SZENT PÁL APOSTOL LEVELE FILEMONHOZ.
Filem EGY RÉSZ.
Bevezetés. Hálát ad Pál Istennek Filemon tevékeny kereszténységeért. Onezimus ajánlata.
Pál, Krisztus Jézus foglya, és Timoteus, atyafitársa, Filemonnak, a mi kedveltünknek és segédtársunknak,
és Appiának, szeretett nénénknek, és Arkippusnak, velünk együtt küzdő társunknak és a gyülekezetnek, mely a te házadban vagyon.
Kegyelem nektek és békeség az Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.
Hálát adok az én Istenemnek, mindenkor megemlékezvén rólad imádságaimban,
hallván a te szeretetedről és hitedről, mely az Úr Jézushoz és minden szentekhez vagyon,
hogy a te hited közösvolta nyilvánvaló legyen, és ismeretes mindazon jócselekedetből, mely nálatok tétetik a Krisztus Jézusban.
Mert nagy volt örömem és vigasztalásom a te szeretetedben, hogy a szentek szívei te általad, atyámfia, megvidúltak.
Azért, habár nagy bizodalmam vagyon Krisztus Jézusban parancsolni neked azt, mi illendő,
de a szeretetnél fogva inkább kérlek; főkép hogy olyan vagy, mint az öreg Pál, ki most Jézus Krisztusnak foglya is.
Kérlek téged az én fiamért, Onezimusért, kit a fogságban nemzettem,
ki neked egykor haszontalan volt, most pedig mind nekem, mind neked hasznos,
kit vissza küldöttem hozzád; te pedig őt úgy fogadd, mint az én szívemet.
Magamnál akartam őt tartani, hogy tehelyetted szolgáljon nekem az evangéliom miatti fogságomban;
de a te jóváhagyásod nélkül semmitsem akartam cselekedni, hogy a te jótéteményed ne legyen mintegy kényszerítésből, hanem szabad akaratból.
Mert talán azért ment el tőled egy időre, hogy őt örökre visszanyerjed,
s már nem mint szolgát, hanem szolga helyett szeretett atyafit, főképen nekem, mennyivel inkább pedig neked mind test szerint, mind az Úrban.
Ha tehát engem társadnak tartasz, fogadd őt úgy, mint engemet.
Ha pedig valami kárt tett neked, vagy tartozik, azt nekem számítsd be.
Én, Pál, – saját kezemmel írtam ezt – én megfizetem, nem is említve neked, hogy te tenmagaddal is tartozol nekem.
Úgy van, atyámfia! én most hasznodat akarom venni az Úrban; vidámítsd meg az Úrban szívemet.
Engedelmességedhez bízva, írtam ezt neked, tudván, hogy azonfölűl is cselekszel még, a mit mondok.
Egyszersmind pedig szállást is készíts nekem; mert reménylem, hogy én imádságtok által visszaadatom nektek.
Köszönt téged Epafras, az én fogolytársam Krisztus Jézusban,
Márk, Arisztarkus, Démas és Lukács az én segédtársaim.
A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme legyen a ti lelketekkel. Amen.