö. 22,3.

* 13. V. ö. 20,16.

* 14. Ki túlkorán dicsér valakit, azzal könnyen megesik, hogy nemsokára csalódik abban, kit dicsér, és inkább átkozni szeretné. Mások szerint: Aki túlzott, nem szívből, hanem ravasz számításból jövő előzékenységgel köszönt (áld = köszönt), annak köszöntése alig ér többet az átoknál. – 14b a héber szerint; Annak azt átkul tudják be.

* 15-16. V. ö. 19,13. A házsártos nő kellemetlen, mint a rossz tetőn át becsurgó víz, haragja vihar, és a sebek, melyeket okoz, olajat kívánnak orvosságul.

* 15a. Esős, a latinban: hideg. Mások a nagyon kétesértelmű 16. v.-et a görög szöveg alapján így fordítják: Az északi égtáj szelet rejt magában, – A dél pedig olajáról nevezetes.

* 16b a latin szerint: És jobbjának olajat hív.

* 17. Személyét, a latin szószerint fordítja: arcát. Az embereket az egymás közötti társas érintkezés neveli (élesíti = csiszolja.)

* 18. Megbecsülés jár, az úr neki meghálálja.

* 19. A görög és a szír szöveg alapján: Miként arc arctól különbözik, – Úgy az egyik ember szíve a másikétól.

* 20. V. ö. 30,15-16; Préd. 1,8.

* 21a-b. A szöveg egyik felfogása szerint az ember értékét abból lehet megállapítani, hogy a dicséret minő hatással van reá. Mások szerint a szöveg értelme: a férfi értékét abból lehet megismerni, hogy kik a barátai, akik őt dicsérik.

* 21c-d hiányzik a héber, de megvan a görög, a szír és a latin szövegben.

* 23-27. A mondás szerzője a gyors meggazdagodásra vezető kereskedelemmel szemben, melyhez honfitársai jó része átpártolt, inkább az atyák régi foglalkozását, az állattenyésztést és a vele összefüggő földmívelést ajánlja.

* 24a. A vagyon, a halmozott, gyűjtött gazdagság.

* 24b. Nem száll a görög és a szír szöveg alapján. A vers a latin szerint: «Mert nem lesz mindenkor hatalmad, – De a korona nemzedékről-nemzedékre száll». Mások szerint: «És a kincs nem száll nemzedékről-nemzedékre».

* 25. Az állattenyésztés biztos megélhetést nyújt, mert a fű újra kihajt a kaszálás után. – 25a. A kiigazított héber szerint: Ha elfogy a széna, kihajt a friss fű.

* 28. A változatos tartalmú fejezetben a gonoszról és az igazról tárgyal 1. 3-5. 10, a jó és rossz uralomról 12. 15. 16. 21. 28, a szegényről és gazdagról 6. 8. 11. 20. 22. 27, az intésről 7. 23, a viszályról 2. 25, a rossz lelkiismeretről 1. 17.

* 1. A bátor a latin szöveg többlete.

* 2. A héber szöveg nem ad helyes értelmet. Prózai körülírása a latin szöveg: A föld bűnei miatt sok a fejedelme, – És az ember bölcsesége és a mondottak tudása miatt a vezér élete hosszabb lesz. Fordításunk a görög szövegen alapszik.

* 3. Gonosz a görög szöveg alapján; mások: gazdag; a héber és latin szövegben: szegény. Mely éhséget hoz, a héber szerint: mely néni hoz kenyeret. A zápor tönkreteszi a termést.

* 4. A törvény ezen a helyen valószínűleg a mózesi törvényt jelzi.

* 5. A jogot vagyis a mózesi törvényt; mindent, amit t. i. a törvénykönyv magába foglal.

* 6. V. ö. 19,1.

* 7. A tanítást, az apának vagy a bölcsnek intelmeit; a latin szószerint: a törvényt. Ki dőzsölőket lát vendégül (szószerint: legeltet), mások szövegkiigazítással: ki dőzsölők barátja.

* 8. A ráadás a kölcsönvett termények után fizetendő többlet. V. ö. Móz. III. 25,36 sk.

* 9. A törvényt v. ö. a 4. v.-t.

* 10c a héber szerint: A jámborok pedig jót örökölnek.

* 12a. Ujjonganak, mikor t. i. uralomra jutnak. Tönkremennek, többen 28,28 alapján: elrejtőznek. Más felfogás szerint a verset így lehetne fordítani: «Ha az igazak diadalmaskodnak, bőven jut fényűzésre; – Ha azonban a gonoszok kapnak erőre, az embert kivesézik». Becsületes uralom idején a jólét emelkedik; a garázdák azonban, ha magukhoz ragadták a hatalmat, kifosztják az alattvalókat.

* 16a. Sokakat elnyom erőszakkal, a héber szerint helyesebben: nagy a zsarolásban. A fösvénységet, a héber szerint: a (hamis) hasznot.

* 17a. Kit onlolt vér terhe nyom, szószerint: kit lélek (= ember) vére nyom.

* 17b. A héber szerint így lehetne fordítani: Mind a sírig menekül; senki se támogassa! Menekül: nyugtalanul tölti el életét. V. ö. az 1. v.-t. Mások szerint: «Sírig menekül; ne vessetek reá kezet!» vagyis: Nem kell bántani, mert nyugtalansága úgyis eléggé bünteti.

* 18. Egyszer csak elesik, a szír szöveg alapján: verembe esik.

* 19. V. ö. 12,11.

* 20. Bőséges áldás kíséri, a latinban szószerint: nagyon megdicsérik.

* 21. V. ö. 24,23.

* 22a a héber szerint: Sietve kapkod a kapzsi vagyon után.

* 23b a héber szerint: Mint aki nyelvével hízeleg.

* 24. Ki elöregedett szüleitől, miután vagyonukat átvette, a szükséges dolgokat megvonja, nem különb a rablónál vagy betörőnél. Ártalmas ember, a latin szerint: a gyilkos.

* 25a. A telhetetlen (pöffeszkedő a latin szöveg többlete) gyűlöletessé teszi magát és ezzel aláássa saját jólétét.

* 25b. Megerősödik, szószerint: hízik, a latinban: meggyógyul.

* 27b a héber szerint: Ki elrejti szemét (= elfordítja azt a könyörgőtől), bőséges átkot von magára.

* 28. V. ö. 28,12.

* 29. Vegyestartalmú mondások, többek között a kormányzásról 2. 4. 12. 14. 16. 26, az igazról és a bánosról 6. 7. 10. 27, a balgáról 9. 11. 20, a fenyítésről 1. 15. 17, a szolgáról 19. 21.

* 2. V. ö. 28,12. 28. Gyarapodnak, a latinban szószerint: sokasodnak.

* 4. A kapzsi férfiú, a héber szöveg világosabban: a (súlyos) adók barátja.

* 5a a héberben egyszerűbben: A férfi, ki hízeleg társának.

* 6. Az igaz ujjong, hogy nem ő, hanem a bűnös került a csapdába.

* 7b. A bűnösnek nincsen érzéke az elnyomottak igazával szemben vagy más felfogás szerint: nem érti a mózesi törvény ama rendelkezéseit, melyek a szegényt védik.

* 8. Fellázítják, a latinban: szétszórják.

* 9. Nem talál nyugtot, a magánhangzóiban kiigazított héber szöveg szerint: «De ez meg nem adja magát», az utóbbi kifejezés szószerint: meg nem törik.

* 10. Keresik a lelkét a héber felfogás szerint annyit jelent, mint: életére törnek. A szöveget többen így javítják: lelkének gondját viselik. A szír szöveg szerint: szeretik őt.

* 11a. A balga egy lélekzetre kiadja azt, ami benne van, legyen az tudás vagy indulat.

* 11b. Többen a kiigazított héber szöveg alapján: A bölcs pedig visszatartja haragját.

* 13. V. ö. 22,2. Akad egymás mellett, szószerint: találkoznak. – 13b a latinban: Mindegyiket az Úr világosítja meg.

* 15. V. ö. 13,24; 23,13.

* 16. V. ö. 29,2.

* 17. Nyugodalmat ad neked: nyugodt életet biztosít öreg napjaidra. V. ö. 19,18.

* 18. Az Ószövetség fontos részei a mózesi törvény és a látomások, a próféták iratai; ezek egyszersmind a nép fontos nevelőeszközei. 18a fordítása a hébert követi; szövege egyébként bizonytalan. A görög szerint: Nincs, ki a törvényszegő népnek magyarázzon; a szírben: Ha a bűnösök gyarapszanak, a nép tönkremegy; a latin szerint: Mikor a jövendölés elmarad, a nép elszéled.

* 19b. Mégsem fogad szót a görög szöveg alapján; a latin szerint: nem tartja érdemesnek, hogy feleletet adjon.

* 20b fordítása a hébert követi. A latin szöveg: Inkább bolondságot lehet tőle várni, mint korholást.

* 21. A héber szöveg kiigazításával: «Ha valaki szolgáját jobban kényezteti, mint a gyermeket, – Ennek vége perpatvar lesz». Perpatvar keletkezik a szülő és a mellőzött gyermek, illetve a szolga és a gyermek között. A szöveg egyébként bizonytalan. A görög és a szír szöveg egybevetésével így is lehetne a verset visszaadni: Kit gyermekkorától kényeztetnek, szolgasorba jut, – S a vége nyomorúság leszen.

* 22. Bővelkedik bűnökben, a latinban: hajlandóbb a vétekre.

* 23b. A latin szöveg a szófűzés másirányú értelmezésével: Az alázatos lelkűt pedig felemeli a dicsőség.

* 24b. A meglopott ember átok terhe alatt felszólítja a népbelieket, hogy jelentsék fel neki a tolvajt. V. ö. Móz. III. 5,1. Aki tehát mint bűnrészes a tolvaj feljelentését elmulasztja, az átkot a saját fejére (lelkére) zúdítja. Az átkot a héber szerint; a latinban: az esküdtetőt.

* 25a fordítása a hébert követi; a latin szerint: Ki embertől fél, elesik hirtelen.

* 25b. Oltalmat lel, szószerint: felemeltetik, t. i. magas, védett helyre.

* 26. A király ítéletében tulajdonképen Isten akarata érvényesül.

* 27c a latin szöveg többlete.

* 30. Águr mondásai (1-14) Isten és műveinek megfoghatatlanságáról, szavainak örök érvényéről (1-6), két kérés Istentől (7-9), a szolga megrágalmazásáról (10), a gonosz nemzedékről (11-14). Számmondások (15-33) a telhetetlenekről (15-16), a megfoghatatlanokról (18-20), az elviselhetetlenekről (21-23), az okos kicsinyekről (24-28), a délcegjárásúakról (29-31); a viszály szításáról (32-33). – 1a. Masszáról lásd a Bev.-t a könyvhöz és a 31. fej. címét.

* 1b-c a kiigazított héber szöveg szerint: Úgymond a férfiú: Vesződtem, óh Isten! – Vesződtem, óh Isten! és ellankadtam. A férfiú, úgylátszik, maga a szerző, Águr; sok fáradságot fordított Istennek és műveinek megismerésére, de nem látja eredményét. E sorok hangulata a Prédikátor könyvére emlékeztet. A Vulgáta az 1a-ban levő tulajdonneveket lefordítja: «A Gyűjtőnek, az Okádó fiának szavai; látomás, – Melyet elbeszélt a férfiú stb.

* 3b. A Legszentebbet: Istent. A latin szöveg magyarázólag: Nem ismerem a szentek tudományát.

* 4. Az isteni titokba csak az a halandó tudna betekintést nyerni, aki úgy, mint Isten, az eget bejárhatná és rendelkezni tudna a széllel, az esővel és a földkerekséggel. Erre azonban ember képtelen, legkevésbbé a szerző, ki nem kíván bölcsnek hírében állni.

* 5-6. Mivel az ember az isteni bölcseség titkait nem tudja felülbírálni, azért tartsa magát Isten (írott) szavához, és ne merjen azon változtatni. V. ö. Zsolt. 11,7; 17,31; V. Móz. 4,2; 12,32. Állja a tüzel, a latinban: tüzes.

* 8c a héberben szószerint: Juttasd nekem a számomra kiszabott táplálékot. V. ö. Máté 6,11.

* 9. Isten nevét az izraelita tolvaj megbecsteleníti, mert az Isten nevének oltalma alatt álló választott népre szégyent hoz. – 9a a latinban szószerint: Hogy jóllakván tagadásra ne ingereltessem. – 9d a latinban szószerint: És hamisan ne esküdjem Istenem nevére.

* 10. Bűnhődjél, a latinban szószerint: elessél.

* 14b fordítása a hébert követi; a latin szerint: És záp-fogával rágcsál.

* 15-33. Ez a rész (a számmondások) a görög szövegben 24,50-68, és mivel itt Águr mondásaitól (a görögben 24,24-37) el van választva, valószínű, hogy nem Águr a szerzője. A számmondások bizonyos számú tárgyat állítanak össze, melyeknek egyező sajátságuk van; a végleges szám jelzését rendszerint az eggyel alacsonyabb szám előzi meg, hogy az utolsó tárgy fontossága annál inkább kidomborodjék.

* 15a értelme talán ez: A pióca nemcsak, hogy maga nem tud betelni, hanem leányait is úgy lehet nevezni, hogy: «Ide vele!» (Mindegyik) azt mondja a latin szöveg betoldása. A pióca leányai ama dolgok, melyek telhetetlenség szempontjából hozzá hasonlítanak és a 15. és 16. v.-ben fel vannak sorolva; a kettős szám költői fokozás kedvéért csakhamar helyet ad 3-nak és 4-nek.

* 16. Az anyaméh szája, mások szerint: a meddő anyaméh.

* 17b. Szülését, a görög és szír szöveg szerint inkább: öregkorát.

* 18. Nem fér a fejembe; szószerint: előttem túlságosan csodálatos. Sehogy sem értek, mivel nyomtalanul eltűnnek, illetve titokban történnek.

* 19d. A leánynál, a héber alapján; a latin szerint: ifjú korában.

* 20. Az itt említett evésről v. ö. 5,15; 9,17. Mivel a 18. v. csak négy ki nem fürkészhető dolgot jelez, azért ez a vers valószínűleg 19d-nek kibővítése.

* 26. Szirti borz (hyrax syriacus), a marmotához hasonló állat; a latin szerint: a nyulacska.

* 28. Kezével kapaszkodik, mások szerint: «kézbe lehet venni» t. i. annyira kicsiny, hogy elfér a kézben és mégis királyok lakótársa.

* 31. A fordítás leginkább a görög szöveget követi, mivel a héber szöveg megromlott; a latin szöveg így szól: A felövezett ágyékú kakas és a bak, – És nincs király, ki ennek ellen tud állani.

* 32-33 szövege és értelme teljesen bizonytalan. Főleg a 32. v. mutat a régi szövegekben nagy eltéréseket. A 33. v.-el a legjobb összefüggést a görög szöveg adja: Ha (mulatós) jókedvben elbízod magadat és harcra nyújtod ki kezedet, becstelenné válsz. – 33a-b a héber szerint: Mert nyomás a tejre vajat ad. – Nyomás az orra, vért csal ki.

* 31. Lámuelhez intézett intelmek: óvás a paráznaságtól, a részegeskedéstől; az igazságosság ajánlása (1-9). Alfabetikus költemény, mely megénekli a derék háziasszonyt, ki tehetősebb izraelita férfiú háztartását vezeti. Az asszony értékének mérővesszeje nem testi szépsége, hanem szorgalmas munkája; ez jólétet teremt, melyből a szegénynek is jut, és amely a család becsületét nagyban emeli. A nő minden kiválóságának ragyogó háttere pedig az Úr félelme, vagyis a vallásosság (10-31).

* 1. Massza Móz. I. 25,14 szerint az izmaelita törzsek egyike. A szerző az intelmeket a király anyjának szájába adja, ami összefügg azzal, hogy a régi keleten az anyakirályné (héb. gebíra) nagy tekintélynek örvendett és a fiatalkorú király gyámja volt. 7a a latinban: Lámuel király igéi. Látomás stb.

* 2. A hiányos latin és héber szöveget a görög alapján így lehet kiegészíteni: «Mit, óh fiam! mit Lemuel, elsőszülöttem! – Mit mondjak neked? – Mit, óh ménem gyermeke! – Mit, óh fogadalmaim gyermeke»? Az utóbbi kifejezésre vonatkozólag v. ö. Kir. I. 1,11. Gyermeke, a latinban mind a két-helyen: kedveltje.

* 3b. Arra, mi királyokat tönkretesz, t. i. feslett nőkre. A latin szövegben szószerint: És gazdagságodat királyok eltörlésére. Mások a hibás héber szöveg kiigazításával: S a szerelmedet azoknak, kik királyokat (is) tönkretesznek (t. i. a rossz nőknek). A szír szerint: És gazdagságodat királyi lakomákra.

* 4. A kiigazított héber szöveg szerint: Nem való királyoknak, Lemuel! – Nem való királyoknak borozgatás, – És nem illik fejedelmekhez részegítő után epekedni!

* 6-7. Az uralkodó inkább azoknak juttasson italt, kiknek búfelejtő kell, ami persze nem jelenti azt, hogy a szegény ezen a címen az italt mérték nélkül élvezhetné. Az ilyen orvosság rosszabb lenne a betegségnél.

* 8a. Beszélj azok helyett, kik gyámoltalanságból vagy más okból nem tudnak szóhoz jutni, holott nekik van igazuk.

* 8b. Jövő-menő, a héber szerint: szerencsétlen (?).

* 10a. A kérdés itt óhajtó módot jelez: bárcsak te is olyan nőt vallhatnál feleségednek! — 10b a latin szerint: Messze és a végső határokról van a becse.

* 11. Nyereség, szószerint: préda.

* 14. Hogy előnyösen vásároljon, nem sajnálja az úttal járó fáradságot.

* 15. A külső cselédeknek még a napi munka megkezdése előtt ki kell adni az eleséget. Élelmei, szószerint: «kiszabott részt», ami munka is lehet.

* 16. A szorgos asszonyt takarékoskodásában az a gondolat vezérli, hogy a megtakarított összegen férje ingatlant vehet. Kézimunkája árán, szószerint: Keze gyümölcséből.

* 17. Jól megköti a kötényt és nekigyürkőzik a munkának.

* 18. A mécses ég, mert éjjel is folyik a munka.

* 19. A rokkát, a héber alapján; a latin szerint: erős dolgokat.

* 22. Bisszus értékes lenszövet.

* 23. A város kapuinál folynak le a gyűlések, az ítélkezés.

* 24b. Eladja a sajátkészítményű övet a kereskedőnek.

* 25b a latin szerint: És nevet az utolsó napon.

* 26. Tanítás, a latin szószerint: törvény.

* 28. Kiállnak, érte sorompóba lépnek.

* 29a. Mások szerint: Sokan vannak derék asszonyok.

* 30. Istenfélő, a görög szerint: okos.

* 31. Élvezze szorgalma gyümölcsét és férje mellett neki is jusson a város dicséretéből. V. ö. a 23. v.-t.