SZENT PÉTER APOSTOL I. LEVELE.
1 Pét 1
Péter a zsidókból lett keresztényeknek ír Kis-Ásiába, kik Isten végzése szerint választattak, hogy szentek legyenek, miután a Krisztusban való hit által megváltattak, – és köszönti őket. Áldott legyen Isten azon reményért, melyet Krisztusban bírunk, hogy elenyészhetlen örökséget nyerünk az égben, oly boldogságot, mely itéletnapján kinyilvánúl, midőn majd öröm fog következni a próbáló kisértetek után Krisztus megjelenésekor, melynek ti szeretetben és hitben örűltök, hogy megnyeritek az üdvöt, mely után a próféták vizsgálódtak, de magok azt meg nem érték, hanem csak jövendölésképen kellett közölniök azt, mi nektek a Szentlélek által megvilágosított hithirdetők által most világosan prédikáltatik. Azért, mivel ily dicsőség vár rátok, fölkészülve és éber lélekkel figyeljetek reménységtek tárgyára, haljatok meg az előbbi vétkes gyönyöröknek, legyetek szentek és istenfélők, mert nem mulandó kincsen, hanem Jézus Krisztus drága vére árán váltattatok meg. Szenteljétek meg lelketeket egymás iránti állhatatos szeretet által, mint újraszületettek az Isten igéje által, mely ige mindörökké megmarad, míg a természeti ember elenyészik.
Péter, Jézus Krisztus apostola, a választott jövevényeknek, kik elszéledtek Pontusban, Galátziában, Kappadóciában, Ásiában és Bitíniában,
az Atya Istennek előismerete szerint, a Lélek által megszentelésre, az engedelmességre és a Jézus Krisztus vérével való meghintésre: – kegyelem és békeség nektek bőségesen.
Áldott legyen az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, ki az ő nagy irgalmassága által újonnan szült minket élő reménységre a Jézus Krisztusnak halottaiból való feltámadása által, [Kor. II. 1,3. Efez. 1,3.]
a romolhatlan, fertőzetlen és hervadhatlan örökségre, mely mennyekben föntartatik nektek,
kik az Isten erejéből hit által föntartattok az üdvösségre, mely készen van, hogy kijelentessék az utolsó időben;
mikor örvendezni fogtok, ha most egykevéssé szomorkodnotok kell is a különféle kisértetekben,
hogy a ti hitetek erőssége, az aranynál, (mely tűzben próbáltatik meg), sokkal becsesebbnek, dicséretre és tisztességre méltónak találtassék a Jézus Krisztus megjelenésekor;
kit, noha nem láttatok, szerettek, kiben, bár nem látjátok, most is hisztek; hivén pedig örvendeni fogtok kimondhatlan és dicsőséges örömmel,
elérvén hitetek czélját, lelketek üdvösségét;
mely üdvösség felől tudakozódtak és vizsgálódtak a próféták, kik a bennetek leendő kegyelemről jövendöltek,
vizsgálván, melyik vagy minő időre mutat bennök a Krisztus Lelke, midőn megjövendöli Krisztus szenvedéseit és azután dicsőségét;
kiknek kijelentetett, hogy nem önmagoknak, hanem nektek szolgáltak azokkal, miket most nektek hirdetnek az evangéliom hirdetői a mennyből küldött Szentlélek által, kit az angyalok is látni kivánnak.
Azért elmétek ágyékait felövezvén, józanok legyetek, tökéletesen bízván a kegyelemben, mely nektek adatik Jézus Krisztus megjelenésére,
mint engedelmes fiak, nem szabván magatokat tudatlanságtok előbbi kivánságaihoz,
hanem ama Szent szerint, ki titeket hivott, ti is minden magatokviseletében szentek legyetek;
mert írva vagyon: Szentek legyetek, mert én szent vagyok. [Móz. III. 11,44.]
És mivel segítségűl híjátok azt az Atyát, ki személyválogatás nélkül mindenkit az ő cselekedete szerint itél, félelemmel járjatok, míg itt zarándokoltok, [Móz. V. 10,17. Apost.cs. 10,34. Rom. 2,11.]
tudván, hogy nem veszendő aranyon, vagy ezüstön váltattatok meg atyáitok által hagyományozott hiú életmódotokból,
hanem a Krisztusnak, mint hiba nélkül való, szeplőtelen báránynak drágalátos vérén; [Kor. I. 6,20. 7,23. Zsid. 9,14.]
ki ugyan a világ alkotása előtt kiválasztatott, de az utolsó időkben jelentetett ki érettetek,
kik őáltala hisztek az Istenben, ki feltámasztotta őt halottaiból, és dicsőséget adott neki, hogy hitetek és reményetek az Istenben legyen.
A ti lelkeiteket megtisztítván a szeretet engedelmességében az atyafiúi szeretet által, egyenes szivből igazán szeressétek egymást;
kik újra születtetek nem romlandó ivadékból, hanem rothadatlanból, az élő és örökké megmaradó Istennek igéje által.
„Mert minden test, mint a fű, és minden ő dicsősége, mint a fű virága; elszárad a fű, és virága lehull;
de az Úr igéje megmarad mindörökké.“ Ez pedig azon ige, mely nektek hirdettetett.
Mint most született gyermekek, vessetek le minden gonoszt, s az üdvözítő tanítás tejét kivánjátok, a mi tőletek meg is várható, ha már az Urat ismerni tanúltátok. Járúljatok az élő szeglet- és alapkőhöz, s e körűl és ezen épüljetek ti is lelki templommá; mert, hogy mindenki rajta épüljön fel, azért nevezte őt az írás szegletkőnek, ki által a hivők üdvöt találnak. Mivel ti hivők vagytok, nektek ő üdvötökre van, a hitetleneknek pedig romlásra. Ezek megütköznek az ő tanításán, holott arra szintúgy hivatva voltak; ti ellenben a választott nép vagytok, bár azelőtt nem-nép voltatok. Szerelmesim! tartózkodjatok a romlásra vivő testi kivánságoktól. Úgy viseljétek magatokat, hogy senki ne szidalmazhasson. Legyetek a felsőbbség iránt engedelmesek, és ne éljetek vissza szabadságtokkal. Szolgák! engedelmeskedjetek uraitoknak csak úgy a jóknak, mint a keményeknek. A ki ártatlanúl szenved, kegyelmet nyer az Istentől; ebben előképünk lett Krisztus, ki bűn nélkül lévén, a mi bűneinkért meghalt, és az eltévedt juhocskákat az ő pásztori hatalma alá visszaterelte.
Levetvén tehát minden gonoszságot, minden álnokságot és képmutatást, irígységet és minden rágalmazást, [Rom. 6,4. Efez. 4,22.]
mint most született kisdedek, észszerű, hamisítatlan tejet kivánjatok, hogy ez által növekedjetek az üdvösségre,
ha mégis megízleltétek, mily édes az Úr.
Kihez járulván, mint élő kőhöz, ki az emberektől megvettetett ugyan, de az Istentől kiválasztatott és megtiszteltetett;
ti is, mint élő kövek, épüljetek föl rajta lelki házúl, szent papságúl lelki áldozatok bemutatására, melyek kedvesek az Isten előtt Jézus Krisztus által,
Azért van az írásban: „Ime Sionban választott, becses, fő-szegletkövet teszek le; és a ki benne hisz, meg nem szégyenűl.“
Nektek ugyan hivőknek tisztesség ez; a nem hivőknek pedig az a kő az, melyet az építők megvetettek, s mely szeglet fejévé lőn, [Máté 21,42. Zsolt. 117,22. Izai. 8,14.]
és botlás köve és botrány kősziklája azoknak, kik megütköznek az igében, és nem hisznek, a mire pedig rendeltettek.
Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megváltott nép vagytok, hogy hirdessétek annak erejét, ki titeket sötétségből az ő csodálandó világosságára hívott;
valaha nem-nép, most pedig az Isten népe; kik azelőtt irgalmasságot nem nyertetek, most pedig irgalmasságot nyertetek. [Ozeás 2,24. Rom. 9,25.]
Szerelmesim! kérlek titeket, mint jövevényeket és zarándokokat, tartózkodjatok a testi kivánságoktól, melyek a lélek ellen harczolnak,
a ti magatokviselete a pogányok között jó legyen, hogy a miért titeket rágalmaznak, mint gonosztevőket, a jó cselekedetekből megismervén titeket, dicsőitsék Istent a látogatás napján.
Engedelmesek legyetek tehát minden emberi teremtménynek az Istenért, akár a királynak, mint legfelsőbbnek,
akár a helytartóknak, mint általa küldöttetnek a gonosztevők büntetésére, a jóknak pedig dicséretére;
mert ez az Isten akaratja, hogy jól cselekedvén, elnémítsátok az oktalan emberek tudatlanságát;
mint szabadok, de kik a szabadságot nem a gonoszság palástjáúl használjátok, hanem mint Isten szolgái.
Mindenkit becsüljetek meg, az atyafiságot szeressétek, Istent féljétek, a királyt tiszteljétek.
Szolgák! engedelmesek legyetek uraitoknak minden félelemmel, nemcsak a jóknak és szelídeknek, hanem a keményeknek is; [ Kolossz. 3,22. Efez. 6,5.]
mert az kegyelem, ha valaki Istenért lelkiisméretességből tűri a viszontagságokat, bűntelen szenvedvén.
Mert micsoda dicsőség az, ha mint vétkesek arczulcsapásokat szenvedtek? De ha jót cselekedvén, békével tűrtök, az kegyelem Isten előtt.
Mert erre hivattattok, mivel Krisztus is szenvedett érettünk, példát hagyván nektek, hogy az ő nyomdokait kövessétek;
ki bűnt nem tett, sem álnokság nem találtatott szájában, [Izai. 53,9.]
ki midőn szidalmaztatott, nem szidalmazott, midőn szenvedett, nem fenyegetőzött, hanem átadta magát az igazságtalan bírónak;
ki a mi bűneinket maga hordozta testében a fán, hogy a bűnöknek meghalván, az igazságnak éljünk, kinek sebével meggyógyúltatok. [Izai. 53,4. 6,8. Apost.cs. 8,28. s követk.]
Mert úgy voltatok, mint a tévelygő juhok, de megtértetek most a ti lelkeitek pásztorához és püspökéhez.
Ti is, asszonyok! legyetek engedelmesek, hogy jámbor viselet által megnyerjétek pogány férjeteket, nem a külső dísz, hanem a megmaradó erény legyen a ti ékességtek az őskori szent asszonyok példája szerint. Ti, férfiak! jól bánjatok feleségtekkel, hogy békételenség által a közös és oly hathatós imádság sikeretlen ne legyen. Legyetek egyértelműek szeretetben. A ki boldog akar lenni, kerűlje a roszat, és cselekedjék jót; mert az igazat meghallgatja Isten, a gonosztevőnek ellenáll. Ne féljetek a szenvedésektől, csak, minden perczben készen lévén számadásra, jó lelkiisméretetek legyen, hogy ellenkezőiteket megszégyenítsétek. Az ártatlan szenvedés által hasonlók leszünk Krisztushoz, ki a bűnösökért test szerint megöletett, de lélek szerint megdicsőittetett, s így megvitte a váltság örömhírét a jámbor lelkeknek és azoknak, kik test szerint a vízözönben meghaltak, de lélek szerint megszabadúltak, úgy mint mi is a keresztség vizeből megszabadúlva lépünk ki a Krisztus váltságmunkájának erejében, ki a kínszenvedésekért, melyeket fölvállalt, emberisége szerint is megdicsőittetett mennyben.
Hasonlóképen az asszonyok is férjöknek engedelmeskedjenek, hogy a kik nem hisznek is az igének, az asszonyok magokviselete által ige nélkül megnyeressenek,
látván istenfélő, tiszta élteteket. [Kor. I. 7,16. Efez. 5,22.]
Kiknek ne a külső hajdíszben, vagy aranyviseletben, vagy öltözékben legyen ékességök,
hanem az elrejtett, belső ember, a csendes és szerény léleknek romlatlansága az, mi igen becses az Isten színe előtt.
Mert így ékesíték fel magokat régenten a szent és Istenben bízó asszonyok is, engedelmesek lévén tulajdon férjöknek.
Mint Sára engedelmes volt Ábrahámnak, urának híván őt, kinek ti leányai vagytok, ha jól cselekesztek, és semmi viszontagságtól nem féltek.
Viszont ti is, férfiak, okosság szerint lakjatok velök, mint asszonyi gyarlóbb nemet megbecsülvén, mivel ők is örököstársak a kegyelemből való életben, hogy ne akadályoztassék imádságtok.
Végre pedig legyetek mindnyájan egyakaratúak, szánakodók, az atyafiság szeretői, irgalmasok, szerények, alázatosak;
nem fizetvén roszszal a roszért, sem szidalommal a szidalomért; hanem inkább áldást mondván; mert arra vagytok hivatva, hogy az áldást örökségűl birjátok.
Mert a ki az életet szereti, és jó napokat akar látni, tartóztassa meg nyelvét a gonosztól, és ajkai ne szóljanak álnokságot.
Távozzék a gonosztól, és cselekedjék jót; keresse a békét, és kövesse azt;
mert az Úr szemei az igazakon, és fülei azok könyörgésein; az Úr orczája pedig a gonosztevőkön van.
És ki árthat nektek, ha a jónak követői lesztek?
De ha valamit szenvedtek is az igazságért, boldogok vagytok. A félelem pedig azoktól el ne rémítsen, és meg ne háborodjatok; [Máté 5,10.]
csak az Úr Krisztust szenteljétek sziveitekben, készek lévén mindenkor megfelelni mindennek, ki okát kérdi a bennetek való reménységnek;
de ezt szelídséggel és tisztelettel; jó lelkiisméretetek lévén, hogy a miben rágalmaznak titeket, megszégyenűljenek, kik gyalázzák jó magatokviseletét Krisztusban.
Mert jobb, hogy (ha Isten úgy akarja) jó cselekedetért szenvedjetek, mintsem gonosz cselekedetért;
mivel Krisztus meghalt egyszer a mi bűneinkért, az igaz a bűnösökért, hogy minket az Istennek bemutasson; ki megöletett ugyan test szerint, de megeleveníttetett lélek szerint, [Rom. 5,6.]
melyben elmenvén, azon lelkeknek is, kik a fogságban valának, prédikált,
kik valaha hitetlenek voltak, midőn várták az Isten béketűrését Noé napjaiban, midőn a bárka építtetett, melyben kevés, azaz, nyolcz lélek szabadúlt meg a vízből,
a mint titeket most hasonló módon üdvözít a keresztség, mi nem a testi szennynek lemosása, hanem a jó lelkiisméretnek biztosítása Isten előtt Jézus Krisztus feltámadása által,
ki az Istennek jobbján vagyon, miután elnyelvén a halált, hogy az örök élet örökösei legyünk, mennyekbe ment, uralma alá vetvén az angyalokat és hatalmasságokat és erőket.
Ha pedig Krisztus szenvedett érettünk, ne csak a méltatlan szenvedés elviselésében legyen példányunk, hanem arra is szolgáljon intésűl, hogy a testi gyönyörökről, a pogány viseletről ezentúl lemondjunk. Erre nézve ugyan a pogányok, kik halhatatlanságot nem hisznek, majd kinevetnek és szidalmaznak titeket, de ők annak, ki nemcsak az élőket, hanem a holtakat is megitéli, számot fognak adni; mert hogy a halottak lélek szerint élnek, már ez mutatja, hogy nekik az üdv örömhíre megvitetett. Az itélet időpontja pedig senkitől sincs messze; azért ébren legyetek, tevékeny szeretetben; szolgáljatok egymásnak azon adományok szerint, melyeket Istentől nyertetek, a mint tőletek telik, s ne idegenkedjetek a megpróbáltatástól, sőt inkább örűljetek, hogy egykor Krisztussal meg fogtok dicsőíttetni. Boldogok vagytok, ha Krisztusért szidalmaztattok; mert a Szentlélek, ki bennetek szidalmaztatik, kezeskedik a ti üdvötökről. Csak azon legyetek, hogy ne, mint vétkesek, szenvedjetek. A szenvedésnek jőni kell; mert az itélet, melyet Isten a világra küld, a hivőkön kezdődik, kik az által megpróbáltatnak, s a hitetleneken végződik, kik a menekvés reménye nélkül a legnagyobb büntetés alá esnek, míg a hivők, fáradsággal ugyan, de mivel Istenért élnek, üdvözűlnek.
Mivel tehát Krisztus a testben szenvedett, ti is ugyanazon gondolkozással fegyverkezzetek fel; mert a ki testben szenved, megszűnik a vétkezéstől,
hogy immár ne az emberek kivánságainak, hanem Isten akaratjának éljen a testben, még hátra levő idején át. [Efez. 4,23.]
Mert elég volt, hogy az elmúlt időt a pogányok akarata szerint töltötték azok, kik bujaságban, kivánságokban, részegeskedésben, lakmározásban, ivásban és a bálványok tiltott tiszteletében éltek.
A miért meg is ütköznek, hogy velök nem jártok ugyanazon bujaság szemtelenségére, és káromolnak.
De számot adnak majd annak, ki készen áll megitélni az eleveneket és holtakat;
mert azért hirdettetett az evangéliom a megholtaknak is, hogy habár az emberek szerint elitéltettek a testben, Isten előtt éljenek lélek szerint.
Mindennek pedig közel van az ő vége. Legyetek azért okosak, és viraszszatok imádságban. [Luk. 21,36. Ján. I. 2,18.]
Mindenekelőtt pedig a kölcsönös szeretet szűntelen meglegyen bennetek; mert a szeretet befödözi a bűnök sokaságát. [Péld. 10,12.]
Legyetek vendégszeretők egymás iránt zúgolódás nélkül. [Rom. 12,13. Filip. 2,14.]
Mindenitek, a mint vette a kegyelmet, mást is részeltessen benne, mint jó sáfára az Isten sokféle ajándékainak. [Rom. 12,6.]
Ha ki beszél, szóljon Isten igéje szerint; ha ki szolgál, az Istentől nyert erő szerint, hogy mindenben tiszteltessék az Isten Jézus Krisztus által, kinek dicsőség és uralom mindörökön örökké. Amen.
Szerelmesim! ne ütközzetek meg az égető szorongatáson, mely a ti próbálástokra vagyon, mintha valami új dolog történnék rajtatok;
hanem a Krisztus szenvedéseiben részesűlvén, örűljetek, hogy majd az ő dicsőségének megjelenésén is vigadva örvendezzetek.
Ha szidalmaznak titeket a Krisztus nevéért, boldogok lesztek; mert az Isten tisztelete, dicsősége és ereje, és az ő Lelke megnyugszik rajtatok.
Senki pedig közőletek ne szenvedjen, mint gyilkos, vagy tolvaj, vagy átkozódó, vagy a másénak kivánója.
Ha pedig mint keresztény (szenved), ne szégyelje, sőt dicsőítse az Istent e névvel.
Mert itt az idő, hogy az itélet az Isten házától kezdessék. Ha pedig mirajtunk kezdődik, mi lesz azok vége, kik nem hisznek az Isten evangéliomának?
És ha az igaz is csak alig üdvözűl, az istentelen és bűnös hol marad meg? [Péld. 11,31.]
Annakokáért azok is, kik az Isten akarata szerint szenvednek, ajánlják föl lelköket a hív Teremtőnek jócselekedetek által.
A lelkipásztorok legeltessék nyájokat tiszta szándékból, a többiek legyenek irántok engedelmesek, mindnyájan alázatosak, s meghódolók Isten rendelésének. Szabadúljatok a világi gondoktól, és ébren őrködjetek a sátán kisértetei ellen. Áldókivánat. Köszöntések.
Az egyházi szolgákat azért, kik köztetek vannak, kérem, én, egyházi szolga-társok, és Krisztus szenvedéseinek tanúja, és az egykoron kijelentendő dicsőségnek is részese,
legeltessétek az Istennek rátok bízott nyáját, gondot viselvén nem kényszerűségből, hanem szabad akaratból Isten szerint, sem a rút nyereség kedvéért, hanem jószándékból;
sem úgy, mint uralkodók (az Úr) örökségén, hanem példája lévén a nyájnak szivből.
És mikor megjelenend a pásztorok fejedelme, elnyeritek a dicsőség hervadhatlan koszorúját.
Hasonlóképen, ifjak, engedelmeskedjetek az öregebbeknek. Mindnyájan pedig egymás iránt alázatosak legyetek; mert Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad. [Jakab 4,6.10.]
Alázzátok meg tehát magatokat az Isten hatalmas keze alatt, hogy fölmagasztaljon titeket a látogatás idején.
Minden szorgoskodástokat ő rája bízván, mert neki gondja van rátok.
Józanok legyetek és vigyázzatok, mert a ti ellenségtek, az ördög, mint az ordító oroszlán, körűljár, keresvén, a kit elnyeljen;
kinek erős hittel álljatok ellen, tudván, hogy ugyanazt szenvedik atyátokfiai, kik e világon vannak. [Efez. 6,12. s követk.]
A minden kegyelem Istene pedig, ki minket örökkévaló dicsőségre hivott Jézus Krisztus által, titeket, kik egykevéssé szenvedtek, maga fog tökéletesíteni, megerősíteni és megállapítani.
Őneki legyen dicsőség és uralom mindörökön örökké. Amen.
Szilvánus által, ki nektek hív atyátokfia, úgy vélem, röviden írtam, igen kérvén és bizonyságot tévén, hogy ez az Istennek igaz kegyelme, melyben állotok.
Köszönt titeket az anyaszentegyház, mely veletek együtt választatott Babilonban, és Márk, az én fiam.
Köszöntsétek egymást szent csókkal. Kegyelem mindnyájotokkal, kik a Krisztus Jézusban vagytok. Amen.