Jézus, Sirák Fia könyve - kommentárok

* Előszó. A héber eredeti szöveg görög fordítója előadja, hogy nagyatyja, a könyv szerzője, milyen célból írta meg könyvét. Elnézést kér a fordítás hibáiért és igazolja fordításának szükségességét.

[1] A görög szöveg szerint az elősző így kezdődik: Sok és nagy (= jelentős) dolog adatott nekünk a Törvény stb. által. Nekünk, t. i. a zsidóknak. E szavak: a Törvény, a Próféták és a többi utánuk következő író az Ószövetségi Szentírás három részére utalnak (v. ö. Luk. 24,44.). A fordító büszkén hivatkozik görögül értő olvasói előtt a hébernyelvű szent irodalom gazdag kincseire.

[1] Beszélők, a görög szerint: olvasók/ Hanem ... gyarapodjanak, a görög szerint: «hanem, hogy a tanulni vágyóknak (= a szent iratok tanulmányozóinak) módjukban álljon a kívülállóknak is hasznára lenni élőszóval és írással egyaránt.» A kívülállók a Palesztinán kívül lakó, már zsidóul nem értő zsidók és más érdeklődők. Tüzetes olvasására, a görög szöveg hozzáteszi: s ezekben kellő jártasságra tett szert. Ezekkel is megismerkedjenek, t. i. a szerző művében foglaltakkal.

[1] A Bölcseség képmásának követésében a. m. a nagyatya «Bölcseség» című munkájának pontosságra törekvő fordításában; a görög szerint: a fordításnak szentelt fáradozás ellenére. Hiszen a héber kifejezések stb. a görög szerint: hiszen a héber nyelvben kifejezett (szöveg) nem fedi (egészen) a más nyelvre fordított (szöveget).

[1] A fordító ugyan érzi műve fogyatkozásait, de ez a körülmény nem szegi kedvét, mivel szeme előtt lebeg az akkor már javarészben befejezett ú. n. Hetvenes fordítás, mely sok helyütt a héber eredetitől meglehetősen eltér. Eredeti szövegben, szószerint: magukban.

[1] Euergetes királyról v. ö. a Bev.-t a könyvhöz. Itt, a megfelelő latin szót így is lehetne fordítani: ott. Találtam stb. a görög szerint: épen nem csekély képzettség utánzatát (?) találtam. Mások szerint: a képzettséget tekintve nem csekély különbséget észleltem, azaz: úgy találtam, hogy a szent könyvekben jártas egyiptomi zsidók mellett sokan vannak, kikre ilyen oktató célzatú művek olvasása nagyon is ráfér.

[1] Kik igazán meg akarják érteni és tanulni, a görög szerint: kik idegen földön (vagyis Palesztinán kívül) meg akarják tanulni.

* 1. E fejezet a könyv bevezetése, és tartalmát tekintve Jób 28,20-27 gondolatainak bővebb kifejtése. – A bölcseség forrása Isten (1-10); az emberekkel közölt bölcseség az Úr félelmében, vagyis a mózesi törvénytől megkövetelt vallásos életben nyilvánul meg. Az így értelmezett «Úr félelme» az emberi bölcseség kezdete, teljessége, koronája és gyökere (11-26.). A bölcseség a szavak érett megfontolására vezet (27-30.). Nincs igazi bölcseség a mózesi törvény parancsainak következetes, kétszínűségtől távolálló teljesítése nélkül (31-40).

* 1. V. ö. Jób 12,13.

* 1b a görög-szerint: És nála van örökre.

* 2-4. Isten műveit nem lehet kifürkészni, annál kevésbbé örök bölcseségét, mely műveinek végső oka. V. ö. Jób 28,12-23.

* 4. V. ö. Péld. 8,22. A bölcseség, a teremtett világnak Istenben meglevő eszményi mintája, a teremtést megelőzte, még pedig öröktől fogva.

* 5. Isten igéje és az öröktől fogva való parancsok a mózesi törvényt, jelzik, melyet Isten öröktől fogva elhatározott. A vers a latin szöveg többlete.

* 6-7. A szerző visszatér a 3. v. tartalmára. Fortélyait, a szír szerint: rejtett kincseit. A 7. v. a 6. v. változata és a latin szöveg többlete.

* 8. A görög szöveg velősebben: Egy a bölcs, a nagyon félelmetes, – Ki trónján ül, az Úr!

* 9-10. V. ö. Jób 28,27. Azt, t. i. a bölcseséget. A Szentlélek által és megmérte kifejezések a latin szöveg többlete a görög szöveggel szemben. Minden testre: a test szó itt élőlényt, elsősorban embert jelez.

* 11-12. Az Úr félelme Jahve tisztelete és parancsai teljesítése. Vallása nemcsak hogy nem hoz szégyent követőire, hanem a pogány népekkel, pl. a görögökkel szemben egyenesen dicsőség, szószerint: dicsekvés (tárgya). V. ö, Péld. 3,2. 16. Az örömkoszorú Víg lakomára emlékeztet, melynek résztvevői koszorút hordanak fejükön.

* 13. Áldásban, a görög szerint: kegyelemben. A szerző valószínűleg enyhe, könnyű halálra gondol.

* 14-15 a szír szövegben és a legtöbb görög kéziratban hiányzik; amelyekben pedig megvan, azokban a 10. v. után következik, ahol a gondolatmenetbe beleillik. Szeme előtt, szószerint: látomásban; az valószínűleg a bölcseségre vonatkozik.

* 16. A mindkét nembeli zsidók a szerző korában vallásukat hagyományos hűséggel szerették. 16c-d helyén a görög szöveg a következőket tartalmazza: «S az emberek között rakott fészket, ősrégi alapítást, – És nemzedékükben híven megmarad.» A bölcseség az emberiségben az izraelita vallás alapításakor, tehát ősrégi időben rakott fészket, vagyis talált magának otthont. V. ö. 24,12-13. és Péld. 8,31.

* 17-19 a 12-13. vv. változata és e helyen a latin szöveg többlete.

* 20. Isten, a görög szerint: az Úr félelme, vagyis Jahve vallása a bölcseségnek nemcsak kezdete, hanem egyben annak tökéletes bevégzése, teljessége. – 20b a görög szerint: És megrészegíti őket gyümölcseivel.

* 21. A bölcseség oly háziasszonyhoz hasonlít, ki megtölti saját házát (v. ö. Péld. 9,1, skk.) termésével, a görög szerint: «kívánatos holmikkal» és tárházait kincseivel, a görög szerint: «termésével», hogy azokat gyermekei között szétossza.

* 22. Izrael vallása a bölcseség koronája, dísze; koszorú, mely nemcsak virággal díszes, hanem a jólét édes gyümölcseit is hordozza. A vallásosság és a földi jólét összefüggését nagyon sok ószövetségi szöveg hirdeti. V. ö. pl. Móz. V. 28,1-14; a Példabeszédek könyvének számos helyét stb. Üdvös gyümölcsöt, a görög szerint: a gyógyulás egészségét.

* 23. Két más összefüggésből ide került szövegtöredék. 23a valószínűleg a 9. v.-ből került ide; 23b pedig esetleg 24a-ra utal, egyébként a latin szöveg többlete.

* 24. Juttat, a görög szerint: áraszt (mint az esőt).

* 25. A bölcseség fához hasonlít, melynek tápláló gyökerei az igazhitű Jahve-vallás, ágai pedig hosszú, megelégedett földi élet.

* 26. A 31-32, vv. változata, mely a görög szövegben ezen a helyen hiányzik.

* 27 a legtöbb görög kéziratban hiányzik. Ahol megvan, a következő sorban találja folytatását: «Aki benne állhatatosán megmarad, távoltartja a haragot.» Ez a kiegészítés átmenet a következő versekhez, melyek a haragról tárgyalnak.

* 28a úgy, amint a latin fordítás megőrizte a 27. v.-el függ össze. A görög szöveg szerint 28a így szól: «Igazságtalan haragnak nincsen igaza», aminek 28b a folytatása. Az indokolatlan harag nem fér meg a bölcseséggel és az ember vesztét okozza.

* 29-30. A bölcs megfékezi indulatát, minek később előnyét látja, sőt az emberek miatta elismeréssel is lesznek irányában.

* 30. Okossága a görögben hiányzik. Gondolatait a latinban szószerint: szavait. Sokak, a görög szerint: a hívők.

* 31. A szerző munkája is ilyen mondások gyűjteménye. Jól tudja azonban (32), hogy olyanok is lesznek, kik intelmeit megvetik, mivel lelkűk az igaz vallásossággal szembefordul. V. ö. 26.

* 33. A törvényt, szószerint: az igazságosságot, a görög szerint: a parancsokat. Azt, t. i. a bölcseséget.

* 34-35. Az igazi művelődés nem a világias pogány (görög) művelődés, hanem Izrael vallása, és Isten előtt elsősorban a hithűség és a törvényei iránt való alázatos engedelmesség kedves.

* 35b a görögben hiányzik. V. ö. 21.

* 36. Ne légy engedetlen az Úr félelmével, azaz Jahve igaz vallásával szemben és ne gondold, hogy Istennek oly szívvel szolgálhatsz, mely megoszlik az ő törvénye és a világias (görög) felfogás között.

* 37-40 intelem a kétszínűség ellen, amely a zsidók közül többeket megmételyezett, amennyiben a pogányoknak és igazhitű honfitársaiknak is kedvükben akartak járni. Az ilyenek sorsa meg-szégyenülés a nyilvánosság előtt.

* 37. Az emberek előtt, a görög szerint: mikor az emberekkel beszélsz.

* 38. Légy ezekben óvatos, a görög szerint: el ne bízd magadat.

* 40a a görög szerint: Mert nem közeledtél az Úr félelméhez.

* 2. Isten félelmének igazi próbája a kitartás ama szenvedések közepette, melyek a hitéhez hű izraelitára várakoznak. Buzdítás állhatatosságra (1-6.), mely a múlt tanúsága szerint jutalomra nyújt kilátást (7-13.), míg a gyáváktól Isten megvonja oltalmát (14-17). Az Úr félelmének áldásai (18-23). – Eme intelmek tartalmából arra lehet következtetni, hogy a zsidók a szerző idejében hitük miatt sokát szenvedtek. – 1b a latin szöveg többlete.

* 2. Alázd meg, a görög szerint: irányítsd (= készítsd el). Ne légy elhamarkodott, ne légy gyáva a kísértés, szószerint: az elővezetés napján, amikor Isten a megpróbáltatásokat mintegy elővezeti. – 2b a görög és az egész 2. v. a szír szövegben is hiányzik.

* 3. Isten késni látszik, mikor azokat, kikre megpróbáltatást küld, egy ideig szenvedni engedi. Aki híven kitart, végül gyarapodásban, vagyis bőséges jutalomban részesül. 3a a latin szöveg többlete. 3b-c a görög szöveg szerint: Ragaszkodjál Istenhez és el ne pártolj, – Hogy gyarapodjál végső (= utóbbi) dolgaidban.

* 4b a latin szöveg többlete.

* 5. V. ö. Péld. 17,3; 27,21; Bölcs. 3,6. stb.

* 6b szórendje a szír szöveget követi. A latin szerint: Járj egyenes úton, akkor remélhetsz benne.

* 6c a latin szöveg többlete.

* 8-10. Higgyetek benne ... bízzatok benne ... szeressétek őt a szöveg alkalmazása a három isteni erényre. A görög szövegben ehelyett ez áll: «bízzatok benne» (8) és «bizakodjatok jóban» (10. v.); a 9. v. a görög és a szír szövegben hiányzik.

* 10b a görög szerint: «Örökkétartó örömben és irgalomban.» E szövegezés utalást tartalmaz a halál után való boldog életre.

* 11-12. Utalás a választott nép történetére.

* 11. Az előbbi nemzedékeket a görög fordítás szerint; a latinban: az emberek nemzedékeit.

* 12. Parancsai mellett kitartott, a görögben: megmaradt (az Úr) félelmében; a szír szerint: benne bízott.

* 13c a görög szövegben hiányzik.

* 14a. A görög szöveg szerint: «Jaj a gyáva szíveknek, az ernyedt kezeknek», ami jobban felel meg az összefüggésnek, mivel a szöveg az előzőkben és a következőkben is az üldözés idején követendő magatartásról szól.

* 14b. A földön a latin szöveg többlete; Két úton: a törvény és a világ útján.

* 16b-c a latin szöveg többlete.

* 17. Elkezdi a vizsgálatot: meglátogat büntetéseivel.

* 18. Engedetlenek, a latinban szószerint: hitetlenek. Az Úr útja a mózesi törvény.

* 19. Eltelnek törvényével: a mózesi törvényben kielégülést találnak, mikor azt szorgalmasan tanulmányozzák és teljesítik.

* 20b. Megalázzák magukat, a görög alapján; a latin szerint: megszentelik magukat.

* 21. Míg rájuk nem tekint és kérésüket meg nem hallgatja. A vers a latin szöveg többlete.

* 22a. A görög szerint helyesebben: «Inkább az Úr kezébe essünk» (Kir. II. 24,14. idézése). Az Úr, ha övéit meg is fenyíti, mégsem oly szigorú, mint az emberek, mert utóbb megkönyörül (v. ö. 23 v.). Ha bűnbánatot nem tartunk a latin szöveg másirányú magyarázó megjegyzése.

* 23. A héber és a szír szöveg a vershez még a következőket fűzi: S amilyen az ő neve, olyanok az ő művei is.

* 3. A gyermekek kötelességei a szülőkkel szemben: öregkorukban nézzék el jelentkező fogyatkozásaikat és gyámolítsák szüleiket. A szülők tiszteletének jutalma: bűnbocsánat, gyermekáldás, az ima meghallgattatása és hosszú élet (1-18). Az alázatosság ajánlása; intelem a beképzelt tudálékosság kerülésére (19-32).

* 1. Az igaz izraeliták gyülekezete mindenkor bölcseséggel tüntette ki magát; ezzel az is együtt jár, hogy a fiatalabb nemzedék az idősebbeket, elsősorban a szülőket nagyra tartja és utasításukat követi. A vers a latin szöveg többlete.

* 2a a görög szerint: Hallgassatok, fiúk, reám, az atyára, a szír szerint: az atyákra.

* 4a. A görög szöveg szerint helyesebben: Ki tiszteli atyját, bűneit engeszteli. 4b-c a latin szöveg többlete.

* 7a. V. ö. Móz. II. 20,12; V. 5,16.

* 7b. S aki szót fogad atyjának a görög szerint: Ki hallgat az Úrra.

* 8a a görögben hiányzik.

* 9a-ban a készséges (szószerint: minden) türelemmel kifejezés és 10b a latin szöveg többlete.

* 11. A gyermekek házát, a héberben: a gyökeret; fenekestül felforgatja, a héberben: kiirtja az ültetvényt. A héber szöveg tehát nem a gyermekek családjára, hanem magukra a gyermekekre (= gyökér, ültetvény) érti a helyet.

* 12. A gyermekek szüleiket néha öregségük tehetetlensége miatt nézik le, vagy akkor, amikor előkelőbb rangba jutnak.

* 13b. A héber szerint: És tetézi a bűnt, ki megveti anyját.

* 14. A héber szerint: Fiam! Légy buzgó atyád megbecsülésében, – S el ne hagyd őt élte semilyen napján.

* 16. Anyád hibájáért, gyengéiért, melyeket elnéztél.

* 16 és 17a helyett a héberben: S az majd engesztelő áldozat gyanánt szolgál (?). – 17c a latinban szószerint: És bűneid elolvadnak, mint a jég derült időben,

* 18a. Gonosz hírben áll, a héber szerint: gonosz az.

* 18b a héber szerint: És teremtőjét ingerli haragra, ki megátkozza anyját.

* 19. Találó értelmet ad a vers a héber szövegben: Fiam! Ha gazdag vagy, járj alázatban, – Akkor jobban kedvelnek annál, ki (bőven) oszt ajándékot.

* 20a a héber szerint: «Alázd meg magadat a világ minden nagy dolga előtt». A nagy dolgokról v. ö. 22.

* 21. A héber szerint: Mivel nagy az Isten irgalma, – S az alázatosoknak jelenti meg titkát.

* 22-26. Állásfoglalás különböző vallásos és bölcseleti okoskodásokkal (spekulációkkal) szemben, melyekkel egyesek a kinyilatkoztatott törvényt a valójából ki akarták forgatni.

* 22. Mit Isten neked meghagyott, a héberben: mi át van engedve hatalmadnak. 22d és a vele azonos 24b a latin szöveg többlete, valószínűleg 24a változata.

* 24. Felesleges, a héberben: erődet meghaladó.

* 25. Jelentett ki t. i. az isteni kinyilatkoztatás (a mózesi törvény) útján.

* 26 a héberben: Mert sokfélék az emberek fiainak gondolatai, – S a rossz képzelődések tévútra vezetnek.

* 27-30. A tudálékos okoskodások önhitté és dacossá teszik az embert; sorsa reménytelen, mivel elfordult a józan belátástól.

* 27b a héber (és részben a szír) szerint: Ki azonban a jót kedveli, abban foglalatoskodik.

* 28. A vers a latin szöveg többlete. V. ö. 2,14.

* 29. A héber és a szír szöveg tanúsága szerint e vers után a következő szöveg állott: Ahol nincsen szembogár, a fény is hiányzik, – S ahol nincsen ész, ott bölcseség sincsen.

* 30 a héber szerint: Ne fuss orvosságért a (vallás)gúnyoló sebeire, – Mivel nincsen számára gyógyulás, – És gonosz sarjból való a sarja. 30c a latin szöveg többlete.

* 31a a latin szerint: A bölcs szíve megismerhető a bölcseség által. A bölcsek mondásait a héber és a szír szerint; a görög szövegben: a (bölcs) mondást.

* 32. A latin szöveg többlete.

* 3, 33-4, 11 az alamizsnáról és a jótevésről. — 33b a héber és a görög szerint: így engeszteli ki az alamizsna a bűnöket.

* 34a a héber szerint: «Ki jót mivel, találkozik vele útjain», vagyis később viszontlátja azt, és belőle még nagy haszna lehet. 34b a latin többlete.

* 4. A jótékonyságról (1-11; az előző rész folytatása); a bölcseség hasznáról (12-22); a helyes és helytelen szégyenről (23-31); rövid intelmek az alkalmazkodásról, a jog szeretetéről, a szerénységről és a szelidségről (32-35).

* 1 a héber szerint: Ne gúnyold, fiam, a szegény életét, – És ne engedd éhezni a szegényt és keseredettet.

* 2. a héber szerint: Ne hozz csalódást (vagy: szomorúságot?) a nélkülözőre, – És ne rejtőzzél el a megtört lelkű elől.

* 4b és 5a a héber szövegben hiányzik. Haragodban és hátad mögött (5b) a latin szöveg többlete.

* 7a. A szegények gyülekezeténél, a többi régi szöveg szerint: a gyülekezetnél.

* 7b a latin szöveg többlete és valószínűleg 7c változata.

* 7c a kiigazított héber szöveg alapján: És hajts fejet a város elöljárója előtt.

* 8a-ban kelletlenség nélkül és 8b a latin szöveg többlete. Mivel tartozol: a szegény megfelelő segélyét.

* 10b a héber szerint: Légy atyjuk az árváknak.

* 10c. Anyjukhoz, a héber szerint: az özvegyekhez.

* 11. Engedelmes a latin szöveg többlete; anyádnál is jobban, a héber szövegben: és megszabadít a veremből (= a haláltól). Istenről, mint választottal atyjáról v. ö. Móz. V. 32,6; Iz. 63,16; Óz. 11,1 és az Újszövetséget (pl. a Miatyánkot).

* 12. A héber szerint: A bölcseség tanítja fiait, – És inti mindazokat, kik ügyelnek reá. 12c a latin szöveg többlete.

* 13. A bölcseség szeretete a boldog földi élet záloga. V. ö. 14. és Péld. 8,17. Virradatkor keresik, a héberben: keresik. Nála, t. i. a bölcseségnél; a héber szerint: az Úrnál.

* 14a. Azoknak élet jut osztályrészül, a héber szerint: dicsőségben részesülnek az Úrtól.

* 14b a héber szerint: És az Úr áldásában lakoznak.

* 15. Többen a Szent kifejezést szentélyre, templomra értik; szerintük a szöveg a bölcseség szolgálatát papi szolgálathoz hasonlítja. De talán helyesebb a Széni szót Istenre érteni: aki a bölcseségnek szolgál, tulajdonkép ezzel Istent szolgálja, kitől a bölcseség ered. – 15b a szír és esetleg (az itt hézagos) héber szöveg szerint is: «És Isten a lakása házát szereti». Akihez a bölcseség betér, abban Isten lakik, tehát Isten háza és ezért szeretetének tárgya.

* 16-22-ben a héber és a szír szöveg a bölcseséget első személyben szólaltatja meg, a görög és a latin fordítás azonban 3. személyben beszélnek róla úgy, mint az előző versekben.

* 16. Aki a bölcseség intelmeihez igazodik, alkalmassá válik arra, hogy népek sorsát irányítsa. A héber szerint: Aki hallgat reám, helyesen oszt igazságot, – Aki figyelmez reám, legbensőbb kamaráimban lakozik.

* 17. Aki bízik benne, t. i. hogy elnyerheti. A vers hiányzik a héberben, de megvan a többi régi szövegben.

* 18a a héberben: «Mert színlelve járok el vele». A bölcseség kezdetben rejtve tartja birtoklásának üdvös gyümölcseit.

* 18b. Próbára teszi őt, a latin szerint: kiválasztja őt», mi ugyanannak a héber kifejezésnek más irányú fordítása.

* 19a-b a héberben hiányzik, c-d helyett pedig ez áll: Míg csak meg nem telik velem a szíve.

* 20-21 helyett a héberben : Ismét egyenes (= sima) úton vezetem őt, és felfödöm előtte titkaimat.

* 22. A héber szöveg két változatot hoz. Az első: Ha megtéved, meghajlítom őt, – És megfenyítem kötelékekkel (v. ö. a házi állatok megfékezését zabolával stb.). A másik: De ha megtéved, elvetem őt, – És átadom rablóknak.

* 23. Az idők járását, szószerint: az időt, a héber szerint: a zavar idejét. A szerző korában a hitéhez hű izraelitának sokat kellett vallásáért eltűrnie. Ezért többen álszégyenből a görög felfogáshoz és szokásokhoz alkalmazkodtak és zsidó származásukat rejtegették. A szerző kikel az ilyen álszégyen ellen és a következőkben arra törekszik, hogy honfitársai vallásos önérzetét erősítse.

* 24. Életed (szószerint: lelked) kedvéért: mivel életveszélytől tartasz. A vers a többi szöveg szerint: «És ne restelkedjél önmagád miatt»: ne szegyeid vallásodat és származásodat.

* 25. Bűnre, pl. a hittagadás bűnére. A tiszteletet szerző szégyenkezésről lásd a 31. v.-t.

* 26. A szerző a hittagadás veszélyére gondol. V. ö. Máté 16,25: Aki megakarja menteni életét, el fogja azt veszteni. Lelked vesztére a. m. saját károdra. – 26b a héber szerint: És ne botránkozzál saját botlásodra.

* 27. Ne tagadd meg álszégyenből a bajba keveredett hitsorsostól a segítséget. A vers a latin szöveg többlete.

* 28. Alkalmas időben, a héber szerint: «a világban», vagyis: másvallásúak közepette. A maga díszében a latin szöveg többlete

* 29b a héber szerint rövidebben: S az okosság a nyelv válaszáról. 29c a latin szöveg többlete.

* 30. Sehogy sem a görög szövegben hiányzik. Oktalan hazugságod miatt, a görögben: neveletlenséged miatt, a szírben: balgaságod miatt. Jelentősen eltér a vers héber szövege: Ne ellenkezzél Istennel, – És hajolj meg Isten színe előtt.

* 31. A héber szerint: Ne restelj elfordulni a bűntől, – De ne szállj szembe az árral.

* 32. A héber szerint: Be ne hódolj az ostobának, – De ne ellenkezzél az uralkodókkal! (Ezzel szemben a görög szöveg: És ne hízelegj az uralkodónak!). A héber még hozzáteszi: Ne légy bűnössel bíró társ, – Mert úgy fogsz szavazni, amint kedve tartja. A 30-32. vv. eredeti alakját az egymástól eltérő szövegek alapján bajos lenne helyreállítani. Valószínűleg a következő gondolat szolgál alapul : hitetlen elöljárók kedvéért nem szabad a mózesi törvényhez hűtlenné lenni, de másrészt oktalan dolog a lázadás túlerőben levőkkel szemben.

* 33b az a-ban hozott szövegnek változata. Az igazság (szószerint: igazságosság) itt a mózesi törvény megtartását jelenti. Ellenségeiddel a latin szöveg többlete. A héber szöveg itt még a következőt hozza: Ne nevezzenek kétszínűnek, – És ne rágalmazz nyelveddel.

* 34. Fürge, a héber szerint: nagyzoló.

* 35a. Oroszlán, a görög és a szír szövegben: kutya.

* 35b a héberben: Idegen és félelmetes dolgod végzésében.

* 36. Kinyújtva, a héberben: kinyitva.

* 5. Ne higgye a gazdag, hogy vagyona feljogosítja önkényeskedésre. Isten türelmes ugyan, de nem hagyja a jogsértést büntetés nélkül (1-10). Az alkalmazkodásnak megvan a maga határa, és nem szabad kétszínűséggé fajulnia. Jobb hallgatni, mint oktalan beszéd miatt megszégyenülni (11-17).

* 1-10. V. ö. Préd. 8,11-13.

* 1. A héber szerint: Ne támaszkodjál vagyonodra, – És ne mondd: megtehetem. 1c a latin szöveg többlete, 10b-ből van átvéve. Kísértés v. ö. 2,2

* 2-3. A héber szerint: «Ne menj szíved és szemed után, – Úgy, hogy bűnös kívánságokat követsz, – És ne mondjad: Ki bír velem? – Mert az Úr bosszút áll az elnyomottakért!» Ne csábítsa a gazdagot erejének érzete a gyengék elnyomására, mivel Isten ezt megtorolja.

* 4. A héber szöveg hozzáteszi: «Ne mondd: Az Úr irgalmas, – És eltörli minden bűnömet!»

* 5. A héber szerint helyesebben: Ne bízzál bűnbocsánatban, – Úgy, hogy bűnre bűnt halmozz.

* 7a a latin szerint; Mert gyorsan közelít őtőle irgalmasság és harag.

* 9. Elragad, a latinban szószerint: szétszór.

* 10. A kísértés (v. ö. 2,2.) és megtorlás, a héberben: a harag.

* 11. A gabonát a polyvától szórólapáttal szokták megtisztítani. Ha a szél iránya megváltozik, megeshetik, hogy a szél a polyvát a már megtisztított gabonára viszi. Az ember ne használjon minden kínálkozó eszközt gazdagodásra és tartózkodjék a kétszínűségtől. – 11a a latinban szószerint: Ne szórd magadat minden szélnek. – 11b a héber szerint: «És ne kövesd az áram irány át»; a szír és a görög szöveg azonban a latin felfogása mellett szól. 11c a héberben hiányzik.

* 12. A többi régi szövegtanu szerint: Légy szilárd meggyőződésedben, – És egy legyen a beszéded! A vers az előzőnek tartalmához csatlakozik. Az ember tartózkodjék a kétszínű ingatagságtól, maradjon helyes meggyőződése mellett és beszéde is egy legyen, maradjon hű az eddig vallott elvekhez.

* 13. A héber szerint velősebben: Légy gyors a hallásra, – De megfontolva válaszolj! V. ö. Jak. 1,19.

* 14c a latin szöveg többlete.

* 15a a héberben: «Tisztesség és gyalázat vagyon a beszélő szájában» Az egyéntől függ, hogy beszédével tiszteletet szerez-e magának, vagy gyalázatot.

* 16a. Besúgó, a héber szerint: kétnyelvű.

* 16b a héber szerint: És ne rágalmazz mást nyelveddel.

* 17. A rágalmazás (v. ö. 16b-t a héber szerint) becsületrablás, és ezért a tolvaj büntetését is meghaladó bűnhődés t érdemel. 17c a latin fordítás többlete.

* 6. A kétszínűség és heveskedés elrontja a baráti viszonyt és romlásra vezet, a nyájas beszéd ellenben jóbarátot szerez (1-5). A kipróbált jó barát nagy kincs, melyben csak az istenfélőknek van részük (617). A bölcseséget becsületes fáradozás árán meg lehet szerezni. A bölcseség fegyelme eleinte teher; előnyei csak idővel nyilvánulnak meg. Aki bölcseségre vágyik, keresse a bölcsek társaságát (18-37.).

* 1a 5,18 folytatása.

* 1b-c a héber szerint: Rossz hírnevet és szégyent arat a rágalmazó nő, – Valamint a gonosz és kétszínű férfi.

* 2-3. A héber szöveg és a többi fordítás egybevetésével a szöveget így lehetne kiigazítani: Ne engedd, hogy szenvedélyed úrrá legyen fölötted, – Mert, mint a bika, lelegeli erődet, – Felfalja stb. A baráti viszony fenntartásához szükséges, hogy kiki saját indulatának és nyelvének ura legyen. A pusztában a latin szöveg többlete.

* 4. Alávaló lélek, a héber szerint helyesebben: a heves szenvedély. A szenvedélyes kifakadások ártalmára vannak a beszélőnek, ki elveszíti miattuk értékes barátját, másrészt pedig örömöt okoz az ellenségeknek, kjk szívesen látják a barátság felbomlását. 4c és 5b a latin szöveg többlete.

* 5c a héber szerint: És nyájas ajaknak (sok) köszöntés jut.

* 8. A maga idejében: mikor előnyét látja.

* 9b a héber szerint: És piacra viszi restelleni való viszályodat. Piacra visz, szószerint: felfed.

* 10b a héber szerint: De a baj napján sehol sem lelhető.

* 11-12. A nagyon házhoz szokott barát sokszor túlságosan otthonosan érzi magát és a háztartási ügyekbe is beleavatkozik; könnyebben lehet a jóviszonyt fenntartani azokkal, kik szerénységből a túlgyakori látogatásoktól tartózkodnak. Más értelme van a héber szövegnek: Jó sorsban (a 12. v.-ben említett asztaltárs) egy lesz veled, – De balsorsban otthagy téged. – Ha balszerencse ér, ellened fordul, – S elrejtőzik színed elől.

* 13. Barátaiddal szemben: az álbarátokkal szemben.

* 15a. Mása, a héber szerint: ára.

* 15b a héber szerint: És értékét nem lehet megfizetni.

* 16a a héber szerint: «A hűséges barát élet tarsolya». Az utóbbi szó valószínűleg e helyett áll: balzsama (héb. szerór-szorí).

* 17a a héberben hiányzik, ellenben 17b után hozzáteszi: S amilyen a neve, olyanok a cselekedetei.

* 19. A bölcseség szép gyümölcs, melyért dolgozni kell, amint a földmíves is csak fáradság árán jut terméséhez.

* 22. A megpróbáltatás, t. i. az a megpróbáltatás, mely a bölcseség követésével jár. A szó egyébként a héber szövegben hiányzik.

* 23. A szerző szóelemzésből indul ki, mikor a bölcseséggel járó fegyelemben, azaz jó neveltségben megkötöttséget lát (a héber múszár = «fegyelem» az ászár = «kötött» gyökkel függ össze; v. ö. a magyar «kötelesség» és «kötni» szókat). A gondolatot a 25., 26., 30. és 31. vv. részletezik bővebben. A bölcseség fegyelme a héberben: a fegyelem. Kinyilvánítva, a héber szerint inkább: kedvére. – 23c-d a latin szöveg többlete. Helyette a héber szöveg a következő szavakat hozza: A fazekas edényét a kemencében kell megégetni, – Ép így az embert ... érzületében. – Amint a fát gondozzák, olyan lesz a gyümölcse, – Ép így (alakul) az érzület is kinek-kinek nevelése szerint.

* 24-25 a héber szövegben hiányzik ugyan, de az összefüggésbe jól illik bele. Bilincseibe: a bölcseség, illetve a vele járó fegyelem kötelékeibe. V. ö. a 22. v.-et. A szerző a fegyelem alatt álló egyént igába fogott és lábbilinccsel ellátott háziállathoz hasonlítja.

* 27 a héberben hiányzik.

* 28a a héberben: Keress és fürkéssz, kutass és találsz majd.

* 30. Erős menedékeddé és szilárd alapoddá ugyanannak a kifejezésnek kettős fordítása. Díszes, a héber szerint: aranyos.

* 31. A héber szerint: Igája aranyrúd (?), – És bilincsei bíborfonál.

* 32. Örömkoronául a héber szerint: ékes koronául. V. ö. Péld. 4,9.

* 33a a héber szerint: Ha úgy akarod, fiam, bölcs lesz. — 34 a héber szerint: Ha akarsz figyelni, hajtsd ide füledet és okulj!

* 35a-b a héberben hiányzik. 35b a görög szerint: Ahhoz állj, ki közülük bölcs.

* 35c a héber szerint: Szívesen hallgass minden előadást.

* 36. Keresd fel korán, a megfelelő héber kifejezést elegendő így fordítani: keresd fel.

* 37. Isten törvényét, a héber szerint: a Magasságbeli félelmét. – 37d a latinban szószerint: És a bölcseség kívánsága megadatik neked.

* 7. Intelem különböző bűnök kerülésére (1-19). Az ember magatartásáról olyanokkal szemben, kik hozzá valamely okból közel állanak, így a baráttal, feleséggel, szolgákkal, házi állatokkal, gyermekekkel, papokkal, szegényekkel, elhunytakkal és betegekkel szemben (20-40).

* 2. Akkor távol marad tőled a baj, a héber szerint: akkor az (t. i. az igaztalanság) kitér előled.

* 3. Gonosz a latin szöveg többlete. 3a a valószínűleg megromlott héber szöveg szerint: Ne kutass pletyka után testvéred ellen.

* 5b a latin szöveg többlete.

* 6. Elöljáró, a latin szószerint: bíró,

* 7. A héberben: «Ne tedd magadat bűnössé Isten kapuinak gyülekezete előtt, – És ne hozz magadra bukást a gyűlésem. Az intelem itt is az elöljáróra (bíróra) vonatkozik, ki a város kapujában szolgáltatott igazságot.

* 9-10 a héber szerint: Ne légy kishitű az imádságban, – És ne késsél az alamizsnával.

* 11. A vers a héber szövegben hiányzik; a görög szöveg szerint a 8. v. után teendő. Aki bűnre bűnt halmoz, ne reméljen elnézést áldozatai alapján.

* 12b a héber szerint: Gondolj arra, hogy van, ki megaláz és felemel.

* 14b a héber szerint: «Mert nem kellemes annak a reménye», vagyis: Mert az nem jó végre vezet.

* 15b. Intelem a figyelmetlenül végzett ima tárgyában. V. ö. Préd. 5,1; Máté 6,7.

* 17-18 esetleg intelem a mózesi törvénnyel nem törődő köznép (az ú. n. ám haaresz) ellen.

* 17 más felfogás szerint: Ne gondold magadat többnek a népbelieknél. V. ö. 19.

* 19. A héber szerint: Alázd meg dölyfödet nagyon, de nagyon, – Mert az emberre rothadás vár! A héber szöveg még a köv. két sort hozza: Ne mondjad zúgolódva: Szerencsétlenség! – Bízzad Istenre és érd be útjával (= végzésével).

* 20. A héber szerint: «Ne add a barátodat pénzért, – És édes testvéredet Ófir aranyáért». Ófirra vonatkozólag v. ö. Kir. III. 9,28.

* 21. A héberben: Ne vess meg okos nőt; – Ha még hozzá kecses, gyöngynél is többet ér. V. ö. Péld. 18,22. – 21b a latin szöveg többlete.

* 23c. T. i. a felszabadítás után, mikor nem tud mihez kezdeni. A szöveg a latin fordítás többlete. V. ö. Móz. V. 15, 12.

* 25b a héber szerint helyesebben: S adj nekik feleséget ifjúkorukban.

* 26b. Hogy t. i. elnézés folytán könnyelműekké ne váljanak.

* 27. Nagy dolgot műveltél, a héber szerint: nagy gond megy ki, t. i. a házból.

* 28. Eltaszított, szószerint: meggyűlölt asszonyra.

* 29-30 a héber szövegből kimaradt.

* 30b a görög szerint: Vajjon fizethetsz-e nekik úgy, mint ők neked?

* 33a. Teljes lelkedből a héber szövegben hiányzik.

* 33b a latin szöveg többlete. Áldozati lapockákkal, v. ö. Móz. II. 29,22.

* 34-35 a héber és a görög szövegben rövidebb. A héberben 34b-től kezdődőleg: «Az erősek kenyerét és az önkéntes adót, – A köteles áldozatot és a szent adót». Hogy mi az erősek kenyere, nem egészen világos. Vannak, kik az erőseken angyalokat, az erősek kenyerén a mannához hasonlított áldozati húst értik. Mások szerint az erősek kenyere a. m. étel az erősből: a szarvasmarha áldozati húsa.

* 36. Engesztelésed a latin szöveg többlete.

* 37. A halottnak jutó kegyelet vagy értük bemutatott áldozat (Makk. II. 12,43), vagy halotti tor a temetés alkalmával (Tób. 4,18). Kedves az ajándék, a héber szerint: adj ajándékot.

* 38. A héber szerint: Ne maradj távol a siránkozóktól – És gyászolj a gyászolókkal!

* 39. A héberben: Ne vond meg szívedet a betegtől, – Mert emiatt szeretetben részesülsz!

* 40. Végedre a. m. halálodra.

* 8. Általános szabályok az emberekkel való érintkezésről. A vitatkozás kerüléséről szól 1-4, a régiek bölcsesegének megbecsüléséről 9-12, a vakmerő és indulatos ember társaságának kerüléséről 18-19, az elővigyázatlan nyíltságról 20-22 stb.

* 1. A verset a héber szövegben a következő intelem előzi meg: Ne szállj perbe nagy emberrel! – Mért fordulsz a keze ellen?

* 2b a héber szerint: «Hogy meg ne fizesse áradat, és tönkre ne menj», ami a hatalmon levők megvesztegetésére utal.

* 3. És ezüst, valamint 3c a latin szöveg többlete.

* 4. A szájaskodót az ellenmondás még inkább feltüzeli.

* 5. A balga a megtudott családi titkokat nem tudja megtartani, így szégyent hoz barátjára és annak családjára. – 5b szövege kétséges. A héber szerint: «Hogy meg ne vesse az előkelőket», akikhez a szöveg bizonnyal az olvasót is számítja; a szír szerint: Hogy meg ne szóljanak az előkelők; a görög szöveg szerint: Hogy szüleid meg ne gyaláztassanak.

* 6a a héber szerint: Ne szégyeníts meg senkit, ha elfordul a bűntől.

* 8a a héber szerint: Ne ujjongj haláleset miatt, 8c a latin fordítás többlete.

* 9-10. A bölcs öregek, a görög szerint; a bölcsek; és okos ludast a latin szöveg többlete. – l0b a héber szerint: Hogyan léphess a fejedelmek színe elé.

* 13. A kiigazított héber szöveg szerint: Ne közeledjél a bűnös parazsához, – Hogy meg ne égj tüze lángjában!

* 14. A héber szerint: Ne hevülj fel a gúnyolódó miatt, – Hogy lesbe ne üljön ellened!

* 15-16. Az erősebbet bajos anyagi kötelezettségei teljesítésére szorítani, magától pedig aligha fizet.

* 16. Erődön felül, a héber és a szír szöveg szerint inkább: nálad hatalmasabbért.

* 17b. A latin szerint: Mert igazság szerint ítélkezik.

* 20b a héber és a többi régi szöveg szerint inkább: Mert nem tudja neked a titkot megőrizni.

* 21a. A héber szerint: Ne tégy titkos dolgot idegen előtt.

* 21b. A héberben szószerint: Mert nem tudod, mit szül majd ennek a vége.

* 22b a héberben: És ne taszítsd el magadtól a jót. Ha a verset tartalmilag már a 9. fejezethez vonjuk, akkor a jó kifejezés a jó nőt, feleséget jelzi.

* 22c a latin szöveg többlete.

* 9. A nőkkel való érintkezésről (1-13). Magatartás a baráttal (14, 15), a meg nem érdemelt jólétet élvezővel (16-17), a hatalom birtokában levőkkel (18-20), a bölcsekkel (21-24) szemben.

* 1. A férj féltékenysége elrontja a nőt, mert figyelmét oly eshetőségekre irányítja, melyekre magától nem is gondolt. – 1a. Szíved, szószerint: kebled. – 1b a héber szerint: Hogy rosszat ne tanuljon károdra.

* 2. Hatalmadat ne bitorolja, a latinban szószerint: erődbe ne lépjen. – 2b a héber szerint: Úgy, hogy taposni engedd magaslataid fölött. És meg ne szégyenülj a latin szöveg többlete.

* 3a a héber szerint: Ne közeledjél nőhöz, ki másé. A héber szöveg a vers után még a következőket hozza: «Ne légy bizalmas bujálkodó nőhöz, – Hogy miatta bűnhődés tőrébe ne kerülj». A szöveg, úgy látszik, a 3. v. változata.

* 4. A héber szerint: «Ne barátkozzál citarás nőkkel, – Hogy meg ne perzseljenek szájukkal». Ezek a nők szájukkal, vagyis énekükkel, melyet citarán kísértek, lángra lobbanthatták a szenvedélyt.

* 5b a héberben: «Hogy miatta bűnhődés tőrébe ne essél»; a szírben: «Hogy hozománya duplájának fizetésére ne ítéljenek». A leány megrontójára váró bűnhődésről v. ö. Móz. II. 22,16. skk.; V. 22,29.

* 6a. Semmi áron a latin szöveg többlete.

* 6b a héber szerint: «Hogy másnak ne juttasd (?) örök-részedet». A romlott nők sokszor áldozatuk vagyona után áhítoznak.

* 7. Terein a görög szerint: Elhagyott helyein. Aki túlsókat jártatja szemét, jobban ki van téve a fent leírt csábításoknak. A valószínűleg elírt héber szöveg eltérő gondolatot fejez ki: Hogy botorságot ne művelj szemed nézésével, – És tönkre ne juss a háza mögött.

* 8. Arcodat, a héber szerint: szemedet.

* 9b a héber szerint: S ezzel lobbantja lángra szeretőit.

* 10-11 a latin szöveg többlete. A 11. v. tartalmilag közel áll 9-hez.

* 12. A régiek étkezés alkalmával az asztal mellett levő kereveten könyökölve hevertek. 12b és 13a helyett a héberben: És ne heverésszél mellette boros mámorban. Véresen a felbőszült férj bosszújára utal. – 14. Nem ér fel vele, a héber szerint: nem ragaszkodik.

* 16b a héber szerint: Mert nem tudódj minő (végső) nap várakozik reá.

* 17 a héberben: Ne leld kedvedet a dölyfösben, kinek kedvez a szerencse; – Fontold meg, hogy halálakor (szír: haláláig) nem marad büntetlenül.

* 18-20 a legfőbb hatalom birtokosairól szól, kik élet-halál urai.

* 20. Hogy közel vagy a halálhoz a latin szöveg többlete. Bajthozó fegyverek fölött, a latin: «szenvedők fegyverei fölött»; a görög szöveg szerint: városok erődítményeim. E fordítások eltérő szövegeken alapszanak. A legsimább értelmet a héber szöveg adja: háló fölött.

* 21. Légy óvatos társaddal szemben a héber szerint inkább: Adj választ a társadnak, ha t. i. tanácsért fordul hozzád. A héber szöveg még a következő verset iktatja ide: Értelmesekkel tanácskozzál, – És minden tervedet beszéld meg velük.

* 23. A vers a latin szöveg többlete. A Fölséges parancsai a mózesi törvény.

* 24. A kiigazított héber szerint: Ügyeskezű férfiak őrködnek a művészet fölött, – De á nép fölött az ékesen szóló gyakorolja az uralmat.

* 25. A vers főleg a vezető emberekről szól, kikről az előző és következő versek is tárgyalnak. – 25b a héber szerint: És szájának beszéde utálatos.

* 10. A bölcs elöljáróról (1-5; ide tartozik még az előző fejezet utolsó két verse is); intelem a dölyfősség kerülésére (6-22). Az igazi becsületről (23-34).

* 1. A héber szöveg és a fordítások egybevetésével: Bölcs uralkodó erőssé teszi népét, – S az értelmes ember uralma jólrendezett. Uralkodó, a latinban szószerint: bíró.

* 5. Az ember sikere, a héber szerint: az uralom minden ember fölött. A főemberre, a héberben szószerint: a törvényhozóra, a latinban: az Írnokra.

6. A héber szerint helyesebben: Ne nyomd el társadat semilyen erőszakkal, – És ne járj a kevélység útján!

* 7b a héberben az összefüggésnek megfelelően: «És mindnyájuk szemében bűn az elnyomás». Ebben és a következő versben, továbbá a 18. és 19. vv.-ben a latin és a görög szöveg pogány nemzeteket említ. Valószínű, hogy ezek a fordítások elváltozott szövegen alapszanak (héb. géim vagy gévim = «kevélyek» helyett: gojim = «nemzetek»).

* 8b a héberben: a dölyfös erőszak miatt; 8c a héberben hiányzik; a görög és a szír szöveg szerint: És a gazdagság miatt.

* 9-10. A latin szöveg beleszövi a fukarság megbélyegzését, ami a többi szövegben hiányzik. A héber szerint inkább: Mit kevélykedik por és hamu, – Kinek teste még életében rothad! V. ö. Móz. I. 3,19. A test ürülékét a szerző rothadásnak nevezi.

* 11. A latin szöveg többlete, mely a 12. v. értelmezésével függ össze.

* 12. Félrevág, esetleg utalás nem sikerült orvosi műtétre; a héber szerint inkább: «ragyogó (kedvű)», mivel azt hiszi, hogy a király veszélyen kívül van.

* 14. A héber szerint: A dölyf kezdete, hogy az ember elbízza magát (mások: elhatalmasodik).

* 15b a héber szerint: «Mert a kevélység felgyülemlésé(ből) bűn lesz, – És forrásából (t. i. a kevélységéből) gonoszság bugyog». Felgyülemlés és forrás itt egyet jelentenek. Ha egybegyűl a víz, forrás lesz belőle, mely kiutat keres magának. Ép így fakad a kevélységből a bűn. 15c-d a latin szöveg többlete.

* 16. A béber szöveg szerint: «Ezért töltötte meg Isten (a dölyfös) szívét csapásokkal, – És zúzta őt agyon». Egyesek ebben utalást látnak valamely meghatározott történelmi egyéniségre, pl. a zsidókat üldöző IV. Ptolemeusra (meghalt Kr. e. 204-ben).

* 17. A dölyfös fejedelmek, a héber szerint: a dölyfösök; a megalázottakat, a latinban szószerint: a szelídeket.

* 18. A vers a héber szövegben hiányzik. A kiigazított görög szöveg szerint: Kitépte Isten a dölyfösök (nem: népek, v. ö. a jegyzetet a 7. v.-hez) gyökereit, – S az elnyomottakat plántálta helyükbe.

* 19. A héber szerint: Eltörölte Isten a dölyfösök nyomait, – És kivágta gyökerüket le a földig.

* 20a a héber szerint: Elsöpörte őket a földről és kitépte őket.

* 21. A vers a latin szöveg többlete. A történet többször szolgáltatta azt a tanulságot, hogy hatalmas, elbizakodott népek, az izraeliták üldözői (Egyiptom, Assúr, Bábel, Perzsia) elvesztették vezető szerepüket vagy teljesen tönkre is mentek, míg a megalázottak (= zsidók) Isten kegyelméből életben maradtak és nemzeti függetlenségüket részben vissza is nyerték.

* 22. A héberben az összefüggésnek megfelelően: Nem illik a dölyf az emberhez, – Sem a bősz orcátlanság az asszony szülötteihez.

* 24. A testvérek között, a többi népek között a fejük, az istenfélő Izrael Isten állandó gondviselését élvezi.

* 25a. Így a latin és a görög szöveg szerint. A héberben (és részint a szírben): «Legyen valaki zsellér vagy idegen, jövevény vagy szegény». A zsidók még akkor is, ha külföldön vagy alacsony sorsban éltek, büszkék lehettek vallásukra (az Úr félelmére).

* 26. A héber szerint: Nem kell lenézni a szegényt, ha okos, – És nem kell dicsérni semilyen garázda embert!

* 27. Az istenfélő a vallásához ragaszkodó zsidó. V. ö. 25.

* 28a. A héber szerint: «Az okos szolga felmagasztaltatik». A latin szöveg azonban helyesebb; mellette tanúskodik a görög és a szír fordítás.

* 28b. Férfiú, a héber szerint helyesen: szolga. Ha megfeddik a latin szövegnek értelem szerint megfelelő többlete. 28c a latin szöveg többlete.

* 29. Ne nagyzolj, a latin az összefüggés ellenére: ne késlekedjél.

* 30. Kinek kenyere sincsen, a héber szerint: ki adományra szorul.

* 31a a héber szerint: Becsüld meg, fiam, a lelkedet szerénységben, – És stb.

* 32. A maga ellen vétőt, a héber szerint helyesebben: azt, ki elítéli önmagát.

* 33. S (Isten) félelme a latin szöveg többlete. A héber szöveg a vers után a következőket hozza: Megbecsülik gazdagsága miatt, de mennyire! – De az megvetett az ő szemében, de mennyire!

* 34c-d a héber szerint helyesebben: S akinek megvetés jut gazdagságában, – Annak még inkább jut az akkor, ha szegény.

* 11. Szabályok magasállásúak részére (1-9.): Az elöljáró ne a vagyoni helyzet és a külszín szerint ítélje meg alárendeltjeit (1-6), és lelkiismeretesen osszon igazságot (7-9). – Intelem a gazdagokhoz (10-36): Hibás a mohó törekvés gyors meggazdagodásra (10-13); a jólét és a balsors elsősorban Isten akaratától függ (14-17), s az elért gazdagság múlandó (18-20). Intelem a foglalkozásnak pénzvágyból eredő változtatása ellen (21-24). A gazdag ne bízza el magát, mivel halála előtt senkit sem lehet boldognak hirdetni (25-30). – Ne engedjük be házunkba a hírhordókat (31-36)!

* 4. Simább összefüggést ad a héber szöveg: «Ne csúfold a szerencsétlent öltözete miatt; – Ne gúnyold azt, kinek rossz napja vagyon, – Mert csodásak az Úr cselekedetei, – S elrejtvék az ember elől tettei». Nem kell a rossz ruhában járó fölött élcelődni, mivel Isten különös intézkedése folytán akár uralkodó is lehet még belőle. Lásd a köv. verset.

* 5. Alacsony sorból, a héber szerint; a görög és a latin szövegben a sor: Sok zsarnok jutott már trónra.

* 6. Sok dicsőséges került, a latinban szószerint: dicső módon kerültek.

* 7. Igazság szerint a latin szöveg többlete.

* 8. A vers valószínűleg szintén az igazságtevéssel függ össze.

* 9. A bűnösök, a héber szerint: a fennhéjázók. A magasrangú ne vállaljon esetleg előkelők kedvéért perben oly szerepet, mely igazságszeretetét rossz hírbe keverhetné.

* 10b. A héber szerint: «Aki siet meggazdagodni, nem marad büntetlen». A mohó törekvés a gazdagság után arra vezet, hogy az ember az eszközökben kevésbbé válogat. Ezért az ilyen mohóságon nincsen Isten áldása: a keresett jólét, illetve annak nyugodt élvezete elmarad.

* 10d. Mit sem találsz a héber alapján; a sor a latin szerint: És ha előre sietsz, meg nem menekedsz.

* 11a. Gonosz a latin szöveg többlete.

* 11b a héber szerint: De annál inkább hátramarad.

* 12. Szegénységben, a héber szerint: gyengeségben.

* 13b a héber szerint: És lerázza róla a piszkos port.

* 13d. És dicsérik Istent a latin szöveg többlete.

* 15-16 a görög szövegben hiányzanak, és e helyen nem illenek jól az összefüggésbe, mely a gazdagságról tárgyal.

* 15. Törvénytudás, a héber szerint: a szó (vagy: dolog) megértése; Istennél ... Önála, a héber szerint: Istentől ... Őtőle. Szeretet, a héber szerint: bűn.

* 16a. A bűnösökkel, a héber szerint helyesebben: a bűnösök számára.

* 16b a héber szerint: S akik gonoszt cselekszenek, azokkal a gonosz meg is marad.

* 17. És vállalkozását, t. i. az igazét. Mások 17b-t így adják vissza: S az Ő (t. i. Istennek) jóakarata sikert ad mindvégig.

* 18b a csonka héber szöveg szerint: És van olyan, ki csalatkozik (?) bérében.

* 20. V. ö. Préd. 6,1-2. – 20a a héber szerint: Nem tudja, minő végzet vár reá.

* 21. A héber szerint: Maradj hű, fiam, hivatásodhoz és abban szorgoskodjál, – És öregedjél meg mesterségedben!

* 22. a héber szerint: Ne csodáld azokat, kik gonoszt cselekszenek, – Serkenj fel korán az Úr kedvéért, és várd a világosságát!

* 24. A héber szerint: Isten áldása az igaz osztályrésze, – És reménysége gyümölcsöt terem idejében.

* 27. A héber szerint: A mának öröme feledteti a kellemetlent, – S a mának kellemetlensége feledteti az örömöt, – És eljő az emberre az ő vége.

* 28 megvan a görög és a latin, de hiányzik a héber és a szír szövegben.

* 29b a héber szerint: «S az ember vége hírt ad róla», t. i. oly irányban, hogy életét boldognak lehet-e minősíteni. Lásd a köv. verset.

* 30. Dicsérj a. m. hirdess boldognak; a végén, a héber szerint; a görög és a latin szöveg más irányú értelmezéssel: fiairól.

* 31. A ravasznak, a héberben: a hírhordóknak.

* 32. A latin szöveg nagyon homályos. A legrövidebb és legvilágosabb szöveget a (kiigazított) Hetvenes fordítás nyújtja: «A dölyfösnek szíve olyan, mint csalogató madár a kosárban, – És mint a kém, ki védetlen hely után fürkész». A dölyfös és hírhordó vendég a madárhoz hasonlít, melyet azért tesznek kelepce gyanánt szolgáló kosárba, hogy más madarat is odacsaljon, vagyis igyekszik másokat is abba a veszélybe és romlásba csalni, melyet ő már úgysem kerülhet el. Hasonlít továbbá a kémhez, mert kilesi a vendéglátó gyengéit és titkait, hogy ezek útján kicsalhassa belőle azt, amit akar. Sokkal bővebb a héber szöveg: Amint a kosár tele van madárral, – Házuk is tele van csellel. – A dölyfös szíve olyan, mint a kosárba csalt madár, – Mint a prédát leső farkas. – Be számosak az igaztalannak bűnei! – Olyan ő, mint a kutya a ház étkénél. – Erőszakot téve jő minden bűnös, – És viszályt támaszt minden jószáguk körül. – Kémlel a hír-hordó, mint a medve (?) a gúnyolódok házában, – És mint a kém, ki védetlen hely után fürkész.

* 33a a latin szerint: Mert a jót rosszra csavarva leselkedik. A fordítás a héber szöveget követi.

* 33b a héber szerint: És összeesküvést sző kedveseid körében.

* 34a a héber szerint: Egy szikrából sok szenet égetnek.

* 34b a héberben hiányzik.

* 35b a héber szerint: «Miért akarnál foltot viselni örök időkre?» A héber szövegben itt még a következők állanak: Ne ragaszkodjál a bűnöshöz, hogy fel ne forgassa utadat, – És el ne tereljen szövetségedtől.

* 36a a héber szerint: A romlott szomszédtól utad óva legyen.

* 12. A szerző, ki az Újszövetségnek az ellenség szeretetére vonatkozó parancsát még nem ismeri, azt ajánlja, hogy a gazdag csupán jó embertársaival tegyen jót, mivel a gonoszokra pazarolt jótékonyság fegyvert ad kezükbe jótevőjük ellen (1-7). Az igazi jóbarátot csak a balsorsban lehet megismerni. Az ellenségtől őrizkedni kell, még ha az hízelegne is; ki ezen a téren nem eléggé óvatos, nem érdemel részvétet, ha bukásakor ellensége kineveti (8-19).

* 1. A héber a többi régi szöveggel szemben: «Ha rosszul bánsz a jóval, kivel akarsz jót tenni?» A régi fordítások azonban jobb értelmet adnak. Sok a latin szöveg többlete.

* 2. Ha az igaz a vett jót nem tudja viszonozni, akkor az Úr lép helyébe. Méltó (szószerint: nagy) a latin fordítás többlete.

* 3. A héber szöveg és a régi fordítások egybevetésével: Nem jár jól, ki felüdíti a gonoszt, – De nem is cselekszik helyesen! – 3c a héber szöveg és a görög fordítás tanúsága szerint a 6. v. után teendő, hol a latin fordítás megismétli. 3d a latin szöveg többlete.

* 4a a héber szerint: Adj a jónak és tagadd meg a gonosztól.

* 4b. Ő, t. i. Isten. A sor a görög fordítás szerint a 6. v. után teendő. 4c a latin szöveg többlete.

* 5. A vers 4a változata, a latin szöveg többlete.

* 6b-c a héber szerint: Ne add neki a kenyér (mások szerint: a harc) fegyverét, – Hogy ellened ne forduljon azzal.

* 7a végén a héber szöveg hozzáteszi: a szükség idején.

* 7c-d a gonoszokkal szemben elfoglalt szigorú álláspontot azzal indokolja, hogy velük szemben Isten is érezteti büntető szigorát.

* 9. Szorosabb összefüggést ad a héber szöveg: Mikor az ember jól van, még az ellenség is jóbarát, – De mikor bajban van, a barát is odébb áll!

* 11. A görög szöveg alapján kiigazított héber szöveg szerint: «Még ha hajt is szavadra és csendben jár, – Akkor is óva őrizkedjél tőle! – Tégy vele úgy, mint aki letörli a tükröt, – Akkor nem tud neked kárt tenni, – És felismered az irigység hátterét.» A hízelgő ember külsejéről el kell távolítani a reá rakodó hamisságot, mint a tükörről a port, akkor világosan áll előtted a rosszindulat tükröződő felülete.

* 13. V. ö. Préd. 10,11. A héber szöveg a vers végén a következő többletet tartalmazza: Meg nem menekszik, míg csak a tűz őt lángra nem lobbantja. – Mikor belép nálad, nem fedi fel magát előtted, – És ha elesel, nem rohan (?), hogy megmentsen.

* 18a. A sor 16a-nak hibás másolás folytán ide került ismétlése.

* 18b Belédöf sarkodba, a héber szerint: megragadja sarkodat.

* 19. Összecsapja, a héber szerint: lóbálja. A kéz lóbálása jelzése annak, hogy: Minden hiába, nem lehet segíteni!

* 13. Légy óvatos a gazdaggal való érintkezésben, hogy fel ne használjon téged céljaira, és azután cserben ne hagyjon (1-18). A legmegfelelőbb társaság az egyenrangúaké (19-24). A társadalom sokszor igazságtalanul a gazdag pártjára áll a szegénnyel szemben (25-29). A gazdagság csak akkor igazi érték, ha nyugodt lelkiismerettel párosul (30-32). – Az itt említett gazdag nem jelenti a gazdag embert általánosságban, hanem – mint átlag az Újszövetségben is – főleg a vallástalan, sőt vallásgúnyoló gazdagot, ki Izrael vallásos köreivel elvesztette a szellemi kapcsolatot és idegen világnézethez alkalmazkodott.

* 1. Dölyfössel, a héber szerint: gúnyolódóval. Kevélységei ölt magára, a héber szerint : megtanulja útját.

* 2a a héber szerint: Miért hordasz olyast, mi túlnehéz neked?

* 3. Ha a gazdag (= üst) a szegényebbel (= fazék) összekülönbözik, az utóbbi vallja kárát. A héber szöveg magyarázólag hozzáteszi: Vagy mért társul gazdag a szegénnyel?

* 4. A kiigazított héber szerint: A gazdag erőszakos és (emellett) dicsekszik, – A szegényt meg nyomorgatják, és irgalomért esedezik.

* 5. A héber szerint: Ha hasznodat látja, szolgájává tesz, – Ha meg összeroskadsz, lesajnál téged.

* 6. És nem bánkódik miattad, a héber szerint: de az neki nem fáj.

* 7. Megcsal, a héberben: megsegít. – 7c megvan a latin és a görög fordításban, de hiányzik a héber szövegben.

* 8. A gazdag többször asztalához hívja szegény áldozatát, ezzel lekötelezi, és felhasználja bátortalanságát, hogy kizsákmányolja, így a latin és a görög szöveg alapján. – 8a a héber szerint: Ameddig előnyét látja, áltat.

* 9. A vers a latin szövegnek más összefüggésbe illő többlete.

* 10-11. A héber szerint rövidebben: Vigyázz, hogy el ne bízd magadat nagyon, – És ne légy hasonló azokhoz, kik értelem nélkül vannak.

* 12. Hivat, a héber szerint: közeledik.

* 13. Az előkelővel való érintkezésben meg kell találni a középutat a kelletlen tolakodás és a teljes visszavonulás között. Hogy beléje ne ütközzél, a héber szerint: hogy el ne távolítsanak. El ne felejtsenek, a héber szerint: meg ne unjanak.

* 15. A héber szerint: A kegyetlen gúnyolódik (?) és nem kímél, – Sokak ellen sző fondorlatot.

* 16. A héber szerint: Vigyázz és légy előrelátó, – És ne járj erőszakos emberekkel.

* 17-18 a latin szöveg többlete. Azt, t. i. az előkelő vagy a fejedelem beszédét. Úgy nézd, mintha álmodnál talán annyit jelent: Az előkelő szép szavait (v. ö. 14.) csak álomnak tekintsd, melyre nem lehet építeni.

* 19. Közeláll, a héber szerint: hasonló.

* 20. A maga fajtájával: azzal, ki nevelésben, vagyonban, rangban hozzá közeláll.

* 21. A héber szöveg hozzáteszi: S a gazdag is azzal, kit kizsákmányol.

* 22. A hiéna, a latin szöveg valószínűleg elírás alapján: a szent ember. Köze, a héber szerint: békéje.

* 26-27a a héber és a többi régi szöveg egybevetésével: Ha a gazdag beszél, sokan állnak melléje, – És ha szavai ocsmányok, szépnek mondják azokat; – Ha a szegény beszél, azt mondják, hogy: «Üsd! Üsd! Csak rajta!»

* 28. Beszédét, a héber szerint: okosságát.

* 29. Földhöz vágják: erkölcsileg lehetetlenné teszik. V. ö. Préd. 9,16.

* 30. A szerző megjegyzi, hogy nem kíván állást foglalni ama gazdagság ellen, melyet tisztes úton szereztek. A gonosznak, a héber szerint: a dölyfösnek.

* 31. Kedélye, szószerint: szíve.

* 32. A héber szöveg némileg kétes fordításban: Jó kedélyre vall a ragyogó arc, – De terhes gondra az elvonulás és a hallgatás.

* 14. A vagyont csak az élvezi igazán, kinek nyugodt a lelkiismerete (1-2, folytatása 13,30-32-nek), és kinek lelkét nem mérgezte meg a kapzsiság (3-10). Isten adományait még a halál előtt kell élvezni, mivel a javak mulandók, és az alvilág már nem az élvezet helye (11-21). – A bölcseségre való törekvés ajánlása (22-27).

* 1. A héberben szószerint: Boldog a férfi, kire nem hoz szája fájdalmat, – S aki ellen szíve (= lelkiismerete) nem akar ítéletet.

* 2. Kinek nem aggódik lelke, a görög alapján inkább: kit nem kárhoztat lelke (t. i. bűn elkövetése miatt).

* 3a a héber szerint: Nem illik gazdagság törpe szívhez.

* 4a. Ki szívesen gyűjt igaztalan vagyont, a héber szerint helyesen: Ki sajnál magától valamit. V. ö. Préd. 4,8.

* 5. Ki gálád magához: Ki sajnálja önmagától vagyona józan élvezetét.

* 6b. A fukar önmagát bünteti. A görög és a latin szövegben szószerint: S ez maga galádságának a bére.

* 7. A fukar csak elnézésből vagy kényszer hatása alatt jótékonykodik, utóbb azonban megbánja, s ezt nem is palástolja nagyon. A vers a héberben hiányzik ugyan, de mellette tanúskodik a görög, a latin és a szír fordítás.

* 8. Saját lelkét, a görög szerint: a lelkeket. Az irigy szeműnek, vagyis a fukarnak legfőbb gonoszsága abban van, hogy megveti a szűkölködőket. A vers a héber és a szír szövegben hiányzik.

* 9. A fordítások alapján kiigazított héber szöveg szerint: A kapzsi szeme nem tud betelni a részével, – S az irigy szem elsorvasztja a lelket.

* 10. A kiigazított héber szöveg szerint: «A rossz (= irigy) szem étel után tör, – És még sincs asztalán semmi sem!» A héber szöveg itt még a következő sorokat hozza, melyek a versben foglaltak ellenképét nyújtják: «A jóságos szem gyarapítja az ételt; – Még a kiapadt forrás is vizet ad asztalára.» A jószívű ember még a semmiből is jóízű ételt-italt teremt vendégei kedvéért.

* 11b a héber az összefüggésnek megfelelően: És ápold magadat (szószerint: hízzál), amennyire csak teheted!

* 12. A héber szerint: Gondolj arra, hogy nincsen élvezet az alvilágban, – S a halál el nem marad; – Az alvilág határideje (= a halálig terjedő idő) pedig nem jelentetett meg neked.

* 13b a héber szerint: S amennyire kezed ér, adj neki (t. i. barátodnak).

* 14a a héber szerint: Ne tartsd vissza magadat a mának élvezetétől.

* 14b. A kapott jóból: az Istentől nyújtott és törvénye szerint felhasználandó földi javakból.

* 15b. Halálod után holmidon a rokonság sorsot vetve osztozkodik.

* 16. Adj, és fogadj el, a héber szerint: adj a testvérnek. Tedd igazzá lelkedet, t. i. alamizsna útján; a héber szerint: elégítsd ki lelkedet.

* 17a. Cselekedjél igazságot, vagyis: adj alamizsnát. A sornak a héber és a szír szövegben a következő két, a vers végéhez fűzött sor felel meg: «És mindazt, amit szép (= jó) megtenni, – Tedd meg Isten színe előtt». Isten színe előtt, vagyis még életedben, mert akik az alvilágban vannak,. Istentől el vannak választva (Iz. 38,18; Zsolt. 6,6; 29,10; 87,11-13.).

* 17b a héber szerint: Mert az alvilágban nem lehet élvezet után járni.

* 19. Születik, a héberben: növekszik.

* 20. A héber szerint: Minden alkotása is elkorhad. – És keze munkája őt (t. i. az embert) nyomon követi. A romlandó szó a latin fordítás kiegészítése.

* 21. A latin szöveg többlete, mely útját vágja az előző vers esetleges félreértésének. – A szöveg a 11. v.-től kezdődőleg bemutatja a régi ószövetségi felfogást, mely a túlvilági életről alig tud valamit, s az ember legfőbb javát a földi élet javainak istenfélő élvezetében látja. V. ö. Préd. 2,24; 3,22. stb.

* 22b-c helyett a héberben: És az okosság után fürkész.

* 23a. Útjait, t. i. a bölcseségét, amely itt megszemélyesítve szerepel.

* 23d a héber szerint: És minden bejáratát ( = háza kapuit) kikémleli.

* 25b. Ki sátra cövekét a bölcseség házának (v. ö. Péld. 9,1.) tőszomszédságában veri a földbe. – 25d a latinban szószerint: És hajlékában a javak örökre lakoznak. Örökre a latin szöveg többlete.

* 26-27-ben a szerző a bölcseségét terebélyes fához hasonlítja.

* 26. Teszi fiókáit, a héberben helyesen: rakja fészkét.

* 27. Oltalmában (menházában) a héber alapján; a latin szerint: dicsőségében.

* 15. A megszemélyesített bölcseség az istenfélőt melegen fogadja, táplálja, segíti és felmagasztalja. Ezzel szemben a balgák kénytelenek azt nélkülözni és arra sem alkalmasak, hogy az isteni bölcseségét kellően magasztalják (1-10.). Istent nem terheli a bűn miatt felelősség; szabadakaratot adott az embernek, s az utóbbi felel Isten parancsainak teljesítéséért s ezzel összefüg-gőleg saját boldogságáért, illetve boldogtalanságáért (11-21.).

* 1. Jót cselekszik, a héber szerint: megteszi ezt, t. i. a 14,22-27-ben leírtakat. A latin fordítás eredetileg ugyanezt a szöveget hozta, később a liturgikus könyvek nyomán a mai szöveg került helyébe. Az igazság mellett, a héber szerint: a (mózesi) törvény mellett. Elnyeri azt, t. i. a bölcseségét.

* 2. A megszemélyesített bölcseség az istenfélőt oly gyengédséggel fogadja, mint az anya (tisztes a latin fordítás többlete) vagy mint a szűz menyasszony, a héber szerint: mint a fiatalkorban elvett (tehát első) feleség. A bölcseségről, mint menyasszonyról v. ö. Bölcs. 8, 2. skk.

* 3. Az élet és, valamint az üdvös kifejezés a latin szöveg többlete.

* 4. Megtartja őt, a többi régi szöveg szerint: reá bízhatja magát.

* 5b-c a latin fordítás többlete.

* 6a a latinban szószerint: Kincs gyanánt gyűjt föléje örömöt és ujjongást. A héber szerint: örömet lel és ujjongást.

* 7a. Azt t. i. a bölcseséget.

* 7b és 7d-ben: és csalárdságtól a latin szöveg többlete. Az ostoba emberek, a héber szerint: a fennhéjázók. Gőgtől, a héber szerint: a gúnyolódóktól.

* 8b-c a latin szöveg többlete. Isten látogatásáig, vagyis mindhalálig (?).

* 9. A dicséret a latin szöveg felfogása szerint (10b) Isten dicsérete. De a bölcseség dicséretére is lehet gondolni.

* 10. A héber szöveg szerint: «Mert ez nem jutott neki részül Istentől. – A dicséret a bölcs szájába illik, – S aki járatos (benne), az tanítson arra (másokat)». A bölcshöz, a latinban szószerint: a bölcseséghez.

* 11-21. A szerző szembehelyezkedik azokkal, kik tagadták az akarat szabadságát és talán görög befolyás alatt azt vallották, hogy az erkölcsi rossz végső oka maga Isten. Hogy a bűnnek nem Isten az oka, a szerző következteti: a) Isten szentségéből (11), b) független hatalmából (12) és c) hívei iránt való jóságából (13).

* 11. Isten tartja távol (t. i. a bölcsdséget) tőlem. A héber világosabban: Bűnöm Istentől származik. — 11b a héber szerint helyesen: Mert nem művel Ő olyast, mit gyűlöl. A vers értelme: Isten utálja a bűnt, tehát nem lehet annak szerzője.

* 12. Istennek az ő tervei megvalósításához nincsen szüksége az emberek bűneire, s azért nem is okozza senkinek erkölcsi bukását sem. Ő vitt engem tévedésbe, a héber szerint: Ő okozta botlásomat.

* 13. A összefüggésbe illő héber szöveg szerint: Gyűlöli az Úr a gonoszságot és az undokságot, – És nem engedi, hogy ilyesmi érje azokat, kik félik őt.

* 14. Saját belátására, a héberben: természetére (vagy: hajlamára). Itt mindenesetre erkölcsi felelősséggel járó választásról, egyéni akaratról esik szó.

* 15. A latin fordítás többlete.

* 16. A héber szerint: Ha úgy akarod, megtarthatod a parancsokat, – És okosság (is) teljesíteni az Ő akaratát; – Ha bizalommal vagy hozzá, te is élni fogsz.

* 17-18. V. ö. Móz. V. 11,26; 30,15. 19. stb. Jó és rossz a latin fordítás többlete.

* 19-20. Az ember szabadsága Isten bölcseségének műve és nem jelenti az isteni hatalom csökkenését, mivel Isten megtartotta magának felügyeleti és bírói jogait.

* 20a a héber szerint: Az Úr szemei látják az Ő műveit.

* 21b a héber szerint: «És nem küld gyógyulást a hazugság híveire.» Isten nem szerzője a bűnnek, de megengedi, hogy a bűn (= hazugság) kedvelői a rosszban megrögződjenek. A héber a szöveget még a következő sorokkal toldja meg: «És nem kegyelmez meg annak, ki hívságot művel, – Sem annak, ki titkot felfed.» E sorok – úgylátszik – a titkos mesterségek, bűvészet stb. ellen foglalnak állást.

* 16. Az istentelen leszármazottakon nem nyugszik Isten áldása (15, 22-16, 5). A mindennapi tapasztalat és a történet tanúsága szerint senki sem kerüli el Isten büntető igazságszolgáltatását (6-15). A balgák ellenvetései eme igazsággal szemben és azok cáfolata (16-23). Isten a teremtéssel kapcsolatban változhatatlan törvényeket szabott minden teremtménynek (24-31).

15,22-16,5: A gyermekek nagy számát Isten áldásának tartották. Mivel a tapasztalat több oly esetről is számolt be, hogy istentelen emberek is sok gyermekkel, kiterjedt rokonsággal és nagy befolyással dicsekedtek, a szerző szükségesnek tartja kiemelni, hogy az egészség látszata sokszor csal; a jelen szerencséjéből nem lehet a jövőre következtetni. – 15,22. A héber szöveg szerint: «Ne kívánkozzál istentelen fiúk szépsége után». A latin szöveg a sort az előzőkhöz kapcsolva Istenre vonatkoztatja, és «mert» kötőszóval vezeti be.

* 16,2a. Életükben, abban, hogy sokáig élnek.

* 2b a héber szerint: «És ne számíts utódaikra», majd magyarázólag hozzáteszi: Mivel nem lesz jó végük.

* 5a. Egy istenfélő gyermek leszármazottjai idővel akár egy egész várost (a latin szerint: hazát) is benépesíthetnek.

* 5b a héber szerint helyesen: De törvényszegő nemzetség azt elpusztítja.

* 7. Esetleg utalás a Kóré-féle lázadásra (Móz. IV. 16.).

* 8a. Óriások, a héber szerint: fejedelmek. V. ö. Móz. I. 6,1. skk.

* 8b a héber szerint: Kik a világ fölött uralkodtak erejükkel.

* 9. V. ö. Móz. I. 19. Lakótársainak, a latinban szószerint: vándorlásának. – 9b a héber szerint: Kik elbizakodtak gőgjükben.

* 10. Utalás a kananeusok sorsára. Annak a népnek, melyet teljesen kiirtásra szánt, a héber alapján; a latinban szószerint: az egész népet kiirtva. – 10b a héber szerint inkább: Mely bűnei miatt űzetett el.

* 11. Utalás az engedetlen izraelitákra a pusztában. Sorjában pusztultak a héber alapján; a latin szerint: egybegyűltek. V. ö. Móz. IV. 14,23. – 11c-d. Ha Isten el tudott bánni nyakas népekkel, városokkal, nemzedékekkel, annál inkább bír az egyessel, ha vele szembeszáll.

* 12b a héber szerint: Ő megbocsát és elenged, de haragját is villogtatja.

* 14b a héber szerint: És nem csalja meg az igaz reményét mindörökre.

* 15. A görög alapján kiigazított héber szöveg szerint: Mindenkinek, ki jót tesz, jutalma leszen, – És ki-ki megleli azt cselekedetei szerint. Jótett, a latin szószerint: irgalmasság. – A héber és a szír szöveg, valamint néhány görög kézirat itt még a következő többletet hozza: Az Úr megkeményítette a fáraó szívét, ki őt nem ismerte, – Hogy művei nyilvánvalók legyenek az ég alatt. – Irgalma láthatóvá lesz minden teremtménye számára, – Világosságát és sötétségét adta az embereknek.

* 16-23. A bűnös ember ellenvetése két beszédben (16-17; 20-22.), melyekre a szerző külön-külön megfelel (18-19 és 23.). A görög és latin szövegből a második párbeszédet nem lehet megállapítani.

* 17. A mérhetetlen teremtésben, a héber és a szír szöveg szerint: az összes emberek lelkei között.

* 18. Egek ege: a legmagasabb ég, Isten lakóhelye. Egész, továbbá: és mi azokban vagyon a latin fordítás többlete, Ha Ő odanéz, a héber hozzáteszi: és haragszik.

* 20-23. A latin szöveg eszmemenete: A romlott emberre Isten nagy megnyilvánulásai a természetben és a történetben nincsenek hatással, azoknak értelme az ő számára rejtve marad, és majd csak a végső leszámolás rántja le előtte a leplet Isten igazságos terveiről. A (22b-ben) kiigazított héber szöveg szerint:

(Ellenvetés:) 20. «De reám még sem vet ügyet!

Ki is gondolna utaimmal?!

21. Ha vetkezem, nem lát engem senki szeme;

Vagy ha titokban csalok, ki tud felőle?

22. Ha igaz a cselekedetem, ki ad hírt arról?

És mire való a várakozás? Mert a végidő még messze van!»

(Válasz :) 23. Kiknek fogyatékos a belátásuk, azok állítanak ilyeneket,

És balga ember gondol ilyesmit!

* 20. Még sem vet ügyet, t, i. Isten.

* 22. És mire való a türelmes várakozás ama jutalomra, melyet Isten híveinek igaz cselekedetükért kilátásba helyezett? A végső igazságszolgáltatás ideje még messze van!

* 25b. Szerényen a héber alapján; a görög és a latin szerint: pontosan (kutatás alapján?). 25c-f a latin szöveg többlete, mely nem egyéb, mint egyes sorok változatainak egybeállítása. 25c = 24b; 25d = 25a; 25e = 26a; 25f = 25b.

* 26a a héber szerint: Amikor Isten kezdetben megteremte műveit.

* 26c. Működésük körét, a latinban szószerint: kezdeteiket, a görög szerint: uralmukat. Fajtájuk szerint, a szírben: az örökkévalóság minden századára.

* 27-28. A természet élettelen tárgyai törvényeiket és rendeltetésüket Istentől vették, és alkotójuk akaratának teljesítésében nem ismernek sem éhséget, sem fáradtságot, sem torzsalkodást egymás között.

* 29. A fordítás a görög szöveget követi. A latin szöveg így szól: «Ne légy engedetlen az ő szavának!»

* 30. Ezután, t. i. az élettelenek teremtése után.

* 31. Benépesítette, a görög szöveg alapján; szószerint: beborította; a szír szerint: megtöltötte. – 31a a latinban: Minden élőlény lelke hírül adott az Ő színe előtt.

* 17. Isten világrendjének fontos része az ember teremtése és a föld uralkodójává avatása (1-8.), továbbá az emberiség lelki irányítása az isteni törvény (tóra) útján az Úr állandó ellenőrzése mellett (9-19). Akik vétettek ugyan a törvény ellen, de azután bűneiktől elfordulnak, azokat Isten visszafogadja kegyébe (20-31).

* 1-3 sorrendje simább a görög és a szír szövegben: 1a-2a-3a-3b-2b-1b.

* 2a. Azzá, t. i. földdé.

* 2b. A magáéhoz, t. i. Istenéhez.

* 5a-nak Éva teremtéséről szóló szövege a latin fordítás többlete.

* 5c. A régiek felfogása szerint a szív a gondolkodás szerve.

* 6a a latin fordítás többlete. 6b a görög szövegben hiányzik, a szírben és a latinban azonban megvan; egyébként az 5c változata.

* 6c. V. ö. Móz. I. 2,17.

* 7. Isten azzal, hogy az embernek észt (szívet) adott, mintegy saját szemét helyezte beléje. 7a egyébként a szír szövegben hiányzik.

* 8b a görög szövegben hiányzik.

* 9. A tudást Istennek különböző, részben már a pátriárkák idejében tett kinyilatkoztatásai közvetítették; az élet törvénye pedig a Sinai hegyen kinyilatkoztatott törvény.

* 10. Velük, t. i. az izraelitákkal, kik itt az emberiség képviselői Istennel szemben; a jogot (= a mózesi törvény tételes jogát) a latin szöveg többlete.

* 11. V. ö. Móz. II. 19,16-20.

* 14-15. A választott nép igazi királya Isten. Nyilvánvaló a latin többlete.

* 16. Az Úr Izrael minden megmozdulását oly világosan látja, mint a földi szemlélő a napot.

* 17. Bűnös szövetségeik, t. i. Izrael tiltott szövetkezése idegen, pogány népekkel. 17a egyébként a görög szerint helyesebben: Törvénysértéseik nincsenek elrejtve előle.

* 18. Alamizsnája, talán helyesebben: igaz volta, erénye. Mint a pecsétgyűrű: a régi szabadok a pecsétgyűrűt magukkal vitték. Szeme fényét, szószerint: szembogarát.

* 19. Isten a jót nem fizeti mindig azonnal; azt egy ideig mintegy szívébe rejti, magánál tartja, mint a pecsétgyűrűt (18. v.); később azonban felkel, hogy igazságot szolgáltasson. Egyeseknek jutalmat oszt, másokat ellenben az alvilágba juttat. 19c a latin szöveg többlete.

* 20c a latin szöveg többlete.

* 24-27. A jóval rövidebb görög és a szír szöveg lényegében ugyanazt mondja. A görög szerint: «Ki zengheti a Fölséges dicséretét az alvilágban, – Azok helyett, kik élve mondanak (neki) dicséretet? – A halottnál, ki nincsen többé, a dicséret már véget ért; – Csak aki él és egészséges, az dicsérheti az Urat». – A tárgyhoz v. ö. a 14,11-21-nél mondottakat. A halál után nincs megtérés és annak nyomában a megbocsátó Isten irgalmának dicsőítése; mindezt az embernek még földi élete folyamán kell megtennie.

* 29. Az elterjedettebb felfogás szerint a szöveg az ember bűnösségét azzal mentegeti, hogy az ember halandó, gyenge, s ezért nem tud a világ hívságai fölé emelkedni. A szír szöveg viszont azt emeli ki, hogy Isten az emberekkel ellentétben nem engesztelhetetlen: «Mert nem olyan Ő, mint az emberek, – És nem olyanok a gondolatai, mint a húsból való emberekéi». 29c a latin szöveg többlete.

* 30b a kiigazított görög szöveg szerint: Hát még az ember, kinek hús és vér az alkata! 30c a latin szöveg többlete.

* 31. Az ég hadseregének fenyítéséről v. ö. Jób 4,18.

* 18. Isten bűnbocsátó irgalma összefügg kimondhatatlan nagyságával, melynek megindító ellentéte az ember múlandósága (1-14). Intelmek az adakozás helyes módjáról (18-15) és az óvatosságról (19-27). Az önuralomról (30-33).

* – 1. A bűnös emberrel (17,29-30), sőt az angyalokkal (17,31) szemben is egyedül Isten a valóban és szükségképen igaz. – 1a a valószínűen helyesebb szír szöveg szerint: Ha átvizsgáljuk az egész világot, 1c a latin szöveg többlete.

* 5. V. ö. Préd. 3,11. 14.

* 7. Ha az ember egybeveti magát Istennel, haszontalan semminek látszik, kiben bajos jót és értékest találni.

* 8. Oly csekélyek esztendei, a görög szerint: olyan a néhány esztendeje (a szírben: ezer esztendő).

* 10. Az, mire szívük várakozik, a görög világosabban: a végük. Isten tudja, hogy az emberre a halál keserű sorsa vár, ezért irgalmas vele szemben.

* 11b a latin szöveg többlete.

* 12. Élőlényre, szószerint: húsra. A kifejezés elsősorban az emberekre vonatkozik.

* 13. A görög szerint: Ő korhol, nevel, oktat, – És visszaterel, úgy mint a pásztor a nyáját.

* 14. Figyelmet érdemel a szír szöveg eltérő felfogása: Boldogok, kik irgalmában reménykednek, – És elfogadják az Ő törvényeit.

* 17. Jótékony a görög szöveg alapján. A latin szerint: megigazult.

* 18. Az irigynek, a latinban szószerint: a fegyelmezetlennek. Kicsordul, szószerint: kiolvad.

* 19a a latin szöveg többlete; nem egyéb, mint 20b változata.

* 19b. Jobban illik az összefüggésbe a szír szöveg: Harc előtt keress magadnak segítőt.

* 20-21. Isten büntetését: a bajokat és az ő ítéletét meg kell előzni azzal, hogy kerüljük a bűnt, illetve, hogy attól kellő időben elfordulunk.

* 20. Ápold magadat, a latinban: alkalmazz orvosságot. Isten színe előtt, a görögben: látogatása idején.

* 21. Megtérést, a latin szerint: magaviseletet. A vers más fogalmazásban a szír szöveg szerint: Mielőtt botlanál, imádkozzál, – És mielőtt vetkeznél, adj alamizsnát. – 21b. Betegség alatt, a görög szerint: bűnök idején.

* 22. A görög szöveg helyesebben: Ne késsél fogadalmadat kellő időben teljesíteni, – És ne halogasd halálig, hogy (annak) eleget tégy. 22c a görögben hiányzik.

* 23. Ima előtt, a görög szöveg helyesebb fordításával: «fogadalom előtt». Jól meg kell fontolni a dolgot, mielőtt valaki fogadalmat tesz. V. ö. Móz. V. 23,21-23; Préd. 5,3. sk.

* 24. A végnap a halál napja.

* 25. A nélkülözésre, a görög szerint: az éhségre.

* 26. Az ember sorsa könnyen rosszra fordulhat.

* 27b. A restségtől, a görög szerint: a törvényszegéstől. A sor legsimább fogalmazását a szír szöveg adja: «És rossz napokban nem fél a bajtól». Aki előrelátó, nehéz időkben is megőrzi nyugalmát.

* 28a. Jobbnak látszik a szír szöveg fogalmazása: Minden értelmes tanítsa is a bölcseséget!

* 28b. Elérte, t. i. a bölcseséget. A sor a görög szövegben hiányzik.

* 29c. (Bölcs) mondásokat, a görögben, megbízható mondásokat. És döntéseket a latin fordítás többlete.

* 30. A görög szöveg az ezzel a verssel kezdődő szakasz elé külön címet illesztett: Az önuralomról.

* 32. A héber és a szír szöveg szerint helyesebben: «Ne örvendj az élvezetek sokaságának (a héberben: a gyönyör suttogásának), – Nehogy kétszeresen légy szegény!» Aki megszokta az élvezetet, annak később sokkal nehezebben esik a nélkülözése.

* 33a a görög szöveget követi. Homályos a latin szöveg: Ne légy középszerű a vetekedésben kölcsönből. A héber szerint: Ne légy pazarló és részeges. 33c a latin szöveg többlete.

* 19. Az önuralomról a test kívánságainak (1-4) és a pletykálkodásra hajló nyelvnek megfékezésében (5-12). Önuralom a feddésben (13-28).

* 1. A részeges munkás, a héber szerint helyesebben: «aki így tesz», t. i., amint azt az előző vers jelzi.

* 2a. Tévútra viszik (szószerint: elpártolásra bírják) a bölcseket, a héber és a szír szöveg szerint helyesebben: féktelenné teszik a szívet.

* 2b a latin szöveg többlete.

* 3a Elzüllik, a görög szerint: féktelen lesz.

* 3c-d a görögben: S a féktelen lélek elvétetik.

* 4a. És kárt vall a latin szöveg többlete.

* 4b a görög szerint helyesebben: És ki bűnt követ el, vét önmaga ellen.

* 5a. Véteknek, azaz: más hibájának, melyet nyelvére vehet.

* 5b a szír szerint helyesebben: S aki továbbadja a pletykát, esztelen.

* 6a 4b-nek, 6b pedig 5a-nak változata.

* 7. Gonosz és kíméletlen a latin szöveg többlete.

* 8. A görög szerint: Ne adj tovább semmit (= semmiféle pletykát), sem barátról, sem ellenségről, – És ha bűn nélkül teheted, ne fedj fel semmit sem. – 8b a latinban szószerint: «És ha vétked van, ne fedd fel azt».

* 9a. Az, t. i. akinek elmondod a pletykát.

* 9b-c a görög szerint rövidebben: S annak idején ellenséged leszen.

* 10. Társadról a latin szöveg többlete; az, t. i. a szóbeszéd. Veled, a latinban szószerint: benned.

* 11-12. A hallott pletyka a balgából minden érőn kikívánkozik. 12a szószerint: Mint a comb húsába döfött nyíl. Szívében, a görög szerint: hasában.

* 13-18. Vannak esetek, mikor valaki rosszat hall társáról és előáll a testvéri figyelmeztetés kötelessége. Ilyenkor azonban először meg kell tudakolni, hogy a híresztelés megfelel-e a valóságnak? V. ö. Préd. 7,22.

* 13a-b a görög szerint helyesen: Vond kérdőre a barátot, hátha talán meg sem tette. Kérdezd meg előbb a latinban szószerint: Fedd meg.

* 15. Rágalom a görög szöveg alapján; a latinban szószerint: elvetés.

* 16. Néha az emberek még rosszakarat nélkül is tévesen bűnt híresztelnek másról. Nyelvével a latin szöveg többlete.

* 18a. A szerző intelme a mózesi törvény rendelkezéseinek (Móz. V. 13,14; 17,4; 19,18 sk.) hangsúlyozása. Törvényének a görög szöveg alapján; a latinban: «félelmének».

* 18c a latin szöveg többlete.

* 20. (Gonosz) eszesség ... gonoszság a szír szöveg szerint; a latin és a görög szövegben: «gonoszság ... bölcseség».

* 21. És fogyatékos elméjű a latin szöveg többlete. A Magasságbeli törvényét, a görög és a szír szövegben: a törvényt.

* 22-23a. A görög szerint: Van fölényes ravaszság, mely bűnös, – És kegyet keres magának az igazságosság látszatával.

* 23b a kiigazított görög szerint: «Van olyan, ki görnyedve jár-kel fekete ruhában». A fekete ruha gyász jele.

* 24a a latin szöveg többlete, 23b változata.

* 24b. Látná, a görög szerint: hallana.

* 24c. Az összefüggésbe a szír szöveg illik legjobban: S ahol nem Ismerik, derék embernek mondják. A görög szerint: És váratlanul megelőz ( = rászed).

* 27. Az ajkak, szószerinti a fogak.

* 28a a görög szerint: Van feddés, mely időelőtti (szír: helytelen). 28b a latin szöveg többlete.

* 20. Folytatás a korholásról s ezzel kapcsolatban a hallgatásról és a bőbeszédűségről (1-8). Ajándékokról, melyekben nincs köszönet (9-19.); a nyelv helytelen használatáról (20-22), az álszégyenről (24-25.) és a hazugságról (26-28). A bölcseség hasznáról (29-33).

* 1. Néha helyesebb figyelmeztetni a tévedő embertársat, mintsem hibáját neheztelve eltűrni. A figyelmeztetés a hiba beismerésére és megjavítására vezethet. 1b fordítása a görög szöveget követi. A latin szerint: És a bevallót a beszédben meg nem akadályozni.

* 2-3. Egyik eljárás sem vezethet eredményre. A korholással nem lehet minden esetben eredményt kierőszakolni. Igazát, a latinban: helytelen igazát.

* 4. A vers a latin szöveg többlete; nem egyéb, mint az 1. v. változata.

* 5-8-ban a szerző a testvéri intés kötelezettségével kapcsolatban a nyelv tapintatos használatáról beszél.

* 8a a görög szerint helyesebben: A sok-beszédűt megvetik.

* 8b. Jogtalanul a latin szöveg kiegészítése.

* 9. Fegyelmezetlen a latin szöveg magyarázó többlete.

* 14b. Az ostoba saját ajándékát igen nagyra tartja, ezért fejében nagy ellenértéket vár. A latin szószerint: Mert a- szemei hétszeresek.

* 15a. Sokat kifogásol abban, mivel ajándékát viszonozzák.

* 16b. A görög: szerint helyesebben: «És kinyitja száját, mint a kikiáltó», vagyis fennen hirdeti ajándékai nagy értékét.

* 17. A görög szerint helyesebben: «Az ostoba mondja: Nincsen barátom, – És nincsen köszönet ajándékaimért!»

* 18. Hamis nyelvűek, a szírben: olyanok, mint a kőszikla. Valószínű azonban, hogy a keménység az eredeti szövegben nem az asztaltársak szívére, hanem az élvezett kenyérre vonatkozik.

* 19. Az ostoba ajándékai nem vallanak gyakorlati érzékre. A vers egyébként a latin szöveg többlete. Hanem, a latinban szószerint: hasonlóan.

* 20a a görög szerint: Jobb elesni padlón, mint a nyelv miatt.

* 21. Helyesebbnek látszik a szír szöveg: «Amint a farkot nem lehet sótlanul megenni, – Olyan az idétlen beszéd is». A keleten elterjedt kövérfarkú juh farkát erős zsírtartalma miatt elköltés előtt meg szokták sózni.

* 23. A szegénynek alig van alkalma a vagyon és a hatalom helytelen használatára; a nyugalom (gazdagság és megelégedettség) állapotában azonban sokan ösztönzést kapnak visszaélésekre. 23b helyesebb fordítása a görög szerint: «És nem veszti el nyugalmát.» A szegény ember lelki nyugalmát kevesebb bűnalkalom háborgatja, mint a gazdagét.

* 24-25. Emberi tekintetek néha oly ígéretet csalnak ki az emberből, melynek nem tud megfelelni; ezzel maga ellen ingerli a csalódottat. 24c a latin szöveg magyarázó többlete.

* 25. Szégyenből, mivel nem meri barátjától megtagadni kívánságát.

* 28. Az erkölcsük, talán helyesebben a szír szerint: a végük.

* 30b a latin szöveg többleté.

* 30c. Megmenekszik az igaztalanságtól, a görög szöveg szerint helyesebben: «jóváteszi az igaztalanságot». A bölcs, ki megnyerte a fejedelmek, főemberek becslését, bőven arathat; a többiek között sok jót tehet igazságtalanságok megszüntetésével, de (31) másfelől az a veszély fenyegeti, hogy vesztegetéssel az igazság útjától el akarják téríteni. A bírák, helyesebben a göröggel: a bölcsek. Zabla, a latinban: néma.

* 32-33. V. ö. 41,18.

* 21. A bűn és az igaztalanság kerüléséről (1-11); a bölcsről és a balgáról (12-31).

* 1c a latin szöveg többlete.

* 2. Bűntől... hozzá, hatalmába kerít, a latin szerint többesszámban áll, de a többi régi fordítás alapján és a 3. v. miatt (foga) egyesszámra kellett igazítani. Hatalmába kerít; a görög alapján helyesebben: megmar.

* 3. Az emberek lelkét a. m. az embereket.

* 5. A görög szöveg rövidebben: «Zsarnokság és dölyf felemészti a gazdagságot; – így pusztul el a dölyfös háza». Erőszak, a latinban szószerint: korholás.

* 6. Isten hamar meghallja a dölyföstől elnyomott szegénynek (v. ö. 5.) panaszát és igazságot szolgáltat neki.

* 7. A kevélységgel együtt jár az intelmek megvetése és a vétkezés.

* 8b. A latin szószerint: S az okos tudja, hogy miatta (a szájhős miatt) megbotlik.

* 9b. A világosabb szír szöveg szerint: «Olyan, mint aki követ gyűjt magának rakásba», tehát fáradozása haszontalan dologra irányul.

* 10. A bűnösökre pusztulás vár, mint a haszontalan kóc-csomóra, melyet elégetnek.

* 11b. A többi régi szöveg alapján rövidebben: De a végén az alvilág mélysége.

* 12. Mások szerint: Ki megtartja a törvényt, megfogja annak értelmét.

* 13. És okosság a latin szöveg többlete.

* 14. A jóban a latin fordítás magyarázó többlete a 15. v. tartalmából átvéve.

* 15. A kibővített latin szöveggel szemben a görög így: «De van ügyesség, mely sok keserűséget hoz». A bűn elkövetésére irányuló okosság keserű gyümölcsöt terem. — 16b a görög szerint: «És tanácsa, mint az élet forrása». Az élővíz (szószerint: élet) forrása friss, el nem apadó forrás. A szerző esetleg a paradicsomi forrásra utal. V. ö. Móz. I. 2,6.

* 17. A régiek szerint a szív a gondolkodás székhelye.

* 18. Sőt ráadással szolgál: a hallott bölcs beszédeket hasonlókkal gyarapítja. A latin szószerint: Reáadja magára (= magáévá teszi).

* 19. Kedvesség: kedves beszéd.

* 21. Mint az elpusztult ház, a szír szöveg szerint: «mint a börtön». A balga a bölcseség fegyelmező tanításaiban szabadsága kellemetlen korlátozását látja. V. ö. 22.

* 24. A fegyelem korlátozásai nem bilincsek (22. v.), hanem ékszerek. A fegyelmezett, művelt fellépés az ember díszére válik.

* 25. A társának és a hatalmas kifejezések a latin szöveg többlete. – 25b a görög szerint: A tapasztalt ember pedig elfogódik (mások) színe előtt.

* 26. Ablakon át, a többi régi szöveg helyesebben: ajtón át.

* 27a. Neveletlenség a görög szöveg alapján; a latin szerint: ostobaság.

* 27b. Az okos embert kellemetlenül érinti, ha olyasmit tud meg véletlenül, mi mások gyalázatára szolgál.

* 28a. A görög szöveg nem világos; a szír szerint: A gonosz szája kénye-kedve szerint beszél.

* 29a. Szívüket: titkos gondolataikat.

* 29b. Szív itt: ész, megfontolás. Az okosak meggondolják, mielőtt beszélnek.

* 30. Nem az ördögé a felelősség a cselekedetekért, legalább is nem elsősorban, hanem a cselekvő személyé.

* 31b. Mindenki előtt, a görög szerint: lakóhelyén. 31c-d a latin szöveg többlete, ebből 31c az előző sor változata.

* 22. A balgáról: a lusta és neveletlen gyermekekről (1-13); a magatartásról a balgával szemben (14-18); az okos bátorságáról és a balga félelméről (19-23). A hamis és a jó barátról (24-32).

* 1-2. A görög szöveg szerint helyesebben: «A lusta bemocskolt kőhöz hasonlít, – És mindenki kipisszegi undokságát. – A lusta ganéjkupachoz hasonlít, – Aki csak felemeli, rázza a kezét». A bemocskolt kő olyan kő, milyent keleti szokás szerint a test tisztátlanságának eltávolítására használnak. A lustasággal tisztátlanság és undokság jár együtt.

* 3. Gyalázata a görögben és a latinban szószerint: kisebbségre (hátrányra) születik. Nagyon valószínű azonban, hogy ezek a fordítások egy héber betű felcserélésén alapulnak.

* 4a. Az okos leány mint szorgalmas feleség gyarapítja férje vagyonát.

* 4b. Becstelenséget, a görög szerint: szomorúságot.

* 5b a latin szöveg többlete. Mások így fordítanak: Nem kisebb ő az istenteleneknél.

* 5c a görög szerint: És mindketten ócsárolják.

* 6. Az elnevelt vagy rossztermészetű gyermeket már alig lehet bölcs intelmekkel megjavítani; csak a testi fenyítéktől lehet még valamit várni.

* 8a a latin szöveg többlete.

* 9. Hogy is volt, a latin szerint: Kicsoda ez?

* 10. Halálkor elalszik az élet mécsese, a balgánál pedig kialudt az értelem világossága.

* 11-12. Aki meghalt, megtalálta legalább teste nyugalmát; a balga azonban egyre nyugtalanítja, gonddal gyötri hozzátartozóit és magának is csapás.

* 13. A gyász hét napjáról v. ö. Móz. I. 50,10; Judit 16,29. Életük, a görög szerint helyesebben: «élete», mivel a «balga» és az «istentelen» szó egy személyt jelez.

* 14. Ostobával, a szír szöveg helyesebben: sertéssel. A sertés bemocskolja azokat, kik vele foglalatoskodnak; így tesz az ostoba (= istentelen) is a környezetével.

* 15. Bűnével, e helyett a görög szöveg: ha megrázza magát (t. i. a sertés).

* 18. Balga, istentelen a latin fordítás többlete.

* 19a. Falába a szír szöveg alapján; a latin szerint: alapjába. A sor végén a görög szerint kiegészítendő: semmiféle rázkódásra.

* 20. Az okos elméjét a latin szöveg többlete. A görög és a szír szöveg a vers után a következőket hozza: «A szív, mely megállapodott a bölcs megfontolásban, – Olyan, mint a sima fal homokvakolata», vagyis: az időjárás, a viszontagságok azt meg nem bontják egyhamar.

* 21a-b a kiigazított görög szöveg szerint: A magas helyen fekvő kövecskék.

* 23. A vers a latin szöveg többlete. 23a-b valószínűleg a 22. v. másirányú változata.

* 24. A szem és a szív egyaránt érzékeny testrész. Ki szeretetlen eljárásával barátját szíven találja, oly sebet ejt benne, mely később is sajog.

* 25. Elriasztja a görög alapján; a latinban szószerint: leüti.

* 26. Üt visszafelé, a megbékülésre.

* 27. Sajnálni való szóra és gyalázkodást a latin szöveg többlete. Távozik, vagyis: szakít a barátsággal.

* 28a. Szerezd meg, t. i. neki nyújtott segítséggel.

* 28b a görög szerint: Hogy javaival hasonlóan betelhess.

* 29. Örökségében, abban, mit ő ezután másoktól örököl vagy megszerez.

* 30. Az átkok és fenyegetések kifejezések a latin szöveg többlete.

* 31-32. Az egyik magyarázat szerint: Ha a barát, kiért szenvedtem is, később mégis megbántana, az elsősorban az ő baja lesz, mert hálátlanságával rossz hírbe keveri magát. Mások 31c-t így fordítják: «És tűröm, ha miatta baj ér» és a szöveget ekként fogják fel: Ha barátom védelmében baj érne is engem, annyit mégis elérek, hogy barátomat nem támadják meg egyhamar, mivel látják elszánt hűségemet. Menteni, a görög szerint: védeni.

* 22,33. Miattuk: az ajkak helytelen használata miatt.

* 23. Könyörgés a nyelv zabolátlanságának és a féktelen élvezet-vágynak távoltartásáért (22,33-23,6.). A nyelv fegyelmezéséről (7-20). Intelem a bujaság ellen (21-38.).

* 23,1. A kényükre-kedvükre és miattuk kifejezések az ajkakra vonatkoznak.

* 2. A nyelv helyes használatának előfeltétele az elme és a szív fegyelmezettsége. Bölcs fenyítéket, a szír szöveg szerint: fenyítő virgácsot. Tévedéseik ... botlásaik az elmére és a szívre vonatkozik. 2d a latin szerint: És botlásaik ne legyenek nyilvánvalók.

* 3. A fegyelmezetlen gondolkodás bűnre, majd bukásra vezet, ami felett az ember ellenségei ujjongnak. 3c a latin szöveg többlete.

* 4. V. ö. 1.

* 6. A test, szószerint: a has (altest). És dőre a latin szöveg többlete. – 6a-b a görög szerint: Ne vegyen erőt rajtam a test kívánsága és a fajtalanság.

* 7. Nem megy tönkre ajka miatt, a görögben: nem esik foglyul.

* 7c-8b a görög szerint: Az ajak miatt esik fogságba a bűnös, – És miatta botlik a gyalázkodó és kevély. A hiúsága és miatta kifejezések a görög szöveg tanúsága szerint az ajakra vonatkoznak.

* 9b a latin szöveg többlete.

* 10a. Isten, a görög szerint: a Szent.

* 10b-c a latin szöveg többlete és nem egyéb, mint 10a másirányú értelmezése. A szent név hiába vevéséről v. ö. Móz. II. 20,7, melyet 10c idéz. Az esküről (11c) lásd Máté 5, 34 skk.

* 12. Ki folyton esküszik, semmibe sem veszi az esküt és a törvényen is túlteszi magát.

* 13. Ha esküszegő, a görög szerint: «ha elvéti», azaz kellő megfontolás híján tévesen esküdött. Ha föl sem veszi, vagyis nem törődik az eskü teljesítésével.

* 15. Van még egyéb beszéd is, a görög szerint helyesebben: «van beszéd», t. i. az említettek között. Mely halált érdemel, a görögben szószerint: mely halálba van burkolva; a latin fordítás szerint: «a halállal ellenkező». Jákob öröksége a. m. Izrael népe.

* 16. A jámboroktól, a törvénytudó izraelitáktól; a latin más árnyalattal: az irgalmasoktól.

* 17. Zabolátlan beszédre, a görög szerint: szennyes neveletlenségre. A szerző a könnyelmű és hamis eskü megbélyegzése után áttér a mocskos beszéd bírálatára; ilyen beszédet főleg előkelő, jó nevelésű egyének nagyon elítélnek, úgy hogy ebből a mocskos szájúnak kára is lehet (19. v.).

* 18-19. Ha előkelők társaságában kell időznöd, jussanak eszedbe szüleid intelmei, és ne kövess el botlást nyelveddel; ha megszokott mocskos beszédeddel állsz elő, szégyent vallasz úgy, hogy szinte a föld alá szeretnél sülyedni.

* 18. Állasz, a görög szerint helyesebben: ülsz.

* 19a a görög szerint helyesebben: Hogy meg ne feledkezzél magadról színük előtt.

* 21-26. Számmondás, amilyent Péld. 30. is tartalmaz. A részletezés a 23. v.-el kezdődik.

* 21. És romlást a latin szöveg többlete.

* 22. A heves vágy a féktelen, tisztátlan szenvedély. A vers bevezeti a tisztátlanság három bűnének: az önfertőzésnek (23. v.), paráznaságnak (24. v.) és házasságtörésnek (25. v.) felsorolását. Az utóbbi, mint legsúlyosabb végül áll.

* 23. A tűz: a szenvedély. A vers fordítása a görög szöveghez igazodik; a latinban szószerint: És az alávaló ember nem hagy fel a húsa szájával, míg tüzet nem lobbant.

* 24. Falat átvitt értelemben áll. És mindvégig bűnözik, a görög szerint: míg csak meg nem hal.

* 25. A vers a férjről szól, ki hűtlenné lesz a hitves ágyához. Kockára veti életét (szószerint: fitymálja lelkét) a latin szöveg többlete.

* 27b. A sor a latin szöveg többlete. 27c. A latinban szószerint: És az emberek szemei félnek tőle.

* 28. Sokkal, a görögben: tízezerszer. S a tenger mélységét a latin szöveg többlete. Az emberek szívének legtitkosabb rejtekét, a görög szerint: a rejtett zugokat.

* 29. Meglát mindeneket a görög szövegben hiányzik.

* 30. Az ilyen, t. i. a házasságtörő, ki titokban vetkezett, a gyülekezet előtt (34. v.), bíró jelenlétében bűnhődik. – 30b. V. ö. Jer. 5,8-at, mely hely a házasságtörőket szintén csikóhoz hasonlítja. A sor egyébként épúgy, mint a 31. v. a latin szöveg többlete.

* 34. V. ö. Móz. III. 20,10; V. 22,22.

* 35-36. A házasságtörő nőtől született fattyú gyermekek családi élete nem lesz szerencsés, mivel leszármazásuk szégyene kíséri őket mindenhová.

* 37. Az első sor elé a következőket vehetjük a szír szövegből: És megtudja az ország minden lakója, – S a hátrahagyottak belátják stb. A hátrahagyottak a későbbi kor emberei, kik a fattyúgyermekek szerencsétlenségének tanúi.

* 38. A latin szöveg többlete.

* 24. E fejezetben, mely a könyv legemelkedettebb részeihez tartozik, a megszemélyesített bölcseség elmondja a maga dicséretét. Az Istentől származó és a teremtésben is közreműködő bölcseség hosszas vándorút után végül Izraelben választ magának állandó lakóhelyet, és felszólít mindenkit pompás javai élvezetére (1-31). A szerző ezzel kapcsolatban kifejti, hogy a bölcseség, melyet az imént megszólaltatott, Mózes törvényében van letéve, melynek kincseit ki sem lehet meríteni. A szerző sem képes erre, de ez nem riasztja őt vissza attól, hogy olvasóit a törvény és a bölcseség szellemében maga is oktassa (32-47).

* 1. A bölcseség ajánlja magát az izraelita olvasóknak, a bölcseség népének. V. ö. Péld. 1,20. sk.; 8,4. sk. – 1b a latin szöveg többlete.

* 2. Izrael népéről, mint Isten seregéről v. ö. Kir. I. 17,45.

* 3-4. A (bölcseség) népe, ... a szentek, ... a választatják, ... az áldottak Izrael népének a jelzése. Áldják az áldottak közt: mindennél inkább áldják, magasztalják. E két vers csak más formában ismétli 1-2. tartalmát és a latin szöveg többlete.

* 5. A bölcseség itt mint Isten igéje szerepel, mely a mindenséget létrehozta. 5b a latin szöveg többlete; v. ö. Péld. 8, 23. sk.

* 6. A fény teremtéséről Móz. I. 1,3; a föld fölött lebegő Isten szelleméről, melyet a szerző itt ködhöz hasonlít, v. ö. Móz. I. 1,2; 2,6. (a héber szöveg szerint). 6a a latin szöveg többlete.

* 7. Istenről, ki felhőkön trónol v. ö. Zsolt. 67,35; 96,2; 103,3 stb.

* 8-11. A bölcseség lakóhelyet keres magának a földön. Bejárja az ég kerületét, a tengert, a föld különböző tájait és népeit, de csak akkor nyugszik meg, mikor a választott népre talál.

* 8. Egymagám: a bölcseség magányban érzi magát mindaddig, míg meg nem találja a keresett környezetet a választott népben. 8b a görög szerint: Bejártam a tenger mélységét.

* 8c-11 a görög szerint: A tenger hullámai fölött, az egész földön, – Minden nép és nemzet körében letelepedni kívántam; – Pihenőt kerestem mindezek között, – Hogy kinek birtokán lehetne megtelepednem.

* 12. És mondotta, a latin szöveg többlete; pihenőt adott sátramnak: véget vetett a bölcseség vándorútjának. A latin szöveg az összefüggés más felfogásával: megpihent sátramban.

* 13. Jákob Izrael ősatyjának és népének másik neve. 13c a latin szöveg többlete.

* 14a. visszatér az 5. v. tartalmára.

* 14c. A bölcseség ott tartózkodik és ott teljesít az igaz Istennek szolgálatot, ahol annak szentélye áll, tehát előbb a szent sátorban, majd pedig (15) a Sión hegyének tőszomszédságában emelkedő jeruzsálemi templomban.

* 15b a kiigazított görög szöveg szerint: Nyugalomhoz juttatott a városban, melyet úgy Szeretett, akárcsak engem.

* 16c a latin szöveg többlete. A szentek az izraeliták.

* 17-23-ban a bölcseség a saját szépségét a Szentföld és környékének terményeivel veti egybe. Lásd a menyasszony szépségének hasonló leírását az Énekek énekében, főleg a 6. fej.-ben.

* 17. Sión hegyén, a görög szerint: Hermon hegyein. Az Antilibanon eme legmagasabb hegye a Sión elnevezést is viselte. V. ö. Móz. V. 4,48. A latin fordításban tehát nem a jeruzsálemi Sionról esik szó.

* 18. Kádesben; a szír szöveg szerint: Engaddiban. Az utóbbi helyiség a Holt-tenger nyugati partvonalán fekszik.

* 19. A tereken a latin szöveg többlete.

* 20. Balzsam, a görög szerint: aszpalath. Ez tövises cserje, melynek gyökeréből illatszereket állítottak elő.

* 21. Stórax a latin szöveg többlete. Ez illatos mézgát szolgáltató cserje (styrax); mézgáját mint füstölőszert alkalmazták. A galbánról, az ónixról és a staktéről, a tömjénáldozat előírt alkotórészeiről v. ö. Móz. II. 30,34. Magától fakadt tömjén, szószerint: «bevágatlan tömjén (a latin szószerint: Libanus, a héber lebóna = «tömjén» helyett) olyan cserjétől származik, mely dús tömjéntartalmánál fogva bevágás eszközlése nélkül is, jóminőségű tömjénanyagot választ ki kérgéből. A görög szöveg ehelyett: tömjénfüst. 21c a latin szöveg többlete.

* 23. Jóillata szőllő illatos virágjának a jelzése.

* 24-25. A bölcseség Isten szeretetére, félelmére, a bűnök beismerésére Vezeti és megmutatja a helyes életutat. A két vers a latin-szöveg többlete.

* 27. Lelkem, a görög szerint: reám gondolni; a szír szerint: tanításom. A lépesméznél, a latinban szószerint: a méznél és lépesméznél.

* 28 és 31 a latin szöveg többlete.

* 32. Amit az előző, himnusféle költemény a bölcseségről kijelent, azt a szerző most a mózesi törvényre, a bölcseségnek bőséges tárházára alkalmazza. A görög szerint: Mindez a Magasságbeli Isten szövetségének könyvére vonatkozik.

* 33. Jákob házának, a görög szerint: Jákob gyülekezeteinek (zsinagógiának). Az igazság szabálya gyanánt, továbbá: és ígéretül Izraelnek a latin szöveg többlete.

* 34. A vers a latin szövegnek az előző versben foglalt többletét («és Ígéretül Izraelnek») értelmezi, amennyiben a Mózes törvénykönyvében foglalt, Izrael sorsáról szóló jövendöléseket Dávidra és a belőle származó Messiásra vonatkoztatja. A vers a görög és a szír szövegben hiányzik

* 35-43. A mózesi törvény gazdag tartalmának egybevetése a paradicsomi folyók (Móz. I. 2.), a Jordán, a Nílus, sőt a tenger kifogyhatatlan vízbőségével.

* 35. Ez a törvény, a latin szerint: «a ki» (t. i. a messiáskirály); a fordító, úgylátszik, a következőket is a messiás személyére értette. A zsengék napjai itt Niszán havát jelentik, melyben az említett folyók a tavaszi olvadás, illetve esőzés vizeit vezetik le. V. ö. Móz. II. 13,4; 23,15; 34,18; V. 16,1.

* 36. Aratáskor, a szír szöveg szerint: Níszánban.

* 37a. A szír alapján kiigazított görög szöveg szerint. Homályos a latin szöveg: Mely okulást küld, mint világosságot, és ott áll.

* 37b. Szüret idején utalás az őszi esőzésekre.

* 38. A mózesi törvény gazdag tárházát egy írástudó sem tudta még kimeríteni, sem az első, ki vele foglalkozott, sem legújabb tanulmányozói. A fordítás a görög szöveget követi. Homályos a latin szöveg fogalmazása: Aki elsőnek fejezi be annak megismerését – És a gyengébb nem tud végére járni.

* 40. A vers a latin szövegnek más összefüggésbe vezető többlete. A beszélő az előző részben és a következőkben is nem a bölcseség, hanem a szerző.

* 41-43. A szerző, ki szintén írástudó, vízárokhoz hasonlítja magát, mely levezeti a nagy folyamnak, a törvénynek bő tartalmát, hogy vele megöntözhesse kertjét, vagyis taníthassa a hívők seregét. A törvénytudó meglepetve tapasztalja, hogy saját szűk medre a benyomuló víz nagy mennyisége folytán hihetetlenül kibővül, úgy hogy mondanivalóját alig tudja könyv keretébe szorítani.

* 41a. Én, t. i. a szerző. Mérhetetlen a latin szöveg többlete.

* 41b-c. A latin fordító újból visszatér a fentebbi hasonlatra a paradicsomi folyókról. A bölcseség a nagy paradicsomi folyó, mely szerteágazódik, és amelynek vizeit a többiek között a szerző is közvetíti a híveknek. A többi régi fordítás és az összefüggés azonban inkább a következő, kiigazított szöveget kívánják: Mint a csatorna, mely kertbe vezet.

* 42b. Mezőm terményeit, a görög szerint: veteményes ágyamat.

* 44a. Mindnyájuknak a latin szöveg többlete.

* 44b a görög szerint: És kibocsátóm sugarait messze földre.

* 45. A vers a latin szöveg többlete; kiindul ama felfogásból, hogy itt a bölcseség beszél, megyei lényegileg Krisztus azonos, ki alászállt az alvilágba, hogy megvilágosítsa az itt várakozó ószövetségi igazakat.

* 46a. Prófétaszóval, oly ihlettel, mint ahogy a régi próféták tették.

* 46b-d a rövidebb görög szöveg szerint: «És hátrahagyom az örökkévalóság nemzedékeinek», vagyis az utókornak.

* 47. Igazságot keresnek, a görög szerint: azt (t. i. a bölcseséget) keresik.

* 25,1-26,24. Az előző fejezet a nő gyanánt megszemélyesített bölcseségről tárgyalt. A szerző ezzel kapcsolatban a feleség és a férj viszonyáról értekezik a következőkben.

25. A jó és a rossz férjről; a boldog emberről (1-16). Három számmondás: a kedves (1-2), a gyűlöletes (3-4) és a boldog (9-16) emberről (tíz boldogság). A rossz asszonyról, mint legnagyobb csapásról (17-36).

* 1-4. E két számmondásban a főhangsúly az utolsó helyen álló tagon nyugszik, tehát az első mondás a házastársak egyetértését magasztalja, a másik pedig az öreg, házasságtörő férjet állítja pellengérre.

* 3. Életüket, szószerint: lelküket.

* 4. Balga, a görög szerint helyesebben: házasságtörő.

* 5. Aki nem sajátította el fiatalkorában a bölcseséget s a vele kapcsolatos önuralmat, öregkorában is fegyelmezetlen marad.

* 6-8. A józan öreg ember (férj) dicsérete.

* 9-16. A számmondás célzata az Úr félelmének (10. tag) kiemelése és ezáltal kapcsolódik a 8. v.-hez.

* 9. Meglepő, a latinban szószerint: mit a szív nem is sejthet. Az emberek előtt a latin szöveg többlete, esetleg a 10. v. elején álló kifejezésnek változata.

* 11a után a héber és a szír szöveg tanúsága szerint a következő sort kell iktatni: «Ki nem szánt ökörrel és szamárral egyszerre»; a tagok tízes száma miatt ez a sor nélkülözhetetlen. Értelme: Boldog, kinek nem kell egymással meg nem férő emberekkel, illetve feladatokkal vesződnie. Mások szerint: Boldog, kinek nem kell hozzá nem illő házastárssal együtt húznia a házas élet igáját, így azonban a számmondás 3. és 4. tagja lényegében ugyanazt mondaná, ami kevésbbé valószínű.

* 12b. Az igazságot (szószerint: az igazságosságot) a latin szöveg többlete. A sor a görög szerint: Ki halló füleknek beszél.

* 13-ban: és tudást, valamint 15a a latin «szöveg többlete.

* 16. A vers hiányzik ugyan a görög, de megvan a latin és a szír szövegben. Í6b-ben a fordítás a szírhez igazodik. A latin szerint: A hitnek kezdete pedig, hogy ragaszkodni kell hozzá, vagy más felfogás szerint: De ahhoz kell foglalni a hit kezdetét.

* 17. A vers a latin szöveg többlete, a 18-19. v. egyik változata.

* 18a latinban szószerint: És minden sebet, és nem látja a szívnek sebét.

* 20-21. A megpróbáltatás és ellenség kifejezések szintén a rosszlelkű asszonyra vonatkoznak.

* 22. A latin fordítás a görög szöveget követi; a héber szó, mely a «mérget» jelzi, fejet is jelenthet. A helyesebb fordítás tehát: Nincs méreg, mely túltesz a kígyó mérgén.

* 24c b-nek változata; b szövege mellett szól a héber és a szír, c mellett a görög szöveg. Gyászzsák: a gyásznál használt zsákszövet.

* 24d. Ülve kiegészítés a héber szöveg alapján.

* 25. A héber szerint: Akaratlanul is felsóhajt.

* 27. A homokos lejtő süppedős, a lábat erősen fárasztja stb.

* 28-30. A héber szöveg és a többi régi fordítások alapján helyesebben: Ne essél bajba nő szépsége miatt, – És ne kívánd meg vagyonát, – Mert szolgaság, szégyen és nagy gyalázat, – Ha asszony eltartja urát.

* 33. V. ö. Móz. I. 3,6.

* 34. Ha a víz lefolyására rést nyitnak, az a rést mindinkább kibővíti. A rossz asszony is, ha engedékenységet lát, csakhamar felülkerekedik. Vizednek, a görög szerint: víznek. Bármi csekélyét is a latin szöveg többlete. Szabadságot kimenőre, a görög szerint helyesebben: uralmat.

* 35-36. Ha a feleség természete olyan, hogy nem tudja akaratát férjének alárendelni, nincs egyéb hátra, minthogy a férj eltávolítsa magától azt, ki vele egy testté lett (v. ö. Móz. I. 2,24.), vagyis hogy Mózes törvénye szerint végrehajtsa az elválást (Móz. V. 24,1.). – 35b és 36b a latin szöveg többlete. 36a a szír szerint: Vágd el a testedet (szószerint húsodat), fizesd ki és bocsásd el házadtól.

* 26. A jó feleség (1-4). Számmondás a féltékeny asszonyról (5-10). A rossz feleségről (11-15). A szemérmes asszony szépségéről (16-24).

* 2. Jól tartja, a héberben szószerint: hizlalja. Az évek betöltése az Isten által az embereknek szánt szélső életkor elérése.

* 3. Jótettekért hiányzik a görög, de megvan a latin és a szír szövegben.

* 5b. A latinban szószerint: S a negyediktől fél az arcom.

* 6. Pletykájától, a latinban szószerint: vádjától.

* 9. A görög szerint így is lehet fordítani: «S a nyelv ostora közös mindegyiknél», mindegyik féltékeny asszonyban megvan, mivel beszédeivel férjét mindenkivel összeveszíteni szeretné, hogy kizárólag az övé lehessen.

* 10. A lötyögő járom kellemetlenül zörög és véresre sebzi hordozóját. A rosszindulatú asszony pedig nyelvével egyenetlenséget szít és lármájával zavar.

* 13. Nem javuló, a görög szerint: szemérmetlen. Asszonyt, a latinban: leányt. A szerző azonban feleségről beszél.

* 14a a görög szerint helyesebben: A kihívó nézésű (feleségnek) járj a nyomában.

* 14b a szír szerint: És ne késlekedjél, hogy meg ne csaljon téged.

* 15a. A forrásnál a latin szöveg többlete.

* 15e a latin szöveg magyarázó kiegészítése.

* 16a. Szorgos a latin szöveg többlete.

* 16b a görög szerint: S okossága meghízlalja csontjait.

* 17-18a. A görög szöveg szerint: A hallgatag nő Isten ajándéka.

* 19. Szent és a latin szöveg többlete.

* 21. A világnak a latin szöveg többlete. Házának ékességére, a szír szerint: háza trónján.

* 22. A szent lámpástartó a templom szentélyének hétágú lámpástartója. Jónövésű termeten, a latin a görög kifejezés más fordításával: megállapodott korban.

* 24. A vers a latin szöveg sajátja és nem egyéb, mint az előző vers allegorikus magyarázata. A szír szövegben itt hosszabb részlet következik, mely a latin szövegben hiányzik ugyan, de megvan egyes görög kéziratokban és az örmény szövegben is. Mivel az újabb szerzők nagy része a szöveget a könyv szerzőjétől származtatja, és több keresztény író az első századokból reá hivatkozik, itt egészében közöljük, még pedig a szír fordítás alapján:

24c. Fiam! Vigyázz magadra ifjúkorodban,

És ne pazarold erődet idegen nőre!

24e. Válaszd ki osztályrészedet minden jó szántóból,

És vesd el bátran magvadat nemzéseidben,

24g. Akkor saját csemetéid lesznek,

És nem lesz ivadékod elszórva mindenfelé.

24i. Semmire sem tartják a csapodár nőt,

De a férjes asszony haláltorony a vele élni óhajtóknak!

24k, Rossz asszony bűnös embernek jut osztályrészül,

A jámbor nőt pedig az istenfélő nyeri el.

24m. Gyalázat koptatja el az orcátlan asszonyt,

Az illemtudó nő pedig még férje előtt is szégyenkezik.

24o. Úgy nézik az orcátlan nőt, mint a kutyát,

De ki féli az Urat, abban szégyenérzés vagyon.

24q. Bölcsnek ítéli mindenki az asszonyt, ki megbecsüli férjét;

De ki becsmérli dölyfében, azt mindenki gonosznak tartja.

24s. A jó asszony még ellenkezésében is alázatos,

És olyan, mint a gyenge láz.

24u. A zsémbes, szájas asszonyt riasztó hadikürtnek nézik;

Elcsügged bármely férfi lelke ilyen dolgok miatt,

Mert teher az életet harci zajban leélni.

24e. A fiatal ember a sok közül válassza ki magának a neki legjobban megfelelő életpárt.

24j. A törvényes feleség becsületét a törvény halálbüntetés alkalmazásával veszi védelmébe (Móz. III. 20,10; V. 22,22.).

24m. A gyalázat az érzékies, csapodár életmód.

* 25-27. Számmondás a hitehagyóról.

* 26. Harcos, a szír szerint helyesebben: nemes. Okos, a szír szerint: hírneves.

* 26,28-27,11. A kereskedés erkölcsi veszélyeiről.

* 28a a latin szöveg többlete.

* 28b. A kereskedő itt utazó nagykereskedőt jelent. Vétek nélkül, a latin szerint: hanyagság nélkül.

* 28c. A szatócs, a latinban: a korcsmáros. Ajkak a latin szöveg helyesen magyarázó betoldása. A legtöbb szatócs az árut néha kelleténél jobban magasztalja stb.

* 27,1. Nélkülözés miatt, egy régi görög kézirat és az örmény fordítás alapján talán helyesebben: pénzért. Elfordítja szemét, t. i, a tisztesség szabályaitól, illetve az emberiesség követelményétől.

* 3. A latin szöveg többlete, mely esetleg az előző versben álló «szorul» kifejezéshez fűzi megjegyzését.

* 4. Aki nem tartja állandóan szem előtt a vallás parancsait világi ügyeiben is, megéri csalárd úton szerzett vagyonának összeomlását.

* 5-8. Nagyon eltérő az értelmezők felfogása ezekről a versekről. Azt a kifejezést, melyet fent elgondolkodással, gondolkodással adtunk vissza, egyes értelmezők «vizsgálat»-tal, mások «beszéd»-del fordítják. Mivel az összefüggő részek az üzleti életben követendő becsületességről tárgyalnak, legalkalmasabbnak látszik, ha a szóbanforgó kifejezést «számítás»-sal, illetve «számadás»-sal fordítjuk. Akkor a szöveg fordítása a régi szövegek tekintetbevételével is így módosul:

* 5. Szemét marad vissza rostálás után, – Épígy az ember szemetje is, mikor számot ad.

* 6. Kemence teszi próbára a fazekas edényeit; – Az ember próbája pedig a számadás.

* 7. A fa gondozásáról gyümölcse tanúskodik; – így a számítás is megfelel az ember jellemének.

* 8. Senkit se dicsérj számadás előtt, – Mert ez az ember próbája. – 5. (a héber szerint). Az ember becsületessége főleg akkor nyilvánul meg, mikor üzleti tevékenységet fejt ki. – 7. (a héber szerint). A munka és az áru értékének felszámítása élénk világosságot vet az ember jellemére.

* 9. Az igazságosságot, t. i. anyagi, üzleti ügyekben. Nyomon követed, a görögben szószerint: űzőbe veszed. – 9c-e a latin szöveg többlete. A számadás, szószerint: «felismerés» napja az Isten előtt való elszámolásnak az ideje.

* 10. A becsületesség, szószerint: az igazság. Itt az igazságnak az anyagi ügyek terén való érvényesüléséről esik szó.

* 11. A bűnről, mint az emberre leselkedő vadról v. ö. Móz. I. 4,7.

* 27,12-32. A bölcsek és balgák társaságáról (12-16), a titkok elárulásáról (17-24), az álnokságról (25-32).

* 12. Az igazság és az erény állandó, a tévedés és a bűn azonban változó, állhatatlan. Mint a nap a latin szöveg többlete. 12a a görög szerint: A jámbornak társalgása mindig bölcseség. – 12a a görög szerint: «A balgák közt mérd ki az időt», vagyis: a velük való érintkezést szorítsd a legszükségesebbre. — A balgák, a latinban szószerint: a bűnösök.

* 15. Tiszteletlenségükre, a görög szerint: perlekedésükre.

* 17. Barátja titkát, a görög szerint: a titkot.

* 19. Ne szaladj utána, mivel fáradságod úgyis hiábavaló.

* 20a. Ki elherdálta örökségét a szír szöveg alapján; a latin szerint: ki elvesztette barátját (a görögben: ellenségét).

* 20b. Elvesztetted a görög nyomán; a latinban: elveszti.

* 22. Gazella, a latinban szószerint: vadkecske.

* 22c-23 a görög szerint helyesebben: «Mert be lehet kötözni a sebet, – És ki lehet békülni viszály után.» A hely értelmezését lásd Sirák 22,26-27 alatt.

* 24. A boldogtalan léleknek a latin szöveg többlete.

* 25b néhány görög kézirat szerint: S aki észreveszi, távol-tártja magát tőle. V. ö. Péld. 10,10; 6,13.

* 28b eredeti alakja a következő lehetett: S az álnok, ki csalárdul sebet oszt, önmagát sebzi meg.

* 29. V. ö. Péld. 26,27; Préd. 10,8. – 29b a latin szöveg többlete.

* 28. A haragról és a bosszúállásról (27,33-28,9.), a viszályról és az indulatosságról (10-14), a besúgóról és a gonosz nyelvről (15-30).

* 1-9. Aki nem tud embertársának megbocsátani, ne várja Istentől sem saját bűnei bocsánatát (v. ö. a Miatyánk megfelelő kérését).

* 3. A lélek gyógyulása a bűntől való megszabadulás.

* 5a. Ember, szószerint: hús, azaz halandó. 5b a latin szöveg többlete. 5c a görög szerint: Ki szerez majd engesztelést bűneiért?

* 6. A végső dolgok a rothadás és a halál (7. v.).

* 7a fordítása a görög szöveget követi. A latin szerint: «Mert rothadás és halál fenyegetnek parancsaiban». Isten parancsairól, melyek a megbocsátást sürgetik v. ö. Móz. II. 23,4. skk.

* 8. Isten félelmére, a görögben: parancsaira.

* 9. Gondolj a Magasságbeli szövetségére a választott néppel, és az ezzel összefüggő parancsokra, melyek a választott néphez tartozó egyének szeretetét írják elő. Tévedését, a latinban szószerint: tudatlanságát.

* 11. Az indulatos ember nem gondol mindig beszéde következményeire, és könnyen mond olyast, ami alkalmas a jóbarátok egyetértésének megbontására.

* 12. A hatalmasok haragjukban több szabadságot engednek meg maguknak alacsonyabb sorsban levőkkel szemben. Amilyen az erdő fája, a görög szerint: amilyen a tüzelőanyag. A görög a végén hozzáteszi: S a viszály konoksága szerint kap lángra.

* 13a. Parázs veszekedés, helyesebben a szírrel: Gyanta és szurok. – 13c a latin szöveg többlete. Árulkodó, szószerint: tanúskodó.

* 14. Ugyanaz az ember beszédével viszályt szíthat és viszályt csitíthat.

* 15. Háborgat, a görög szerint: vesztett el.

* 16. A harmadik nyelv az az ember, ki két jóbarát közé tolja magát, hogy elidegenítse őket egymástól. Néha oly eredménnyel végzi munkáját, hogy embertársát lehetetlen helyzetbe hozza és mintegy kiűzi környezetéből.

* 17-18. A besúgók néposztályokat és népeket veszítenek össze egymással, alkalmat adnak polgárháborúra és zsarnokságra. – 17-ben a gazdag szó és 18 a latin többlete.

* 19. Rosszakaratú pletyka következtében bocsátotta el már nem egy férj meggyanúsított derék feleségét.

* 20b a görög szerint helyesebben: «És nem lakhatik békeségben». A rosszindulatú nyelv aláássa a családi békét.

* 22. Nyelv miatt, a latin szószerint: nyelvük miatt. A szöveg azonban nem ama kárról tárgyal, melyet az embernek saját nyelve okoz, hanem az idegen nyelv csapásáról.

* 23b a latinban szószerint: Ki nem ment át annak haragjába.

* 25. A besúgó munkájának gyümölcse, a társadalmi halál, nagyobb szerencsétlenség, mint a test szerint való halál.

* 26. A rossz nyelv ellen egyedüli orvosság a becsületes élet, mely előbb-utóbb rácáfol a rágalmakra. – 26a a görög szerint: De nincs hatalma a jámborok fölött. 26b a latin szöveg többlete.

* 27b. S az, t. i. a gonosz nyelv.

* 28. A szír szöveg alapján: «Amint elkeríted szellődet, – Úgy szádnak is készíts ajtót és reteszt.» A besúgónak nem kell felelni, és a tőle hallottakat nem szabad továbbadni. – 28b a latin többlete.

* 29. Te elzárod a görög és a szír szöveg alapján. A latin szerint: «olvaszd egybe»; a mérleg és a zabola azonban nem készül nemes fémből. 29c a latin többlete.

* 30. A nyelv miatt, idegen nyelv miatt. 30c a latin szöveg többlete.

* 29. A kölcsönzés kötelességéről és a kölcsön visszafizetéséről; az önzetlen kölcsönzés jutalmáról (1-18). A kezesség vállalása nagy jótétemény, de jó óvatosnak lenni (19-27). Többet ér a megelégedett élet a meghitt otthonban, mint a nyereség után szaladgálónak hányatott élete (28-35). – 1a a szír szerint: Jó kamatot gyűjt, ki kölcsönt ad társának. V. ö. 14.

* 1b. Aki kölcsön nyújtásával megragadja társa kezét és mintegy kirántja a bajból, teljesíti a mózesi törvény rendelkezéseit (v. ö. Móz. III. 25,35; V. 15,7.). Megragadja kezét a szír szöveg alapján; a latinban szószerint: ki bírja kézzel.

* 2b. Aki kölcsönt vesz fel valakitől, fizesse azt vissza pontosan.

* 3. Tartsd, meg szavadat, a visszafizetésre vonatkozó ígéretet. Aki pontosan fizet, könnyen jut kölcsönhöz.

* 4a. Sokan ügy gondolják, hogy a kölcsönt meg sem kell téríteni. A sor eme fogalmazásban nem egyéb, mint 7b szövege. Helyesebben a szír szöveg alapján: Sok adós (nagyon) kereste a kölcsönt.

* 5b a görög szerint: És alázatosan beszél a társával pénzéért.

* 6-ban panaszkodik és 7-ben vonakodik a latin szöveg többlete. 7b-hez v. ö. 4a-t.

* 8. Ha a hitelező megteszi pénzéért a törvényes lépéseket a fizetni nem akaró adós ellen, ezzel őt ellenségévé teszi.

* 9. És jótett a latin szöveg többlete.

* 10b a szír szerint: Mert félnek a céltalan perlekedéstől.

* 11. Amit valaki nyomorban élő honfitársának ad kölcsön, azt inkább alamizsnának tekintse és ne kérje vissza, 11b a görög szerint: És alamizsna gyanánt adj neki halasztást.

* 13b a szírben: És ne tedd kő vagy fa alá.

* 14. A j ötévesre vonatkozó parancsról v. ö. Móz. III. 19,10; 23,22; V. 15,8. 11; 24,12. sk.

* 15. A szegény szívébe a görög szöveget értelmezi, mely így szól: kincses kamráidban. És az, t. i. a jótétemény. –

* 19-27. Bizonyos körülmények között a kezeskedés kötelesség lehet, de nagyon helyén való az óvatosság. Az utóbbit még határozottabban hangsúlyozza Péld. 6,1-5.

* 21. A latin szöveg többlete, mely tartalmilag a köv. versben is megvan.

* 23. Az előző vers változata, a latin szöveg többlete.

* 24. Gonosz a latin szöveg többlete. Tehetős, a latinban szószerint: irányadó.

* 26. Vannak, kik nem baráti szeretetből, hanem üzlet kedvéért vállalnak kezességet; az ilyenek sokszor póruljárnak. Gonosz és ki áthágja az Úr parancsait a görög szövegben hiányzik. Aki sok ügybe kezd, a görög szerint: ki vállalkozásokat hajszol.

* 27. Karold fel társadat, a szír szerint: Kezeskedjél társadért.

* 28-35. A szerző honfitársai közül többen kereskedésből éltek és elszakadtak nyugodt otthonuktól. Velük szemben védelmébe veszi az otthonhoz kötött, bár szerényebb jövedelmet biztosító életmódot.

* 29b. Otthon nélkül a latin szöveg kiegészítése.

* 30. Az idegenből ideszakadt kereskedőt, ki nyerészkedésből jött, sokan lenézték.

* 31. Nem cselekedhetik szabadon a latin szöveg többlete.

* 32-35. Ha be is fogadják az utazó kereskedőt szállásra, mégis éreztetik vele idegen (zsidó) származását és könnyen kitessékelik szállásából különböző ürügyek alatt.

* 32. Etet a latin többlete; itat hálátlanokat, az eredeti szövegben (v. ö. a szír szöveget) inkább ez állhatott: kellemetlen dolgokat kell lenyelnie

* 33. A többit, a görög szerint: engem.

* 35. Nemzetségét, zsidó leszármazását, szószerint: házát.

* 30. A nevelésről: a fiút nem szabad kényeztetni és idejében meg kell nevelni (1-13). Egészség és jókedv a legnagyobb kincs; felszólítás a búsulás kerülésére (14-27).

* 1-13. V. ö. Péld. 13,24; 19,18; 22,15; 23,13; 29,15. 1c a latin szöveg többlete. Ki hálátlan gyermekeket nevel, öreg korában kéregetni mehet.

* 2. Háza népe, a görög szerint: ismerősök.

* 5c a latin szövegnek a 6. v.-ből átvett többlete.

* 6. Védőt, a görög szerint: megtorlót.

* 7. A helytelenül nevelt fiú öreg szüleit verdesi és durván rájuk förmed. Aki kényezteti fiait, a szír szöveg alapján; a latin és görög kevésbbé világosan: fiai lelkéért.

* 11b a latinban szószerint: Ne nézd le gondolatait.

* 12. Nyakát, a héber és a szír szöveg szerint: fejét. Hátát, a héberben: ágyékát, a latinban szószerint: oldalát. Ellened ne szegüljön, a latin szószerint: ne higgyen neked.

* 13. Bajlódjál vele, a héber szerint: rakj reá súlyos jármot.

* 14. Gyenge a latin többlete. Nyavalyaverte a szír szöveg alapján; a latin szószerint: kit rosszullét ostoroz; a héberben: kinek testét csapás érte.

* 15. A latin szöveg itt nem fordít szószerint, hanem inkább csak értelmez. A héber szerint: Aranynál is inkább áhítom a testnek egészségét; – Derűs kedély gyöngynél is többet ér.

* 17. V. ö. Jób, 3,13. 17.

* 18a a héber alapján; a latin szerint: Csukott szájba rejtett javak.

* 18b a héber szerint helyesen: Olyan, mint az áldozat, melyet bálvány elé raknak.

* 20. A héber szöveg szerint helyesen: Hasonlít ehhez, kinek gazdagsága vagyon, – De nem tudja azt élvezni.

* 21b. V. ö. 20,2.

* 23b a latin szöveg többlete.

* 24a-b. A latin szöveg inkább értelmezés, mint fordítás. A héber szerint helyesebben: «Hízelegj lelkednek és üdítsd fel szívedet.» Uralkodjál szíveden, a latinban szószerint: szedd össze szívedet.

* 27. A héber, a szír és a görög szöveg szerint helyesebben: A vidám kedélyű ember alvása, mint a csemege, – És étkezése jól esik.

* 31. A gazdagság megszerzésének és megőrzésének gondja veszélyezteti a testi egészséget, bár a gazdagnak helyzete előnyösebb a szegényénél. A vagyonra törekvés másik veszélye a letérés az igazságosság útjáról. Nagy dicséretet érdemel, kin az ilyen kísértés nem fog (1-11). Illemszabályok a közös étkezésre vonatkozólag, (12-29) és jó tanácsok a borozgatás tárgyában (30-42).

* 2a a latinban szószerint: Az előrelátó gondolatok elfordítják az elmét. A vers a héber szerint: A megélhetés gondjai meghiúsítják az alvást, – És elveszik az álmot, jobban, mint súlyos betegség.

* 4. A héber szerint helyesebben: Küzködik a szegény a megélhetésért, – Amikor pedig pihen, nélkülözni kénytelen. 3-4 épúgy, mint 1-2 szembehelyezi a gazdag és a szegény gondjait. A gazdag is fáradozik vagyona érdekében, sőt álmatlan éjjele is van néha, de mégis van alkalma üdülésre; a megélhetési gondokkal küzködő szegény azonban meg sem tud pihenni, mert különben kenyér nélkül marad.

* 5b. Fordítsd a héber szerint: S aki szereti a pénzt, tévútra jut miatta.

* 6b a héber szerint: És bizakodtak gyöngyökben. Továbbá hozzáteszi: És nem tudtak megmenekedni a bajból – És szabadulást találni a harag napján.

* 7a. Botlás tuskója, a héber szerint: botrány. Az arany azoknak, kik neki hódolnak, a latinban szószerint: az áldozok aranya, a héber szerint: az arany a dőrének.

* 7b a latin többlete.

* 7c. Tönkremegy miatta, a héber szerint: beléje akad.

* 8a. A gazdag, a héber szerint: a férfiú; 8b az arany, a héber szerint: a mammon. 8c a latin többlete.

* 9. Életében, a többi szöveg szerint helyesebben: népe körében. Úgy látszik, hogy a szerző gazdag kortársai közül csak keveset tartott becsületes embernek.

* 10a-b a héber szerint: Ki az, ki ragaszkodott hozzá (t. i. a vagyonhoz), – És mégis békét és dicsőséget élvezett?

* 11a. Az Úrnál a latin szöveg kiegészítése.

* 11b. A szentek gyülekezete Izrael népe. Alamizsnáit, helyesebben: igazságosságát, becsületességét. A sor a héber szerint: És dicséretét hirdeti a gyülekezet.

* 12-29. Étkezési illemszabályok. V. ö. Péld. 23,1-5.

* 12. Előkelő asztalánál, a latin szószerint: nagy asztalnál. A száj (szószerint: torok) kilátása a torkosság jelzése. Elsőnek a latin többlete.

* 14. Telhetetlen, szószerint: rossz.

* 15. A szem nem tud betelni (Préd. 1,8.), ezért a mohóság és az irigység jelképe («rossz szem») és mint ilyent az Isten legsilányabb teremtményei közé sorolja a szerző. A szem silányságát jól fejezi ki a hajlama könnyezésre. – 15b a latin szerint: Ezért könnyezik egész felületén.

* 15c-16. Ahová (a latin: amikor) ő, t. i. az előkelő (v. ö. 12.) néz, vagyis, mit az maga akar elkölteni, oda ne nyúlj. Elsőnek, valamint 16b a latin többlete.

* 17. A héber szerint: És ne érj vele össze ugyanegy tálban.

* 18. Az illem alapszabálya: Ne tégy olyasmit embertársaddal szemben, mi téged annak helyén kellemetlenül érintene. A héber hozzáteszi: Ezért eszmélj mindarra, mit magad (is) utálsz.

* 19. Mint józan ember a héber szerint: férfi létedre. Mohóságod miatt, a latinban szószerint: mivel sokat eszel.

* 20. Hogy botrányt ne okozz, a héber szerint: hogy meg ne vessenek

* 21c a latin többlete épúgy, mint 22a-ban a borból kifejezés; a szöveg a 29. v.-ig ugyanis csak étkezésre vonatkozó szabályokkal foglalkozik.

* 22b-c a héberben csak így: Akkor nem hevíti őt (t. i. az étel) az ágyban.

* 23 a héber szerint: Fájdalom, álmatlanság, gyötrődés és lélekzethiány (bántja), – És dúlt arca (mások szerint: csikarása) van a balga embernek.

* 24a a héber szerint: Kitisztult gyomorral egészséges az alvás.

* 25a a héber szerint talán inkább: Ha a falat megfekszi (gyomrodat). A hánytatás a rómaiak között is általánosan elfogadott orvoslási eljárás volt.

* 27. Mérsékletes a héber alapján; a latin szerint: fürge.

* 28-29. Mások a héber szöveg és az összefüggés alapján így fordítanak: Ki étkezésnél illemet tud, azt sokak ajka dicséri, – És illemtudásának hiteles a bizonysága. – Ki étkezésnél illetlen, azt megrója a város stb. Az illemtudás étkezés közben csakhamar köztudomásúvá lesz, mivel a közös étkezések nyilvános alkalmak.

* 30a a héber szerint. Kevésbbé illik az összefüggésbe a latin szöveg: «Ne ingereld az iszákosokat.» Erre a tárgyra a szerző csak a 41. v.-ben tér.

* 31. A héber szerint: Próbára teszi a kemence a kovács munkáját; – Ép ilyen a bor a gúnyolódok (= vallástalanok) viszályánál.

* 32. A héber szerint: Kinek élet a bor? – Az embernek, ki mértékkel issza!

* 33. A mértékletesen ivott bor felvidít; ezért sok embernek nehéz azt teljesen nélkülöznie.

* 34. A latin szövegnek többlete.

* 35b a latin többlete.

* 36-37 a héber szerint: «Szívbeli öröm, vígság és élvezet – A kellő időben ivott és jól megnézett bor.» A helytelen időben, pl. felindulás állapotában (v. ö. 38-39.) és megfontolatlan mennyiségben fogyasztott bor megárt.

* 38-39 a héber szerint: Fejfájás, üröm és gyalázat – A viszályban és haragban ivott bor.

* 40a a héber szerint: A túlsok bor kelepce a balgának.

* 40b. A sebek a borközi viszályokkal függnek össze.

* 41-42. Borozáskor egyesek nagyon ingerlékenyek; a szeretet parancsolja, hogy ilyenkor ne bántsák őket.

* 32. A lakoma elnökéről (1-3), az idősebbek és a fiatalok helyes magatartásáról a lakomán (4-14); az idejében való hazatérésről és az Isten iránt való háláról (15-17). – A mózesi törvény helyes tanulmányozásáról (18-28).

* 1. A görögök szokását követve a zsidók is alkalmaztak lakomáikon elnököt, kit királynak is címeztek, s aki koszorút szokott viselni. V. ö. Ján. 2,8.

* 2. Ha elláttad minden kötelességedet, a héber szerint: Ha kielégítetted minden szükségletüket.

* 3. Bennük, a héber szerint: a tőlük jövő megtisztelésben; a hála dísze gyanánt, a héber szerint: az illemtudás miatt. 3c a latin többlete.

* 5a a héber szerint: Légy szerény a bölcseséggel.

* 5b. Ne beszélj oly hangosan, hogy a zene (a héberben szószerint: az ének) élvezetét zavarod.

* 6a. Mikor nem hallgatják, a héber szerint: borozás helyén.

* 7a. Karneol, a latinban: kárbunkulus, a mi többféle vöröses színű drágakövet jelenthet.

* 7b a héber szerint: Ilyen az ének dallama (mások: a művészies ének) borivás mellett.

* 8b a héber szerint: Olyan a zene hangja édes szőllőnedű mellett.

* 9. A latin szöveg többlete. V. ö. 12.

* 10-11. A héber szerint helyesebben: Ha fiatal vagy, beszélj, ha már úgy kell, – Ha kétszer is, háromszor is kérdéssel unszolnak.

* 12. A héber szerint: Kevés szóval sokat (szószerint: mindent) mondj, – S úgy viselkedjél, mint aki tud, de mégis hallgat.

* 14. Szerénység, a héber szerint: 4 szerény. 14c a latin többlete.

* 15. Amikor a vendégsereg már elszéled, nem illik tovább ottmaradni és alkalmatlanságot okozni.

* 17. Elárasztott, szószerint: megrészegít.

* 18. Aki féli, a héber szerint: aki keresi; áldásban részesülnek, a héber szerint: meghallgatásra találnak.

* 19. Eltelik azzal, a héber szerint: meg is találja a nyitját, vagyis: az igazság keresésére irányuló vágya teljesedésbe megy. Aki azonban a mózesi törvény rendelkezéseit csalafinta magyarázatokkal meg akarja kerülni, ellenmondásba jut a törvény egyéb szövegeivel.

* 20. Az istenfélő írástudó a mózesi törvényt helyesen értelmezi. – 20b a héber szerint: És irányítást merítenek a lelkűkből.

* 22. A bölcs törvénymagyarázó a törvény igaz értelmét állapítja meg; az elbizakodott azonban erőszakot követ el a szövegen. Elbizakodott, a latinban: idegen. Nem tiszteli a törvényt a héber alapján; homályosabban ugyanezt mondja a latin szöveg is: «nem fél félelemmel», nem tiszteli a törvény igaz értelmét.

* 23 a latin szöveg többlete és 24 egyik változatának fordítása. V. ö. 19.

* 25b-c a héber szerint: És ne botolj meg kétszer is a kiálló (kövön); – Ne bízzál abban, hogy az úton meg nem támadnak (?).

* 25d a latin többlete. A szerző figyelmezteti a törvény kutatóját, hogy el ne bízza magát; ne gondolja, hogy az értelmezés minden nehézségével meg tud birkózni.

* 26a a héber szerint: És óvd magadat a jövődtől. Mivel ugyanaz a héber szó «jövő»-t és «utódok»-at is jelent, a fordító az utóbbi jelent est vette alapul és a szöveget 26b-vel értelmezte.

* 28a a héber szerint: Ki megtartja a törvényt, megóvja lelkét.

* 28b. Meg nem fogyatkozik, a héber szerint: nem vall szégyent.

* 33. A törvény kiragadja követőjét a bajból és eligazít az életben. Az okos és a balga tanítómester (1-6). A fejezet hátralevő része a társadalomban előforduló vagyoni és rangbeli különbségekről tárgyal. Hosszabb bevezetés feltárja azokat a különbségeket, melyek Isten rendelése szerint az év napjai (7-10b) és az emberek között általánosságban (10c-15) megvannak. Figyelemre felhívás (16-19) után a szerző részletekbe bocsátkozik, és tárgyal a család feje és a családtagok (20-24), valamint az úr és a rabszolga között fennálló különbségről (25-33).

* 2. A héber szerint: Nem lesz bölcs abból, ki gyűlöli a törvényt, – Hanem hányódik stb.

* 4a. Mint az Úrim, a latinban szószerint: ki kérdést nyilvánít. Az Úrimról L. Móz. II. 28,30; III. 8,8; V. 33,8 stb.

* 4b-c felszólítás a törvénytudóhoz, hogy a törvény nyilvános magyarázatára gondosan készüljön. A vers fordításában a görög szöveget követtük; nehezen érthető a latin fordítás: Ki kérdést vet fel, készül a beszédre, – S így kérlelve meghallgatást talál, – És megőrzi a tanítást és akkor válaszol.

* 5. A torvény kellőleg fel nem készült és avatatlan magyarázója unalmas előadásban mindig ugyanarra a tárgyra tér vissza. Észjárása, szószerint: belső részei.

* 6. A vers összefüggése az előzőkkel nem világos. Aki olcsó gúnyolódásra hajlik, embertársait bárki előtt szívesen nevetségessé teszi, ha látja, hogy szívesen hallgatják. A felkantározott ló előre örül az útnak és ezért nyerít, bárki is üljön a nyeregbe. A görög szerint: «A hágó mén olyan, mint a gúnyolódó barát, – Nyerít stb.»

* 7. A nap alatt a latinban szószerint: a naptól. – 7b-c a görög szerint helyesebben: Holott az év bármely napjának világossága a naptól vagyon.

* 8b és 9b a latin többlete.

* 10a. Felmagasztalta, a görög szerint: megszentelte.

* 10c. És földből a latin többlete.

* 12a. Pl. Izrael népét.

* 12b. Így Lévi törzsét.

* 12d. Így a kánaneusokat. A sor fordítása a szír szöveget követi. A latin szöveg valószínűleg a zsidóknak a fogságból való szabadulására gondol: És visszahozta őket számkivetésükből.

* 16. A szerző műve a bölcseség-irodalom utolsó hajtása. Serkentem fel, a szír szerint: jöttem.

* 17a. A görög szerint: Isten áldásától kísérve jöttem. A szerző fáradsága nem volt hiábavaló: a bölcseség szőllejéből sikerült nagy számban oly bogyót összegyűjtenie, melyek az előző írók figyelmét elkerülték.

* 18. V. ö. 24,47.

* 20. Ne adj hatalmat, t. i. az anyagi alapnak: a vagyonnak teljes átengedésével.

* 21. Az atya maradjon életfogytiglan a család feje és rendelkezzék vagyonával.

* 23-24. Az atya ne csorbítsa meg szülői tekintélyét vagyona átadásával.

* 25. A rabszolga egybevetése a szamárral feltételezi a keleti viszonyokat, hol a szamár, mint hasznos állat, nagyobb becsben áll, mint átlag nyugaton. A rabszolgával való bánás ezidőtájt durvább volt, mint később, mikor a kereszténység az emberiesség elvét igyekezett megvalósítani.

* 26a a görög szerint: Dolgoztass a rabszolgával, akkor békéd leszen.

* 27b a latin többlete.

* 28. Kaloda, szószerint: kínvallatás; bilincs a görög szerint: verés.

* 30d. Fontosat a latin többlete.

* 31c a görög szöveg alapján; a latinban szószerint: «Hisz saját véred árán szerezted őt,» ami csak arra a rabszolgára áll, kit háborúban ejtettek préda gyanánt; a szír szerint: És ne dühöngj saját véred (= embertársad vagy népbelid) ellen.

* 33. Kit kérdezz és a latin többlete.

* 34. Hiú az álmokba vetett bizalom (1-7), de megbízható a törvény és a bölcseség, melyet a sokat tapasztalt szerző hirdet; bár sok helyen megfordult, Isten őt veszélyek közepette is oltalmába fogadta, mivel az Úr minden igaznak legbiztosabb támasza (8-20). Igaztalan keresményből bemutatott áldozat nem lehet kedves Isten előtt (21-31).

* 3. Emberi (kétszer) a latin fordítás többlete. Az álomkép puszta képzet, mely mögött nincs tárgyi valóság.

* 4. A tisztátalan nem lehet egyben tiszta, és a hazugság nem lehet igaz; a hiú álmok mögött sem lehet valóságot keresni.

* 5. Csalfa ... hazug ... varázslók a latin fordítás magyarázó többlete.

* 6a. Helyesebben a szír alapján: És azt képzeli szíved, amiben reménykedik. Szív itt annyi, mint: képzelet.

* 6b-c. Isten is küldhet álmokat (Móz I. 20,3; 37,5. stb.).

* 7b. Talán helyesebben a szír szöveg alapján: És megbotlottak ösvényeiken. V. ö. Jer. 23,25; 29,8.

* 8. A hiú álmokkal szemben minden bizonnyal teljesülnek majd a mózesi törvény ígéretei egyes igazakról és a választott népről; megbízhatók a bölcseség tanítóinak szavai, tehát a szerzőéi is, ki szintén a bölcsekhez számítja magát. Tökéletes a görög szöveg alapján; a latin szószerint: egyengettetik. A következőkben (9-13) közölt tanítások hosszú, viszontagsággal teljes élet tapasztalatából leszűrt, hiteles tanulságok.

* 9. Aki sokat tanult, t. i. az élet viszontagságaiból. 9a és 11a ugyanannak a szövegnek két változata és a latin szöveg többlete.

* 10. Ravaszságban, a szír és a görög szöveg alapján helyesebben: okosságban.

* 11b 10b-nek változata s a latin többlete.

* 12b a szír szöveg alapján; a latin szerint: És sok nyelvszokást (beszédmódot vagy nyelvjárást?).

* 14. A szerző Isten oltalmára vezeti vissza életbenmaradását utazásainak viszontagságai közepette, és ezzel kapcsolatban hosszabb kitérésben (14-20) ecseteli Isten oltalmának áldásait. Becsben áll, t. i. Istennél; szószerint: kerestetik. A görög szöveg szerint: «él»; a latin szöveg azonban jobban felel meg az összefüggésnek. – 14b és 15b a latin többlete. V. ö. 19.

* 20. Védelem, szószerint: könyörgés.

* 21. Nem kedvesek, t. i. Istennél; gúnyolódásai, a szír szöveg szerint: ajándékai.

* 22 és 23b a latin szöveg többlete.

* 26. Verítékkel (érdemelt) a latin többlete.

* 27. A görög szerint: És vért ont, ki megvonja a munkástól bérét.

* 28-29. Ami érdem lenne az áldozat és imádság tényében, azt az égbekiáltó bűn és a kifosztott szegény átkának hatása lerombolja.

* 30-31. A céltalan böjtről.

* 30. A tetem illetése folytán előállott rituális tisztátlanságról és annak eltávolításáról v. ö. Móz. IV. 19,11-19. Amint az igaztalan jószágból hozott áldozat hiábavaló, úgy a böjt is céltalan, ha a böjtölő visszaesik régi bűneibe.

* 35. A legjobb áldozat a parancsok teljesítése és a szeretet gyakorlása (1-5). A törvény előírásának megfelelő áldozatokat és szolgáltatásokat készséges lélekkel kell felajánlani; Isten azokért bőségesen fizet (6-13). Istent nem lehet áldozattal megvesztegetni, mivel az elnyomottak pártját fogja (14-22b). Izrael népe is az elnyomottak közé tartozik; Isten lerázza majd róla ellenségei igáját (22c-26).

* 1. Áldoz, t. i. magasabb, átvitt értelemben.

* 2. A békeáldozatról v. ö. Móz. III. 3,1. skk.; 7,11. skk. – 2b és 3a latin többlete; v. ö. 5.

* 4. A lisztlángáldozatról a mincha keretében Móz. III. 2,1. skk.; 6,14. skk.; IV. 15,4. skk.; a hála áldozatról (így a görög szerint) Móz. III. 7,12. skk. Mindeme áldozatok itt átvitt értelemben állanak. — 4a latinban szószerint: Hálát ad, ki lisztlángot áldoz.

* 5. Engesztelés a. m. engesztelő áldozat.

* 6. Az Úr színe előtt, a templomban, főleg az előírt évi zarándoklatok alkalmával. Móz. V. 16,16.

* 8. Kövérséget, hajat stb. V. ö. Móz.. III. 3, 16. sk.; 7,23-25.

* 9. Az emlékeztető illatáldozatról v. ö. Móz. III. 2,2. skk.; 5,12; 6,15; IV. 5,26. A latin a szót «emlék»-kel fordítja, mivel a megfelelő héber kifejezés szóelemzés szerint «emlékeztető»-t jelent.

* 10a jelentése: Bőséges ajándékkal lépj Isten színe elé. A latinban szószerint: Jó lélekkel adj dicsőséget Istennek.

* 10b. Kezed adományából a szír szerint; a latin: kezed zsengéjéből.

* 11. Tizedeidet, a héber szerint: a tizedet.

* 14. Silány áldozattal, a többi régi szöveg szerint helyesebben: vesztegetéssel. Az igaztalan jóból felajánlott áldozat mintegy osztozkodás Istennel a tisztességtelen haszonból, tehát vesztegetési kísérlet.

* 15. V. ö. Móz. V. 10,17.

* 19. A latin többlete.

* 20a. A héber szöveg valószínű fordítása: A törődött keservei megnyugtatásra találnak. Készséges lélekkel, a latinban szószerint: gyönyörűséggel (?); a görög szerint: tetszéssel.

* 20b. Felhőkig ír, a héber szerint: a felhők felé siet.

* 21. Megalázkodó, a héber és a görög szerint: a megalázott (= elnyomott). Oda, t. i. Istennek a felhők fölött állónak gondolt trónjához.

* 22c. A Hős a seregek mennyei Ura.

* 22d a héber szerint: «Míg meg nem töri a zsarnok ágyékát». A szerző hirtelen a politikai élet mezejére alkalmazza tárgyát: a választott nép ellenségeinek s azok vezérének – esetleg a szeleukida uralkodók egyikének – kilátásba helyezi azt a büntetést, melyet a nép elnyomásával megérdemeltek.

* 23. Seregét, a latinban szószerint: teljességét. Az igaztalanok, a héber szerint: a bűnös.

* 24. Az embereknek tetteik szerint, a héber és a görög szerint helyesebben: az ember tettei szerint. Az ember, a latin szerint: «Ádám», ami az összefüggésbe kevésbbé illik. Vakmerősége, a héberben: álnoksága.

* 36. Ima Izrael népének a próféták által kilátásba helyezett szabadulásáért és megdicsőüléséért (1-19). – Az asszony megválasztásánál óvatosságra van szükség. A jó asszony értékes kincs, hiánya pedig nagy baj (20-28).

* 1-19. A szerző, ki bízik Istenben, az elnyomottak gyámolában (v. ö. 35,16. skk.), arra kéri Őt imájában, hogy alázza meg Izrael ellenségeit – elsősorban talán a szeleukida uralkodókat – és siettesse a prófétáktól kilátásba helyezett messiási végidőt, mely az ellenségeknek romlást, Izraelnek nemzeti egységet és a régi birtokállomány visszaállítását, Sionnak pedig megdicsőülést hoz.

* 1. Könyörülj rajtunk, a héber és a szír szerint: ments meg minket. Tekints reánk a héber és a szír szövegben nincs meg; 1b a latin szöveg többlete.

* 2a-ban: kik nem keresnek téged, továbbá 2b-c a latin szöveg többlete.

* 3. Népek, a héber szerint: nép, t. i. a görögök. Lássák, a héber szerint: féljék.

* 4: Isten az ő szentségéből kifolyólag megbüntette Izrael népét bűneiért, így pl. a babiloni fogság által; most a szerző ugyancsak Isten szentségére hivatkozva kéri az elnyomó, pogány görögök megbüntetését.

* 5. Ismerjék meg a héber alapján; a latinban és görögben szószerint: ismerjenek meg.

* 6. A választott nép történetében, pl. az Egyiptomból való kivonuláskor szereplő csodákról van itt szó. Ismételd, a latinban szószerint: változtasd.

* 7. A vers vége a héber szerint: és mutasd erősnek jobb karodat.

* 10a. Az időt, a héber szerint: «a véget», ami a messiási idők teljességére vonatkozik; a végről, a héber szerint: a határidőről. — 10b a héber szerint: Mert ki mondhatja neked: Mit tesz?

* 11. V. ö. Móz. IV. 24,19.

* 12b a héber szerint: Üsd le Moáb fejedelmeinek (?) fejét. V. ö. Móz. IV. 24,17. Moáb az elnyomó görögök jelzése, – 12b a héber szerint: «Ki mondja: Nincs más (t. i. Isten) kívülem». A kijelentés a diadóch uralkodók önistenítését (apotheosis) mutatja be.

* 13b-c helyesebben 12b után állana, egyébként a latin szöveg többlete.

* 13d. A héber szerint: «Hogy megkapják örökrészüket, úgy mint hajdan volt», t. i. a Józsue-féle felosztás után, mikor a 12 törzs még együtt volt.

* 14. Izrael Isten nevét viseli, nevében az el szó «isten»-t jelent. Izrael a népek elsőszülöttje: v. ö. Móz. II. 4,22. Kit elsőszülöttödnek hívtál, a héber szerint; a latinban: kit elsőszülöttöddel egyenlővé tettél.

* 15b Helyén, a latinban: városán.

* 16. A héber szerint helyesebben: «Töltsd meg Siont fenségeddel, – És templomodat dicsőségeddel.» A templom megdicsőüléséről a messiási időkben v. ö. Agg. 2,8.

* 17a. Más felfogás szerint: «Tégy bizonyságod műved elseje mellett». Isten első műve Izrael javára ennek a népnek a kiválasztása; a sort a latin szöveg így írja körül: Tégy bizonyságot azok mellett, kik teremtésed elejétől fogva vannak.

* 17b. A régi próféták a latin szöveg többlete.

* 19a. V. ö. Móz. IV. 6,23. skk.

* 19b a latin többlete.

* 19d. a héber, a görög és a szír szerint helyesebben: «Hogy te vagy a régi idők Istene» vagyis hogy most is épúgy viseled Izrael gondját, mint hajdan.

* 21. A vadhúst, a kiigazított héber szöveg szerint: az ajándékba vett falatot. A hazug szavak az összefüggés szerint főleg az önző szándékkal eltelt nők mézes szavai.

* 22. Ellentáll neki, a héber szerint: visszafordítja arra t. i. a csalfa szívre.

* 23. V. ö. a 21. v.-et, mely innét nyer megvilágítást.

* 24a. Férje arcát, a héber és a görög szerint: az arcot.

* 24b a héber alapján; a latin szerint: S az ember minden kívánságánál inkább kívántatja magát.

* 25. Szelíd és jóságos a latin többlete.

* 26. V. ö. Péld. 18,22; Móz. I. 2,18. 20. A legkiválóbb birtokhoz jut, a héber szerint; a latinban szószerint: birtokolni kezd.

* 27. A birtokot, a héber szerint: a szőllőt. Szűkölködve fohászkodik: ott a vagyont elherdálják, mert nincs ki gondját viselje és együtt tartsa. A földbirtokos nem nélkülözheti a gondos háziasszonyt. Egyébként a héber szöveg szerint helyesebben: ott (az ember) kóbor és földönfutó.

* 28. A héber szöveg alapján helyesebben: «Kicsoda bízik meg hadseregben, – Mely városról-városra vonul? – így van az emberrel, kinek nincsen fészke (= otthona); – Ott száll meg, hol az éjtszaka éri». Az otthont nélkülöző ember nem kelt bizalmat maga iránt.

* 37. A hűtlen és a jó barát (1-6). Kiktől lehet tanácsot kérni? a) Az embertárstól, b) a lelkiismerettől, c) Istentől (7-19). A megfontolásról (20-21d). – Az önző és az önzetlen bölcsről (22-29.). Mértékletesség evésben (30-34).

* 2. A héber szerint: Ha szíved szerint való barátod ellenséggé lesz.

* 3. Gonoszsággal a latin többlete.

* 4a a héber szerint: Be rossz az olyan barát, ki lesi a vendégséget (szószerint: asztalt,)

* 5. Az igazi jóbarát megtámadott társát védelmébe fogadja. A latin fordítás szövege 5a-ban: «A társ a baráttal szemben résztvevő a gyomor miatt» valószínűleg 4a változata. Fordításunk a héber szöveget követi.

* 6. A héber szerint helyesebben: «Ne hagyd barátodat magára az ütközetben, – És ne hagyd őt cserben prédád mellett». A jó barát nem éri be azzal, hogy az ütközetben jó zsákmányra tesz szert, hanem barátjára is gondol.

* 7. A versnek a többi régi szöveg tanúsága szerint a 11. v. után kell következnie. Irigyedtől, a latinban szószerint: attól ki lesben áll ellened.

* 8. Útbaigazít, a héberben szószerint: mutat a kezével; a latinban: tanácsot ad.

* 9-11. Vigyázz, hogy más ne úgy adjon neked tanácsot, hogy abból neki előnye legyen, magad pedig károsodjál! Az önző tanácsadó olyasmit állít társa útjába, mibe az belebotlik.

* 10a a görög szerint: Hogy sorsot ne vessen fölötted. A földbe a latin többlete.

* 11. Mi lesz veled, a héberben: szegénységedet.

* 12. Gyávával, a szír szerint: ellenséggel. Eladásról, a héber szerint: áruról. 12a-b és 13b a latin szöveg többlete.

* 13a latin szövegét így is lehetne fordítani: Istentelennel jámborságról.

* 13c. Rest munkással, a latin fordítás szerint: földmunkással.

* 14a. Évi számadásról, többen a héber szöveg kiigazításával: vetőmag kihordásáról. A latint így is lehetne fordítani: az év befejezéséről.

* 15. Isten félelmében jár, a héber szerint: megtartja a parancsot.

* 16a a héber szerint: Ki szívedben olyan, mint a te szíve. 16b. Sötétben a latin többlete.

* 17a. Lelkiismereted, a héberben szószerint: szíved. Jó a latin szöveg értelmező többlete.

* 17b a héberben: Ki lenne hozzád ennél hívebb?

* 18. Jámbor és néha a latin szöveg kiegészítése.

* 20. Megfontolás, szószerint: ige. A vers a héber szerint: Minden tett kezdete az ige (= gondolat), És minden cselekedet eleje a megfontolás.

* 21a. A fordítás a héber szöveget követi. A latin szöveg szerint: A gonosz ige (= tanács) megváltoztatja a szívet.

* 21b. Hajtás, szószerint: rész.

* 21d. Teljesen a nyelv a héber szerint; a latinban szószerint: az állandó nyelv. A megfontolás és az azt követő elhatározás az értelemben gyökeredzik, és eldönti, minő lesz az ember sorsa; viszont az értelemre döntő behatást gyakorol a tanácsadók nyelve.

* 21e. Ki soknak tanítómestere, a héber szerint: ki sokak javára bölcs.

* 22. A vers a latin többlete. 22b szószerint: «És édes önmagának», vagyis kellemes sorsnak örvend.

* 23. A héber szerint: Van bölcs, kit megvetnek beszéde miatt, – És ki van zárva minden élvezetből.

* 24. A vers hiányzik ugyan a héber szövegben, de megvan a latin és a görög szövegben, és az előző vers alkalmas magyarázatát adja.

* 25b a héber szerint: «És tudásának gyümölcse (meglátszik) a testén». Az önző bölcs nem másokat boldogít; bölcseségének csak önmaga látja hasznát.

* 26a. Ki népének tanítómestere, a héber szerint: ki népe javára bölcs.

* 26b a héber szerint: «És tudása gyümölcsei az ő testükön (mutatkoznak)», vagyis: a nép (Izrael) javát szolgálják.

* 27-29 alapgondolata: Aki bölcseségével csak a saját jólétét szolgálja, rövid élete folyamán elismerésben részesülhet ugyan, de halála után hamar megfeledkeznek róla. Aki azonban tudását Izrael népének javára fordítja, halála után is örök hírnévnek örvend, mivel Izrael mint nép halhatatlan és jótevőiről meg nem feledkezik.

* 27 a héber szerint helyesebben: Ki a maga javára, bölcs, eltelik élvezettel, – És azok magasztalják, kik látják őt (tehát a kortársak).

* 30. A latin szerint: Fiam! Életedben próbáld meg lelkedet, – És ha gonosz az, ne adj hatalmat neki.

* 31b a héber szerint: Nem választhat mindenki bármilyen ételt.

* 33a a héber szerint: Mert a nagyétkűségben betegség fészkel.

* 38. Betegség esetében az ima mellett az orvos közreműködése is kívánatos (1-15). Az elhalt hozzátartozónak kijár a megfelelő gyász, de ennek is megvan a határa (16-24). Nem való írástudónak az, akit a mezőgazdaság vagy az ipar (pl. pecsétvésés, festés, kovácsmesterség, fazekasság) gondjai a (mózesi) törvény tanulmányozásától elvonnak (25-39).

* 1a a héber szerint: Légy barátja az orvosnak, mielőtt rászorulsz.

* 1b. Rendelte, szószerint: teremtette, t. i. a gyógyítás céljára.

* 2. Az orvos minden bölcsesége, a héber szöveg alapján. A latinban szószerint: minden gyógyulás; a következő sor állítmánya miatt azonban a héber szöveg fogalmazását kellett követnünk.

* 3b. A héber szerint: És megállhat a főemberek előtt.

* 5. V. ö. Móz. II, 15, 25. Keserű a latin többlete.

* 6a. Az ilyenek erejét, t. i. az orvosságokét; a héber szerint: az Ő (t. i. Isten) erejét.

* 6c a latin szerint: Hogy csodáival tiszteletet szerezzenek.

* 7c a latin többlete.

* 7d. Az Ő alkotásai: az emberek.

* 8. A héber szerint helyesebben: S az emberek ne legyenek üdvös segítség nélkül.

* 9. Ne hagyd el magadat, a héber szerint: ne késlekedjél.

* 11. Lisztlángot, ételáldozatot. V. ö. Móz. III. 2,1. skk. A héber szöveg 11b-hez hozzáteszi: amint vagyonodból telik.

* 12. Hisz Isten rendelte őt a latin szöveg többlete. V. ö. 1.

* 13-14. A héber szöveg az orvosról egyesszámban beszél»

* 13. A héber szerint: Mivel van idő, mikor siker vagyon kezében.

* 14 b-c a héber szerint: «Hogy sikerüljön neki a (baj) megállapítása – S a gyógyítás a megélhetés végett.» Az orvos érdeke, hogy betegjei meggyógyuljanak, mivel a sikertelenséggel saját orvosi hírnevét és kenyerét is, veszélyezteti.

* 15. A bűn büntetése sok esetben betegség, mely orvost tesz szükségessé.

* 16b a héber szerint: Légy szomorú és énekeld a siralmat. 16d a héber szerint: És ne rejtőzzél el kimúlásakor.

* 17-18. Megfelelőbb a (kiigazított) héber szöveg sorrendje: «Légy szomorú, fiam, és tartsd meg a siratást, – És gyászolj érte, amint illik, – Egy-két napig a megszólás miatt, – Azután ocsúdjál fel fájdalmadból!» Az egy-két napi gyász azokra a szemünkben szertelennek tetsző szokásokra (ruhatépés, hamu szórása a fejre, zsákszövetben járás) vonatkozik, melyek a régi keleti népeknél a gyászt kísérték.

* 19b. Meghajlítja a nyakat, a görög szerint: megtöri az erőt.

* 20. A fordítás a görög és a szír szöveg alapján áll. A nyomorgó, helyesebben: a búsuló. Homályos a latin fordítás Mikor kiviszik (t. i. a halottat temetésre), megmarad a szomorúság, – S a szegény vagyona szíve szerint van.

* 21. A héber szerint: Ne jártasd azon (t. i. a meghalton) eszedet, – Hagyj fel a reágondolással és emlékezzél a végre!

* 22. El ne feledd, a héber szerint: Ne reá gondolj, mert stb. Úgy sincs visszatérés, a halott az alvilágból nem jöhet vissza; a héber szerint: «Nincs számára remény», t. i. a visszatérésre.

* 23. Sorsáról... a héber szerint; a latinban: «ítéletemről», mintha a megholt lenne a beszélő. – Nekem, a héber szerint: neki.

* 25. Bölcseségre, t. i. a mózesi törvény és a bölcseség irodalom tanulmányozása által. V. ö. 35.

* 26b. Hajítófával, a héber szerint: Ösztökével (?).

* 28. Mester a héber szerint; a latin szószerint: építőmester. – 28d vagy a tarka szövetek előállításáról szól, vagy – úgy mint 28e-ben – a festőkről.

* 29b. Vasmunkára, a görög szerint: a nyers vasra.

* 30a. Az eredeti szöveg valószínűleg így szólt: Megsiketül a füle a pöröly csattanásától.

* 34. A héber szöveg valószínűleg így szólt: S a kemencében égetés a gondja.

* 37-38. Az iparosok a városok megtelepedett, becsült lakói voltak, a gyülekezetben azonban nem ők vezettek; nem lehettek a bíróság tagjai, mivel a törvénykezés a mózesi törvény alapján történt, melyhez nem sokat értettek.

* 37b. Ülőhelyük a szír szöveg szerint; a sor a latinban: De nem ugranak át a gyülekezetbe.

* 39c. De máskép vagyon annál, kiegészítés a görög szöveg alapján.

* 39. Aki teljesen a törvény tanulmányozására szenteli tevékenységet, nagy bölcseségre és megbecsültetésre tehet szert (38,39c-39,15). A szerző újból olvasói figyelmébe ajánlja azt a bölcseséget, melyet hirdet (16-20), majd pedig dicsőítő énekben magasztalja Isten bölcseséget, ki már a teremtéskor megszabta minden létezőnek rendeltetését (21-41).

* 1. A bölcs a latin szöveg többlete. A görög és a szír szövegben a mondat szorosan kapcsolódik az előző vershez: Másként van azzal; ki... (1) az összes régibbek bölcseséget kutatja, – És a prófétákkal stb. A szerző ezekben a versekben kitér az Ószövetség majd minden részére: a törvényre (38,39d), a történeti könyvekre (39,2a), a prófétákra (1b) és a bölcseségkönyvekre (1a. 2b. 3.).

* 2a-t ily felfogással is lehetne visszaadni: Megjegyzi magának a neves férfiakra vonatkozó elbeszéléseket.

* 2b. A példabeszédek fordulatai a bennük megnyilatkozó elmésség, vagy mások szerint strófás szerkezetük.

* 4-5. Utalás egyes fejedelmeknek, főrangúaknak tudományos érdeklődésére, illetve a tanult embereknek politikai és diplomáciai alkalmaztatására és kiküldetésére.

* 10. Egyszerűbb a szír fordítás, mely a vers első sorát is a bölcsre érti: Tisztában van a bölcs mondásokkal és a bölcseséggel, – És megérti a rejtett dolgokat.

* 13. És neve él a latinban szószerint: «és nevét keresik», érdeklődnek iránta.

* 15. Hasznára vagyon, a görög szerint: «még inkább gyarapítja». A bölcs írástudó hírneve halála után egyre növekszik.

* 16. Telítve vagyok nyilvánosság elé kívánkozó bölcseséggel. Lelkesültséggel, a görög és a szír szöveg alapján: «Mint a teli hold».

* 17-19 az istenfélelem gyümölcseinek jelképes leírására.

* 17a a latin szöveg többlete.

* 17b. Istenes fiaim, a latinban szószerinti isteni gyümölcsök.

* 19b a latin többlete.

* 20. Lantszóval, a héberben: lant- és citaraszóval.

* 21. A teremtés jóságáról Móz. I. 1,31. Ide kell iktatni a görög és részben a héber és a szír szövegből a következőket: «És minden szükségletről idejében gondoskodik. – Nem kell mondani: Mi ez? Mire való? – Mert beválik minden a maga idejében.» A vers négy sora a következő dicsérő himnus jeligéje, mely a himnus végén megismétlődik (39-40).

* 22. A héber szerint: «Felállította [a vizet, mint a töltést], – S a raktárokat a szájából kijött (szavával).» A vers valószínűleg utalás a felső vizekre (Móz. I. 1,7.) és egyes természettünemények ú. n. raktáraira (Jób 38,22.).

* 23a a héber szerint; a latinban: Mert az ő parancsát tetszés követi.

* 23b. Segít: utalás Isten közreműködésére a teremtés céljának megvalósítására.

* 24. Élőlény, szószerint: «hús.»

* 25a szószerint: «Tekint örökkévalóságtól örökkévalóságig», vagyis egyszeriben látja a kezdetet és a véget.

* 25b. A héber és a szír szövegben e sor helyén a következők állanak.: És nincs száma segítségének. – Semmi sem kicsiny és csekély Ő nála, – És semmi sem csodás és nehéz előtte.

* 26. V. ö. Préd. 3,11. – 26b a héber szerint: Mert minden a céljának megfelelően választatott. Mindenre szükség van, a latinban szószerint: Mindenek kerestetnek.

* 27-28a. A folyam ... árvíz a héber szerint: a Nílus ... az Eufrátes («aFolyó»).

* 28ba Kiirtásra szánt kánáneusokról szól. Űzte el, a latinban szószerint: örökli.

* 29. A latin szöveg az egész verset a választott népnek a Vörös-tengeren való átvonulására és az egyiptomiak elpusztulására értette. 29a-b helyén a héber szöveg a következő sort hozza: «És változtatta az öntözött területet sóvá», tehát az ötváros pusztulására (Móz. I. 19.) utal. A só jelentheti a Holttengert, meg a sós sivatagot is. 29b a latin többlete. – 29c-d a héber szerint: Simák az Ő útjai az igazak számára, – De járhatatlanok a bűnösöknek. Az igazak számára, vagyis: a Vörös-tengeren átkelő választott népnek.

* 31. A szőllő fürtje, a héber szerint: a szőllőfürt vére.

* 33-34. A latin és a görög szöveg a gonosz szellemekre értik ezt a részletet, mely a szír (és a héber) szöveg tanúsága szerint a szelek-re vonatkozik, főleg azokra, melyek a földrengést kísérik vagy földcsuszamlást idéznek elő.

* 33b a szír szerint: És hegyeket tépnek ki dühöngésükkel.

* 34. Ezek a szelek főleg az ítélet idején mutatják be majd teljes erejüket.

* 37. A héber szerint helyesebb elrendezésben: Mindezek a maguk céljaira teremttettek, – És kamarában vannak eltéve, míg el nem jő idejük. – Ha kiadja nekik a parancsot, ujjonganak, – És megbízatáskor nem szegülnek ellen szavának.

* 40. Az emberre sok szenvedés várakozik; a szenvedés leginkább a gonoszokra nehezedik, mert miattuk rendeltetett (1-11). Az igaztalanok gazdagsága és sarja nem maradandó, a szeretet és irgalmasság azonban örökké megáll (12-17). Van sok jó dolog, egyik jobb, mint a másik; legtöbbet azonban Isten félelme ér (18-28). A koldus életének nyomorúságáról (29-32).

* 1a. Nagy vesződség jutott, a héberben: Nagy vesződséget juttatott Isten; a latinban szószerinti Nagy elfoglaltság teremtetett.

* 1d-e a héber szerint: Az napig, melyen visszatér minden élők anyjába (t. i. a földbe).

* 2. Aggodalma, a szír szerint helyesebben: törekvése. A bevégzés napjáig a szír szöveg alapján; a latinban: és a bevégzés napja.

* 4. Bíbort és koronát, a héberben: «a diadémot (= fejkötőt) az arany lemezzel», ami a főpap fejdíszre vonatkozik (Móz. II. 28,36. skk.). Darócba, a latin szószerint: vászonba, a héberben: bőrbe (?).

* 5-7. Az embernek éjjel sincs nyugta.

* 6b a héber és a szír szöveg alapján; a latin szerint: «S attól fogva az álmokban visszatekintés (van), úgy mint nappal», ami valószínűleg annyit jelent, hogy az ember álmában újra feldolgozza azt a sok bajt, ami nappal érte.

* 7. Háború napján, a héber és a szír szerint: üldöző elől.

* 9. Halál…... viszály a héber szerint helyesebben: «dögvész ... láz», mivel az előbbi csapások a 4. v.-ben már előfordultak.

* 10b latin és görög szövege nem kielégítő. De a héber szöveg sem egészen világos. Valószínű értelme: «És ennek következtében távozik a romlás.» A büntetés véget vet Isten haragjának és megtorlásának.

* 11a. V. ö. Móz. I. 3,19.

* 11b a héber és a szír szerint: «S ami a magasból származik, (visszatér) a magasba», vagyis a lélek visszatér ahhoz, aki adta. V. ö. Móz. I. 2,7; Zsolt. 103,29; Préd. 3,21; 12,7.

* 13a. Vízfolyás annyi, mint: időközi patak.

* 13b. Elmúlik, szószerint: elhangzik. A menny dörgése megrázkódtat ugyan, de később nyoma sincsen. A sor a héber szerint: Mint a hatalmas vízár zivatarkor.

* 14. Megnyitja kezét a vesztegető ajándék (12. v.) elfogadására. Mások a héber szöveget kiigazítás után így fordítják: Ereje (t. i. a vízáré) sziklákat ragad magával, – Azután hirtelen teljesen kiapad.

* 15b. Zörögnek, mivel a terméketlen, kopár talajban kiszáradtak. A héber szöveg egyszerűbben: vannak.

* 16. A latin szöveg értelme ez lehet: A bűnös gazdag osztja a folyam partján viruló cserjék sorsát. Ezek több vizet kapnak, jobban tenyésznek, de az ár pusztításának is jobban ki vannak téve, mint a szerényebb fűfélék, melyek nem közvetlenül a part mellett nőnek. A héber szerint: Mint a kardóm (-cserje?), a folyópartján, – Melyet bármely zápor elragad (?).

* 17. Olyan, mint az áldott paradicsom valószínűleg a 28. v.-ből került ide. A héber szerint: nem inog meg sohasem.

* 18. A héber szöveg szerint helyesebben: Édes az élet bor és szeszes ital mellett, – De túltesz mindegyiken, ki kincset talál.

* 19a. Oly város alapításáról van szó, mely alapítója nevét viseli, mint pl. Alexandria Nagy Sándorét. – 19a és 19b között a latin szövegben két sor hiányzik. Ezek a héber szerint: De mind a kettőn túltesz, ki megtalálja a bölcseséget. – Állatok (szaporítása) és növényültetés virágzóvá teszik a nevet.

* 19b. Kifogástalan, a héber szerint: ragaszkodó.

* 20. Zene, a héber szerint: ének. A bölcseség szeretete, a héber szerint: a szerelmesek szeretete.

* 21. A nyájas nyelv, a héber szerint: a tiszta hang.

* 22. Szemednek, a héber szerint: a szemnek.

* 23. Az asszony a férje mellett, a héber szerint: az okos asszony.

* 24. Az irgalmasság, a héber szerint helyesebben: a becsületesség.

* 28. Az Úr félelme a paradicsomi állapot biztonságát nyújtja, s olyan, mint a mennyezet (lepel), mely véd is, de egyben a dicsőségnek is jelvénye. – 28b a homályos latinban szószerint: És minden dicsőség fölött befödték azt.

* 30a. A latin szószerint: Nem (folyik) élelem gondjában annak élete.

* 30c. 31 a kiigazított héber szöveg szerint: Az ajándékba elfogadott falatok tisztátlanok; – Értelmes embernek gyomorfájást okoznak.

* 32. Balga, a héber szerint: orcátlan. Az orcátlan nem restelli élősködő életét; a külseje legalább nem árul el ebből semmit sem. Belsejét azonban tűz emészti: vagy az éhség tüze, vagy ama nemtelen érzéseké, melyek a tűrt megaláztatások nyomán keletkeznek.

* 41. A halál keserű az erőteljes embernek, de könnyű az ereje-fogytán levőnek; senki sem kerülheti el azt. Mit hagy maga után a gonosz és a jámbor? (1-16). 17-18 = 20,32-33. Tanítása a szégyenérzésről: a) Mit restelljen az ember? (19-28; 42,1a-d.).

* 1. Élvezi javait, a héber és a szír szerint: ül az otthonában.

* 2. Jóízűen tud enni, a héber szerint: élvezni tud.

* 3. A nyomorgó embernek, a héber szerint: a sóhajtozónak (vagy: a szerencsétlennek?).

* 4a a héber szerint: Ki mindenbe belebotlik és beleakad.

* 5. A halál néni valami rendkívüli csapás, hanem közös sors. Kik, a latinban: mik. Élőnek, szószerint: húsnak

* 6a. A fordítás a héber szöveget követi. A latin fordítás a görög szöveg alapján: És mi történik még veled a Magasságbeli tetszése folytán?

* 7. Az alvilágban senki sem veti a másik szemére rövid életét, mivel a földi életet egyképen elvesztették.

* 8b a héber szerint: És semmirekellő nemzedék (lakik) az istentelenek hajlékában (?).

* 9a a héber szerint: A bűnösök gyermekeitől elragadtatik (?) az uralom.

* 9b. Gyalázat, a héber szerint helyesebben: szegénység.

* 10a a héber szerint: A gonosz atyát megátkozza gyermeke.

* 12. Helyesebb, és teljesebb a héber szöveg: Ha szaporodtok, ez csak kárvallásra jó (arra t. i., hogy magzatotok bűnhődjék), – És ha nemzetek, ez csak nyögésre jó (hogy t. i. utódaitok nyögjenek); – Ha megbotoltok, öröm az a világnak, – És ha meghaltok, átokban lesz részetek.

* 13. A héber szerint: Mind, ami semmiből való, visszaér a semmibe, – Épígy tér a gonosz is a semmiségből a semmiségbe.

* 14. A héber szerint: Semmis az ember a testében, – A jámbor neve azonban el nem enyészik.

* 16. A héber szerint: Az élet jósága néhány nap, – A hírnév jósága azonban számtalan nap.

* 17a. Több szövegtanu szerint a sornak helyesbített formában a 19. v. elején van a helye.

* 17b-18b. V. ö. 20,32-33. – 19a elé a héber szöveg szerint a következő sort kell illeszteni: «Halljátok gyermekek, a tanítást a szégyenérzésről.» A sor a latin és a görög szövegben módosított formában a 17. v. elejére került.

* 19 a héber szerint: És szabályom szerint érezzétek szégyent.

* 20b fordítása a héber szöveget követi; a latin szerint: És nem tetszik mindenkinek minden a hitben.

* 21. Resteld, a latinban: «resteljétek», de ezzel nem fér meg az egyesszám a 23. v.-ben.

* 22a. A héber szerint helyesebben: A hűtlenséget (hűtlen vagyonkezelést stb.) úr és úrnő előtt,

* 23b-24. A megszálló vendég restellheti magát, ha egyes dolgok eltüntetése miatt rossz hírnevet hagy maga után. A megfeledkezést az Istenre tett esküről a héber szöveg alapján; a latinban és a görögben: Isten igazságát. – 24d. a héber szerint: A kért adomány megtagadását.

* 25b a héberben hiányzik.

* 25c. Rokontól, a héberben: barátodtól.

* 26a nem egyéb, mint 25c változata. A latinban szószerint: Ne fordítsd el arcodat társadtól. Ez a fogalmazás azonban a hosszú mondat (41,21-42,1d.) egységét megszakítja.

* 26b a héber szerint: Az illetménynek és résznek visszatartását.

* 27-28. A latin szöveg az allítmányokat többször tiltó módban hozza: Ne jártasd szemedet... ne leskelődjél ... ne közelíts ágyához ... ne hányd szemre. V. ö. a 26a-nál mondottakat.

* 42. Tanítás a szégyenérzésről (folyt.): b) Mit nem szabad restelleni? Nem helyes, ha valaki szégyenli a ragaszkodást Isten törvényéhez, a pontosságot és törvényes hasznot pénzügyletekben, és a jóakaratú rendreutasítás eszközlését (1e-8). – A leányok nevelése kényes feladat és nagy óvatosságot kíván (9-14). – A 15. v.-el kezdetét veszi a könyv utolsó nagyobb egysége, mely bemutatja Isten dicsőségét a természetben és a választott nép történetében. Isten dicsőségéről az ő műveiben (általánosságban): A világ tele van a Teremtő dicsőségével, melyet kellőképen le sem lehet írni, bár a mindenség célszerű berendezése nyilvánvaló (15-26.). – 1a-d tartalmát tekintve és szerkezetileg is még az előző fejezethez tartozik; állítmányát («restelld») 41,21 hozza. 1a-t a latin szöveg felszólító módba teszi: Ne ismételd a hallott beszédet. V. ö. 41,26a.

* 1a-b a héber szerint: A hallott beszéd elferdítését – S a titkos terv feltárását.

* 1c a héber, a görög és a szír szöveget követi; a latin szerint: Akkor valóban megszégyenülés nélkül lesz.

* 3a. Elszámolást a héber alapján. A sor a latin szerint: A társak és utasok beszédét.

* 3b a héber szerint: Az osztozkodást örökségen és birtokon.

* 5a a héberben, szószerint: A nyereséget a kereskedő árujából; a latin szerint: A vásárlás és a kereskedők romlottságát.

* 5c. Hátának, szószerint: oldalának.

* 6-7a. A latin szöveg valószínűleg az ingóságok gondos őrzését akarja ajánlani; akkor pecsét gondos lezárást jelent. A héber szöveg alapján (v. ö. 7a) a pecsét talán inkább a házasságot felbontó válólevélnek pecsétjét jelzi (v. ö. Móz. V. 24,1-3.).

* 7a a héber szerint: «S ahol lusta kezek vannak, nyisd ki (az ajtót)», vagyis: Űzd el a lustán dolgozó feleséget. Más felfogás szerint az itt említett ajtónyitás a munka ellenőrzésének megkönnyítését célozza.

* 8b-d a héber szerint: Az őszt és az aggastyánt, ha paráznaságon jártatja a fejét: – Akkor tapintatos vagy valóban – És illemtudó vagy minden élő szemében.

* 9a a latinban szószerint: A leány rejtett álmatlanság atyjának. Kincs a héber és a szír szöveg alapján.

* 9c. Hogy meg ne öregedjék, a héber szerint: hogy ne paráználkodjék.

* 11. A kiigazított héber szerint: Fiam! Szűz leányodat őrizd gondosan, – Hogy rossz hírbe ne hozzon téged, – Hogy meg ne szóljon a város, és meg ne átkozzon a nép,– És gyalázatodra ne legyen a kapu gyülekezete előtt. A héber szöveg még a következőket fűzi a vers végéhez: Ne az ablak legyen a hely, hol idejét tölti, – Sem olyan helyiség, honnét kilátás nyílik a bejárat környékére.

* 12-13. A héber szerint helyesebben: Ne mutogassa (t. i. a leány) szépségét semilyen férfiú előtt, – És ne legyen benfentes asszonyok között, – Mert a ruhából jő elő a moly, – S az egyik asszonyból a másiknak a rosszasága. A fiatal leányok ne barátkozzanak családon kívül álló asszonyokkal, mivel ezek olyan dolgokról is társaloghatnak jelenlétükben, melyek hallása a fiatalokat elrontja.

* 14. Az értelem valószínűleg ez: Többet ér az atya szigorú fellépése a leánnyal szemben, mint a neki hízelgő asszonybarátnék kedveskedései. Keménysége, szószerint: rosszasága. Asszony (14b), a héber szerint helyesen: leány. Mások a héber szöveg kiigazításával: Jót tesz a férfi keménysége, ha megjavítja az asszonyt; – Az ocsmány leány azonban túlárad gyalázattól.

* 15. A c után hiányzó sor a szír szöveg szerint: És az ő akaratát teljesíti mindén teremtménye.

* 17. A héber szerint helyesebben: Nem győzik Isten szentjei – Hirdetni az Úr csodaműveit, – (Holott) Isten erőt adott seregeinek, – Hogy megállhassanak dicsősége előtt. Az Úr szentjei, seregei az angyalok. – 17 c-d a latinban szószerint: Melyeket a mindenható Úr megerősített, – Hogy állandók legyenek dicsőségükben.

* 18b a héber szerint: Meglátja minden gyengéjüket (szószerint: meztelenségüket).

* 19b a szír szerint: És tárva van előtte minden, mi a jövőben eljövendő.

* 19c. Tudtul adja, pl. a prófétáknak és egyéb választottjainak.

* 21a. Remekműveit, a héberben: remekművét, t. i. a világot.

* 21b a héberben: «Amely egy kezdettől (szószerint: régtől) fogva.» A világ egységes, tekintve a benne uralkodó tervszerűséget, más szempontból viszont változatos (v. ö. 25.).

* 21c. Ahhoz, t.i a világhoz.

* 23. Szikrányi: édeskevés.

* 25. Elégtelen lenne, a Héberben szószerint: elfáradna, t. i. az Istennek teljesítendő szolgálatban.

* 26a. A héber Szerint helyesebben: Az egyik túltesz a másik jóságán.

* 43. Isten dicsőségét hirdeti az égbolt (1), a nap (2-5), a hold (6-9), a csillagok (10-11), a szivárvány (12-13), az időjárás (14-25a), a tenger (25b-28). Befejezésül újabb felszólítás Isten dicséretére (29-37.).

* 1. A kiigazított héber szöveg szerint: Az égbolt a magasság dísze tisztasága miatt, – S az ég erőssége hirdeti dicsőségét.

* 2. A héber szerint: Hőséget áraszt a nap felkelte után, – Be fölséges stb.

* 3c-4a. A némileg bizonytalan héber szöveg szerint: A fujtatással élesztett kemence izzóvá teszi az öntvényt, – A nap sugarai (pedig) lángba borítják a hegyeket.

* 3c a latinban szószerint: Megőrizve a kemencét izzó holmival.

* 4b a héber szerint: A fény pusztításától tönkremegy a lakott föld. A szerző bizonnyal a sivatagokra gondol, melyek száraz éghajlatát a napsütéssel hozza kapcsolatba.

* 5b a héber szerint: «És szavai irányítják (?) hatalmasait.» A hatalmasok a két nagy világítótest: a nap és a hold.

* 6. A kiigazított héber szerint: A hold is felragyog visszatérő időkben, – Uralmat gyakorol mindvégig, és jel örök időkre. Az uralomhoz v. ö. 5b.

* 7b a héber szerint: És alkotója (?) örömet talál keringésében.

* 8. A héber szerint: Újulásával megújul a hónap; – Be félelmetes az a változásában!

* 9. A héber szerint: «A magasság óriásainak (?) harci fegyvere, – Mely bevonja az égboltot ragyogásával.» Valószínű azonban, hogy a szöveg 9a-ban megromlott és így fordítandó: A magasságbeli óriások teljes serege, – Bevonja stb. Ez esetben a vers már az óriásokkal összehasonlított csillagképekről szólna.

* 10b a héber szerint: És fényük bevilágítja Isten magasságait.

* 14. A kiigazított héber szerint: Hatalma vonja meg a villám vonalát, – És megvillogtatja ítélete villámait.

* 15a. Ezért, t. i. Isten parancsa folytán. A sor a héber szerint: «Ezért teremtette a tárházakat.» A régiek felfogása szerint a villám, felhők stb. tárházakban vannak felhalmozva. V. ö. Móz. V, 28,12; Jób 38,22.

* 16. A görög szerint: «Fölségében erőt adott a felhőknek, – És összetördeltetnek a jégeső szemei». A régiek a jégeső keletkezését a felhők morzsoló erejével magyarázták.

* 17-18. Több régi szövegtanu és néhány görög kézirat, valamint az összefüggés szerint a helyes sorrend: 18a-17a-17b-18b. A szelek összecsapása, a héber szerint; a fergeteg és a szélvész.

* 19. Pihenni szálló a latin szöveg többlete.

* 20a a héber szerint: Fehér színének szépsége megvakítja a szemet.

* 21b a héber szerint: És virágai tündöklőnek, mint a zafír.

* 22b. A héber szerint te És fagyával keménnyé teszi (t. i. Isten), úgy mint a tömlőt (?).

* 23. A fagy hatása a növényzetre hasonlít a nagy meleg hatásához. – 23a a héber szerint: Megperzseli a hegyek növényzetét, úgy mint a hőség. – 23b. A zöldet, a héber szerint: a zöldellő legelőt.

* 24 fordítása a héber szöveget követi. Minderre: fagykár és szárazság ellen egyaránt. Csepegése, a latin szerint: sietése. – 24b a héber és a görög szöveg szerint; a latinban homályosan: S a megérkező harmat a következő hőséggel szemben alázatossá teszi őt.

* 25-26 tartalmához v. ö. Zsolt. 106,23-27.

* 25a a latin szöveg többlete és valószínűleg 25b változata.

* 26. Veszedelmeiről, a héber szerint: a végéről (= kiterjedéséről?).

* 27b-c a héber szerint egyszerűbben: Az állatok különböző fajai s a világtenger hatalmasai.

* 28a. Általa, Isten segítségével. A sor a héber szerint: «Miatta kíséri siker az angyalt», t. i. akire Isten az utasok oltalmazását bízza.

* 29a a héber szerint: Nem akarunk több ehhez hasonlót hozzátenni.

* 29b Ő vagyon mindenben, a héber szerint: «Ő minden»; Isten áll minden természeti folyamat hátterében.

* 30a a héber szerint: Dicsőítsük tovább is, mert nem tudunk végére járni.

* 30b. Hatalmasabb, a latinban szószerint: mindenható.

* 31b a héberben: És csodálatosak az Ő igéi (vagy: dolgai).

* 32c a latin többlete.

* 33. A vers a latin többlete, a 32. v. változata.

* 35. Kezdettől fogva a latin szöveg többlete.

* 44. A könyv következő nagyobb része (44-50. fej.) a héber szövegben a következő címet viseli: «A régi atyák dicsérete», a görögben: «Az atyák dícsérete», és nem egyéb, mint a szent történetnek rövid, buzdító célból megírt foglalata, mely az abban szereplő híresebb egyéniségeket időrendben méltatja. – A jelen fejezet általános bevezetést bocsát előre, mely kiemeli, hogy sokan élveznek ugyan megbecsültetést életükben, de a jó hírnév nem éli túl mindegyiküket; a választott nép atyáinak neve azonban örök időkre fennmarad (1-15). Hénok, Noé, Ábrahám, Izsák és Jákob dicsérete (16-26).

* 1a a héber szerint: Hadd dicsérjem a jámbor férfiakat.

* 2b a héber szerint: És nagyok voltak régi időktől fogva.

* 3a a héber szerint: Kik mint uralkodók leigázták a földet.

* 3c-d a berber szerint: Kik tanácsadók voltak okosságuk miatt, – Kik mindent előre láttak jövendölésükben.

* 4. A héber szerint helyesebben: Kik népeket vezettek megfontolásukkal, – És fejedelmek lettek éleslátásuk miatt; – Kik bölcs gondolkodók voltak tudományukban, – És elüljárók szolgálatukban.

* 5a. Művészetükkel, a héberben: szabály szerint.

* 5b a héber szerint: Kik írásba foglaltak bölcs mondásokat.

* 6b. Szép életre, a latinban szószerint: szépségre; a fordító valószínűleg az egyetértésre utal, melyről a következő sor tesz említést. A sor a héber szerint: Kik erejükre támaszkodtak.

* 6c. Házukban, a héber szerint: a helyükön. V. ö. Ábrahám és Lót békeszeretetét. Móz. I. 13,6. skk.

* 8a. Átfordítás az összefüggés (9. v.) miatt a héber szöveget követi. A latin szerint: Akik tőlük születtek, nevet hagytak hátra.

* 8b. Dicsérettel, a héberben: «örökségükben», vagyis: leszármazottaik körében.

* 9b-c a héber szerint: Kimúltak, mikor bevégezték (életüket), – És voltak, mintha nem is lettek volna.

* 9d. Utánuk a héber alapján; a latinban: velük.

* 10. Azok, akikről a szerző már említést tett (1-2. 8) és a következőkben értekezik; jámbor, a latinban szószerint: «irgalmas», ami ugyanarra a héber kifejezésre megy vissza. Kegyessége, a héber szerint: reménye.

* 11. Javaik, olyan erkölcsi, magasabb javak, melyeket a 12. és 13. vv. jelölnek meg közelebbről.

* 12a a hébert követi; a latin szerint: Unokáik szent örökség.

* 12b-13a A jámbor férfiak, a pátriárkák stb. utódai öröklik ama szövetségek áldásait, melyeket elődeik (pl. Ábrahám, Mózes) Istennel kötöttek. V. ö. 24-25. a héber szerint.

* 13a végén a latin hozzáfűzi: maradnak.

* 13b a héber szerint: Emlékük örökre megmarad – És hírük nem megy feledésbe.

* 15 a héberben hiányzik és valószínűleg 39,14-ből van átvéve.

* 16. A latin és a görög szöveg felfogása szerint Hénok elragadtatása (Móz. I. 5,22-24.) intő példa volt gonosz kortársainak, hogy megtérjenek, tehát Hénok azért vitetett el, hogy az általános erkölcsi romlás ne kerítse őt is hatalmába. V. ö. Bölcs. 4,10. skk. A szöveg a héber szerint: «Hénok tökéletesnek találtatott, az Úrral járt-kelt és elragadtatott, – Csodája a tudásnak az összes nemzedékek előtt.» Hénok tudásáról sokat értekezik a róla elnevezett apokrif könyv.

* 17b a héber szerint: S a pusztulás idején (a nem) fenntartója volt.

* 18a. A földön a latin szöveg többlete.

* 18b a héber szerint: És a vele kötött szövetség miatt szűnt meg a vízözön.

* 19. Örök időkre, a héber szerint: örök időre szóló jel (t. i. a szivárvány) mellett. Vízözön által a héber szövegben hiányzik.

* 20a. V. ö. Móz. I 17,5. Dicső, szószerint: «nagy» a héberben hiányzik.

* 20b a héber szerint: És nem került folt a dicsőségére.

* 20d. V. ö. Móz. 1.15,17-18.

* 21a. A körülmetélkedésről v. ö. Móz. I. 17,10-14. 23-27.

* 21b. Izsák feláldozásáról v. ö. Móz. I. 22.

* 22-23a helyett a héberben: Ezért esküvel ígérte neki, – Hogy ivadéka által áldja meg a népeket. V. ö. Móz. I. 22,15. skk.

* 23b-c. V. ö. Móz. I. 15,18; Zsolt. 71,8.

* 24a. A héber szerint: Ugyanígy tett Izsáknak is ígéretet.

* 25. A fordítás a héber szöveget követi. A latin szerint: Minden nemzet áldását juttatta neki az Úr, – És megerősítette szövetségét Jákob feje fölött. Móz. I. 32,28.

* 26. Áldásai által, a héber szerint: «elsőszülöttnek», t. i. Ézsau helyett. Móz. I. 27,27. 27. A fordítás a héber szöveget követi, mely ezt a verset már Mózesre vonatkoztatja (1. a köv. fejezetet). A latin szöveg a verset a Jákobtól leszármazó választott népre értette: És megtartotta neki a jámbor embereket, – Kik kegyet találnak minden élő szemében.

* 45. Mózes (44, 27-45, 6), Áron (7-27) és Fineesz (28-31) érdemiről és dicsőségéről.

* 1. A vers a héber szöveg szerint az előző mondat folytatása: Ki kedves volt.... Mózest stb.

* 2. Utalás a fáraó előtt művelt csodákra. A héber szerint: «Dicsővé tette, mintha Isten (vagy: angyal?) volna, – És erőssé tette őt a magasságokban; –Siettette szavára a csodajeleket.» 2a-hoz (héber) v. ö. Zsolt. 8,6; Móz. II. 4,16; 2b-ben (a héber szöveg szerint) arról van szó, hogy Isten a Sinai hegyén erőt adott Mózesnek, hogy színe előtt megállhasson. Mások a magasságokban helyett szövegjavítással: «félelmes tettekben», ami utalás az egyiptomi csodákra.

* 3a. a héber szerűit helyesebben: És erőssé tette őt a király (= fáraó) előtt.

* 3c. V. ö. Móz. II. 33,18-23.

* 4. Szentté tette őt és a latin és a görög szöveg többlete.

* 5. V. ö. Móz. II. 19,20. skk. – 5a a latinban szószerint: Mert hallotta őt és hangját.

* 6a a héber szerint: Letette kezébe a parancsokat.

* 6b. Fegyelem, a héber szerint: bölcseség.

* 6c. Jákob annyi, mint: Izrael népe.

* 7. A héber szerint: És a Szent (= Isten) felmagasztalta Áront Lévi törzséből.

* 8b-c a héber szerint: És fenséget adott neki, – És rendelte, hogy szolgálatot teljesítsen tisztességben.

* 9a héber szerint: «Vadbika szarvait kötötte fel reá, – Teljes díszbe öltöztette, – És pompával, fenséggel ékesítette». A szerző Áron főpapi fejdíszét a vadbika hatalmas szarvaihoz hasonlítja.

* 10 a héber szerint: «Nadrágot, köntöst és felsőruhát, – És csengőkkel szegélyezte – És sok gránátalmával köröskörül.» A főpapi öltözetről v. ö. Móz. II. 28. és 39.

* 11b a héber szerint: Hogy meg lehessen őt hallani a szentélyben, – És emlékezetbe hozza népe fiait (t. i. Isten előtt).

* 12c a héber szerint: Az ítélet tudakolóját, az efódot és az övet.

* 13a. Művészi munkát, a héber szerint: szövő munkáját.

* 13b-d a héber szerint: Drágaköveket a tudakolón, – Pecsétmetszéssel foglalatban, – Mindenféle drágakővel, emlékeztetőül (hogy t. i. Isten figyelmét állandóan felhívja) vésett írással, – Izrael törzseinek száma szerint.

* 14b. Szent, a héber szerint. A latinban: szentség.

* 14d a héber szerint: Kívánatos a szemnek és tökéletes szépség.

* 16c. Minden időben, a héber szerint: nemzetségeik szerint.

* 17. A héber szerint: Ételáldozata teljesen ég el – Naponta két ízben állandó áldozat gyanánt. V. ö. Móz. III. 6,12-16.

* 18a jelentése: Mózes őt pappá szentelte.

* 19. Dicséretet mondjon a latin szöveg többlete. Áldja, a héber alapján; a latinban szószerint: dicsőítse.

* 20b a héber szerint: Hogy bemutasson égő áldozatot és kövérséget.

* 20c. V. ö. Móz. III. 2,2. skk.; 5,12; 6,15; IV. 5,26.

* 22-24. V. ö. Móz. IV. 16. és 17.

* 25c a héber szerint: A szent zsengéket juttatta neki eledelül.

* 26a a héber szerint: A kitett kenyerek lettek a része. V. ö. Móz. III. 24,9.

* 26b V. ö. Móz. III. 7,6. skk.; 31. sk.; 10,14; 23,20; 24,9; IV. 6,20.

* 27a-b. V. ö. Móz. IV. 18,20.

* 27c a héber szerint: Mert az Úr áldozatai a része és az öröksége – Izrael fiai közepette.

* 28. A tisztségben, vagyis a főpapi hivatalban, «hatalomban» (így a héber). A latinban szószerint: dicsőségben. Nyomdokába lépett, t. i. atyjának, Eleázárnak. A héber szerint 28c: Mert a mindenség Uráért buzgólkodott.

* 29. V. ö. Móz. IV. 25.

* 29a héber szerint: És kiállt a gátra népéért.

* 29b. Jámborságával a latin többlete.

* 29c. A régi latin szöveg téves másolása alapján a mai szöveg: Tetszett Izraelért Istennek.

* 30a-b a héber szerint helyesebben: Ezért számára is törvényt alkotott – És örök szövetséget, hogy a szentélyt ő gondozza.

* 31. Fineesz nemcsak Istentől vette főpapi hatalmának megerősítését, hanem Dávid királlyal is volt szövetsége, amennyiben az ő utódát, Szádokot a főpapi család más ágának mellőzésével a főpapi tisztségbe iktatta (Kir. III. 2,35; Ez. 40,46.). Tehát ő és fiai kapták meg ismét Áron örökségét, hogy a népet oktassák (31d), annak igazságot szolgáltassanak (31e), s ezáltal Isten figyelmét ősük érdemére állandóan felhívják (31f), és a főpapi méltóságot családjuknak állandóan biztosítsák (31g). – 31c-i a héber szerint: Égy férfinak volt öröksége az ő dicsőségének színe előtt, – Áron öröksége pedig egész törzséé. – Most pedig dicsérjétek az Urat, a jóságost, – Ki méltósággal koronázott titeket! – Adja nektek a szív bölcseségét, – Hogy feledésbe ne menjen előnyötök, – És hatalmatok örökké tartson!

* 46. Józsue és Káleb (1-12), a bírák (13-15) és Sámuel (16-23) dicsősége.

* 1. Náve, a héberben: Nún. Utóda, a héber szerint: szolgája. V. ö. Móz. V. 34,9.

* 1c-2a a héber szerint: Ki azért alkottatott, hogy napjaiban – Nagy üdvössége legyen (Isten) választottjainak. Mini neve is mondja: a Józsue név jelentése: az Úr az üdvösség.

* 2b-c a héber szerint: Hogy bosszút álljon az ellenségen, – És örökrészt juttasson Izraelnek.

* 3. Hái ostromáról v. ö. Józs. 8, 18. – 3b a latinban: És pallosokat hajított a városok ellen.

* 4b a héber szerint: Hisz az Úrnak harcait vívta!

* 5-8b. V. ö. Józs. 10,11. skk.

* 5. Intésére a héber alapján; a latinban: haragjára.

* 7b. A bethoroni lejtőről L. Józs. 10,11.

* 8a-b a héber szerint: Hogy minden átokkal sújtott nép megismerje, – Hogy résztvesz Ő a hadban ellenük (szószerint: hogy figyeli a háborújukat).

* 8c-10. V. ö. Móz. IV. 14,6. skk.

* 9c. Az ellenséggel szemben, a héber szerint helyesebben: a gyülekezet pártütésekor.

* 9d a héber szerint: Hogy elfordítsák a haragot (t. i. Istenét) a gyülekezettől.

* 11. V. ö. Józs. 14,9. 11. 14; Bír. 1.

* 12. A szentséges Istent, a héber szerint: az Urat.

* 13. Meg nem romlott, a héber szerint: el nem bízta magát. V. ö. Bír. 8, 23.

* 14b. A bírák nyomába hadd lépjenek hozzájuk méltó utódok!

* 15a a héber szerint: És nevük a fiaik (= Izrael újabb nemzedékeinek) törzsöké legyen. 15b-c, valamint 14b a héber szövegben hiányzik.

* 16-23. V. ö. Kir. I.

* 16. A héber szerint: Népének barátja volt és Alkotójának kedveltje, – Kit anyja ménéből könyörögtek ki (v. ö. Kir. I. 1,27.). – Az Úr nazireusa a próféta tisztségében (v. ö. Kir. I. 1,11.): – Sámuel, ki bíró és pap tisztjét viselte (v. ö. Kir. I. 7,9.); — Isten szavára felállította a királyságot, – És fejedelmeket kent fel a nép fölé (v. ö. Kir. I. 9,27; 10,1; 15,1.). Felállította, a_ latinbán szószerint: felújította.

* 17a a héber szerint: Az Úr parancsára egybehívta a gyülekezetet. V. ö. Kir. I. 7,3.10. stb.

* 17b. Isten meglátogatta, újra gondjába vette a filiszteusoktól elnyomott Izraelt.

* 17c a héber szerint: (Megbízhatósága miatt) felkeresték a látót.

* 18. Látta a világosság Istenét v. ö. Kir. I. 3,10. A héber szerint a sor: És hűséges pásztor volt igéivel.

* 19-21. V. ö. Kir. I. 7,10.

* 19. Ő is, mint Józsue (6. v.). Hibátlan, a héber szerint: szopós.

* 21. Tönkreverte, a héberben: megalázta. Az ellenséges fejedelmeket, a latin fordítás a héber szöveg más olvasása alapján: a tírusiak fejedelmeit. («Ellenség» héberül=szár, «Tírus» = szór).

* 22. V. ö. Kir. I. 12.

* 22a. És korának a latin többlete. A sor a héber szerint: És mikor ágyán pihent.

* 22b. Felkentjét, t. i. a távollevő királyt.

* 22c. Kir. I. 12,3. szabad idézése.

* 23. V. ö. Kir. I. 28. – 23a-b a héber szerint: De még halála után is megkérdezték, – És megjelentette a királynak a sorsát. – 23d a héberben hiányzik. A nép bűne Saul uralma Isten akarata ellen; ezt kiengesztelte Saul halála, mely Sámuel jövendölése után elháríthatatlanná lett.

* 47. Nátán (1) és Dávid (2-14); Salamon (15-26) és Roboám (27-28); Jeroboám (29-31).

* 1. A héber szerint: És erre Nátán lépett fel, – Hogy Dávid (szolgálatára) álljon. V. ö. Kir. II. 7,2-17; 12,1-15.

* 2a a héber szerint: «Mert amint a hájt elválasztják a szenttől, vagyis a békeáldozat húsától, hogy t. i. Isten oltárán elégessék, mint legkiválóbb részt. V. ö. Móz. III. 3,3. 9. stb.

* 3. Bárányokkal... juhok bárányaival, a héber szerint: gidákkal ... bárányokkal. V. ö. Kir. I. 17,34. skk.

* 4-5. V. ö. Kir. I. 17.

* 7. A héber szerint: Ezért énekelték meg őt a leányok, – És hízelegtek neki a «tízezer»-rel (v. ö. Kir. I. 18,7.). – Miután a koronát feltette, hadbaszállt.

* 8. V. ö. Kir. II. 8,1. skk. örökre a latin szöveg többlete.

* 10. A héber szerint; Teljes szívéből szerette Alkotóját, – És zsoltárral magasztalta mindennap.

* 11a a héber szerint: Húros hangszereket alkalmazott az oltár előtti éneknél.

* 12b. Az évenkint visszatérő ünnepeket, a héber alapján; a latinban: az ünnepeket az élet befejezéséig.

* 12d. a héberben: «És a szentély (már) reggel előtt visszhangzott». Dávid törekvéseiről az istentisztelet fényének emelésére v. ö. Krón. I. 16,4; 23,5. 30; 25,1. 6; II. 8,14.

* 13a a héber szerint: Elvette az Úr a bűnét. V. ö. Kir. II. 12,13.

* 13d a héberben: És felállította trónját Jeruzsálem fölött.

* 14. A héber szerint: Az ő kedvéért következett utána – Bölcs fiú, ki biztonságban lakozott.

* 15b a héberben: És békét szerzett neki Isten köröskörül.

* 16a a héber szerint: És bölcseségtől áradoztál, mint a Nílus.

* 16b értelme: Salamon bölcsesége az egész földet elárasztotta.

* 17a. A homályos héber szöveg szerint: És megénekelted (?) a magasságot (= az eget?) énekkel.

* 18. Az országok, a héber szerint: a népek.

* 19. A vers valószínűleg Salamon másik nevére (Jedidjah = Jahve kegyeltje) utal. V. ö. Kir. II. 12,25. Elneveztek, kiegészítés a héber szöveg alapján.

* 20. Sárgarezet, a héber szerint: vasat, a görögben: ónt, a szírben: ólmot; ólmot, a szírben: port. V. ö. Kir. III. 10,27.

* 21. V. ö. Kir. III. 11,1-4. – 21b a héber szerint: És hatalmat engedtél nekik tested fölött.

* 22b a héberben szószerint: És megfertőztetted ágyadat.

* 22d a héber szerint: És sóhajt a fekvőhelyedre.

* 23. A latinban szószerint: Mert az országot két részre osztottad, – És (oka lettél), hogy Efraimban kemény uralom támadt. V. ö. Kir. III. 11,11. – 23b. A szerző külön hangsúlyozza, hogy az északi királyságot, melynek legfontosabb törzse Efraim volt, nem tekinti törvényesnek, mivel Dávid uralkodó családjától elszakadt.

* 24 ab a héber szerint: «És nem engedi, hogy szavaiból egy is földre essék». Isten nem feledkezik meg Dávidnak tett Ígéreteiről (Kir. II. 7,14. sk.; III. 11,13.).

* 24c-d. Kiválasztottja... annak ... szerette, a héberben: «kedveltjeinek ... azoknak ... szerették», mivel a szöveget nemcsak Dávidra, hanem Salamonra is érti.

* 25a. Hagy, a latinban szószerint: hagyott.

* 25b a latin szerint: És Dávidot abból a gyökér(hajtás)ból.

* 26. A latin szószerint: És Salamon véget ért atyáival.

* 27. A nép balgaságát esetleg szójáték a Roboám névvel (rechab = «tágas» helyett ahab «pöffeszkedés», ám = nép). A héber szerint: Ki balgaságban bővelkedett (rechab).

* 29c-31a. A héber szerint a helyes sorrend:

* 29c («És botrányt állított Efraimnak»).

* 30 («Úgy, hogy földjükről kiűzték őket», t. i. később az asszír fogság idején), 29d, 31a.-31b-c a szír és a héber, 31c a görög szövegben is hiányzik.

* 48. Illés (1-12) és Elizeus (13-15); az asszír fogság (16); Júda királyság fejedelmei (17-18), Ezekiás (19-25b) és Izaiás (25c-28).

* 1. Illés tüzes hevéről v. ö. Kir. III. 18,40. A vers a héber szerint: Míg próféta nem támadt, ki tűzhöz volt hasonló, – És szava olyan volt, mint az égő kemence,

* 2b a héber szerint: És megkevesbítette őket haragjában.

* 2c a latin többlete. Az éhínségről v. ö. Kir. III. 17-18.

* 3a. Az ég elzárása az eső visszatartása.

* 3b. V. ö. Kir. IV. 1,9. skk. Az égből a latin többlete.

* 4a. A többi régi szöveg a sort második személyben hozza: Be dicső voltál, Illés, csodáiddal!

* 5. V. ö. Kir. III. 17,22. A héber szerint: Ki felkeltettél megholtat a halálból – S az alvilágból az Úr kegye folytán.

* 6a. Romlásba, a héber szerint: verembe (sírgödörbe). V. ö. Kir. IV. 1,4. 6. 16.

* 6b a latin többlete.

* 7. V. ö. Kir. III. 19, 15. skk.

* 8. Megtorlásra ... prófétát, a latinban: bűnbánatra ... prófétákat. Tettél meg a latin többlete. A szerző itt Jehúra, Házáelre és Elizeusra gondol (Kir. III. 19,15. skk.; IV. 8,13; 9,2. sk.).

* 9. V. ö. Kir. IV. 2,1-17. A héber szerint: Ki felfelé ragadtattál Viharban, – Tüzes seregektől ég felé.

* 10a-c a héber szerint: «Kiről meg van írva, hogy készen állsz a (meghatározott) időre – Csillapítani a haragot, mielőtt fellángolna, – Hogy az atyák szívét a fiak felé fordítsd». Jákob, vagyis Izrael népe végső helyreállításának előfeltétele tehát a törzseket és pártokat egymástól elválasztó belső viszályoknak megszüntetése, a méltatlan utódokra neheztelő atyák kiengesz telése.

* 10. Meg van írva, így Mal. 4,5-6. sk.

* 11. A héber szerint: «Boldog, ki meglát téged és meghal», vagyis boldog, ki megérheti második eljöveteledet. Meglátnak, a latinban: megláttak.

* 12. A vers a héber szövegben hiányzik, és a fordítások is jelentősen eltérnek (szír: De nem hal meg, hanem valóban él; görög: Mert mi valóban élni fogunk).

* 13. A forgószél, a héber szerint: a vihar. A héber és a szír szöveg tanúsága szerint 13b után még a következő vers állott: Még egyszer annyi csodát művelt, – És csupa csoda jött elő szájából. – 13c. Fejedelemtől; a héber szerint helyesen: bárkitől. – 13d a héber szerint: És semmiféle embernek (szószerint: húsnak) sem volt hatalma a szelleme fölött. V. ö. Kir. IV. 3,11. sk.; 6,15. skk.

* 14b. V. ö. Kir. IV. 13,21. Prófétai erő itt csodatevő hatalmat jelent.

* 17. Parányi nép, a héber szerint: egy kevés Júdának.

* 18. Mi tetszett Istennek, a héber szerint: ami helyes.

* 19. V. ö. Kir. IV. 20,20; Krón. II. 32,30; Iz. 22,11 és a Szíloa-alagút feliratát. Megerősítette (chizzak) szójáték az Ezekiás (Chizkijjáhu) szóval. Vassal, a héber szerint: érccel. – 19d a héber szerint: És hegyekkel (?) zárt körül tavat.

* 20c a latin többlete.

* 20. V. ö. Kir. IV. 18 sk.; Krón. II. 32; Iz. 36. sk. – 20e a héber szerint: És Istent gyalázta gőgjében.

* 21. És kezük, a héber szerint: kevélység(ük) mellett (is).

* 22. És ég felé emelték, a héberben e helyett: hozzá. 22c a héberben: S Ő meghallgatta imájuk szavát.

* 23a-b a latin többlete.

* 23c. Megmentette őket, szójáték az «Izaiás» szóval (a héber jósiam és Jesajahu), a latinban szószerint: megtisztította. A szent próféta a latin többlete.

* 25b. A héber szerint: És ragaszkodott (szójáték: jachazek-Chizkijjahu) Dávid útjaihoz.

* 25d. Isten színe előtt hűséges, a görög szerint: látomásaiban megbízható.

* 26. Kir. IV. 20; Krón. II. 32,24.; Iz. 38.

* 27-28. Utalás Izaiásnak a végső, messiási időkre vonatkozó jövendöléseire.

* 49. Jósiás (1-4), Jeremiás (5-9), Ezekiel (10-11), a kis próféták (12), Zorobábel és Jézus főpap (13-14), Nehemiás (15), Hénok (16), József (17-18), Szét, Szem, Enos és Ádám (19) dicsérete.

* 1. Emléke, a héber szerint: neve.

* 2. Minden szájnak és a zene kifejezések helyett a héberben: «az ínynek» és «az ének». V. ö. Kir. IV. 22. skk.

* 3. Jósiás reformjáról Kir. IV. 23. – 3a a héber szerint: Mert megtérésünk végett fáradozott (?). – 3b. Az undokságok az elődök bálványai. Kir. IV. 21.

* 4b. Megszilárdította a jámborságot, a héber szerint: jámborságot tanúsított.

* 5-6. A zsidó királyok közül csak a fenntnevezettek szereztek a mózesi törvénynek teljes érvényt.

* 6b a héber szerint: Míg csak véget nem értek.

* 8-9. Hogy a babiloniak Jeruzsálemet elpusztították, annak oka legalább némileg a rossz bánásmód is volt, melyben honfitársai a Babilonnak meghódolást ajánló Jeremiást részesítették. V. ö. Jer. 36-39.

* 8. Kiválasztott, a latin többlete.

* 9b-d. V. ö. Jer. 1,5. 10. Helyreállítson, a héber szerint: ültessen és erősítsen.

* 10. V. ö. Ez. 1 és 10. A héber szerint: Ezekiel látomást látott, – És leírta (t. i. könyvében) a kocsi-(val kapcsolatos) alakokat.

* 11. V. ö. Ez. 14,14. 20. A fordítás a héber szöveget követi. A görög és a latin szöveg az Ijjob (= Jób) tulajdonnevet a héber ójeb-nek, azaz «ellenség»-nek olvasta. A latin szöveg ebből kifolyólag a következő alakot öltötte: Mert megemlékezett az ellenségekről a zivatarban (ez esetleg utalás Gógra Ez. 38,9 nyomán), – Jót tenni azokkal, kik helyes utakat mutattak.

* 12. A szerző a 12 ú. n. kis prófétához méltó szellemi örökösöket kíván Izrael népének. V. ö. 46,14. – 12d a latinban szószerint: És megváltották magukat erős hittel.

* 13-14. V. ö. Ezdr. 3,1. skk.; Agg. 1,1; Zak. 3,1. skk.

* 13b. V. ö. Agg. 2,24. is a latin többlete, valószínűleg Jer. 22,24-re tekintettel, hol ugyanez a hasonlat áll Jekoniásról.

* 14d. Az örök dicsőségre nézve L. Agg. 2,8. 10.

* 15. V. ö. Neh. 3., 4. és 6. fej. Nekünk a lerombolt falakat, a héber ehelyett: romjainkat.

* 16. A héber szerint: «Kevesen születtek a földön Hénokhoz hasonlók, – Mert ő is beljebb (az égbe?) vitetett». Ő is, t. i. úgy, mint Illés. V. ö. 48,9.

* 17b a héber és a szír, 17 c, pedig ezenfelül a görög sző végben is hiányzik. Az utóbbi sor 17b fordításának változata.

* 18a. V. ö. Móz. I. 50,25; II. 13,19; Józs. 24,32.

* 18b a latin többlete, 48,14-ből átvéve.

* 19a. Az emberek előtt, a héberben e helyett: «és Enós» (e tulajdonnév jelentése «ember»). V. ö. Móz. I. 5,6.

* 19b a héber szerint: De minden élő fölött vagyon Ádám dicsősége.

* 50. Simon főpap dicsérete. (1-23): érdemei Jeruzsálem és lakossága körül (1-5a), a főpap istentiszteleti ténykedésének költői leírása (5b-23). Zárószó az atyák dicséretéhez (24-28). A szerző zárószava a könyvhöz (29-31).

* 1. A vers a héber és a szír szöveg tanúsága szerint így kezdődik: Testvérei feje és népének büszkesége – Simeon volt, Oniás fia, a főpap, – Ki élete folyamán stb. Testvérei a. m. paptársai. II. Simeon-ról lásd a Bevezetést. Az Oniás név formája a héber szövegben Jochanan. Amint a régi atyák között Ádám rangban az első (49,19), úgy a kortársak között az elsőség Simont illeti meg, ki már méltóságánál fogva is a választott nép hivatalos képviselője volt. – 1b-c. A héber szöveg nem tulajdonítja mindezt kizárólag Simon személyének: Az ő idejében állították helyre ... erősítették meg stb.

* 2. Ő építette ki és a templom oromzatát a latinban szószerint: «ő alapította» és «magas falait.» Helyesebb és világosabb a héber szöveg: Napjaiban építették ki a falat, – A templom oromzatát a királyi palotánál.

* 3. Helyesebb a héber szöveg: Napjaiban ástak vízmedencét, – Tavat, mely háborgó (?) tengerhez hasonló.

* 4. A pusztítástól, a héber szerint: a kifosztástól.

* 5a a héber szerint: És megerősítette városát ellenséggel szemben.

* 5b-c a héber szerint már a következő tartalmi egységhez tartozás, mely leírja Simont istentisztelet közben: Mily ékes volt ő, mikor kitekintett a sátorból, – Amint kijött a függöny mögül! A következő versek (6-11) hasonlatokkal ecsetelik és magasztalják a szentély kárpitja mögül előlépő főpapot.

* 6a. Hajnali, a héber szerint: ragyogó.

* 6b. Világít a maga idején, a héber szerint helyesebben: «az ünnep napjain.» Az ünnep a húsvét, mely telihold idejére esik.

* 7 a héber szerint: «És mint a nap, mely felragyog a király temploma fölött». A király Istent jelzi.

* 8a. Fölséges a latin többlete.

* 8b a héber szerint: «Mint a virág az ágakon az ünnep napjain». Az említett ünnep valószínűleg a sátoros ünnep. V. ö. Móz. III. 23,40.

* 8d fordítása a héber szöveget követi. Mint a Libanon virágai, a latinban: mint az illatos tömjén (a héber lebóna = tömjén).

* 9. A görög szöveg alapján kiigazított héber szöveg szerint: És mint a tömjén tüze a füstölőn.

* 10a a héber szerint: Mint a bevont (?) arany edény és a serleg (?).

* 11a. A héber a végén hozzáteszi: megrakva bogyóval.

* 11b a héber szerint: Mint az olajfa duzzadó ágakkal.

* 12b a héberben: S a szentély kerületét ékesítette.

* 13a. A papok, a héber szerint: testvérei.

* 13b. Az oltár, a héber szerint: a máglya.

* 13c. Testvérek, a héber szerint: fiák.

* 14. Mint a pálmalevelek, a héber szerint: mint a jegenyék a patak mellett.

* 15d. Áldozatát, a héber szerint: máglyáját.

* 16. Italáldozatra, a görög szerint: a serleg után.

* 18. Felkiáltottak a héber szövegben hiányzik. Áron fiai a leviták. A harsonaszónak a leírt szertartásban imajellege volt (emlékeztető Isten előtt).

* 19d a héberben: Izrael Szentje előtt.

* 21 a héber szerint: És hangosan kiáltott az ország egész népe – Imában az Irgalmas színe előtt, – Míg be nem fejezte (t. i. a főpap) az Úr szolgálatát, – És be nem mutatta neki azt, ami kijár.

* 22. A főpapi áldásra vonatkozólag v. ö. Móz. IV. 6,24-26; Sirák 36,19. – Áldását, a latinban: dicséretét.

* 23. A fordítás a héber szöveget követi. A latin szöveg szerint: Mire ismételte imáját, – Meg akarván mutatni Isten erejét.

* 24. Kérjétek a héber szerint: áldjátok. A mindenség Istenét, a héber szerint: az Urat, Izrael istenét. – 24c a héberben: Ki felnöveli az embert az anyaméhtől lógva. – 24d a héber szerint: S őt tetszése szerint alkotta.

* 25 a héber szerint: «Adja meg nektek a szív bölcseséget, – Hogy békében lehessen köztetek (t. i. a főpap)». Mások 25b-t szövegjavítással: Hogy békesség legyen köztetek.

* 26. A héber és a szír szöveg szerint: «Maradjon a kegye állandóan Simeonnal, – És tartsa fenn számára a Pinchásszal (= Vulg. Fineesz) kötött szövetséget, – Hogy az meg ne szegessék vele szemben – És ivadékával szemben, ameddig az ég áll!» V. ö. 45,28-30. A szerző – úgylátszik – oly időben, mikor a szádokíta ágat a főpapi méltóság elvesztésének veszélye fenyegette, azért imádkozik, hogy a méltóság ebben az ágban öröklődjék tovább. Amitől a szerző félt, az a makkabeus főpapkirályok korában végérvényesen be is következett. Mivel az ima eme része a későbbi időben tárgytalanná lett, úgy látszik, hogy a versét a görög és a latin szöveg a fenthozott verssel pótolta.

* 27-28 a szamaritánusok ellen irányul, kik a jeruzsálemi templomtól és főpaptól elszakadtak, és Szíchem fővárossal külön vallásos közületbe tömörültek. A szamaritánusok keverék népét a szerző nem is tekinti népnek sem, és még jobban nézi le őket, mint a Szeir hegységének környékén élő edomitákat és a filiszteusokat. Ezek a sorok még távol állanak az Újszövetségnek szeretetet hirdető szellemétől, melyet az irgalmas szamaritánusról tárgyaló példabeszéd mutat be. Hogy gyűlölhetném, a latin többlete. Balga a. m. istentelen.

* 29c. A bölcseséget, t. i. a régi bölcsekét. A héber így adja a 29. v. szövegét: Bölcs oktatás és időszerű mondások – Simeontól, Jézus fiától, ki Eleázár fia, ki Szíra fia, – Ki kiöntötte szívét a magyarázatban, – S aki ontotta az okosságot». A szerző neve egyébként valószínűleg nem Simeon, hanem Jézus volt; a Simeon név esetleg a fejezet első részéből került ide. Lásd a Bevezetést.

* 30. Ki ezekben a javakban foglalatoskodik a héber szerint: ki ezekről elmélkedik. Mindenkor a latin többlete.

* 31b. Világosságának, a héber szerint helyesebben: félelmének. A sor értelme: Mivel a vallásosságot igyekszik nyomon követni és azt el nem hagyja.

* 51. Függelék: Jézus, Sirák fia imában hálálkodik a vett jótéteményekért (1-17). A könyvet 22 kettős sorból álló alfabetikus költemény zárja be, melyben a szerző leírja a bölcseség megszerzésére irányuló fáradozását és a bölcseség birtoklásának előnyeit; végül újból felszólítja a bölcseség nélkül szűkölködőket, hogy tőle – a könyv útján – tanuljanak (18-38). A két főrész közé, a 17. v. után a héber szövegben egy 16 versből álló, litániához hasonló dicsérő ima helyezkedik, melynek hitelessége vitás, mivel az sem a Vulgatában, sem a többi régi fordításban nincs meg.

A felirat a görög és a latin szöveg sajátja.

* 1. Szabadító, a héber szerint: atyám.

* 2a. A héber szöveg a sor végén hozzáteszi: életem mentsvára.

* 2b a héber szerint: Mert megváltottad lelkemet a halálból.

* 3a a héber szerint: Visszatartottad testemet a veremtől (= sírtól), – És kiragadtad lábamat az alvilág hatalmából. A szerző az utóbbi kifejezést nem valóságos, hanem képleges halálból, nagy életveszedelemből való megmenekvésre érti.

* 3b-c a héber szerint: Megmentettél a nép rágalmától, – A rágalmazó nyelv ostorától – S a hazugságba tévedettek (valószínűleg annyi, mint: hitehagyók) ajkától.

* 4. A görög szöveg segítségével kiigazított héber szerint: És megmentettél nagy kegyeddel – A falni áhítóknak tőrétől.

* 5. A nagy szorongatásból a héber, a görög és aszír szöveg alapján; a latin szószerint: a szorongatások kapuitól.

* 6b a héber szerint: «A nem szított (?) tűz lángjától»; ennek jelentése a következő lehet: oly tűz lángjától, melyet nem én szítottam.

* 7c a héber szerint helyesebben: A cselszövő nyelv nyilaitól.

* 9. A héber szerint: Közel volt a lelkem a halálhoz, És életem stb.

* 10. Körültekintettem mindenfelé a héber alapján; a latin szerint: körülvettek engem mindenfelől.

* 11b. Isten műve a régi időben az ő jótéteményei a választott néppel szemben.

* 12. A pogány ok kezéből, a héber szerint: minden bajból.

* 13. A földről, vagyis az alvilág és a romlás közvetlen szomszédságából, halálos veszélyből.

* 13a. A latin fordítás a görög szöveg elírása alapján: A föld fölé magasztaltad lakásomat.

* 13b a héber szerint: «És segítségért kiáltottam az alvilág kapuiból.» Az ének szerzője már közel járt az alvilág bejáratához, halálos veszedelemben forgott. Hogy megmenekedjem a haláltól, a latinban szószerint: az elfolyó halálért, vagyis: a halál elfolyásáért, távozásáért.

* 14. A héber szerint helyesebben: Kiáltottam az Úrhoz: Atyám vagy te, – Te vagy a hős, én szabadulásom ; – El ne hagyj a szorongatás napján, – A pusztulás és romlás napján.

* 15c a héber szerint: S az Úr meghallgatta szavamat, – És ügyet vetett könyörgésemre.

* 16-17. Megszabadítottál ... megmentettél ... magasztallak, dicsőítlek, a héber szerint helyesebben : megszabadított ... megmentett ... magasztalom, dicsőítem.

* 17b után a héber szöveg a köv. verseket tartalmazza (L. a Bev.-t a fejezethez): (1) «Dicsérjétek az Urat, mert jó, – Mert kegye örökké tart. – (2) Dicsérjétek a magasztalás(ra méltó) Urat, – Mert kegye stb. – (3) Dicsérjétek Izrael védőjét, – Mert stb. – (4) Dicsérjétek a mindenség Alkotóját, – Mert stb. – (5) Dicsérjétek Izrael megváltóját, – Mert stb. – (6) Dicsérjétek Őt, ki egybegyűjti Izrael szétszórtjait, – Mert stb. – (7) Dicsérjétek őt, ki felépíti a várost és szentélyét, – Mert stb. – (8) Dicsérjétek Őt, ki szarvat növeszt Dávid házának, – Mert stb. – (9) Dicsérjétek Őt, ki kiszemelte Szádok fiait a papságra, – Mert stb. – (10) Dicsérjétek Ábrahám pajzsát, – Mert stb. – (11) Dicsérjétek Izrael szikláját, – Mert stb. – (12) Dicsérjétek Jákob hősét, – Mert stb. – (13) Dicsérjétek Őt, ki Siont kiszemelte, – Mert stb. – (14) Dicsérjétek a királyt, a királyok királyát, – Mert stb. – (15) Ki felmagasztalta népe szarvát – Minden jámborainak dicsőségére, – (16) Izrael népéét, a hozzá közel álló népéét! – Dicsérjétek az Urat!» – A szöveg nagyobb része idézet más szentírási könyvekből. A formára nézve v. ö. a 135. zsoltárt. A (9) v.-hez v. ö. az előző fejezet 26. v.-ét a héber szerint.

* 18. V. ö. Bölcs. 8,2; Péld. 4,3. A szerző utazásairól v. ö. Sirák 34,10. skk. Kértem, a héberben: megkívántam. Nyilvánosan, a latin és a görög szövegnek a 19. v. tartalmából merített többlete.

* 19c. Valószínű, részben a görög sző vég alapján eszközölt kiigazítás után többen így fordítják e sort: «Az pedig érlelődött, mint a sötétbe játszó szőllős, vagyis: a kor haladtával a szerzőben a bölcseség érlelődött, mint a szőllő, mely éréskor sötétkék színbe megy át.

* 22b a héber és a szír szövegben hiányzik. A héber szövegben 22a után a következő sor áll: Díszemre vált az igája.

* 25b a héber szerint: És nem fordítottam el tőle arcomat.

* 26. A héber szerint helyesebben: Kinyitottam ajtaját kezemmel, – Belépek hozzá és szemlélem őt! A szerző a bölcseséget jegyesének választotta (v. ö. Bölcs. 8,2. skk.) és nála kíván időzni. A bölcseség házáról v. ö. 14,22. skk.; Péld. 8,34. és 9. fej.

* 27b. Érthetőbb a héber szöveg: És megtaláltam (t. i. a bölcseséget mint arát) szeplőtlenségben.

* 28a a latinban szószerint: Vele birtokoltam szívet kezdettől fogva.

* 28b a szír szöveg alapján; a latin szerint: Ezért nem fogok elhagyatni.

* 29a a latin szerint: Megzavarodott a bensőm (szószerint: hasam), mialatt azt kerestem.

* 30. A szerző dicséri Istent a tőle vett ékesszólásért, mely ebben a művében is megnyilatkozik.

* 31-33. A szerző tanterme a könyve. Ebbe a terembe ingyenes a belépés, tehát a szerző meghívásával szemben nem lehet kifogással élni.

* 33. Bölcseséget, kiegészítés a héber szöveg alapján.

* 34b-c a héber szerint: «És vállalja lelketek a terhet! – Mert közel van (t. i. a bölcseség) azokhoz, kik keresik». Továbbá hozzáteszi: S aki odaadja lelkét, megtalálja azt.

* 35-36. A szerző nem fáradott túlsokat a bölcseség keresésével, mégis lelki megnyugvást és értékes, ezüstnél, aranynál többet érő kincseket talált és ezeket könyvében át is nyújtja olvasóinak.

* 36. A latin szószerint: Vegyétek a tanítást nagyszámú ezüst (pénz) gyanánt, – És bőséges aranyat szereztek vele.

* 37. A héber szerint helyesebben: «Örvendjen lelketek a tanszékemnek, – Mert nem valltok szégyent énekemmel!» Tanszékemnek annyi, mint: ennek a könyvnek (v. ö. 31.).

* 38. Idő előtt valószínűleg annyi, mint Isten ítéletének ideje előtt. A héber szerint: igazságban. A héber szöveg még a következő dicsőítést (doxológiát) és zárószót tartalmazza: Áldva legyen az Úr örökké, – És magasztaltassék neve nemzedéktől nemzedékig. – Eddig érnek Simeon, Jézus fiának szavai, kit Ben Szírának neveznek. Simeonnak, Jézus fiának, ki Eleázár fia, Ben Szírának bölcsesége. Legyen áldva az Úr neve mostantól fogva mindörökké!